Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-05-10 / 18. szám

ozsrn 19 81. V. 10. Az Intermetall - a KGST szervezete A KGST nemzetközi szerve­zete, az Intermetall immár 15 esztendeje működik és nagy elismerést vívott ki magának. A szervezetet Lengyelország, Magyarország és Csehszlová­kia alapította, majd az NDK, a Szovjetunió és Bulgária is hamarosan csatlakozott hoz­zá. Jugoszlávia külön megálla­podás alapján 1968 óta, 1970 óta pedig Románia is részt vesz az Intermetall munká­jában. A szervezetet azért hozták létre, hogy a tagállamokban az eredményes nemzetközi mun­kamegosztás segítségével biz­tosítsák a vaskohászati terme­lőkapacitások teljes leterhelé­sét, a nyersanyagok kölcsönös szállítását, és az együttműkö­dés segítségével munkába fogjanak minden tartalékot. A tagállamok bizonyos alága- zatokban saját szükségletük­nél nagyobb termelőkapacitá­sokkal rendelkeznek, ugyan­akkor viszont hiány jelentkezik bizonyos gyártmányokból, pél­dául meghatározott profilú acélárukból. A különböző termékfajták célszerűen megszervezett cseréje a tagállamok között biztosítja szükségleteik teljes kielégítését. Az Intermetall tag­államai a szervezet fennál­lása alatt csaknem 40 millió tonna vaskohászati terméket cseréltek egymás között. így minden ország beruházásokat takarít meg ebben a szektor­ban. A bővítéshez szükséges beruházásokat pedig kölcsö­nösen egyeztetik, és a legna­gyobb hatásfokkal használják fel. Jelenleg 18 olyan egyez­mény van hatályban, amelyet az Intermetall tagállamai kötöt­tek különféle acélrudak - csö­vek és egyéb cikkek gyártásá­nak szakosítására, kooperáci­Iparosodó Mongólia 1981 nyarán ünnepük a mongol népi forradalom győ­zelmének 60. évfordulóját. A párt és a népi kormány veze­tésével, a szovjet példa köve­tésével - és a Szovjetunió se­gítségével - az elmúlt évtize­dekben nagy utat tett meg a mongol népgazdaság. Meg­indult az iparosítás, megve­tették a szocialista mezőgaz­dasági termelés alapjait. A harmincas években kezd­te meg működését az első ipari kombinát a fővárosban, majd a villamosenergia-termelés növekedése lehetővé tette más üzemek létesítését is. A negyvenes években az ipar már önálló ága a mongol nép­gazdaságnak, kialakul a mun­kásosztály. A következő évti­zedben megkezdődtek - a ba­ráti országok segítségével- a geológiai vizsgálatok az ország természeti kincseinek felkutatására. A párt XV. kongresszusán hozott határozat alapján- a KGST-országokkal folyta­tott együttműködést hasznosít­va - kitűzték a célt: Mongólia ipari-agrár országgá legyen az egykori jurták és sivatagok vi­lága helyén. A 40-es években az össz-nemzeti termelésnek még csak a 24 százalékát adta az ipar, jelenleg már a 40 szá­zalékát. Az elmúlt 15 évben az ipari termelés megötszöröző- dötj. A mongol szocialista ipar ma egy hónap alatt annyit ter­mel, mint az ötvenes években egy egész esztendő alatt! A további iparosodás előfel­tétele, hogy a beruházások a megszabott üzemben való­suljanak meg. 1978-ban pél­dául a kormány tízszerte na­gyobb összeget fordított ipari beruházásokra, mint 1960-ban s a most következő esztendő­ben is jelentős erőket mozgó­sítanak az ipari termelőeszkö­zök gyarapítására. A tudományos-technikai eredmények hasznosításával egyre növekszik a mongol ipari üzemek gépesítése. A munká­nak az energiaiparban 80, a bányaiparban 70 százalékát segítik a gépek. A könnyű- és élelmiszeriparban 60 és 90 százalék közötti ez az arány. Fontos törekvés az ipar egyenletes telepítése. Nem­csak egy helyre, hanem az ország különböző részeire jut­nak ipari központok, olyanok, mint Darhan, Csojbalszan, Er­de net. Az egységes általános és műszaki képzés jó feltételeket biztosít a mind igényesebb fel­adatok jó