Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-07 / 22. szám
Régen volt az, amikor Madarász Sándor, a lenártfalai (Lenartovce) Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezet 48 éves elnöke, az SZLKP járási bizottságának tagja, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője és több egyéb fontos tisztség betöltője először belekóstolt a közéleti tevékenységbe. Azóta mindig elfoglalt ember. Ezekben a hetekben még a szokásosnál is több a dolga. A mindennapos tennivalók folyamatos végzése mellett összegezi, értékeli a most záruló megbízatási időszak eredményeit és közben már az új választási program teljesítésére készül, összesen csaknem nyolcvanezer ember öröme, gondja is az övé. Választókerülete néhány kisközség kivételével szinte az egész rimaszombati járás.- Tíz éve vagyok a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője - kezdi beszélgetésünket. - Járásunk sokoldalú fejlődésének szempontjából egy különösen jelentős évtized kezdetén tiszteltek meg bizalmukkal a választók. Munkámról most másodszor adok nekik számot. Mivel a rimaszombati járás a közép-szlovákiai kerület legtermékenyebb mezőgazdasági vidéke, a párt és az állami szervek a hetvenes évek legfontosabb feladatai között jelölték meg a szocialista nagyüzemi gazdálkodás nagyarányú továbbfejlesztését. Ennek egyik alapvető feltétele volt a többnyire kevés földdel rendelkező, egymással szomszédos kis földművesszövetkezetek egyesítése. Tíz évvel ezelőtt ugyanis még 114 efsz és négy állami gazdaság között oszlott meg a járás 104 249 hektár szántóterülete. Sokrétű, gondos előkészítő munka után 1974 tavaszán megkezdődött a mezőgazdasági vállalatok társulása. A következő év végére huszonegyre csökkent az efsz-ek és négyre az állami gazdaságok száma. Jelenleg már átlagosan 3260 hektárt müveinek korszerű módon egy- egy nagygazdaság dolgozói.- Ezen kívül mi lett az átszervezések haszna?- Mindenek előtt a mezőgazdasági termelés eredményességének jelentős fokozódása. Különösen a hatodik ötéves tervidőszakban mutatkozott meg ez, amikor az előző félévtizedhez képest a bruttótermelést 24,2 százalékkal, az árutermelést pedig 30,2 százalékkal növeltük járásunkban. Ugyanakkor komoly beruházásokra került sor a föld termékenységének fokozására. Mintegy 4911 hektáron befejeződött a belvizek lecsapolása, 1396 hektárral bővült az öntözhető terület és több mint 44 kilométeres szakaszon megoldódott a patak- és folyószabályozások gondja. A járás iparának fejlesztésében szintén kiemelkedően sikeresek voltak a hetvenes évek. A legutóbbi képviselőválasztások óta Madarász Sándor elvtárs választókerületében több új üzemegységben indult meg a termelés. Például Rimaszombatban felavatták a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Üzemek új gyáregységét, húskombinát épült, ott őröl a közép-szlovákiai kerület legkorszerűbb malma, megnyílt a nehézgépipari művek üzemegysége, Tornaiján téglagyár épült és bővült az ottani ruhagyár, valamint a Piesoki Gépgyár helyi üzeme is.- Az elmúlt öt évben összesen több mint hétszáz beruházás készült el - folytatja a sikerek sorolását a képviselő. T- Az egyes gazdasági ágazatok fejlesztésére három milliárd 575 millió koronát fordított nálunk a társadalom. Részben ennek, részben pedig a munkatermelékenység jelentős fokozásának köszönhetően 1975 és 1980 között 52,5 százalékkal megnövekedett a járás ipari termelése. Ezt a nagy növekedést az iparstmktúra lényeges átalakítása közben értük el. Ma már a gép- és az élelmiszeripar a domináló ágazat. A gazdasági bázis megerősödése természetesen jól nyomon követhető az életszínvonal fokozatos emelkedésében is. A képviselők most záruló megbízatási időszakában a lakosság pénzbevétele 24,8 százalékkal, a különböző szociális juttatások pedig csaknem 29 százalékkal lettek nagyobbak, öt év alatt a járásban összesen 7 milliárd 976 millió koronát meghaladó összeget fizettek ki munkabérek és szociális juttatások címén a nem sokkal több, mint 98 000 polgárnak.