Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-08-16 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1981. augusztus 16. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 32. SZÁM ÁRA 1 KORONA A tudatos vállalások idejét éljük. Szükségeltetnek társadalmat, kö­zösséget, hazát és nemzetiséget válla­ló, ezek történelmét, múltját ismerő, haladó hagyományaikra építve a jövő­ért cselekedni kész egyéniségek. Ter­mészetes, hogy ezek Item születnek; a neveltetés, a tanulás, a munka- és életkörnyezet, a kis- és nagyközössé­gek kölcsönhatásai formálják élete so­rán egy-egy ember egyéniségét. Ezek minősége határozza meg emberi kap­csolatait, a társadalomhoz való viszo­nyát, az ősök, az elődök és önmaga becsülésének mértékét. „Minden emberi történelem első előfeltétele természetesen eleven em­beri egyének létezése.“ Ebben a min­denki számára érthetően megfogalma­zott gondolatban Marx és Engels a folytonosságra, az emberi nemzedé­kek egymás munkájára évszázadok során építő, szellemi és anyagi értéke­iket megismerő, a haladásért áldoza­tokat is vállaló egyénekre is utal. így soha nem marad egyedül az egyén a történelem viharaiban. Háta mögött az elődök, két oldalán a társak, elöl a cél, amelynek elérése az utódok számára ígér maradandóan emberi életet. A bizonyosság a forradalmi cselekvés feltétele, s ezt csak a tudás tás. Sajátos vonásait, ágazatait értve ezen, gyűjtőfogalomként használa­tos: a honismeret. Ebben fontos helyet foglal el a helytörténet, a helyismeret minden vonatkozása. Tettek sorának tárgyiasuiásai a kiállítások, honisme­reti házak, tájházak sora. Dicséretes munkájuk során a gyűjtök rendszerint megfeledkeznek arról, hogy a kutatás tárgya időben alig száz-százötven éves, ezért is érthetetlen, ha különvá­lasztják a szorosan értelmezett pa­raszti folklórt és a forradalmi mozgal­makat, az arató- és földmunkássztráj­kokat, azok szellemi és tárgyi emléke­it. Olyan falvak, városok is vannak Dél- Szlovákiában, ahol a paraszti életmód a század elején fokozatosan felbom­lott és kétlakivá (paraszti és munkás) változott. Ezeken a helyeken szinte egymás mellett találhatók a paraszt- és munkásfolklór emlékei. Üdvös az előbbi kutatása, gyűjtése, megismerése, de ugyanígy kezelendő a századelőtől a mi vidékeinken is nyomon követhető, kutatásra váró munkásfolklór. Tudománytalan nézet az, amely mellőzi a munkáshagyomá­nyok kutatását. A kétlakiság, a város- bajárás, a munka után elvándorlás fontos adalékokkal szolgálhat a nép­rajz szempontjai szerint korán polgári­adhatja meg. A hit: tudatlanság, bi­zonytalanság, amely oly gyakran tév­hitek, tévedések egész láncolatát von­ja maga után. Ezért is hasznos a hely­keresés, amelynek eredményességét a helymeghatározás, az azonosság megtalálása segíti. A csehszlovákiai magyarság - szo­cialista nemzetiség. Tudatában - a tör­ténelmi materializmus meghatározta viszonylat alapján - meghatározó a lét. A tudományos-műszaki forradalom idejét éljük, ezért természetes, hogy a tudás, a tudomány mind nagyobb befolyással van a tudatra. A felszaba­dulás óta készített nemzetiségkutató vizsgálatokon kívül ezért is játszik meghatározóan fontos szerepet a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének több irányú törekvése, amely a tudományos önis­meret - népi irodalmi, történelmi mun­kásmozgalmi hagyományok - elmélyí­tésére, a múlt és a jelen objektív kuta­tására törekszik. Eredmények egész soráról beszélhetünk, amelyek a nép­rajz, a történelem, az irodalomtörténet országos és helyi jelentőségű kutatá­sai, gyűjtőmunkái nyomán születtek. Mindezek közösségi kinccsé tételének legfontosabb fóruma - könyvkiadást, sajtót kiemelten kezelve - a hetvenes években örvendetesen megszaporo­dott közművelődési klubok sora. Amatör lelkesedéssel, a szó eredeti értelmében érdek nélküli témaszere­tettel dolgoznak a honismeret elköte­lezettjei. Népművelők, pedagógusok, szakmunkások, műszaki értelmiségi­ek törekednek a múlt megismerésére és megismertetésére, az elődök hala­dásért vívott harcainak kutatására és vállalalására. Ez a törekvés, ez a mun­ka eredményeivel együtt felvértez a tévhitek, a történelem hamisítása ellen. A történelmi események és a néphagyományok az évszázadok so­rán együtt, elválaszthatatlanul össze­fonódva jelentkeztek. Egyetlen példát a népművészetből: Közép-Európa nemzeteinek népköltészetében majd­nem mindenütt megtalálhatók a kuruc- szabadságharc emlékét őrző nép­dalok. Éppen ezért nem választható el egy­mástól a néprajz és a történelemkuta­asodott falvak, vidékek lakóinak meg­ismeréséhez. A munkásosztály kiala­kulása, életmódja, szokás-rendszere, kultúrája izgalmas, feltárásra érdemes anyag. Néprajz és történelemtudo­mány itt kapcsolódik legszorosabban, vagyis így találkozik egymással a törté­netiséget, nyelvi hagyományt, önis­meretet, hazafiságot és nemzetközisé­get hordozó honismereten belül. Dél-Szlovákia-szerte szaporodnak a honismereti és tájházak. Az egyik, amelynek önálló szakdolgozója is van, Somorján (Samorín) működik. Igen, működik, azon túl, hogy bemutatja az állandó tárlatok anyagát, nyáron (idén második alkalommal) honismereti tá­bort is szervez, ahová a dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) járással baráti kapcsolatot tartó magyarországi Györ-Sopron megyéből is érkezik majd húsz-huszonöt fiatal. Fontos kezdeményezés, hogy a járás közéle­tében irányitó szerepet betöltő szer­vek, a Nemzeti Front, a SZISZ és a Bé­ketanács járási bizottságai a honisme­retet, a helytörténetet, az önismeret fontosságát hangsúlyozzák a tábor megszervezésével. A példa követésre méltó, annál is inkább, mivel számos tájház csupán az individuális látoga­tók számára nyújt élményt, tudást, helytörténeti ismereteket. Aligha szü­letett meg ötlet pedagógus fejében (vagy ha igen, akkor sem valósult meg), hogy egy iskolakirándulás állo­másaiként ezeket a házakat jelölje ki. A honismeret-önismeret kérdéskör előbbiekben felvillantott összetevői szervesen illeszkednek bele abba a tö­rekvésbe, amelyet a CSKP KB 1980 márciusában megtartott ülésén elfo­gadott határozat is hangsúlyozott. A nemzetiségi lét megismerése is erősíti a tudatot, és együtt a múlt és a jelen változásainak ismeretével adja az önis­meret leghaladóbb alapjait. Ezek pedig az elmúlt hatvan esztendő legforradal­mibb hagyományaiban - a Magyar és Szlovák Tanácsköztársaság, a CSKP megalakulása, a munkásmozgalmi és antifasiszta harcok, a felszabadulás és a szocialista országépítés - gyöke­reznek. DUSZA ISTVÁN Gyökeres György (2) és Molnár János felvételei mNEnmn-OMSiPT!

Next

/
Thumbnails
Contents