Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-17 / 19. szám
HAT ÉVTIZED HAGYATÉKA A szovjet testnevelés, amely teljes mértékben kezdte kihasználni a sportolás minden lehetőségét, nálunk sem maradt visszhang- talan. Ez elsősorban a Vörös Sport Internacionálé érdeme, amelyet 'Moszkvában 1921-ben alapítottak. A Föderatív Munkás Testnevelési Egyesület (EMTE) a nagyszerű példa tapasztalatait átvéve a nevezett szervezet tagja lett. Az EMTE edzői, szakoktatói és tagsága egyre világosabban tudatosították, hogy a haladó szellemű tartalomnak a sportra gyakorolt hatását fel kell használni az ifjúság, a dolgozók állandó jellegű testnevelésénél. Ennek az volt a föltétele, hogy Csehszlovákiában egységesítsék a munkás testnevelő, sport- ép turisztikai szervezeteket. Ehhez indítékul a Vörös Sport Internacionálé Prágában megtartott III. kongresszusa szolgált, amely 1924 októberében került sorra. E kongresszus azt ajánlotta, hogy a proletár tagság politikai hovatartozástól függetlenül Csehszlovákia minden nemzetiségű proletárjainak munkás, forradalmi, testnevelési szervezetét építsék ki. A VSI felhívására az FMTE egységesítő tárgyalásokat kezdett a Rudá Hvézda elnevezésű sport- szervezet, a Munkás Kerékpározók Szövetsége és a Munkás Turista Klub vezető szerveivel. A Spartak munkáscserkészek az EMTE szerves részét képezték és ugyancsak részt vettek az említett tárgyalásokon. Az RH-sportszer- vezeteknek 1926-ban Csehszlovákiában 130 klubja volt, azok tagsága zömmel a labdarúgásnak hódolt. A Munkás Kerékpározók Szövetségének mintegy 3000 tagot számláló kilenc klubja volt, a Munkás Turista Klub tagságát 500 főre becsülték. Az EMTE 1926 februárjában megtartott kongresszusa jóváhagyta a forradalmi munkás testnevelő, sport- és turístaszervezetek egységesítési folyamatának mikéntjét, továbbá a Föderatív Proletár Testnevelés alapelveit, amelyeket 1926-ban elismert a belügyminisztérium is. A későbbiek folyamán nagy nehézségek mutatkoztak az FTP részlegei, de különösen egyesületei alapelveinek jóváhagyásánál. Hasonló volt a helyzet az egységesítési folyamat további szervezeteinél, míg végre az FPT alakuló közgyűlése 1926. december 25-26-án sikeresen zajlott le. Az újonnan alakult FPT-ben a központtól kezdve a járási szerveken át a proletár testnevelés egységéig új szervezési módszert vezettek be, amelyet joggal tekinthetünk mai egységesített testnevelésünk mintaképének. Még a tőkés társadalom keretein belül, ez volt a szovjet testnevelés példája alapján az első sikeres kísérlet testnevelésünk szocialista rendszerének kialakítására. Az FPT egyesületeiben testnevelési, atlétikai, téli és vízisportokat magában foglaló testnevelő klub, továbbá turisztikai, a sportjátékok klubja (ez utóbbiban a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a röplabda és az asztalitenisz jutott szerephez), végül, de nem utolsósorban a kerékpáros klub és a Spartak munkáscserkészek klubja alakult. A szovjet GTO (Munkára, harcra kész), a mai értelmezésben vett rátermettségi verseny, 1931- ben indult soha nem tapasztalt távlatokhoz vezető útján és egy évre rá példájára a csehszlovák proletár testnevelők már teljesítették a „Pripraven k tridnímu boji“ (Az osztályharcra kész) a Nemzetközi Vörös Intemacio- nale rátermettségi sorozatának feltételeit Az FMTE alapszabályzatának olyan megváltoztatása, hogy az megfeleljen az FPT követelményeinek, az egész köztársaságban, de különösen Szlovákiában nagy nehézségekbe ütközött. A szlovákiai közigazgatással meghatalmazott miniszter alárendeltjeit körlevélben arra figyelmeztette, hogy az FMTE a Tyrs-féle módszerekről áttért a Moszkvai Testnevelési Intézet (szerinte) katonai módszerére. A burzsoá állam- apparátus a sportmozgalom kibővítését katonai gyakorlatként emlegette. A szlovákiai sportegyesületek alávetették magukat ama