Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-08-16 / 32. szám

ÚJ szú • Moszkva, 1956 márciusa. Az Egyesült Atomkutató Intézet nemzetközi alapító értekezlete DUBNÁI EZÜSTJUBILEUM KOMPUTER KERESI A TETTEST Egyetlen bűncselekmény sem maradhat felderítetlenül - ez a szovjet rendőrség munkájának alapszabálya Negyedszázaddal ezelőtt Moszkva kör­nyékének egyik festői vidékén, ahol a Dubna folyócska a Volgába ömlik, nagyszabású építkezések kezdődtek. Az erre vetődő ide­gent nemcsak a munka arányai és üteme késztették csodálkozásra, hanem az épüle­tek szokatlan külseje is. A fenyvesek és nyirfaligetek között óriási kockák, tornyok emelkedtek, sőt elkészült egy akkora kerek építmény is. amelyben bízvást elférne a moszkvai cirkusz. Az üzemépületek és lakóházak hamarosan megteltek különböző nyelveken beszélő emberekkel: az Atomku­tató (EAO) megkezdte működését. A magfizika gyors fejlődése, gazdasági, tudományos és kulturális jelentőségének nö­vekedése tette indokolttá egy ilyen jellegű tudományos intézmény mielőbbi létrehozá­sát. A magfizika fejlődése és hasznosítása céljából a szocialista országok elhatározták, hogy egyesítik tudományos ismereteiket, a tudós kollektívák erőfeszítéseit, anyagi és technikai erőforrásaikat. Ezzel lehetőség nyílt az ismeretek és tapasztalatok összefo­gására, a roppant bonyolult és gyakran szer­fölött költséges kutatások elvégzésére Az intézetet megalapító országok szervezeti megállapodást írtak alá, majd megszerkesz­tették az alapokmányt, amely többek között kimondja: ,,Az intézet a nukleáris energia békés célú felhasználásáért, az egész em­beriség javáért fog fáradozni." Ennek a Szovjetunió kezdeményezésére huszonöt éve létrejött nemzetközi tudomá­nyos központnak a tevékenysége bebizonyí­totta, hogy a szocialista országokat békés törekvések vezérlik a magfizika tanulmányo­zásában és fejlesztésében. Az Egyesített Atomkutató Intézet ma a világ egyik legna­gyobb tudományos központja. Tizenegy szo­cialista ország: Bulgária, Csehszlovákia, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam tudósai vesznek részt munkájában.'A nem­zetközi tudományos közvélemény nagyra ér­tékeli azt az erőfeszítést, amit az intézet munkatársai az eltelt évek során tettek. Eredményeként új területek tárultak fel a tu­domány előtt, gyorsítóberendezéseket és fi­zikai műszereket fejlesztettek ki, sok, az urán láncreakciója során létrejött elemet állítottak elő, korábban ismeretlen fizikai jelenségeket figyeltek meg. Az intézet nemzetközi kollektí­vája huszonöt felfedezést, több mint hétszáz találmányt mondhat a magáénak és a fizika időszerű problémáiról több mint ötven tudo­mányos munkát jelentetett meg. Az évek során az intézet kibővült. Újabb laboratóriumok, műhelyek, energiaszolgálta­tó egységek, lakóházak, kulturális és szol- gáltatólétesitmények épültek. Hat laboratóri­umában - amelyek mindegyikét akár önálló kutatóintézetnek is lehetne tekinteni -, vala­mint üzemegységeiben összesen hétezren dolgoznak: köztük mintegy ezer tudományos munkatárs, valamint kétezer mérnök és technikus van. Több ország tudományos akadémiájáról tíz akadémikus, illetve levele­ző tag, továbbá százhúsz doktori és ötszáz­tíz kandidátusi címmel rendelkező kutató tevékenykedik itt. Az intézet sikereit számos fontos tényező­nek köszönheti. Először is annak, hogy szer­vezete