Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-24 / 20. szám
-°- WEM HfQy A ZEBRÁK» t Elek Tibor karikatúrája SKÓT Az egyik skót a barátjához akar becsöngetni. A csengő fölött a következő felirat olvasható: „Ne pazarolja az áramot, ne csengessen! Kétpercenként kinézek!“ BŰVÉSZET- Papa, tegnap a bűvész egy tízesből rózsát varázsolt...- Az semmi. A mamád egy ötszázast cipővé tud változtatni! BOLDOGSÁG- Ma rendkívül boldog vagyok. Megismertem az anyósodat. Es ezt nevezed te boldogságnak?- Igen. Boldog vagyok, hogy nem az én anyósom... NAGYLÁNY- Nagyon kérlek, hogy legkésőbb kilenckor legyél itthon! - mondja a mama serdülő lányának.- De mama, hiszen már nem vagyok gyerek...- Épp azért! ORVOSNÁL A vizsgálat után az orvos így szól a beteg férjéhez:- Nem tetszik nekem az ön felesége. A férj lemondóan legyint- És kinek tetszik? UattM ytoú&f ÁaMtwn „JuM- Kérem, segítsen. Ezek a fránya focisták ellopták a sárga és a piros cédulámat! (Lubomír Kotrha rajza) AFORIZMÁK SZOVJET LAPOKBÓL Minden király meztelen. Éppen ezért gondoskodik valamennyi oly buzgón a ruhatáráról. Sajnos, az embernek nincs mindig elegendő esze ahhoz, hogy idejében ostobaságot mondjon. xxx Egyáltalán nem kötelező felröppeni ahhoz, hogy valaki megtanuljon repülni. Az ember olykor esés közben tanulja meg a repülést. xxx Az nevet - aki az utolsón nevet. xxx Hadd győzzön a leggyengébb - a legerősebb úgyis megkapja, amit akar. xxx Ha különvélemény nincs - ez még nem jelenti azt, hogy a vélemények megegyeznek. xxx Ha mindenki nekilát, hogy felverje a saját árát - akkor infláció kezdődik. xxx A hallgatás természetesen az egyetértés jele - de ha már egyetért valaki, akkor beszélhet is! xxx Hirdetés: üldözési mániát cserélek nagyzási hóbortra. Gél lért György fordítása BÍRÓSÁGON- Vádlott, esküdjön meg, hogy az igazat, csakis az igazat fogja vallani.- Esküszöm!- Akkor most mondja el, mit hozhat fel a védelmére?- De bíró úr, mit mondhatnék ilyen körülmények között? ÚTICÉL- Hová, hová, kedves Cic- varek?- Nem is tudom. A feleségemnek azt mondtam, hogy túlórázom, az üzemben meg úgy tudják, hogy szolgálati úton vagyok, én focira igyekeztem, de ha már találkoztunk, akkor menjünk a kocsmába! A hét vicce Kiss panaszkodik Nagynak- Szörnyű dolog, a feleségem minden este kocsmába megy.- Miért nem válsz el tőle?- Hát akkor ki kísérné haza naponta a kocsmából? ■uj Szöveg nélkül (Eulenspiegel) MEGOLDÁS Az egyik hadgyakorlat során a parancsnok ezt mondja a katonának:- Brown, látja ezt a vasútállomást?- Igen, uram.- Tegye üzemképtelenné! Egy óra múlva Brown jelenti:- Uram, a parancsát teljesítettem.- Nagyszerű! Hogyan csinálta?- Látja ezt a táskát, uram? Itt van minden menetjegy. A „BAJ NOK VE RÓ“ Kovács társaságban fiatalkori sportsikereit emlegeti:- Egyszer még egy bajnokot is legyőztem a tízkilométeres futásban, egy bajnokot pedig asztaliteniszben.- Fantasztikus! - áradozik a tár- Igen, ez óriási volt - folytatja szerényen Kovács. - Egyébként a futóbaj nokot asztaliteniszben győztem le, az asztalitenisz-bajnokot pedig futásban... Úgy, mint mindenki mást, egyszerre csak engem is kísérteni kezdett a gonosz szellem. Csábítgatott, hogy úgy, meg amúgy, majd teljesíti három kívánságomat, mint ahogy már a mesében szokásos. Mindezért csak - apróság - az árnyékomat követelte. Hosz- szas töprengés után beleegyeztem. Az első kívánságom örökifjúság, férfias szépség és erő volt. Ezeket a tulajdonságokat ugyanis csak azok vetik meg, akiknek éppen elég van belőlük, de amint fogyni kezdenek, visszasírjuk ezeket.