felhívásának, szerint 1926. október 24-ig magukévá kellett tenniük a megváltoztatott alapszabályzatot. Moszkvában, 1927-ben a NOSZF 10. évfordulója alkalmáét csehszlovák FPT tornászai 1935-ben Moszkvában szerepeltek, s képünk a szovjet tornászok társaságában mutatja be őket ból nagy testnevelési és sportrendezvényt bonyolítottak le, amelyre nagy szorgalommal készült az FPT 260 proletár testnevelő tagja is, végül közülük csak 18 juthatott el a szovjet fővárosba, mert a belügyminisztérium bizalmas intézkedése következtében nem adtak ki útlevelet a Szovjetunióba utazáshoz. A párt aktivizálódása, azok a sikerek, amelyeket gazdasági küzdelmeiben, valamint a városok és a vidék sztrájkmozgalmában elért, amikor is egy emberként harcolt a jobb munkafeltételekért és a méltóbb bérekért, egyaránt megingatták a burzsoázia helyzetét. Ezért használta fel a burzsoa reakció a gazdasági válságot a demokratikus szabadságjogok eltip- rására és fokozta a terrort a munkásmozgalom ellen. Elsősorban a párt legalitásának megszüntetésére tört, de azon tömegszervezetek ellen is mindent elkövetett, amelyek a párt irányvonalának szellemében tevékenykedtek. így 1932-ben beszüntették a Vörös és Munkásmozgalom, a Szovjetbarát, a Vörös Szakszervezet és a Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységét. Az FMTE-nek az a feladat jutott, hogy minden eszközzel küzdjön további legalitásáért, amely a testnevelés, a sport, a cserkészet és a turisztika terén egységes frontot jelölt ki. E cél elérése érdekében be kellett hatolnia az MTE (a Munkás Testnevelési Egylet), a Sokol és az Orol soraiba, amelyek ugyancsak jelentős számú dolgozót mondhattak tagjaiknak. Az egyre élesedő üldözésre az FPT úgynevezett ütéstervekkel válaszolt. így akarta megnyerni a munkás sportolók zömét a mili- tarizáció, a testnevelés fasizálo- dása elleni kérlelhetetlen küzdelemnek, illetve az osztályharcnak. A járások utasítást kaptak, mennyi üzemi klubot kell alakítaniuk, hány helyi egyesületet kell létrehozniuk, hány frakciót az ellenséges szervezetekben, hány új tagot kell megnyerni az FPT számára. Mindez különösen azért volt nehéz, mert az államszervek formális okokra hivatkozva nem hagyták jóvá az újonnan alakuló egyesületek alapszabályzatát, s azok így legális tevékenységet nem folytathattak. Persze az üldözés nem kímélte meg a már régebben létező és működő egyesületeket sem. A legnevezetesebb okok kikonstruálása következtében felfüggesztette azok tevékenységét az ügy végleges elintézéséig, ami hónapokig, sőt évekig is eltarthatott. Az FPT egyesületeinek gyűléseit és gyakorlatozását előre be kellett jelenteni, mert a rajtaütés- szerű ellenőrzések során, ha az ismert tagságon kívül mást is találtak, ennek ürügyén a gyűlést feloszlatták, s annak összehívóit bíróság elé állították. Ebben a nehéz időszakban aránylag leginkább a labdarúgás fejlődhetett. Erről tanúskodik az a tény, hogy nagyon sok mérkőzésre került sor az Egységes Proletár Testnevelés egyesületi részéről egymás között és a nyilván nem tartott kiscsapatok ellen. Sok egyesület sikeres nyilvános gyakorlatozást rendezett, amelynek műsorát igyekeztek vonzóvá tenni. Az új testnevelési rendszernek megfelelően a tornagyakorlatok mellett atlétikai rendezvények, röplabda és kézilabda-találkozók, tornarendszerü vetélkedések, a nehézatlétika eseményei: birkózás, ökölvívás, cselgáncs- kerültek sorra. JAROMÍR PERÚTKA docens Szovjet sportolók első ízben 1924-ben látogattak hozzánk, képünkön egy csoportjuk látható (archívumi felv.) A MAI SPARTAKIÁDOK ELŐDJE A csehszlovák spartakiád már világszerte ismert, de még idehaza is kevesen tudják, honnan származik ez a nagyszerű, s a maga nemében páratlan eseménysorozat. Jiri Frantisek Chaloupecky így foglalta szavakba azt az első spartaki- ádot, amelyet az FMTE Prágában, annak Maniny városnegyedében 