és működése demokratikus elveken alapszik. Másodszor: egyedülálló kísérleti bázisa van és végül: széles körű nemzetközi kapcsolatai vannak, természetesen elsősor­ban a részt vevő országok tudományos köz­pontjaival. Ezenkívül hatékonyan együttmű­ködünk más országokban tevékenykedő kol­légáinkkal is. így például hat bonyolult kísér­letet folytattunk le az Enrico Fermi Laborató­rium fizikusaival (Batavia, Egyesült Államok). Szoros kapcsolatok fűzik az intézetet az Európai Atomkutató Szervezethez (CERN), a koppenhágai Niels Bohr Intézethez, a fran­ciaországi Saquelet-ban és Aurces-ban mű­ködő kutatóközpontokhoz, a trieszti Nemzet­közi Elméleti Központhoz, a torinói, milániói, frascati fizikai intézetekhez és a világ sok más tudományos intézményéhez. Az Egyesített Atomkutató Intézet tudósai és mérnökei ma a tudomány számos fő területén munkálkodnak. A részt vevő orszá­gok kutatóintézményeivel közösen végzett kutatások száma egyre növekszik, témakö­rük bővül. Elméleti és kísérleti kutatásokat végeznek, fizikai és rádióelektronikai beren­dezéseket fejlesztenek ki és állítanak elő. A kutatások ezáltal olyan arányokat ölthettek és olyan ütemben folyhatnak, ami elérhetet­len volna, ha az egyes nemzeti tudományos kollektívák külön-külön dolgoznának. A győ­zelem tehát közös. Az elmélyült alapkutatá­sokat mindig az eredmények gyakorlati hasznosítása kíséri. Ez sok fontos biológiai, orvostudományi, kémiai probléma megoldá­sát tette már lehetővé. Dubnát, a fiatal várost méltán nevezik a barátság városának. A természet titkait kutatók nagy nemzetközi családja él és dol­gozik itt. NYIKOLAJ BOGOLJUBOV akadémikus, az Egyesített Atomkutató Intézet igazgatója Egy éjszaka ismeretlen tettesek meg­támadtak egy férfit, és kirabolták. A sötét­ben a sértett nem láthatta támadói arcát, így személyleírást sem tudott adni róluk. Úgy tűnt, nincs semmi remény a tettesek gyors kézrekerítésére. Hiszen az ügyben eljáró rendőri szerveknek ellenőrizni kel­lett valamennyi, korábban hasonló jellegű bűncselekményért elítélt személyt, mind­azokat, akikről feltételezhető hasonló bűncselekmény elkövetése. Ezért az ügyben eljáró nyomozó úgy döntött, igénybe veszi a köztörvényes bűnözőkről összeállított számitógépes nyilvántartást. Az egyik kihallgatás során a sértett elmondta, hogy a rablók egyike futás közben társát „siess Sánta“ kiáltással figyelmeztette. Ennek alapján feltételez­hető volt, hogy a „Sánta“ esetleg vala­melyik ismert bűnöző gúnyneve lehet, ezért a nyomozást vezető rendőrtiszt ezt a tényt közölte a számítóközponttal. A komputer azonnal megadta az ilyen gúnynévre hallgatók névsorát. A hat sze­mély egyike korábban már volt büntetve. A nyomozás során kiderült, valóban részt vett az említett .rablásban. Felvetődhet a kérdés, mi történik ak­kor, ha a számítógép nem rendelkezik adatokkal a keresett személyről? Még ilyen esetekben is a rendőrség segítségére lehet a számítógép. Példa­ként említhetjük az Uraiban fekvő Szverdlovszk városában megtörtént szél­hámossági esetet. Az illető feltehetően ismerte „jövendőbeli klienseit". Egy pos­tai interurbán telefonbeszélgetés során egy szélhámos valóságos „egyszemé­lyes színházat" játszott. A „kapcsolást" követően „véletlenül" nyitva hagyta a fül­ke ajtaját, s hangosan vitatkozni kezdett képzeletbeli partnerével arról, hogy kikül­detése sikertelen