Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-28 / 25. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. június 28. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA 1 KORONA > Gabriel Sala elvtárs 1949 óta dolgozik a Kassai (Kosice) Nehézgépgyár szerszámkészítő részlegében. A 16 tagú, arany fokozatú szocialista munkabrigád vezetője. A párt soraiba 1958-ban lépett, most az üzemi pártszervezet aktív tagja. A kiváló munkáért kitüntetés birtokosa. Az üzemben több fiatal dolgozót nevelt. Sala elvtárs a szüntelen tanulást és a tapasztalatok átadását egyaránt fontosnak tartja. Felvételünkön: Gabriel Sala brigádvezetö (balról) és Balogh Zoltán a terveket ellenőrzi (Andrej Hascák felvétele - ÖSTK) 4 Véget ért a pártoktatási év. Pontosabban szólva: egy újabb éve ért véget a pártoktatásnak, hiszen a kommunisták eszmei-politikai nevelésének e jól bevált formája immár hagyományosan csaknem egybeesik a tanévvel. Vagyis az évi tananyagot, az egyes témákat a nyár elejéig veszik át a pártoktatás résztvevői, akik zömmel párttagok. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert akadnak esetek, hogy a pártoktatásnak (főleg alapfokon) párton kívüli résztvevői is vannak. Ezek többnyire gazdasági tisztségviselők, tömegszervezetek vezetői, esetleg párttagjelöltségre kiszemelt példás fiatal dolgozók. A kommunista párt tagjai számára természetesen kötelező az oktatás, hacsak az alapszervezet valakit nem mentesít e hasznos kötelesség alól - például idős, beteg tagjait, vagy azokat a fiatalokat, akik pártelöadóként tevékenykednek, illetve munkahelyi feladataik végzése mellett iskolába járnak. Vajon mit jelent a gyakorlatban a pártoktatási év befejeződése? Ha erre a kérdésre akarunk válaszolni, nyilván előbb azt kell tisztáznunk, hogy kérdésünket a pártszervezetek, az oktatás résztvevői, avagy a pártelöadók szemszögéből vizsgáljuk-e. Úgy véljük, egyik nézőpont sem hanyagolható el, s a legcélszerűbb e három tényezőt összefüggéseiben vizsgálni. Azaz a pártszervezetek, az oktatás résztvevői és a pártelőadók szempontjából egyaránt értékelni kell a pártoktatást. Mégpedig igen alaposan. S végül, de valóban nem utolsósorban azt is mérlegre kell tenni, milyen volt az oktatás hatékonysága, hogyan hatott az emberek gondolkodásmódjára, s mennyire járult hozzá aktivitásuk, kezdeményezésük fokozásához, az egyes munkahelyek gazdasági eredményeihez. Milyen a hatása az emberi kapcsolatok alakulásában, a munkahelyi légkör javításában, a pártszervezet tagjai egységének szilárdításában, illetve a pártonkívüliekkel való kapcsolat erősítésében, hogyan növelte a pártszervezet cselekvőképességét. Igen, a pártoktatás hatékonysága csak úgy mérhető le (ha egyáltalán lemérhető), ha a hatást rendkívül sokoldalúan vizsgáljuk. S természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elsajátított ismereteknek nem mindig azonnal vesszük hasznát, s tudásunkat nem csupán egyszér kamatoztathatjuk, hogy elméleti felkészültségünk a jövőben is segítségünkre lesz az élet gyakorlati kérdéseinek helyes megítélésében, a mindennapi feladatok megoldásában. A pártszervezetek az oktatás értékelésénél figyelembe veszik az egyes tagok aktivitását az előadásokat követő vitákban, értékelik, ki hányszor és miért hiányzott. A hiányzásokkal kapcsolatban azt is mérlegelik, hogy a lehető legalkalmasabb volt-e az előadások megtartásának idö-- pontja. A legmegfelelőbb időpont megválasztása gyakran okoz gondot a pártszervezeteknek, kivált azokban az üzemekben, ahol több műszakos a termelés. A mezőgazdaságban tevékenykedő pártszervezetekben főleg a csúcsmunkák idején (ősszel) ütközik nehézségbe a pártoktatás időpontjának következetes megtartása. Rugalmas módosítással azonban megoldható ez a kérdés is. Például úgy, hogy ha esik az eső, s nem lehet a határban dolgozni, megtartják a pártoktatást. így tesznek többek között a Nemesócsai (Zemianska Olca) Egységes Földműves- szövetkezet pártalapszervezetének tagjai, valamint számos más efsz és állami gazdaság kommunistái. A pártszervezeteknek tehát a jövőre nézve le kell szűrniük azokat a tapasztalatokat, melyeket az előadások időpontjával kapcsolatban szereztek. Ugyancsak mérlegelniük kell, hogy az egyes tagok besorolásánál minden esetben helyesen jártak-e el. További fontos teendő a pártszervezetek számára az előadók munkájának értékelése. Tudjuk, hogy számos pártszervezet előadóhiánnyal küszködik, ami főleg abban nyilvánul meg, hogy egy-egy előadóra több előadás jut, mint másutt. így van ez például a Gútai Efsz császtai részlegének pártalapszervezetében. Számos helyen a pártelőadók arra panaszkodnak, hogy sok az egyéb elfoglaltságuk, különböző tisztségeket látnak el. Talán mondani sem kell, hogy a pártszervezeteknek, főleg a pártbizottságoknak az idei oktatási évet értékelve erről sem szabadna megfeledkezniük. A mennyiségi követelmények aránytalan eltúfozása a pártoktatásban is a minőség rovására megy. A minőségről szólva örvendetes tényként állapítható meg, hogy ma már valóban fehér hollónak számít a pártoktatáson a felolvasás, amely régen nem ritkán az előadást helyettesítette. Kevésbé örülhetünk viszont annak, hogy még nem mindenütt terjedt el a korszerű szfemléltető eszközök alkalmazása (filmvetítés, diavetítés, hangszalag használata). A korszerű szemléltető eszközök használata terén figyelemre méltó eredményeket érnek el a galántai járási pártbizottság politikai nevelés házának előadói, akik saját maguk is készítenek szemléltető eszközöket, s azokat lesokszorosíttatják. A pártoktatás résztvevői szemszögéből értékelve az idei oktatási évet, mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, ki mivel gazdagodott. Az ideológiai-politikai nevelés hatékonysága a feladatokhoz való helyes hozzáállásban mutatkozik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre igényesebbeknek kell lennünk saját magunkkal szemben. Vagyis sosem tekinthetjük elegendőnek azt, amit tegnap tudtunk. Ez a lényege a pártoktatásnak is, amely sohasem érhet véget. Csupán az 1980-1981-es pártoktatási év fejeződött be. Mégpedig eredményesen. A pártszervezeteken múlik, hogyan hasznosítják most szerzett tapasztalataikat az új pártoktatási év előkészítésében. FÜLÖPIMRE
