Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-05-31 / 21. szám

ukanényén (Nenince) a Vörös Lobogó egységes föld- muvesszövetkezet központi irodájával szemben nemrégen épült családi házak állnak az egykori cselédsoron. Az elnök, Nemcsok László elvtárs ablakából belátni

*

A

*

%

*

*

*

*

*

&

*

$

*

Xh

*

*

*

2^

*

£

*

*

2f

Xh

*

2^

2f

*

*

*

2f

2^

)f

2^

2f

2^

*

xh

*

*

*

Xh

*

X^

*

2^

*

2^

*

2^

*

2y*

2f

*

*

*

*

szinte az egész utcát. Sokszobás, többnyire emeletes, kisebb palotáknak is beillő, tágas épületeken siklik végig a tekintet.

Az utcáról langyos szellő tódul be a nyitott ablakokon. Amikor egy-egy erősebb fuvallat belekapaszkodik a hófehér függönyökbe, néhány pillanatra a szebbnél szebb, drága bútorok is megmutatják magukat a kíváncsi szemnek.

Nemcsok László persze e nélkül is tudja, hogy igazi jómódban élnek itt az emberek. Mindenkit régen ismer a faluban. Huszonegy éve, amióta a közép-szlovákiai kerület egyik legsikeresebben gazdálkodó egységes földművesszövetkezetét irányítja, nemcsak tanúja, de legaktívabb elősegítő- je is a lukanényeiek, valamint a szövetkezethez tartozó társközségekben élő emberek mind nagyobb anyagi és szellemi gyarapodásának. Mielőtt azonban erről beszélne, visszapergeti az éveket az emlékezet vásznán.- A felszabaaulás, illetve 1948 feb- ruája előtt főleg a nincstelen tömegek, a cselédek hazája volt ez a vidék - mondja. - Mivel a legközelebbi ipari üzem is nagyon messzire esett innen, a földművelés éltette úgy-ahogy a népet. Gyerekkoromban - mintegy ötven évvel ezelőtt - Majthényi báró birtokolta a környék földjeit. Az apám is nála volt uradalmi cseléd. Bár a húszas években a mezőgazdasági bérmunkások még korántsem szervezkedtek olyan mértékben, mint az iparvidékek proletárjai, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, majd aCSKP eszméi közöttük is bátor hirdetőkre, elszánt követőkre találtak. A Majthé- nyi-birtok cselédjei például már röviddel az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után sztrájkba léptek az elviselhetőbb élet- és munkafeltételek kiharcolásáért.

Nemcsok Vincét, a most 61 éves Nemcsok László édesapját haladó gondolkodású, szüntelenül az igazságot kereső embernek, a szegény sor- súak egyik szószólójának ismerték a faluban. Négy gyermekét is ilyen szellemben nevelte.- Apám mellett mint a legidősebb testvérnek nekem is hamar kijutott a munka nehezéből - folytatja az emlékezést. - Egyhónapi kemény robotolásért 50 korona volt a kereset. A magunkfélék csak az állatok mellett, az istállóban aludtak és bizony gyakran még azért is könyörögni kellett, hogy a termés tizedéért felvegyék részes aratónak az embert a legnehezebb mezei munkára. Csak 1948 februárja hozta el sorsunk jobbrafordulá- sának reményét. Amikor megtudtuk, hogy Klement Gottwald elvtárssal az élen munkáskormány vette át az ország vezetését, apám fellelkesedve magyarázta, hogy mennyire más és jobb világ kezdődik számunkra, amelyben nem lesz többé helyük a ki- zsákmányolóknak. „Meglátod, fiam, bizonygatta, hogy a kommunista párt nekünk, magyar nemzetiségüeknek is kiharcolja a jogainkat.“

Az akkor huszonnyolc éves Nemcsok László a Szlovákgyarmati (Slo- venské Óarmoty) Gép- és Traktorállo- máson magyarul tette le a traktorosvizsgát. A traktorállomás igazgatója már a felvételkor azzal bátorította, hogy nem a nyelvtudás, hanem a munka szeretete és a mindenkori becsületes helytállás a legfontosabb követelmény.- Tíz évig maradtam a gép- és traktorállomás dolgozója - számol utána az elnök. - A második öt évben már a traktorállomás helyi részlegének brigádvezetöje voltam. Rendkívül mozgalmas időket éltünk, mert akkoriban alakultak az első egységes föld- müvesszövetkezetek. Nekünk jutott á mezei munkák oroszlánrésze, de sokat elvállaltunk az agitátorok feladataiból is. Mindannyiunkat nagyon lelkesített annak tudata, hogy Gott- wald elvtárs a szocializmus apostolainak nevezte a traktorosokat.

