Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-24 / 20. szám
Kovács Elvira magyarországi cikksorozata I. az élelmiszeripar nagy ÉVTIZEDE- Terülj, terülj asztalkám - mondják a mesebeli vándorlegények, s azonnal előttük terem a legszebb tálalásban minden, ami szemnek, szájnak ingere. Valahogy így van ez az utópisztikus regényekben is, amelyekben egyetlen gombnyomásra a padlóból emelkedik ki a terített asztal a megrendelt ételekkel. A mese és az utópia között éljük a jelen valóságát, amikor az élelmiszertermelés valamennyi országban előtérben álló gazdaságpolitikai feladat. Magyarországon is jelentős erőfeszítéseket tesznek e célok elérésére, s megállapítható, hogy az élelmiszeripar évről évre teljesíti a népgazdasági tervekben előirányzott feladatait Hogy ez konkrétan mit jelent, megtudhatjuk, ha elnézzük az élelmiszerboltokban, a zöldségüzletekben, a húsboltokban a nagy sürgést-forgást, amint a vásárlók a dúsan megrakott polcokon válogatnak. A Magyarországon járó turisták ezrei tapasztalják, hogy az üzletekben nemcsak a választék bő, hanem az élelmiszerek minősége is kiváló. A vevők elégedettsége, az üzletmenet zavartalansága az üzletvezetők érdeme is. Persze, a részükről megnyilvánuló törődés, jószándék egymagában kevés lenne. A jó ellátás alapja ugyanis a magas színvonalú élelmiszeripari termelés. Hogyan látják e fontos népgazdasági ágazat helyzetét a magyarországi hivatalos szervek? Erre a kérdésre az élelmiszeripar irányítására közvetlenül hivatott helyen, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban kaptunk kimerítő választ. Dr. Kovács Imre miniszterhelyettes több szocialista országbeli újságíró részvételével rendezett sajtóértekezleten elmondotta, hogy élelmiszeripari termékekből a hazai ellátás jó, továbbá, hogy az élelmiszeripar jelentős exportfeladatokat is teljesít. Az élelmiszeripar erőteljes fejlesztését az MSZMP XI. kongresszusa tűzte ki célul. Mint a kongresszus leszögezte: ,,Az élelmiszerellátás közvetlenül befolyásolja a lakosság hangulatát, alakítja közérzetét. Ezért az élelmiszeripari termékek termelésének fokozása, az ellátás javítása politikai feladat. “ MEZŐGAZDASÁGI HÁTTÉR Az élelmiszeripari tevékenység alapjául a mezőgazdasági termelés szolgál, amely a szocialista átszervezés hatására sokat fejlődött. Egyébként az agrártermelés fejlesztésének feltételei Magyarországon adva voltak. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya az európai országok között itt a legnagyobb, hiszen az ország területének 54 százaléka szántóföld.- A termőföld nemzeti kincs, hasznosítása az egész nép, a nemzet érdekeit szolgálja - hangsúlyozta a miniszterhelyettes. A mintegy 5 millió hektárnyi területen az évek folyamán egyre több búzát, kukoricát, burgonyát, napraforgót, cukorrépát, szántóföldi szálas takarmányokat és ipari növényeket termesztenek. A mező- gazdasági termelés értékéből az állattenyésztés 50 százalékban részesedik. Nagy mennyiségű vágóállatot, sertést, szarvasmarhát, baromfit, továbbá tejet, tojást szállít az élelmiszeripar részére. A népgazdaságon belül fontos szereprük van a kistermelőknek, a lakosságnak több mint a fele érintett valamilyen formában a kistermelésben. A mezőgazdasági termelésnek körülbelül az egyharmadát adják a kisgazdaságok, amelyek termékeinek zöme a szocialista kereskedelem üzleteibe és a feldolgozó vállalatokhoz kerül. A kistermelés ezer szállál kötődik a nagyüzemekhez, hiszen a gazdaságok szervezik, látják el a háztájiakat és a kisegítő gazdaságokat különböző anyagokkal, eszközökkel, s végül a nagy üzemek szervezik a felvásárlást is. ELŐTÉRBEN A megtermelt nyersanyag mennyiségi növekedését az ipari feldolgozással nehéz volt követni. Magyarországon hiányos az élelmiszeripar fejlesztéséhez szükséges ipari háttér, s így a hazai ipar csak kevés élelmiszeripari berendezést gyárt. Hasonló a helyzet a többi szocialista országban is. Erőfeszítések és nagy kiadások árán azonban sikerült beszerezni a szükséges eszközöket. Az elmúlt évtizedben az élelmiszeripari