Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-05-31 / 21. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA ANYAROZS - ROZS NÉLKÜL HASZNOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN • KÉTEZER HEKTÁR TERMŐFÖLDET NYER VISSZA A MEZŐGAZDASÁG A rozskalászon és más növényeken élősködő anyarozs alkaloidjainak ma már ötvennél is több változata ismeretes. Ezek az anyagok egyre több betegség gyógyítását teszik lehetővé. Csak a szakemberek tudják, hogy milyen kevés a gyógykezelésben alkalmazható olyan természetes anyag, amelynek értéke megközelítené az anyarozs hatóanyagainak az értékét. Ezek nemcsak az elme­gyógyászatban, az idegbaj, a tudathasadásos elme­zavar, vagy a daganatok és bizonyos reumás beteg­ségek gyógyításánál nélkülözhetetlenek, de a szülé­szetben, sőt a vérnyomás szabályozásánál és a vér­zések elállításánál is jó szolgálatot tesznek. Az anyarozs termeléséből gyógyszeriparunk devi­zabevételének egyharmada származik, s e gombafaj mesterséges tenyésztésének évente mintegy kétezer hektárnyi termőföld „esik áldozatul“. Azért van szük­ség ilyen nagy területre, mert — dr. Jan Kybalnak, a prágai Gyógyszeripari és Biokémiai Kutatóintézet munkatársának szavai szerint — 1 tonna anyarozs feldolgozásával mindössze 1 kilogramm jó minőségű alkaloid nyerhető. Az anyarozs alkaloidjainak Svájc után Csehszlová­kia a legnagyobb termelője, a kivitel évente mintegy 130 millió devizakoronára becsülhető. Az iránta mu­tatkozó növekvő keresletet azonban rozstáblákon történő termeléssel csak a mezőgazdasági termelés rovására lehetne kielégíteni. E probléma megoldása elsősorban dr. Jan Kybal és munkatársai feladata volt, akik az anyarozs egyes változatait több mint hatszáz különféle növényen fedezték fel és tanulmányozták eddig. A legalkalma­sabb változatok nemesítésében és ipari tenyésztésük bevezetésében elért eredményeikért szintén őket illeti az elismerés. A rozskalászban található fekete képződmények, az anyarozs telepcsomói adják az alkaloidok előállí­tásához szükséges alapanyagot, amit eddig a rozs­kalászok mesterséges fertőzésével termeltek A tu­dósok ennél hatékonyabb eljárás kidolgozását tűzték célul. Dr. Kybal és munkatársai a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének tudo­mányos dolgozóival együtt - dr. Zdenék Rehácek és dr. Premysl Sajdl, a természettudományok doktora vezetésével - a nyersanyag ésszerűbb, gyorsabb és egyszerűbb előállítására törekedtek. És hogy tizen­négy éves fáradozásukat végül is, siker koronázta, arról a bonyolult laboratóriumi kísérleteik figyelemre­méltó eredményei tanúskodnak. Az alkaloidokat tartalmazó anyarozs-tetepcsomók ipari termelését az opavai Galena gyógyszergyár még az idén megkezdi. Ezzel feleslegessé válik a rozstáblák mesterséges fertőzése, a mezőgazda­ság tehát visszakapja az eddig nélkülözött kétezer hektárnyi termőföldjét. A tudósok szerint hét-három hét leforgása alatt olyan mennyiségű alkaloid lesz előállítható, mint amennyit a földeken egész éven át termeltek. Ezzel azonban nem érnek véget az alkaloidok ipari termeléséből származó előnyök. Például már az első évben mintegy 35 millió devizakoronával gyarapodik a népgazdaság bevétele ebből a forrásból. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása tehát a Galena gyógyszergyárra vár. Ebben nagy segítségére lesznek a gyárnak a tudományos kutató- intézetek munkatársai, a komplex racionalizációs bri­gádok, s nem fognak hiányozni az alkaloidok automa­tizált ipari termelésére szolgáló legkorszerűbb tech­nológiai berendezések sem. Tudományos dolgozóink kimagasló eredményeire - amelyek világviszonylatban is a csehszlovák tudo­mány egyik legnagyobb sikerét jelentik - 74 külföldi tudós hivatkozik tanulmányaiban. Az értékes tapaszta­latokat a Szovjetunió, az USA, Japán, Svájc, Jugosz­lávia, az NDK és Magyarország szakemberei máris sikeresen alkalmazzák laboratóriumi munkájukban. Dr. Zdenék Reháceket, dr. Jan Kybalt és dr. Premysl Sajdlt május elseje előestéjén megérdemel ten tüntette ki Gustáv Husák elvtárs a prágai várban a Klement Gottwald Állami Díjjal. KARDOS MÁRTA SZÉNTELEPEK ANOMÁLIÁINAK VIZUÁLIS FELISMERÉSE A szénfejtések előterében talál­ható anomáliák előzetes felisme­rése a célja