1921. június 19-e és 26-a között rendeztek: ,,A spartakiád mű és fogalom, mozgalom és ünnepség, a proletár testnevelés büszkesége ". Ez különösen akkor nagy dolog, ha elgondoljuk, hogy az előkészületeknek egyetlen hétre kellett szorítkozniuk, szinte mindent a semmiből teremtettek elő. A Mininyn szegény proletárklubok egyszerű sportpályái váltak hét nap leforgása alatt hatalmas gyakorlótérré, ahol 100 000 néző kísérhette figyelemmel a gyakorlatozok fegyelmezett bemutatóját. Június 19-én volt a diákok napja, amikor 15 000 fiú és lány lépett fel látványos gyakorlatával. A spartakiád főnapján, június 26-án a látványosságot a CSKP zászlai alatt felvonulók százezres manifesztációja vezette be, zsúfolásig telt lelátók tapsoltak 10 500 fiú és lány, továbbá 14 000 férfi és nő bemutatójának. A gyakorlatozok egyike, F. Jezek erre így emlékezik: „Ezrek tapsoltak nekünk, s ez meggyőzött bennünket utunk helyességéről. Egymás mellett gyakoroltunk, több nemzetiség tagjai, éreztük, hogy bármelyik országrészből vagyunk is.egymáshoz tartozunk. Akkor több újságban olvashattam a beszámolókat, s ilyesmiket írtak“. „Nagyobb a spartakiád sikere, mint az olimpiáé!“ Nem véletlenül írta a Rudé právo: ,,Az,amit átéltünk, a proletariátus új szellemének lehelete volt. Ez, ami történt, forradalmi tett!“ (A ŐSTK nyomán) A Föderatív Proletár Testnevelés röplabdacsapata 1927-ben részt vett a NOSZF 10. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett testnevelési ünnepségeken ÍGY PILLANTANAK VISSZA Szlovákiában ugyanazok az elvtársak, akiknek érdemük volt a CSKP megalapításában, hervadhatatlan érdemeket szereztek abban, hogy az FMTE-ből Föderatív Proletár Testnevelés lett. Míg 1922-ben 66, egy évre rá már 80 egyesületben folyt a gyakorlás az FPT keretein belül, s ez 1925-re 87-re nőtt. Hogy milyen problémákkal küzdöttek, arról néhány visszaemlékezés... Koloman Lojdl, Liptovská Po- rúbka: „Liptovsky Mikulásra járhattunk gyakorlatozni. Oda este nyolckor indultunk, s vonatunk csak éjfél körül ért vissza. Reggel már munkában kellett lennünk. Téstnevelési egyesületünkben nem csupán gyakorlatozás folyt, beszélgetéseket folytattunk és színdarabokat adtunk elő. Frantisek Jezek, Bratislava: „A gyakorlatozáshoz hiányzott a szükséges tornaszer, kevés volt a pénzünk, jól meg kellett fontolnunk, mire adjuk ki a koronát. A legtöbb tornaszert magunk hoztuk létre. Elegen gyakoroltunk és kedvvel tettük. Felléptünk a pártgyűléseken és különböző, úgynevezett akadémia-bemutatóin. Egyenruhánk is volt. A férfiak piros inget és ötcsillagos sapkát, a nők kék blúzt és ötcsillagos fejkendőt viseltek. Nyilvános fellépéseinket nemegyszer a lovas rendőrök zavarták szét“. Ján Rys, Banská Bystrica: „Amikor az FMTE létrejött, nem volt hol gyakorolnunk. Egy-egy házban találkoztunk, nyáron a szabadban gyakorlatoztunk. Később egy faházat kaptunk, amelyben egyszerre csak 4-6 gyakorlatozhatott. Eljárt közénk Gottwald elvtárs is, megkedvelt bennünket. Olykor velünk töltötte a szombat délutánt, sőt az egész vasárnapot is. Részt vett összejöveteleinken, segített a cserkészeknek, az énekkarnak, sőt a sportpályán is“. (A CSTK nyomán) m—Bi p m i > nm—ir #Ú J SZÓ Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János, Szerkasztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39 Távíró- 092308 Pravda - Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő elmen adhatják fel hirdetéseiket- 893 39 Bratislava, Jlráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábreiie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön elöfizetéae negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hirtapazolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelésekét: PNS - Ústredná expedfeia a dovoz tlate, 88419 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SUTI regisztrációs száma 5/2.-i <r
