Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-21 / 24. szám
I 19 81. VI. 21. G. K. ZSUKOV Június 21-én este telefonon felhívott M A Purkajev altábornagy, a Kijevi Katonai Körzet törzsfönöke, és jelentette, hogy a határőröknél jelentkezett egy szökevény német őrmester, aki közölte, hogy a német csapatok most foglalják el megindulási körleteiket a támadáshoz, amely június 22-én hajnalban kezdődik Purkajev közlését azonnal jelentettem a népbiztosnak és Sztálinnak. I V. Sztálin ezt felelte:- A népbiztossal együtt jöjjön a Kremlbe Magamhoz véve a csapatoknak szóló direktíva tervezetét, a népbiztossal és N . F Vatutyin altábornaggyal együtt a Kremlbe hajtattunk. Útközben megállapodtunk, hogy mindenáron kicsikarjuk a csapatok harckészültségbe helyezésének az elrendelését. Sztálin egyedül fogadott bennünket Láthatóan gondterhelt volt.- Nem lehetséges, hogy a német tábornokok azért dobták át ezt a szökevényt, hogy konfliktust provokáljanak ki?- kérdezte.- Nem - felelte Tyimosenko. - Véleményünk szerint a szökevény igazat mond. Közben a Politikai Iroda tagjai bejöttek Sztálin szobájába.- Mit tegyünk? - kérdezte Sztálin. Senki sem válaszolt.- Haladéktalanul ki kell adni az utasítást, hogy a határ menti körzetek csapatait helyezzék teljes harckészültségbe- szólalt meg a népbiztos.- Olvassa! - felelte Sztálin. Felolvastam a direktíva tervezetét, Sztálin megjegyezte:- Korai még kiadni ilyen direktívát, lehet, hogy a kérdést még békésen is el lehet intézni. Rövid utasítást kell adni, amelyben rá kell mutatni arra, hogy a támadás a német csapatok provokációs tevékenységével kezdődhet. A határ menti körzetek csapatai ne üljenek fel semmiféle provokációnak, hogy ne keltsenek bonyodalmakat. Nem vesztegetve az időt, Vatutyinnal együtt azonnal átmentem a másik szobába és gyorsan megfogalmaztuk a népbiztosi direktíva tervezetét. A szobába visszatérve engedélyt kértünk a jelentésre. Sztálin, miután meghallgatta és maga is még egyszer átolvasta a direktívatervezetet, bizonyos módosításokat hajtott végre és utána átadta a népbiztosnak aláírásra. Különleges fontosságánál fogva ezt a direktívát teljes egészében idézem: „A Leningrádi, Balti, Nyugati, Kijevi Különleges és Ogyesszai Katonai Körzetek haditanácsainak. Másolat: a haditengerészeti népbiztosnak. 1 41, 6. 22-23 folyamán lehetséges a németek meglepetésszerü támadása a Leningrádi, Balti, Nyugati, Kijevi Különleges és az Ogyesszai Katonai Körzet arcvonalán. Lehet, hogy a támadás provokációs tevékenységgel kezdődik. 2. Csapataink feladata - ne engedjenek semmiféle provokációs tevékenységnek, amely nagy bonyodalmakat idézhet elő. Egyidejűleg a Leningrádi, Balti, Nyugati, Kijevi és Ogyesszai Katonai Körzet csapatai legyenek teljes harckészültségben és verjék vissza a németek vagy szövetségeseik esetleges váratlan csapását. 3. Megparancsolom: a) a 41. 6. 22-re virradó éjjel rejtve foglalják el a megerősített körletek tüze- löállásait az államhatár mentén; b) 41.6. 22-én virradat előtt gondosan álcázva összpontosítsák a tábori repülőtereken az egész légierőt, köztük a csa- patrepülöket is; c) valamennyi egységet helyezzenek harckészültségbe. Az egységek bontakozzanak szét és álcázzák magukat; d) a légvédelmet a tartalékos állomány kiegészítő mozgósítása nélkül helyezzék harckészültségbe. Készítsék elő a városok és objektumok elsötétítését; e) külön rendelkezés nélkül ne hajtsanak végre semmilyen más intézkedést 41.6 21 Tyimosenko, Zsukov “ Vatutyin ezzel a direktívával azonnal a vezérkarhoz indult, hogy haladéktalanul közölje a körzetekkel. A közlés 1941 június 22-én 0,30 perckor fejeződött be. A direktíva másolatát átadták a haditengerészeti népbiztosnak. Valami furcsa, bonyolult kettőség érzésével tértünk vissza Sztálintól Tyimo- senkóval. Egyrészt, mintha mindent megtettünk volna, ami tőlünk függött, hogy teljesen felkészülve fogadhassuk a közelgő háborús veszélyt: hiszen több nagyszabású mozgósítási-hadműveleti jellegű szervezési műveletet indítottunk be; a lehetőséghez mérten megerősítettük a nyugati katonai körzeteket, amelyeknek elsősorban kellett ütközetbe bocsátkozniuk az ellenséggel; végül, ma engedélyt kaptunk