- Tovább növekedett a lakosság bizalma a CSKP és a Nemzeti Front közös országépítő programja iránt. A Z- akció keretében ezt a bizalmat és politikánk teljes támogatását a legutóbbi választások óta több mint 752 ezer óra társadalmi munka elvégzésével is kifejezésre juttatták a dolgozók. A Z-akció beruházásokat igénylő feladatainak teljesítésére 134 millió 540 ezer korona állt a rendelkezésünkre. A választópolgárok szorgalmának tulajdoníthatóan azonban kevés híján 210 millió koronát érő új, közhasznú létesítményekkel lettek gazdagabbak a városok és a községek. Többek között tizenöt óvoda épült. A tanulók és a diákok négy új alapiskolát, egy mezőgazdasági műszaki középiskolát, egy iparitanuló-iskolát, valamint a Rimaszombati Közgazdasági Középiskola első pavilonját vehették birtokukba. Továbbá bevásárló központok, illetve kisebb boltok, utak és járdák épültek. A rimaszombati járásban két városi- és 62 helyi nemzeti bizottság tartozik Madarász Sándor elvtárs választó kerületébe. A két város, Rimaszombat és Tornaija mellett ezúttal főleg Nagybalogon (Vel'ky Blh), Csízen (Cíz), Újbáston (Nová Basta), Gömöralmágyon (Gemersky Jablonec), Fazekaszaluzsányban (Hrnciarské Záluzany), Királyiban (Král), Kövecsesen (Őtrkovec) és Méhiben (Vce- lince) értékelhetik kimagaslóan sikeresnek az elmúlt választási időszakot.- Mint a Szövetségi Gyűlés képviselője, vagy mint a járási pártbizottság tagja már valamennyi nemzeti bizottságon megfordultam a kerületemben. Bár a tanácsülésekre még nem juthattam el mindenhová, az a tapasztalatom, hogy mindenek előtt a helyi vezetők tudásán, talpraesettségén múlik a város-, vagy község fejlesztés sikere. Ahol maguk is jó példával járnak elől a nemzeti bizottság képviselői, dolgozói, ott a legigényesebb társadalmi munkára is könnyen és nagyszámban mozgósíthatják a lakosságot. Ugyancsak lényeges szempont, hogy a közös fáradozással szerzett javakat mindig jóval értékesebbeknek becsülik az emberek annál, amit csak úgy, készen kapnak. A választóimmal való személyes találkozások alkalmával számtalanszor meggyőződtem arról is, hogy a túlnyomó többség számára régen nem közömbösek a közérdekű dolgok. Például a Medvesalján, Feled környékén, valamint a legutóbbi választási program teljesítése kapcsán élenjárókként felsorolt községekben mindig a közérdekű bejelentések, kérelmek, tervek megvitatása jelenti a tanácskozások központi témáját. Az elmúlt évtized tapasztalatait sorolva egy fontos követelményre külön is felhívja a figyelmet a képviselő.- A választók tudatában vannak annak, hogy egyidejűleg nem futhatja mindenre a nemzeti bizottságok pénzéből. Ezért a következő években az eddiginél jóval szélesebb körben kell szorgalmaznunk a termelő vállalatok és a helyi államigazgatási szervek összefogásának szükségességét a város-, illetve a falufejlesztés újabb feladatainak teljesítése érdekében.- Milyen példát mutat ezen a téren a többi termelő vállalatnak a Vörös Csillag Egységes Földmüvesszövet- kezet?- Három helyi nemzeti bizottság működik azokban a községekben, amelyek földjein szövetkezetünk gazdálkodik. Lénártfalán, Csízen és Hanván mintegy másfél millió koronával járultunk hozzá a választási program céljainak megvalósításához. Többek között az is a szövetkezet dolgozóinak az érdeme, hogy Rimaszombaton kívül már Csízen és Lénártfalán is élvezhetik a gázfűtés előnyeit a lakosok. Ugyanis az egyik gazdasági udvarunktól csak néhányszáz lépésnyire húzódik a nemzetközi távvezeték, amelynek építésekor elintéztük a leágazó állomás létesítésére vonatkozó kérelmeket. Május elején a Nemzeti Front új képviselő-jelöltjeinek listájára újra felírták Madarász Sándor elvtárs nevét is. Sokéves áldozatos tevékenységének sikerei mindennél jobban igazolják, hogy érdemes a választók bizalmára. LALO KAROLY Kosárfonás... Az ácsmesterség mellett az egyik legrégibb, évezredekre visszatekintő emberi tevékenység. A szükség nemzette, majd később, ínséges vidékeken, a megélhetés szívós törekvése éltette. De hogyan, miért honosodott meg és izmosodott Morko- vicén, a morva Haná vidékén, ahol a föld gazdagon termett, munkát, s ha szűkösen is, kenyeret adott? A szájhagyomány szerint a XVII. század végén uradalmi kertészként itt telepedett le egy Vinkler nevű kézműves. Magával hozta a kosárfonás tudását s azt nem is hevertette parlagon. Nemsokára követői akadtak, hiszen a földművelőknek szüksége volt a füzvesszőkböl bővülő választékban készített kelendő