maradt, mert a francia ajakrúzsokat és szempillafestékeket senki sem hajlandó megvásárolni, ugyanis a helyi kozmetikai vállalat ugyanolyan minőségű termékeket állít elő. Féláron sem tudja eladni, a konténert pedig nem fogadja a raktár... A távolsági beszélgetésre várók közül ráakadt egy nőszemélyre, aki bedőlt neki. Ezt követően a hölgy ismerősei és mun­katársai jelentős összeget gyűjtöttek össze a „francia" parfümériák megvá­sárlására. A megfelelő összeg lefizetését követően a szélhámosnak „sürgősen" távoznia kellett, a szerződés megkötése érdekében. A becsapottak részletes leírást adtak a szélhámosról, de a szverdlovszki szá­mítógép a fenti leírás alapján ismeretlen­nek minősítette. A nyomozók mégsem adták fel a reményt. Feltételezték, hogy az illető egy másik körzetből érkezett. Ennek alapján a nyomozás vezetője úgy határozott, hogy kapcsolatot teremt az ország más kriminalisztikai rendeltetésű számítógépes rendszereivel is. A szó szoros értelmében néhány per­cen belül megérkezett a válasz Belorusz- szia fővárosából, Minszkből. Az informáci­ók alapján kiderült, hogy a keresett szél­hámos Szergej Sztaszenko, korábban kétszer büntetett minszki lakos, akiről fénykép is rendelkezésükre állt. A fotótávírón érkezett képeket azonnal bemutatták a károsultaknak, akik rögtön felismerték a tettest. A továbbiakban már csak a körözési technika eszközeit kellett alkalmazni. Egy héten belül kézre került a szélhámos, az egyik szibériai város távbeszélő állomásán, ahol éppen a „kö­vetkező műsorának" előadására készült. Felvetődhet a kérdés: mi van akkor, ha olyan bűnözőt keresnek, aki korábban büntetlen előéletű volt, nem keveredett bele semmiféle zavaros ügybe. Mit segít­het ilyen esetben a számitógép, hiszen a rendőrség számára a gyanúsított isme­retlen. Ilyenkor is igénybe vehető a gép „tudása", segít leszűkíteni a számba jöhető személyek körét. Gyakran alkalmazzák a számítógépet a kriminalisztikai munkában személyazo­nosítás végett. Speciális megoldások le­hetővé teszik, hogy az elektronikus szá­mítógép segítségével az emberi arc áb­rázolásából (rajz, fénykép), vagy pedig térbeli megformálásában olyan változta­tásokat végezzenek el, amelyek jellem­zőek lehetnek az adott személy mimiká­jára, korára, betegségére. Például, ha rendelkezésre áll a gyanúsított személy rajza, vagy fényképe nyugodt arcvoná­sokkal, a számítógép segítségével lehe­tőség nyílik arra, hogy a képek összeha­sonlítása céljából azt mosolygósra, hara­gosra, ijedtre, vagy egyéb, más beállítá­súra változtassák. Abban az esetben, ha két különböző fényképen szereplő személy azonosítá­sára van szükség, akikről különböző be­állításban és különböző korban készült a felvétel, akkor a számitógép által vég­rehajtott módosításokat, szintetizálást követően egyszerűvé válik akár szakvé­lemény, akár számítógépes vélemény alapján történő azonosítás. Különösen jól alkalmazható a kompu­ter a daktiloszkópiai vizsgálatok során. E célra olyan digitális újjlenyomat kódolá­si módszert dolgoztak ki, amelyet köny- nyen betáplálhatnak a számítógépbe. Az utóbbi időben a bűnüldözésben bevált a holográfia alkalmazása. Jelenleg olyan optoelektronikus számítógépeket fejlesztenek, amelyek elsődleges előnye, hogy a készülék az adott személyről vagy objektumról nem digitális formában rög­zíti az információt, hanem annak