arra, hogy kiadjuk a direktívát, amely elrendeli a határ menti katonai körzetek csapatainak harckészültségbe helyezését. Másrészt viszont a német csapatok holnap reggel támadásba mehetnek át, és mi még sok fontos intézkedés végrehajtását nem fejeztük be. És ez igen megnehezítheti a tapasztalt és erős ellenség elleni harcot. Lehetséges, hogy az a direktíva, amelyet a vezérkar abban a pillanatban továbbit a körzeteknek, már elkésett. Már régen besötétedett. Végétért június 21-e. Hallgatva értünk Tyimosenkóval a népbiztosság bejáratához, de éreztem, hogy a népbiztost is ugyanazok az aggodalmak gyötrik. Amikor a gépkocsiból kiszálltunk, megbeszéltük, hogy tíz perc múlva találkozunk dolgozószobájában. Ezerkilencszáznegyvenegy június 22- re virradó éjjel a vezérkar és a Honvédelmi Népbiztosság valamennyi munkatársa parancsot kapott, hogy maradjon a helyén. Haladéktalanul továbbítani kellett a körzetekbe a csapatok harckészültségbe helyezését elrendelő direktívát. Közben nálam és a népbiztosnál állandó beszélgetés folyt a körzetparancsnokokkal és törzsfőnökeikkel, akik azt jelentették, hogy a határ túlsó oldalán erősödik a zaj. Ezeket a jelentéseket a határőröktől és az elöl levő fedező csapatoktól kapták. 21-én éjjel 12 óra tájban Kirponosz, a Kijevi Körzet parancsnoka, aki Tarno- polban levő harcálláspontján tartózkodott, közvetlen vonalon jelentette, hogy azon a szökevényen kívül, akiről Purkajev tábornok beszámolt, csapatainknál még egy német katona jelentkezett a 74. gyalogos hadosztály 222. ezredéből. Átúszta a folyót, jelentkezett a határőröknél és közölte, hogy a német csapatok hajnali 4 órakor megkezdik a támadást. Kirponosz parancsot kapott, hogy gyorsabban továbbítsa a csapatokhoz a harckészültségbe helyezést elrendelő direktívát. Minden amellett szólt, hogy a német erők a határ közelébe nyomulnak előre. Ezt éjjel 0,30 perckor jelentettük Sztálinnak. Ó megkérdezte, továbbítottuk-e a direktívát a körzetekbe. Én igennel válaszoltam. Sztálin halála után olyan vélemények hangzottak el, hogy június 22-re virradó éjjel egyes parancsnokok és törzseik semmit sem gyanítva békésen aludtak vagy gondtalanul vigadtak. Ez nem felel meg a valóságnak. Az utolsó békés éjszaka egészen más volt. Mint már említettem, a népbiztos és én a Kremlből való visszatérésünk után közvetlen vonalon többször beszéltünk a körzetparancsnokokkal, F. I. Kuznyecowal. D G. Pavlov- val, M. P. Kirponosszal és a törzsfönö- kökkel, akik a frontok harcálláspontján tartózkodtak. Június 22-én hajnaltájban Tyimosenko népbiztos, Vatutyin és én a honvédelmi népbiztos dolgozószobájában tartózkodtunk. 3 óra 17 perckor felhívott F. Sz. Ok- tyabrszkij tengernagy, a Fekete-tengeri Flotta parancsnoka és közölte: ,,A flotta légvédelmi figyelő- és jelzőszolgálata jelenti, hogy a tenger felől nagyszámú ismeretlen repülőgép közeledik; a flotta teljes harckészültségben van. Utasítást kérek.“ Megkérdeztem a tengernagyot:- Elhatározása?- Csak egyet tehetek, a repülőgépeket a flotta légvédelmi tüzével fogadom Miután Tyimosenkóval néhány szót váltottam, ezt feleltem Oktyabrszkijnak:- Rendben van, cselekedjék és jelentse népbiztosának. V. J. Klimovszkih tábornok, a Nyugati Körzet törzsfőnöke jelentette, hogy a német repülők támadják Belorusszija városait. Három perc elteltével Purkajev tábornok, a Kijevi Körzet törzsfőnöke szintén azt jelentette, hogy a német légierő Ukrajna városait támadja. 3 óra 40 perckor felhívott F. I. Kuznyecov tábornok, a Balti Körzet parancsnoka és jelentette, hogy ellenséges repülők Kaunas és más városok ellen intéznek légitámadásokat. A népbiztos megparancsolta, hogy hívjam fel Sztálint. Hívom. Senki sem jön a telefonhoz. Állandóan csengetek. Végül a Kreml őrség ügyeletes tábornokának álmos hangját hallom. Kérem ót, hogy hívja telefonhoz Sztálint. Három perc múlva Sztálin volt a készüléknél. Jelentettem a helyzetet és engedélyt kértem a válaszharctevékenység megkezdésére. Néma csönd. Hallom Sztálin lélegzetvételét.- Ért ön engem? Semmi válasz. Végül megkérdezte:- Hol a népbiztos?- A Kijevi Körzettel beszél közvetlen vonalon.