termelés fejlődése kiegyensúlyozottá vált. Szinte minden szakágazatának sikerült fölzárkóznia a nyersanyagtermelő mezőgazdasághoz. Az 1970-80 közti időszakot az élelmiszeripar nagy évtizedének tekintik. Ez alatt az idő alatt utolérte a többi iparág fejlettségi színvonalát. Sót, előtérbe került, és joggal. Ma a hazai ipar termelésének egyötödét adja ez az ágazat, az exportnak pedig közel az egyharmadát. A fejlettségi színvonal olyan időszakban vált mérhetővé - például 1977-ben -, amikor a kedvező időjárás hatására töLengyel tervek alapján ás lengyel szakemberek segítségével épült fel Kábán a Hajdúsági Cukorgyár Magyarországon alsóként Nádudvaron valósították meg a ketreces pulykatenyésztést (MTI felvételei) megesen érkezett a nyersanyag a konzerviparba, a hűtöházakba. Az ipar minden megtermett árut átvett és feldolgozott. Az elmúlt évtizedben több beruházás valósult meg. Részben állami támogatással, részben vállalati erővel. Ebben az időszakban épült fel a Szegedi Szalámigyár, a Zalegerszegi Hűtőház, a Gyulai Húskombinát és a Hajdúsági Cukorgyár. Hétszázezer tonna befogadóképességű gabonatároló épült, a húsiparban számos vágóhidat állítottak munkába. Az élelmiszeripari termelés tizennégy szakágazatban folyik. A hús-, malom-, tej-, édesipar és a többi kilenc ágazat mintegy 4500-féle terméket gyárt. Jelenleg 500-félével többet, mint öt évvel ezelőtt. A lakosság összes kiadásainak 45 százalékát fordítja élelmiszeripari termékekre.- örvendetes tény - állapította meg a miniszterhelyettes -, hogy a fogyasztási szerkezet az egészséges, ésszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően alakul. Nőtt a tej, a tejtermékek, a baromfihús, a tojás és a növényolaj fogyasztása. Ezzel szemben csökkent a lisztesáruk és a sertészsír vásárlásának az aránya. HAZAI ELLÁTÁS ÉS EXPORT A jelenlegi, a hatodik ötéves tervidőszak feladatairól szólva dr. Kovács Imre elmondotta, hogy 1981-85 között tovább fokozzák az élelmiszeripari termelést, annak ellenére, hogy a hazai ellátás meny- nyiségi kérdése megoldott. A minőség javítása azonban állandó és fontos követelmény marad. A legutóbbi vizsgálatok alkalmából a termékek hat százaléka volt kifogásolható. Fogyatékosságok között súlyhiány, nem szabály- szerű alapanyagok felhasználása stb. szerepelt. Ezek kiküszöbölése mellett az a feladat, hogy jobb beltartalmű, tartósabb, a betegek részére pedig diétás, kalóriaszegény ételeket gyártson az élelmiszer- ipar. A fogyasztó nem többet, hanem jobbat, nagyobb választékot igényel. A jövőben tovább nő a magyar élelmi- szerexport szerepe, a termelést tehát a külpiac igényeihez kell igazítani. Több jó példa bizonyítja az exportpiachoz való alkalmazkodóképességet. A legutóbbi Ószi Budapesti Nemzetközi Vásárra a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat több külföldi nagykereskedőt hívott meg, akiknek több új húsipari terméket mutatott be. Köztük a lángolt karajt, a lángolt kolbászt, a főzőszalámit. Továbbá több különleges ízlés szerint gyártott húskészítményt. A magyar élelmiszeripar tehát igyekszik alkalmazkodni a megnövekedett követelményekhez, hiszen nyilvánvaló, hogy a meglevő piacok mellé csak így szerezhet újakat. MEGBÍZHATÓ PARTNER Élelmiszeripari szakemberek és kereskedők azonban tudják, hogy az expiort váratlan helyzeteket is teremthet.- Nem árt emlékeztetni - mondják -, hogy egy alkalommal a Közös Piac országaiba lekötött nagy mennyiségű szarvasmarhát a szocialista országokkal szemben alkalmazott diszkrimináció következtében hiába indították útnak az érintett vállalatok. A hatalmas értéket képviselő szállítmányokat végül a Szovjetunió vette át, hogy se a termelés, se az értékelés ne szenvedjen csorbát. Magyar- ország legbiztosabb élelmiszerkereskedelmi partnere a Szovjetunió. Jó vásárlójuk a többi szocialista ország - köztük hazánk is. Következik: TEJRE SZOMJAS BUDAPEST 1981. V. 24. § fc » Í!S ü! <n ^ :8 2 =0 N í 8 21 IS A Budapesti Tejipari Vállalat budafoki sajtérleló üzemében évente háromszázötven vagon ömlesztett sajtot gyártanak