teljesítéséhez. A Belorusz SZSZK Minszk területén levő Szorocsi faluban új isko­lát nyitottak. A normális tantermeken kívül van­nak itt fizikai, matemati­kai kabinetek, nyelvi la­boratóriumok az orosz, a belorusz és idegen nyelvek oktatására, szak- tantermek a kézimunka és más tárgyak oktatásá­hoz. Az iskolának saját televíziós adása is van, továbbá tornaterme és napközi otthona. Ljudmi- la Saplikova hatodikos diáklány németórán az is­kola idegen nyelvi kabi­netjében Germán erődítmény Egyedülálló felfedezést tet­tek a Német Demokratikus Köztársaság területén a régé­szek: a Lipcse megyei wurzeni járásban - az Érchegységtől és a Türingiai Erdőtől északra- olyan germán erődítmény­rendszerre bukkantak, amilyet eddig csak azokon a vidéke­ken találtak, ahol germánok és kelták kerültek egymással kap­csolatba, így a Harz-hegység- ben, Alsó-Szászországban, a Rajna alsó vidékén és Angliá­ban. A La Tene-korszakból - az időszámítás előtti V-l. század­ból - való germán erődítményt a régészek szerint valószínű­leg 300 évvel időszámításunk előtt építették. Igen nagy a je­lentősége az egykori germán erődítményrendszerek megis­merése szempontjából. Az erődítményt hármas kör­fal övezte, és mintegy 5-6 hek­tár lakott területet védett. Bel­sejébe - keletről és nyugatról- kapuk vezettek s ezek erő­sen emlékeztetnek az Angliában felfedezett, hasonló korból származó erődítményekére. Források: ŐSTK, BUOAPRESS - ADN, TANJUG, MONCAME, ós szállítására. 1976-ban Ma- pvarország és a Szovjetunió kötött egyezményt, amely,lek értelmében hazánk évente 1500 tonna lapos acélhuzalt szállít a Szovjetuniónak. Ha­sonló szerződésünk van az NDK-val is. Egy másik szerző­dés alapján az NDK Lengyel- országtól kap forrasztott acél­csöveket, amelyekre a futó­szalagok görgőinek készítésé­hez van szükség. Csehszlová­kia pedig Magyarországra szállít bányában használatos acélsíneket. Az utóbbi időben az Inter- metall tagállamai fokozott ér­deklődést mutatnak az építő­ipari vasszerkezetek kölcsönös cseréje iránt. Már létrejött a fo­lyamatos csere autóipari hen­gerelt anyagokból és csövek­ből, valamint vasúti sínekből és váltókból. Ezenkívül az Inter- metall működése tavaly óta fel­öleli a vaskohászati tűzálló anyagokat is. Az egyes hiányzó vaskohá­szati cikkekből mutatkozó szükséglet kielégítésére vo­natkozó szükséglet kielégítésé­re vonatkozólag a KGST Végre­hajtó Bizottsága73. ülésén elfo­gadott ajánlások végrehajtása­képpen új gyártó kapacitások közös építésének a tervezéseit végzik. E létesítmények között szerepel a csomagoló lemezt előállító második kombinált gyártósor Bulgáriában, rozsda- mentes, saválló és más neme­sített acélból hidegen henge­relt lemezt gyártó üzem az NDK-ban, továbbá a transzfor- mátorlemezt gyártó üzem má­sodik szakasza Lengyel- országban. A szervezet tagál­lamainak szakemberei most új termelési ágakkal kapcsolatos műszaki, technológiai, közgaz­dasági problémák megoldá­sán, illetve a görbe acélprofilok és ónozott profilok meghonosí­tásán dolgoznak. Az Elektra vállalat elektronikus berendezéseket gyártó szó­fiai üzemében Programa-700 néven különböző programokra beállítható új automatikus készüléket fejlesztettek ki, amely különböző ipari ágazatokban végbemenő termelési folyama­tok ellenőrzésére alkalmas. A képen Natalija Sztojanova és Julia Nedelheva technikusok a készülék üzemi próbáját végzik Az új középtávú terv Az 1981-1985. évi terveket Jugoszlávia mind a hat szövet­ségi köztársasága és autonóm tartománya területén egy ide- jüleg készítették el valamennyi termelő, területi önigazgatási egység számára. Összesen mintegy 55 ezer tervet készí­tettek és fogadtak el az elmúlt év végéig a következő öt évre az új esztendő első hetei pedig e