Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-06-14 / 23. szám

1981. VI. 14. N C/3 J&­fefe . >j V\^ ife* ífk vtfv >$8 ____-äv5v% TÜ , CÉRNA. OLLO Tulajdonképpen nem is tás­ka, hanem szatyor, s három összevarrt - béleletlen - ken­dőből áll. Ebben rejlik könnyed­sége, olcsósága és eredetisé­ge is. A kendő mérete tetszés szerinti. A rajzon levő 50x50 cm-es, de lehet 70x70 cm-es kendőből is készíteni, gyere­keknek pedig nagyméretű zsebkendőből. A három kendőt (A, B, C) a rajz szerint hajtjuk és varrjuk össze. A két felső csücsköt össszekötjük - ez lesz a fo­gója. FŐZZÜNK GOMBÁS GÖNGYÖLT KOTLETT 4 nagyon vastag sertés­bordaszeletet kicsontozunk, és úgy vágjuk be, hogy szétterítve négy nagy szeletet kapjunk. Ezeket jó vékonyra kiverjük, mindegyikre egy-egy gépson­ka-szeletet terítünk, és ceruza­vastagságú sajtdarabkára göngyölve, megtűzzük. (Te­hetjük a sajtot reszelve is a kö­zepébe.) A húsgöngyöleget 2 evőkanálnyi olajon hirtelen átsütjük és nagyon kevés víz­zel puhára pároljuk. Ha meg­puhultak, zsírjára sütjük, és 20 deka, cikkekre vágott gombá­val körülrakjuk. 2 deci tejfölben simára keverünk egy tojássár­gát, egy csokor finomra vágott petrezselyemzölddel, pár csepp citromlével, csipet sóval, törött borssal ízesítjük, és a gombás húsra öntve, a sütő­ben még kb. 5 percig sütjük. HÁZUNK TÁJA A SZAMÓCA A szamóca sajátos helyet foglal el a gyümölcsök között: gyors termőre fordulása, korai érése, tetszetős, zamatos és vitamindús gyümölcse miatt a kistermelés és a házikertek egyik legkedveltebb gyü­mölcse. Bőséges szamócatermésre csak akkor számíthatunk, ha az érést megelőző időszakban (száraz időjárás esetén az érés időszakában is) jó vízellá­tásban részesítjük a töveket. Gyakori hiba az úgynevezett frissítgető öntözés, amely csak a növény leveleit üdíti fel, de a talajt csak néhány centimé­terre nedvesíti át. A szamóca gyökérzetének zöme a felszín alatti 25-30 cm- es rétegben helyezkedik el; ennek a talajrétegnek a vízel­látásáról kell gondoskodni an­nak érdekében, hogy a növény fel tudja venni az éréshez szükséges tápanyagokat a ta­lajból. Ennek a talajrétegnek az át- nedvesítésére négyzetméte­renként 25-30 liter vízre van szükség. Egy ilyen alapos ön­tözés száraz időjárás esetén is 7-10 napig folyamatossá teszi a vízellátást. A jelszó tehát: ritkábban, de alaposabban ön­tözzük! Az érés kezdete előtt jó ha­tású a szalmával, szénával va­ló aláterítés, mielőtt a tökocsá- nyokat az éredő, zöld gyümöl­csök súlya a földre húzná. En­nek a célja az, hogy a beérő gyümölcsök ne közvetlenül a talajra feküdjenek, hanem a talajtakaró anyagra; így eső vagy öntözés esetén nem szennyeződnek a vízcseppek által felfröccsentett talajré­szekkel, és kevésbé lesznek hajlamosak a rothadásra. A sorok közé is jutó takaró­anyag előnye, hogy szüretkor a föld nem tömörödik olyan mértékben, mint a takaratlan talaj, Talajtakarásra jól megfelel a sorok hosszában, a levelek és a tökocsányok alá fektetett fekete fóliacsík is. Ez védi a gyümölcsöket a szennyező­déstől, és megőrzi a talaj víz­készletét. A fóliacsíkot érde­mes kilyuggatni, hogy az öntö­zővíz és a természetes csapa­dék földbe szivárgását előse­gítsük. Ha tehetjük, fedjük le a fóliacsíkot a sorok között szalmával; az ilyen takarás több évig a sorok között ma­radhat. Fontos követelmény, hogy a takarásra felhasznált anyag minden idegen szagtól (vegy­szer, gyomirtó szer, penész) mentes legyen, mert a szamó­ca a szagokat felveszi, és a kellemetlen szagú gyümölcs fogyasztásra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas. A házikerti szamócás telepí­tésnél úgy számolunk, hogy egy családtag részére 20 tő megtermi a folyamatosan fo­gyasztott szamócamennyisé­get, és naponta egy kiló sza­móca fedezi öt ember