A lukanényei kommunisták 1952- ben alakították meg az egységes földmű vesszövekezetet . Nemcsok László, a testvére, Nemcsok Vince, Ferenc Béla és Fonódi János traktorosok szántották egybe a parcellákat. Áldozatos fáradozásuk azonban nemcsak a határ képét változtatta meg.- Kezdetben sokan féltek a szövetkezetbe lépésnek még a gondolatától is. Az agitátoroknak - köztük nekünk, traktorosoknak is - az érvelés mellett

mind gyakrabban kellett kézzelfogható eredményekkel bizonyítanunk a közös gazdálkodás nagy előnyeit, a modern földművelés egyedül járható útját. Sohasem felejtem el azt az esetet, amikor az egyik kisgazda földjén dolgozva hasztalanul próbáltuk meggyőzni a tulajdonost arról, hogy öt pár lóval sem szánthat fel, nem vethet be annyit, mint mi egyetlen traktorral. Később a kévekötő aratógép és a kombájn teljesítményéről hallva is konokul rázta a fejét és mindvégig azt hajtogatta, hogy csakis a saját erejéből boldugulhat, hiszen elöbb-utóbb biztosan szétesik a szövetkezet. A kisgazda fia erre lecsapta a szerszámot és ellentmondást nem túró hangon kijelentette, hogy azontúl nélküle küszködjön az apja, mert ö másként tervezte el a saját jövőjét. Rögvest be is iratkozott az éppen kezdődő traktorostanfolyamra és nemsokára tagja lett a brigádunknak.

A gép- és traktorállomás lukanényei brigádjára a legnehezebb körülmények között is számíthattak a járás vezetői.

. - Ezerki lencszázötvenhat őszén azzal jött utánam a járási pártbizotthamarosan belátta, hogy egyre inkább erejét felülmúló feladat a nagy- gazdaság irányítása. A soron következő taggyűlésen ezért az új elnök megválasztása volt a legfontosabb napirendi pont. A helyi kommunisták a kiváló munkaszervezőnek ismert Nemcsok Lászlót javasolták a vezetőség élére. A tagok többsége egyetértett ezzel a javaslattal.- A lukanényei szövetkezet megalakulása óta a járás legjobb gazdaságainak egyike volt - kezd új témába az elnök. - Például 1960-ban, amikor bizalmával megtisztelt a tagság, gabonából csaknem 25 mázsás hektárhozamot értünk el, a mezőgazdasági termelésünk pénzbeli értéke pedig mintegy 12 millió koronát tett ki. Az első nyolc évben elért gazdálkodási sikereknek azonban nemcsak a megtartását, hanem a mind nagyobb növelését tűztünk ki célul. Komoly beruházásokba kezdtünk, egyre újabb gazdasági épületeket emeltünk, fokozatosan bővítettük, korszerűsítettük a gépparkot és egyre több, képesített mezőgazdasági szakembert vettünk fel a szövetkezetbe. Mindez rövidesen megmutatkozott a gazdálkodás eredményeiben; 1965-ben már 55

1400 tehenet és 70 000 tyúkot tar' tunk. A tehenészetben egy-egy állattól évi átlagban már 3200 liter tejet fejünk, tojástermelésünk pedig tojónként évi 260 darab. Az elmúlt évben összesen 123 millió korona volt a mezőgazdasági nyerstermelésünk értéke. Ebből 16,6 millió koronát terveztünk a dolgozók jutalmazására. A zárszámadáskor viszont ezen kívül még másfél millió korona jutott a nyereség- részesedésre.- Miben látja a kiváló sikerek titkát?- Szövetkezetünkben megkülönböztetett figyelmet fordítunk a dolgozókról való sokoldalú gondoskodásra. A jó munkafeltételeket és kereseti lehetőségeket már korábban megteremtettük. Ezt követően eddig 36 lakást építettünk, tavaly 2 200 000 koronás beruházással 60 férőhelyes szövetkezeti óvodát nyitottunk és közösen a helyi nemzeti bizottsággal 12 millióért új művelődési otthont is építettünk. Minden évben ugyancsak komoly összegeket fordítunk a dolgozók hazai, vagy külföldi üdültetésére, a családi házat építők sokrétű támogatására és az egyéb juttatásokra.