termékekre s mind többen jöttek rá, hogy az ezzel foglalkozó ügyeskezü ember meg- fiadztathatja krajcárait, a vállalkozó szellemű pedig csillogó aranyait. Alig négy évtized telt el és a községben megalakult a kosárfonók első kézműves céhe. Egész családok, majd fokozatosan szinte az egész község mestersége lett a kosárfonás. Korabeli feljegyzések szerint a múlt század vége felé 500-600 helybeli kosárfonó keze alól nagyjából háromszázezer különféle kosár került ki s jórészt tengerentúlra, Amerikába „vándorolt“. Az első világháború előtti időkben pedig immár ezer ember hántolta, hasogatta, hajlítgatta s szebbnél szebb, hasznos formákba varázsolta vesszők millióit. Mindezt olyan községben, amelynek ma sincs háromezer lakosa... Az egyéni, családi, majd a szövetkezeti és kisüzemi kosárfonást ötvözte itt korszerű termelő egységgé a ZADREV járási iparvállalat, amely a maga nemében országosan a legnagyobb és legjelentősebb üzem.- Alapanyagunkat manapság a föld- müvesszövetkezetek, az állami gazdaságok és a vadásztársulatok szállítják erre a célra telepített ültetvényeikről -magyarázza Václav Blesa termelésvezető. - Évente nyers állapotban hétezer mázsa, egy-négy méter hosszú fűzfavesz- szöt. ,.Aratását" ősszel, levélhullás után kezdik és eltart egészen áprilisig. Sorra járjuk az üzem részlegeit, nyomon követve a termelési technológiát. A fűzfavesszőket hatalmas, vízzel teli tartályokban áztatják, majd egy részüket katlanokban főzik. Hántolás után a színük enyhén vörös. Másik részüket nyersen tisztítják meg kérgétől s ezek a vesszők fehérek maradnak. Ezt követi a szárítás, amely egy naptól két hónapig tart. Az anyagot ezután kazlazva elraktározzák. Közvetlenül a feldolgozás előtt a jobb alakíthatóság kedvéért 20-24 órára ismét beáztatják.- Ötszáz dolgozónk van, háromnegyedében nők. Két ötödük munkaszerződéses háziiparosként áll velünk kapcsolatban. Sajnos, évről-évre húsz-harminc kitanult kosárfonónk megy nyugdíjba s bizony a kellő számú munkaerő előteremtése - jóllehet van szakmunkásképző központunk is - nem könnyű feladat. Pedig az átlagos kereset nem is kevés, 2177 korona s a legjobbak három, három és felet is megkeresnek... Hozzávetőleg százhúsz termékük közül egyike a legfontosabbaknak a szeny- nyesruha-kosár. Ebből évente harminc§ c'8 »I 2 s 4* N IS fi is <t'8 FŰZFAVESSZŐBŐL FONT SZÉPSÉG ezret gyártanak. De nem kisebb a kereslet a női kézitáskák, a fonott lámpaernyők, a különféle rendeltetésű háztartási kosarak, s az ajándékkosarak iránt. Az utóbbiakból évente 120 ezer készül. Ezen a termelési ágon a „legnagyobb cikk“ az évi 120-150 ezer darab mennyiségben csaknem kizárólag a tőkés államokba exportált varrókészlet-doboz.- Évente mintegy 190-300-félét készítünk, hat színváltozatban - egészíti ki a képet a tágas, jól megvilágított termelőcsarnokban egy fürge ujjú fiatal munkásnő. A termelésvezető hozzáfűzi: - Gyártunk még fűzfából és nádból fonott gyermekszoba- és kerti bútort is, de a keresletnek semmiképp sem tudunk eleget tenni... A termelés évi összértéke tekintélyes - harmincmillió korona. Ennek egyhar- mada kerül tőkés piacra, főleg Angliába, az NSZK-ba, Ausztriába és Franciaországba. A többi a hazai piacot gazdagítja. A segédműveletek egy részét ugyan gépek végzik, többségében azonban fő szerepe van a kézi munkának. S ez egyben azt jelenti, hogy az export előnyös, hiszen hazai nyersanyagot dolgoznak fel, jelentős élőmunka-ráfordítással. Egy időben, amikor erőteljesen teret hódítottak a különféle műanyagok, itt is féltették a kosárfonás jövőjét. Azóta már megbizonyosodtak róla, hogy ennek a mesterségnek van jövője. Az emberek nagy része igényli a természetes anyagokat. Ennek megfelelően a termelés évről-évre folyamatosan növekszik. így tehát továbbra is gyümölcsözik az itt dolgozók nemzedékröl-nemzedékre örökölt ötletessége, ügyessége, mesteri tudása. Ezt megerősítette az üzem legrégibb, veterán dolgozója, a 82 éves Jan Chury bácsi is, akit éppen szennyesruha- kosár fonása közben,, értem tetten ‘ ‘ társával, a hét ikszes Frantisek blesával együtt:- A kosárfonást 1913-ban kezdtem tanulni s mindmáig érdekel a dolog. Hogyan is lennék meg munka nélkül... GÁLY IVÁN * 1981. VI. 7. niKDTO (A szerző felvétele)