vitamin- szükségletét. Gyümölcssze­désre legalkalmasabb a har­mat felszáradása utáni reggeli időszak, amikor a gyümölcs még nem melegedett fel. A szamócát két-három évig termeljük egy helyen; így a szamócaágyásokat a szüret után is gondozni kell a követ­kező év jó termése érdekében. A teljes lombozatot sövény­nyíró ollóval vagy kaszával vághatjuk le úgy, hogy a levél­nyelekből csak 2-3 cm-es csonk maradjon a tövön. Ez­után - ha nem talajtakaró fóliá­val, hanem szecskázott szal­mával, szénával takartuk a so­rokat - a takaróanyagot kis mennyiségű műtrágya adago­lása után a sorközök talajába kapáljuk. Ha telepítés előtt bő ■ ségesen szervestrágyáztak (100 négyzetméter területre 500-600 kg istállótrágya), ak­kor most csak nitrogénműtrá­gya adagolása indokolt száz négyzetméterenként 1,2- 1,5 kg mennyiségben. Ha telepítés előtt a szervestárgyát „meg­spóroltuk“, úgy most a nitrogé­nen kívül 2,0 - 2,4 kg foszfor­tartalmú és 3,0 kg kálitartalmú műtrágya kiszórását java­soljuk. Az idejében el nem távolított indanövények az ültetvény be- sűrűsödését és ennek követ­keztében a termőtövek legyen- gülését okozzák. Dr. Sz. K. ŐSZINTÉN A NAPOZÁS ÁRTALMAI Kétségtelen, a napfény okozta bőrgyulladások legna­gyobb hányadát a hirtelen ka­pott mértéktelen, meggondolat­lanul adagolt sugárzás okozza, de sok egyéb tényező is. A fehér bőrű, szőke vagy vörös hajúaknak tudniuk kell, hogy sokkal óvatosabban sza­bad csak kezdeniük a napo­zást, mint a sötétebb bőrűek- nek, sötétebb hajúaknak. Szá­molni kell azzal, hogy létezik egyéni túlérzékenység, már ezért is ajánlatos az óva­tosság. Vannak bizonyos gyógysze­rek, amelyek a bőrt hajlamosít­ják a gyulladásra már olyan kis sugármennyiség esetén is, amelyet azelőtt minden árta­lom nélkül elviselt, ilyenek pél­dául a cukorbetegek által sze­dettek. Nagyon sokan élnek ma nyugtátokkal, altatókkal, ezeknek sem ajánlatos a na­pozás. Általában ajánlatos a kezelőorvost megkérdezni, hogy a tartósan szedett gyógy­szereknek nincs-e ilyen ha­tása. Nemcsak a gyógyszerek, a bőrre kent anyagok is okoz­hatnak a napsugárral együtte­sen bőrgyulladást. Első helyen kell említeni a bergamottolajat, melynek segítségével sokan akarnak nagyon gyorsan le­barnulni. Még alacsony tömény­ségben sem veszélytelen, és a lecsurgó olaj nyomán pír, hólyagok és a későbbiekben sokáig megmaradó sötétbarna foltok keletkezhetnek. A kölni­vizek egy része is tartalmaz bergamottot, nem ajánlatos napozáskor élni velük. Senki se napozzon kirúzsozott arccal vagy ajakkal, a festékben levő színezőanyag gyulladást vált­hat ki, ekcémát okozhat. Idősebb olvasóink figyelmét arra hívjuk fel, hogy szemhéju­kat és azok környékét védjék napozáskor vizes vattával, mert a finom ráncok, a szarka­lábak mélyét nem éri napfény és ott fehér csík marad. Egyéb­ként is az idősebbek jól te­szik, ha mértékletesen élnek a nyár adta örömökkel, mert míg a fiatal szervezet hama­rabb áll át a megváltozott vi­szonyokra, nekik a tűző nap könnyen okoz fejfájást, vér­nyomásingadozást. A száraz bőr nagy elővigyá­zatosságot igényel, feltétlen hasz­náljanak rá napozás után bőven zsíros krémet. Száraz hajat soha­sem szabad napon szárítani! OTTHONUNK NÖVÉNY A LAKÁSBAN Kellemes színfolt a szép for­májú üvegpohárba ültetett zöldnövény A lakás színesítésére új vi­rágtartó-ötlet: fonott kosár. GYERMEKÜNK AZ ÉTREND A gyermek fejlődésének egyik fontos feltétele az egész­séges táplálkozás. A helyesen összeválogatott táplálék tartal­mazza a fejlődő szervezet szá­mára szükséges összes táp­anyagokat, kalóriamennyisé­geket. A serdülőkorig naponta 2400 kalóriára, a serdülőkor­ban 2800 kalóriára van szük­ség. A kalóriamennyiség leg­följebb 60 százaléka származ­zon szénhidrátból. Szénhidrá­tot tartalmaz a cukor, a méz, a liszt, a