a vizuális lelőhely kutatás új eljárásának, amelyet a Ruhrkohle A. G. plattbergi bá­nyaüzemében próbálták ki. Eddig az előteret elsősorban kutató vá- jattal vagy fúrómag kivételével tár­ták fel. A kutató vájatok építése nagyon költséges, a magfúrások­nak pedig az a hátránya, hogy nem mindig adják meg a kívánt felvilágosítást. Nem megfelelőek, ha lágyabb kőzet átfúrásakor - pl. szén - szilárd fúrómag helyett csak töredezett, morzsás kőzetet kapnak, amiből nem lehet az átfúrt rétegből információt kapni. Ilyen esetekben fognak alkal­mazni tévé-kamerát. A fehér-feke­te kamerát 600 m mélységig kábe­len juttatják a fúrólyukba; ennek a költsége kisebb, mint a magfúrá­sé. A szonda különféle jellemzők alapján meg tudja különböztetni a szenet a normális kőzettől. Pél­dául a szén meglehetősen rideg anyag, ha átfúrják, kis felületek mentén törik. Ezek a felületek apró kis tükrökként hatnak, amelyek a szonda kibocsátott fényét visz- szaverik. Ezenkívül a szén fekete és szerkezete is eltér a kőétől. Kép szalag rögzíti az átjárt szakaszt. A film, illetőleg a futó kép adja meg a szükséges információt. De a fú­rólyuk falát közvetlenül is lehet monitoron nézni. Ez az eljárás nemcsak elveszett fúrómagokat pótolhat, hanerh a fúrás kisebb költsége révén - 9,5 cm átmérőjű fúrólyuk elég - a bányaterep leg­távolabbi pontjain is alkalmazható, ahova a nagy magfúró berende­zés nem is juthat el. Miután min­den fúrólyuk csak tüszúrás a hegyben, a feltárás annál bizto­sabb, minél sűrűbb a fúrólyukak elhelyezése. A fúrólyukas tévé mellett csak azt lehet megállapítani, hogy sze­net vagy közönséges kőzetet talál­tak-e, de nem lehet biztosan kö­vetkeztetni a szén minőségére vagy pl. kéntartalmára, kokszolha- tóságára. Egy sor további új eljá­rást próbáltak ki előterek kutatá­sára. A geofizikai fúrólyuk-felmérés­nél azt, amit a tévékamera rögzí­tene, geofizikai eszközökkel érzé­kelik A fúrólyukba leengedett szonda regisztrálja a természetes gammasugárzást, az elektromos vezetőképességet és a különböző kőzetek sűrűségét, és így pontos telepképet ad. M. E. KOZMIKUS TECHNIKA A MEZŐGAZDASÁGNAK A „mezőgazdasági szputnyik“ szókapcsolást másfél, két évtizede még nem értettük volna meg. A szovjet űrhajósok az első Űrrepülések óta fényké­pezik a Földet. Ennek révén számos népgazdasági feladat megoldható. A „Szaljut-6“, amely immár három és fél éve tartózkodik a világűrben, a Szovjetunió nagy mező- gazdasági területeit képes vizsgálni, így Ukrajnát, Kazahsztánt, Közép-Ázsiát, Szibériát, a Távol-Kele­tet. Elemezték a földek hóállományát, a hegyi folyókat tápláló gleccsereket, s ezeket az adatokat felhasznál­ták az egyes mezőgazdasági kultúrák terméshozamá­nak megbízhatóbb előrejelzéséhez. Fényképezték az észak-kaukázusi szalszki mező- gazdasági övezetet, amelyen öt nagy, összesen 100 ezer hektárnyi szántóterülettel rendelkező gazdaság található. A kozmikus felvételeket természetesen összehasonlították a Földön végzett kutatások adata­ival. Néhány évvel ezelőtt a világűrben adatok még nem voltak elég pontosak, ma már lényegesen na­gyobb biztonsággal dolgozhatók fel, így megbízható adatokat szerezhetnek a világűrből. Rendkívüli a fontossága a földrendezési tervek készítésénél, ha figyelembe vesszük, hogy a Szovjet­unióban a mezőgazdaságilag müveit földek több mint 660 millió hektárt tesznek ki. A földkihasználás térké­pei gyorsan elévülnek: a szántóföldeken új üzemek, utak, víztárolók épülnek, gyorsabban változik a vetés­forgó. Többek között az adatok összevetéséből derült ki, hogy afelszántott földek területe nagyobb, mint azt a földmérők térképei mutatták. A „Szaljut-6“. kísérle­tei bebizonyították, hogy a kozmikus technika meg­gyorsíthatja a földrendezési térképek elkészítését, ellenőrizheti a földi adatokat. Különösen hatékony a kozmikus technika a gyéren lakott és nehezen megközelíthető területek kutatása­kor, például azokon a nagy kiterjedésű legelőkön, amelyeken állattenyésztés folyik. E területek takar­mány- és víztartalékainak pontosabb meghatározása lehetővé teszi az állatállomány növelését. A kozmikus fényképek alapján a Szovjetunióban elkészítették Kalmükia, Türkménia, Tádzsikisztán, Kazahsztán egyes körzeteinek talaj és földrajzi