- Apróság - mosolyodon el lenézően, és egy pillanat alatt pontosan olyan alakban álltam előtte, mint amilyen mindig lenni kívántam volna. Nem bámészkodtam sokáig a tükörben, hanem nyomban kimondtam a második kívánságomat is: egy olyan arannyal teli erszényt óhajtottam, amelynek a tartalma soha nem fogy ki. Végül is, nemcsak az ördög tudja, hogy az arany értékét veszíti.- Tessék parancsolni- nyújtotta felém a sátánfia a vadonatúj, telitömött bőr- zacskót. Még büdös volt a friss kénkőtől és forró a pokol füzétől.- Csupa könnyű feladat teljesítését kívánod tőlem - kérkedett az ördög. - Nálunk az efféle kívánságokat már a ta- nonc ördögfiókáik is képesek teljesíteni, nyomban az első évfolyam befejeztével. Eszelj ki számomra valami nehezebbet.- Na, jói van - egyeztem bele. - Tehát, a harmadik kh meg egy pohár jó sörrel? És mit kezdjek az arannyal, ha még csak egy korsó sört sem vehetek érte? De sajnos, az én ördögöm csak nem volt képes segíteni rajtam. - Nem lehet - mondta. - Ez a sör többnyire csak kivitelre készül. Itthon csak néhaÖRDÖNGŐS MESE vánságom az legyen, hogy a mi önkiszolgáló élelmiszer- boltunkban, ott a sarkon, mindig áruljanak elegendő meny- nyiségú ógyallai sört! Az én ördögöm egyszerre csak nem találta a helyét. Forgolódott. vakaródzott, egyik patájáról a másikra állt.- Sajnos, ez a kívánság hatáskörömön kívül van - ismerte be végre is. - De felkínálhatok a számodra egy olyan forrást, amelyből valódi skót whisky bugyog, vagy egy olyan asztallábat, amelyből, mint varázslás, úgy folyik a tokaji nedű.- Köszönöm, nem kérek. A skót whisky nem ízlik, a bortól meg mindig sok a gyomorsavam. Csak azt az apróságot kívánom, hogy a mi sarki üzletünkben állandóan kapható legyen a kitűnő, tizenkét fokos Aranyfácán. Mert mit ér a fiatalságom, ha nem öntözhetem napján kaphatsz belőle egykét üveggel, ha nagy a szerencséd. Ezen a z állapoton még a pokol fajzata sem képes változtatni. Találj ki valami mást.- Na jól van. Tehát a harmadik kívánságom az legyen, hogy azt a szövetkezeti lakást, amelyiket kifizettem és nagy önuralommal kívántam, pontosan a kijelölt időpontban adják át nekem, és mentes legyen azoktól a hibáktól, amelyeket manapság szégyenlősen és szerényen csak kollaudádós hiányoknak neveznek. E pillanatban szokatlan látvány tárult a szemem elé: az én ördögöm izzadni kezdett. A bundájáról fényes, fekete szurokcseppek gördültek a földre, a karmaival idegesen vakargatta a szórt a fején.- Hiába, nem megy - vallotta be újra. - A kőműveseknek a sátán sem parancsolhat, és a célprémiumot így is, úgy is megkapják A saját lakásán mindenki önkiszolgáló módon köteles ledolgozni a magáét. De, ha kívánod, talán segíthetnék... - tette hozzá nem túl bizakodó hangon.- Nem, köszönöm - vágtam oda hidegen. - Na, én is jói jártam egy ilyen tehetségtelen sátánéval. De hát nem bánom, valami még könnyebbet fogok tőled kívánni. Azt szeretném tehát, ha városunkban megnyílna egy olyan műhely, ahol az egyszerűbb cipójavítást három hétnél rövidebb időn belül is elvégzik. A sátánfia szeméből két nagy kénsavas könny perdült le. Farkát behúzta a patái közé és köszönés nélkül eltűnt a szemem elől. Nem tudom biztosan, de úgy láttam, nagyon szégyellt magát az ügyetlenségéért. Még csak az árnyékomat sem vitte el. És amikor jobban megvizsgáltam a csodálatos erszényt, észrevettem, hogy az egyik sarkában már elkezdett festeni. Egyetlen piHemtás a tükörbe megmutatta, hogy hollófekete hajamban máris megjeleni néhány ezüstös szál és a homlokomon is jelentkeztek már az első ráncok. Hiába, ma már a pokolban sem végeznek rendes, minőségi munkát' HOCMAN GÁBOR 1981. V. 24. tfJSZÓ