tészta, a rizs, a búza­dara, a burgonya, a főzelék, a gyümölcs. Á zsír a szervezet tartalék tápanyaga, de azért is fontos, mert segíti a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. A ter­mészetes növényi és állati zsi­radékokban vitaminszerű zsír­savak vannak, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért fontos, hogy a gyermek élelmezésében szerepeljen a vaj és az olaj. A fehérjék sejtépítő táp­anyagok, a szervezet vízház­tartásának egyensúlyát bizto­sítják, az enzimek, a hormonok alkotórészei: a szervezet vé­dekezőképessége a fehérjék­hez, a fehérjeszerű anyagok­hoz kapcsolódik. A fejlődő gyermeknek fontos, hogy a fe­hérjeszükséglet felét állati ere­detű nyersanyagokkal fedez­zük - tejjel, túróval, sajttal, to­jással, hússal, belsőséggel, hallal. Növényi eredetű fehérje található a következő anya­gokban: liszt, dara, rizs, burgo­nya, borsó, bab, dió, mogyoró, mandula stb. Az ásványi anyagokra a szervezet felépítéséhez, za­vartalan működéséhez van szükség. A vegyesen, változa­tosan összeállított élelmezés biztosan fedezi az ásványi- anyag-szükségletet. Kálium a húsban, tejben, burgonyá­ban, főzelékben, mész a tej­ben, a tejtermékben, a főzelék­félékben, foszfor a tejben, a tejtermékben, a húsban, a vas a húsban, a májban, a tojásban, a színesfőzelék­ben, a kakaóban, a csokoládé­ban, a zabpehelyben található. Amikor a növekedés gyorsabb, a gyermekeknek több vasra van szüksége. A vitaminok is nélkülözhe­tetlenek a fejlődéshez, növe­kedéshez. Az A-vitamin forrá­sa a tej, a tojássárgája, a máj, a hús, elövitaminja megtalál­ható a sárgarépában, a sütő­tökben, a színesfőzelékben, a gyümölcsben. A D-vitamin napfény hatására a szervezet­ben alakul ki elővitaminjából. A C-vitamin a nyers paradi­csomban, a zöldpaprikában, a hazai és a déligyümölcsök­ben, a citromfélékben találha­tó. A B-vitamincsoport-szük- ségletet a többfajta nyers­anyagból összeállított vegyes élelmezés fedezi. A növényi és az állati erede­tű nyersanyagok aránya akkor jó, ha a kalóriamennyiség 75 százaléka állati eredetű anya­gokból és gabonafélékből ered, fele-fele arányban, a 25 százaléka pedig színesföze- lékböl, burgonyából, gyü­mölcsből, cukorból, csokoládé­ból tevődik össze. A napi étlap szerkesztésekor ez az arány akkor érvényesül, ha a gyer­mek naponta öt-hat deci tejet iszik, hetenként négy napon át egy-egy nap két étkezésnél színesfőzeléket eszik, heten­ként három alkalommal fo­gyaszt burgonyát, kétheten­ként egyszer három alkalom­mal hüvelyesbői készül az étel, és friss gyümölcsöt naponta legalább egyszer kap. A főze­léket, a burgonyát, a salátát hús, hentesáru, tojás, sajt túró egészíti ki. Tészta, sütemény hetenként egyszer elegendő. Tej helyett sajt és túró fo­gyasztható, bár ezek nem pó­tolják tökéletesen a tejet. Naponta legalább háromszor, de inkább ötször étkezzen a gyermek. Az iskolai, a nap­közis étkezéseket otthon egé­szítsék ki úgy, hogy a fiatal megkapja a fejlődéshez szük­séges összes tápanyagot. A reggeli lehet tej, karamelles tej, tejes kakaó, csokoládés tej, esetleg tea, kenyér, péksüte­mény. A nyers paradicsom zöldpaprika, friss gyümölcs, gyümölcslé, paradicsomlé nemcsak tápértéke miatt fon­tos; üdítő íze, illata fokozza a reggeli étkezés kellemes ha­tását. Délután, hazaérkezés­kor fogyasszon a gyerek tejet, kakaót, joghurtot, kefirt, gyü­mölcsjoghurtot, krémtúrót, gyümölcsös túrókrémet, tejfölt kenyérrel, vajas kenyérrel. Ét­vágytalanabb gyereknek ele­gendő a friss gyümölcs. Az esti étkezéshez saláták és más egyszerűbb ételek ké­szítésére az iskolás gyereket is megtaníthatjuk. A teavacsorát kiegészíti a sajtos meleg szendvics. So­kak kedvenc vacsorája az olaj­ban vagy zsírban sütött pirítós kenyér vagy lángos. (n)

Next

/
Thumbnails
Contents