- Jöjjön a Kremlbe Tyimosenkóval együtt. Mondják meg Poszkrebiscsev- nak, hogy hívassa a Politikai Iroda valamennyi tagját. 4 órakor ismét beszéltem Oktyabrsz- kijjal. Nyugodt hangon jelentette:- Az ellenséges légitámadást visszavertük Meghiúsítottuk a hajók elleni támadást. A városban azonban rombolások keletkeztek Szeretném megjegyezni, hogy az Ok- tyabrszkij vezette Fekete-tengeri Flotta egyike volt azoknak az első seregtesteknek, amelyek szervezetten fogadták az ellenség támadását. A Nyugati és a Balti Körzet 4 óra 10 perckor azt jelentette, hogy a német csapatok a körzetek szárazföldi szakaszain megkezdték harctevékenységüket. Hajnalban 4 óra 30 perckor a Politikai Iroda valamenynyi értesített tagja együtt volt. A népbiztost és engem behívtak a szobába. Sztálin sápadtan ült az asztalnál, kezében megtömött pipával. Megszólalt:- Sürgősen fel kell hívni telefonon a német nagykövetséget. A követségen azt válaszolták, hogy gróf von Schulenburg nagykövet kéri, hogy fogadják, sürgős közölnivalója van A nagykövet fogadásával Molotovot bízták meg. Közben első helyettesem, Vatutyin tábornok közölte, hogy a német szárazföldi csapatok erős tüzérségi előkészítés után az északnyugati és nyugati irány több szakaszán támadásba mentek át. Kisvártatva Molotov sietett be a szobába:- A német kormány hadat üzent. Sztálin leült és mélyen elmerült gondolataiban. Hosszú, nyomasztó csend következett. Megkockáztattam, hogy megtöröm a hosszas hallgatást és azt javasoltam, hogy a körzetekben rendelkezésre álló minden erővel rontsunk rá a betört ellenséges csapatokra és állítsuk meg további előrenyomulásukat.- Nem megállítani, hanem megsemmisíteni - helyesbített Tyimosenko.- Adják ki a direktívát - mondta Sztálin. A honvédelmi népbiztos 2. sz. direktívája június 22-én 7 óra 15 perckor jutott el a körzetekhez. Ámde ez a direktíva az erőviszonyok és a kialakult helyzet következtében nyilvánvalóan irreális volt, és ezért nem is valósulhatott meg. Túl későn szereztünk róla tudomást, hogy június 22-én virradat előtt minden nyugati határ menti körzetben megszakadt a csapatokkal a vezetékes összeköttetés, és így a körzetek és a hadseregek törzsei nem tudták gyorsan továbbítani intézkedéseiket. A németek által területünkre átdobott ügynökök és diver- ziós csoportok tönkretették a vezetékes összeköttetést, megölték a híradást fenntartani igyekvő embereinket, és megtámadták a szolgálati helyükre tartó parancsnokokat. Mint már említettem, rádióeszközökkel a határ menti körzetek csapatainak jelentős része nem rendelkezett. A körzetek törzseihez a legkülönbözőbb forrásokból a legellentétesebb, gyakran provokációs jellegű jelentések kezdtek befutni. A vezérkar a körzetek és a csapatok törzseitől képtelen volt a valóságnak megfelelő jelentéseket kapni és ez természetesen egy időre feltétlenül nehéz helyzetbe hozta a főparancsnokságot és a vezérkart. Tyimosenko telefonon felhívta Sztálint, engedélyt kért tőle, hogy a Kremlbe menjen és jelentse a Legfelső Tanács Elnökségének a mozgósításra és a Főparancsnokság Főhadiszállásának a megalakítására vonatkozó rendelettervezetét és még sok mást. 9 órára a népbiztossal együtt a Kremlben voltunk. Fél óra múlva Sztálin fogadott bennünket. Miután tájékoztattuk a helyzetről, bejelentette:- Molotov 12 órakor rádióbeszédet mond. Elolvasva a mozgósításról szóló rendelettervezetet és részben csökkentve annak a vezérkar által tervezett arányait, Sztálin átadta a rendeletet Poszkrebis- csevnek, hogy a Legfelső Tanács Elnöksége hagyja jóvá. A június 23-i rendelet előírta az 1905-1918-as korosztályok behívását tizennégy körzetben, vagyis majdnem valamennyiben, a közép-ázsiai, bajkálontúli és távol-keleti kivételével, továbbá életbeléptette a hadiállapotot az ország európai részén. Itt az államhatalmi szerveknek minden, a védelmet, a társadalmi rend fenntartását és az állambiztonságot érintő funkciója a katonai hatóságok kezébe ment át. Ezeket felruházták azzal a joggal, hogy a dolgozókat, minden közlekedési eszközt honvédelmi munkára és a legfontosabb katonai és népgazdasági objektumok őrzésére vegyenek igénybe. * ' r ■ ' A Kalinyini Front katonái visszafoglalnak egy falut az ellenségtől - 1942 (Archívumi felv.)