Állítását igazolva hosszasan sorolja a konkrét számadatokat arról, hogy

*

2^

*

xj*

*

Xh

2f

2$*

*

*

Xh

*

*

*

*

*

*

. 4

Nemcsok László elvtárs, a lukanényei Vörös Lobogó Egységes Földmüvesszövetkezet Munka Érdemrenddel kitüntetett elnöke

(A szerző felvétele)

ság akkori mezőgazdasági titkára, hogy halaszthatatlanul Dobrá Nivára kell átcsoportosítani a traktorosokat, mert különben végleg feloszlik az ottani szövetkezet. Az történt, hogy a szocialista rendszer ellenségeinek uszítására az alapító tagok egymás után kezdték visszakövetelni a földjüket és a jószágukat. Amikor megérkeztünk a zvoleni járás nagyközségébe, az elnökkel együtt már csak öt tagja volt a szövetkezetnek. Azzal fogadtak, hogy nekünk kell felszántani, bevetni az egész határt, de nemcsak ennyi volt a munkánk. Hajnalonként és esténként a megmaradt állat- állomány ellátásában is segédkeztünk, mert a kitartó helybeliek jóformán még az etetést sem győzték volna egyedül. Két hónapig tartott ez az állapot, aztán fokozatosan belátták a faluban, hogy mégis életképes a szövetkezet. Addigra minden tennivalót elvégeztünk a földeken, /najd miután a szérűkbe került a télire való takarmány is, elégedetten és büszkén jöttünk haza.

Dobrá Niván azóta Szlovákia egyik mintagazdaságává fejlődött a traktorosbrigád fáradozásával újra talpraállított szövetkezet. Közben persze Lu- kanényén sem teltek eseménytelenül az évek. 1958-ban szinte valamennyi magángazdálkodó aláírta a belépési nyilatkozatot és így 1200 hektárnyira bővült az ottani egységes földmüvesszövetkezet határa. Az akkori elnök, Tóth Lajos, aki a szövetkezetalakítás előtt hét hektáron gazdálkodott,

mázsás rekordhozamot értünk el az egyik gabonatermö parcellán, ami a növénytermesztés első nagy sikerének számított nálunk. /

Jelenleg Lukanénye, Apóvá (Opa- va), Apátújfalu, (Opatovská Nová Vés), Bátorfalu (Bátorová), Csáb (Öe- bovce) és Dacsókeszi (Kosihovce) határában már 4870 hektáron gazdálkodnak kiváló eredményekkel a Vörös Lobogó Efsz dolgozói. Szám szerint 737-en mondhatják a magukénak nemcsak a nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járás, hanem az egész közép-szlovákiai kerület egyik legkorszerűbb mezőgazdasági vállalatát.- Az elmúlt huszonegy évben termelésünk több mint tízszeresére növekedett - mondja jellemzésül Nemcsok László, akit a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében kifejtett munkásságáért május elseje alkalmából Munka Érdemrenddel tüntettek ki. - Gazdálkodásunk két fő ágazata a növény- termesztés és az állattenyésztés. Évente 1500 hektáron gabonatermesztéssel foglalkozunk. Tavaly 51 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el, de egy 170 hektáros táblán újabb rekordtermést, hektáronként a 72 mázsát is elértük. Nemrégen 250 hektáron szőlőt telepítettünk, amelynek nagy része már termőre fordult. A nagyobb nyereség érdekében 10 millió koronáért borpalackozó üzemet is építettünk. Az ugyancsak nagyfokúan gépesített farmokon összesen

mikor, mennyivel és hogyan gyarapodtak a szövetkezet dolgozói. A vezetőség számára természetesen azoknak a sorsa sem közömbös, akik a termelőmunkában töltött alkotó évek után a szövetkezetből vonultak nyugdíjba. Az emberekről való gondoskodásnak azonban egyedi formái is vannak. Megható példát mond erre a kommunista elnök.- Nemrégen meghalt az egyik kiváló traktorosunk. Váratlanul, fiatalon, munka közben érte a halál. Ugyanúgy, mint évekkel korábban az édesapját, aki kocsis volt a szövetkezetben. Három apró gyermek maradt utána. Nem sokkal a halála előtt kezdte építeni a családi házukat, özvegye kétségbeesve kérdezte, mi lesz most velük. A temetés után felkerestem, és ígéretet tettem arra, hogy a szövetkezet dolgozóival közösen felépítjük a félbemaradt házat. Aznap este a vezetőségi gyűlés egyhangúlag megszavazta a rendkívüli segítségnyújtást, majd a következő hetekben szükség szerint kőművesek, ácsok, szerelők dolgoztak a telken.

Lukanényén, szemben a Vörös Lobogó Efsz központi irodájával azóta teljesen elkészült özvegy Boldog Jó- zsefné és három kisgyermekének új otthona. Az egykori cselédsoron azonban nemcsak ók gondolnak hálával a szövetkezetalapító kommunistákra és mai követőikre, a korszerű nagygazdaság vezetőire.

LALO KÁROLY

HMM

KIÜTÖTT