térképeit. A számos eredmény ellenére ma még csak kísér­leti jellegű ez a munka. A kutatások olyan automati­kus készülékek segítségével folynak, mint a „Mete­or“ és a „Kozmosz“ szovjet szputnyikok, amelyek közül több már földgazdálkodásra szakosodott. A megfigyelésekhez szükséges készülékeket és módszereket megfelelő szinten kifejlesztették, a „mezőgazdasági információ“ legfőbb szállítói ép­pen ezek a szputnyikok lesznek. Azerbajdzsáni tudósok már most hasznosítják a kozmikus információkat. Többek között azokat a módszereket tanulmányozzák, amelyeknek segít­ségével nagy távolságról rögzíthető a gyapotcserjék fejlődése és felfedezhetők a fenyegető betegségek, így jóval a gyapotszedés előtt előre jelezhetik a kul­túrnövények terméshozamait. A kozmikus és a Föl­dön mért adatok közötti különbség a gyapottermést illetően hektáronként mindössze 0,2 tonna volt. Ha- sonló eredményeket kaptak a kukorica, a lucerna, a dohány terméshozamának előrejelzésekor is. MIHAIL CSERNISOV ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK AZ EMBER BIOLÓGIAI ÓRÁJA Hol hordja az ember a „bioló­giai óráját?“ Ezt a kérdést oldotta meg az amerikai Harvard Egye­tem egy kutatócsoportja. Szerin­tük az „óra“, mint idegsejtek kicsi, laza halmaza, a hipotalamuszban, a köztiagy egy részében, az ún. látótelep alatt található. Itt helyez­kednek el azok a legfontosabb központok, amelyek a vegetatív idegrendszert, a vérkeringést és a belső szervek működését sza­bályozzák. Az agynak ez a terüle­te egyben „az öntudat kapuja“. A „biológiai óra“ határozza meg a test napi folyamatát, például a hőmérsékletet, az alvást és az ébredést, valamint az anyagcse­re-folyamatokat. Hasonló funkció­jú idegsejtek halmazával fejlett emlősállatok agyában is találkoz­tak, ott azonban nem voltak annyi­ra koncentráltak, mint az ember­nél. MESTERSÉGES ZAFÍR Egyszerű, olcsó technológiát dolgoztak ki a zafír mesterséges előállítására. Az új berendezés különféle alakzatok kialakítását teszi lehetővé. Az eljárás rendkívül gazdaságos. A zafír nem csupán szépségben és árban, hanem kemény­ségben is vetekszik a gyémánttal. Ez teszi lehetővé a zafír széles körű felhasználását. Nem kevésbé értékes tulajdonsága a hőálló­ság, a semleges kémiai viselkedés, az optikai átlátszóság és a mechanikai szilárdság. Az ipar rendkívül széleskörűen használhatja fel a zafírt. Külön­féle keresztmetszetű kalibrált rudak, tégelyek, bonyolult formájú termékek előállításához nyújt segítséget. Áttetszősége és vegyi stabilitása az utcai világítást szolgáló nátriumlámpák gyártására teszi alkalmassá. Jó fényátadási tulajdonságai évente mintegy 1,2 millió rubel megtakarítást eredményeznek. A zafírból készült szerkezeti anyagok a szilárdtest-lézerekben növelik a hatásfokot, tízszeresére emelik a maximális teljesítményt, többszörösére nő az üzemidő. A zafírtégelyek vegyileg aktív elemek - például kálium, rubidin és cézium - ötvözeteinek mesterséges előállítását teszik lehetővé. A zafírkristályokat előre meghatározott formára lehet növelni, s ez felkeltette az ékszerészek érdeklődését is. APN - LV METSZÉS - SŰRÍTETT LEVEGŐVEL A nagyüzemi gyümölcsösök té­li, kora tavaszi metszését könnyíti meg a Német Demokratikus Köz­társaság schwerini állami gazda­ságában üzembe helyezett P 800 típusjelű berendezése A traktorra szerelt két kinyúló karon összesen hat sürített levegős metszőolló van. ezekkel a korábbinál ióval kisebb fizikai erőkifejtéssel elvé­gezhetik a gyümölcsfák, bokrok metszését. A két kinyúló kart ma­ximálisan három méteres magas­ságba lehet emelni. A pneumati­kus metszés a fizikai erőkifejtés csökkentésén kívül 30 százalékkal növeli a munka termelékenységét. A Slovenská Lupca-i Biotika nemzeti vállalatban gyártják az L-Lizín aminosavat, amelynek a mezőgazdaság veszi nagy hasznát. A kiváló takarmányadalékot azelőtt kapitalista országból hoztuk be. A hazai kutatóintézetekben kifejlesztett gyártási technológia alkalmazásával jelentősen növelhették termelését a szóban forgó vállalatban. A felvételen Anna Surovcová a vállalat kutatási részlegének dolgozója, nagy­nyomású cseppfolyós kromatográf segítségével ellenőrzi az L-Lizín tisztaságát (Felvétel: (ÖSTK) 1981. V. 31. 16

Next

/
Thumbnails
Contents