tervek kölcsönös egyezteté­se, s ezáltal a közös célok feltételeinek a biztosítása je­gyében teltek. Az új ötéves tervben két fon­tos feladatot kell megoldani: az egyik a népgazdaság stabilizá­lása, a másik a külkereskedel­mi deficit csökkentése. A rész­lettervek ennek érdekében számos intézkedést irányoz­nak elő a munka termelékeny­ségének, a technológiai szín­vonalnak az emelésére. A társadalmi össz-termelést a most kezdődött tervidőszak­ban évente 4,5 százalékkal kí­vánják növelni, ami a kívántnál némileg alacsonyabb ugyan, de így is felülmúlja a mai euró­pai növekedési arányokat. Az export évi növekedését mint­egy 8 százalékosra tervezik, ami nem csekély erőfeszítést kíván a jugoszláv népgazda­ság termelő egységeitől. Je­lentős fejlődést irányoznak elő az energia-termelésben, a nyersanyagok előállításá­ban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a turizmus fejlesztésében. A beruházá­soknál a vízienergia-potenciál növelésére irányuló, továbbá a szénbányászati, vas- és fémkohászati, vegyipari, nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési beruházások, léte­sítmények megvalósítása kap elsőbbséget. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Csontos Vilmos: Örökünk vagy május című verséből idézünk; az idézet második sora (zárt be­tűk: S, A, J). 13. Sémi nyelvet beszélő nép. 14. A művészetek egyik ága. 15. Város Japánban. 16. Végtag. 17. Szélesebb csík. 18. Folytonossági hiány - népie­sen. 20...Angeles, város az USA- ban. 21. Izmot rögzít. 23. Az idé­zet első sora (zárt betűk: V, S). 25. Azonos betűk. 26. Japán politi­kus. 27. Az oszmán-török hadse­reg tisztje. 28. Latin elöljáró. 31. Angol író. 33. Mutató névmás. 34. Dísznövény. 36 ..... Móric, szlo­vá k író. 37. Állami illeték. 38. Ma­gyar költő. 39. Személyes név­más. 40. Már előre. 42. Darufajta. 44. A jelenben. 46. Út - olaszul. 47. Váratlan fordulat. 48. Szándé­kozik (ék. f.). 50. Jugoszláviai vá­ros. 52. Forgási tengely. 53. Ma­gyarországi alumíniumkombinát. 54. Igevégződés. 56. Szelence - franciául (ék. h.). 57. Kötőszó. 61. Kiejtett mássalhangzó. 62. Ze­nebona. 64. Talajművelő eszköz. 65. Női név. 66. Ébred. 67. A föld­ből előkerült régi tárgy. 69. Gyer­mekünk. 71. Pépszerű étel. FÜGGŐLEGES: 1. Visszafelé ol­vasva ugyanazt jelentő szó. 2. Perzsia. 3. Fogoly. 4. Szovjet fo­lyam. 5. A növénynek is van. 6. Vissza: körülvesz. 7. Szovjet repü­lőgépek jelzése. 8. Ilyen miniszté­rium is van. 9. Vízteleníthető úszó­mű. 10. Kóstolóban van! 11. Alá keverve. 12. Francia festő. 17. Hizlalni való szarvasmarha. 19. Folyó Jugoszláviában. 22. Az idé­zet negyedik sora (zárt betűk: D, ö). 24. Magyar színész. 26. A leg­nagyobb park Londonban. 29. Ha­tározói rag. 30. Amerikában csa­patosan élő párosujjú patások. 32. Keresztrejtvény O. U. 33. Mutatószó. 34. Zadar közepe. 35. Leányunknak a férje. 37. A. V. A. 38. Öreg. 41. E. I. R. 42. Svájci folyam. 43. Sikkim kö­zepe. 45. Azonos betűk. 47. Tömí­tőanyag. 49. Ad acta rövidítése. 50. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: Á, Ó, G, T). 51. Dikó fele. 52. Csirkefogó (az utolsó betű duplán). 53. Apró állat. 55. Mező- gazdasági növény. 56. Nő név. 58. Származik. 59. Kevert szent. 60. Határozói ragpár. 61. Európai fővá­ros. 66. A Rajna jobb oldali mellék­folyója. 66. K. Ü. Ü. 68. Azonos betűk. 70. I. ö. 71. Péter, Tibor. Az április 26-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A bátorság nem más, mint a jellem diadala a gyávaság fölött. Könyvjutalomban részesülnek:' Ecsi Lászlóné, Vágsellye (Sala), Hudek Milánná, Somorja (Samorín), Fenes Margit, Úszor (Kvetosla- vov), Bállá Vince, Kiskövesd (Maly Kamenec), Török Ferenc, Oroszka (Pohronsky Ruskov).

Next

/
Thumbnails
Contents