termé­szetes rajzolatát adja - ezt a hologram­tároló teszi lehetővé. Az ilyen típusú berendezés képes a vizsgált objektumok eredeti formában történő rögzítésére, le­gyen az betű, kapilláris rajzolat (újjlenyo­mat), lövedékek rovátkázása stb. Ezeket a felvételeket fényérzékeny elemek bizto­sítják, sajátságos vizuális hálószerkezet formájában. JEVGENYIJ ISCSENKO, a jogtudományok kandidátusa (A CSELOVEK I ZAKÓN című folyóiratból) 1981. Vili. 16. E ngedéllyel vagy anélkül, gazdag és szegény - de főleg szegény - külföldiek nagyobb számban áramlanak az Egyesült Államokba, mint bármikor a ko­rai 1900-as évek óta. amikor is utoljára érkeztek nagy tömegekben európaiak az országba. Tény, hogy az Egyesült Államok napjainkban kétszer annyi külföldit fogad be, mint a világ többi országa együttesen. Több mint 800 000 új jövevényt engedtek be 1980-ban legálisan Amerikába (1979-ben csak 526 000 fő érke­zett) 500 000-1 millió fő vándorol be illegálisan az Egyesült Államokba évenként. S míg a századfordulón főleg európaiak jöttek, most az újonnan érkezettek többnyire Latin-Amenkábói, s kisebb számban Ázsiá­ból és a Karib-tenger térségéből vándoroltak be. Ezek a tömegek átalakítják az amerikai városok arculatát: az egzotikus nyelvek, öltözékek, szokások, szállodák, vendéglők és vallások sokszínű nozaikját alkotják Ezek a tömegek egyre nagyobb aggodalmat kelte­nek a kongresszusban és másutt is Az Egyesült Államok - az aranykapun túli ország - már nem engedhet meg magának ekkora nagyvonalúságot Attól tartanak, hogy a bevándorlók megfosztják az amerikai­akat munkalehetőségüktől, túlzottan igénybe veszik a közösségi szolgáltatásokat, s országszerte idegen- gyűlöletet szíthatnak. Walter Huddleston demokrata párti szenátor becslé­se szerint, amennyiben a jelenlegi irányzat folytatódik, az Egyesült Államok jelenlegi 229 milliós lakossága ÚJ EMBEREK AZ USA-ban a bevándoroltak révén 2000-re legalább 35 millió fővel gyarapszik. „Ennek a 35 millió embernek földre, vízre, energiára és élelemre lesz szüksége - panaszkodik Huddleston. - Honnan teremtjük elő ezeket az erőforrá­sokat. ha nem kérjük fel polgártársainkat, hogy vállalja­nak áldozatokat a jövenyekért? " Éles politikai vita folyik jelenleg az Egyesült Államok­ban arról, hogyan lehetne megfelelően átalakítani az ország bevándorlási politikáját irányító törvények zava­ros sokaságát. A kongresszus két házának bevándor­lási albizottságai ezeknek a törvényeknek a megrefor­málására tettek javaslatot. Mindenki egyetért abban, hogy a törvények elavultak, önkényesek és végrehajt- hatatlanok. s hogy a Reagan-kormány egyik legsürgő­sebb feladata megreformálásuk. A kongresszus 1978-ban bevándorlási és menekült- ügyi kérdések rendkívüli bizottságát létesítette, hogy az felülvizsgálja a mostani törvényeket, és javaslatokat tegyen változtatások végrehajtására Az idén március­ban előterjesztett jelentésében a bizottság javasolta a legális bevándorlók számának emelését, s a már Amerikában tartózkodó illegális bevándoroltak többsé­gének az amnesztiát. A bizottság ugyanakkor azt is tanácsolta, hogy léptessenek életbe szankciókat azok­kal a munkáltatókkal szemben, akik tudatosan foglal­koztatnak illegálisan az országba érkezetteket, s java­solta, hogy megbízható igazolással lássák el azokat, akik munkát vállalhatnak. (TIME)

Next

/
Thumbnails
Contents