Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-10 / 18. szám
milyen személyes indulat, milyen lelkiállapot befolyásolja?- Nálam ez egyáltalán nem mondható tudatos folyamatnak. Hagyom, hogy hasson rám a valóság. Ilyenkor aztán megrendít vagy felháborít valami, ami sérti az erkölcsi értékrendszeremet.- Az Angi Verában mi sértette?- Az az évszázadok óta változatlan konfliktus, hogy ha az egyén összeütközésbe kerül a történelemmel, mindig alulmarad. S a legfájóbb ebben az, hogy a történelem később igazolni tudja magát, az embert viszont az önigazolás sem mentheti fel a bukás alól.- Ma, amikor már nyugodtan kimondhatjuk, hogy az Angi Vera világsiker lett, milyen szemmel néz a filmre? A valóságtól a valóságig- Első filmjét, a Tiltott területet Vészi Endrével közösen írta, s legutóbbi alkotása, az Angi Vera is az ö müve alapján született.- Több mint egy évtizedes együttműködés, még hosszabb barátság és néhány hamvába hullott forgatókönyv köt össze bennünket.- Már ei Is temette magában ezeket a forgatókönyveket?- El, mert a filmrendező nem dolgozhat íróasztalfiókból. A film időhöz kötött, s a korábban el nem fogadott müvet nem találom szerencsésnek átdolgozni.- Tehát Vészi...- Emberileg közel állunk egymáshoz, ebből ered aztán, hogy a valóságszemléletünk is azonos. Egyezik a véleményünk a világról, az emberekről, s mert fiatal éveinkben is a munkásosztályhoz kötődtünk, életünket meghatározó élményeink is ebben a közegben gyökereznek. És ami kevés írónak adatik meg. Vészire az is jellemző: kiváló drámai érzéke van, szereti a lélektanilag pontosan ábrázolt jeleneteket, ugyanakkor lírai alkat is, hiszen szebbnél szebb versei jelennek meg. Lám, ezen a ponton is találkoztunk, hiszen évekkel ezelőtt a bölcsészet mellett irodalommal foglalkoztam. Ami hiányzik belőlem, az megvan Vésziben: a groteszk látásmódra való hajlam. Vészi írói világa gazdagabb, én egy fokkal realistább vagyok, de vannak esetek, amikor nem is érzem károsnak.- Egy-egy témaválasztás során- Sosem vállalkoztam saját filmjeim értékelésére, mert ennek megalapozatlanul is célja lehet; különben is úgy érzem, túl merész dolog lenne meghatározni az Angi Vera helyét a magyar filmművészetben. Tegyék meg mások helyettem.- Készülő alkotása, a Kettévált mennyezet főhősét Jan Nowicki, a kiváló lengyel színész játssza. Miért éppen rá esett a választása?- Negyvenéves férfi, aki kifejezetten kemény karakter, s az ö korosztályában itthon nem találtam hozzá hasonló jellemet. Meglehetősen szétszórt embert alakít a filmben, aki nem méri fel tettei következményeit, s a felelősségvállalással hadilábon áll. Sohasem megy fejjel a falnak, mégis önpusztító alkat és Jan Nowicki mindezt mesterien csinálja.- A női főszerepet feleségére, Szabó Évára bízta, aki az Angi Verában egy józan gondolkodású, önmagát mindenkor vállaló, megalkuvást nem túró nőt játszott. Milyen érzés együttdolgozni vele?- Nincsenek gátlásaim, ha irányítanom kell. Tizenöt éves házasság áll mögöttünk; végigkísértük egymás pályáját, jól ismerjük hát egymás gyengéit és értékeit. Megbízható partnernek tartom, s adok is a véleményére.- Tudja már, mi lesz a soron következő munkája?- Szakonyi Károly Emberi üdvözletéből akarok filmet csinálni. Most, hogy újra elolvastam, ismét megrendített. (G. Szabó) Jelenet a Vészi Endre regénye nyomán készülő Kettévált mennyezetből. Az agitátort Básti Juli játssza, Széli Árpádot pedig Jan Nowicki alakítja ... . _ . ' (Baldoczi Csaba felvetele) Jevgenyija Glusenko (a képen jobbra) az Először férjnél című szovjet film főszerepében. Az alkotás a tavalyi Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon fődíjat nyert A főszerepben Jevgenyija Glusenko Zavarban van. Először elpirul, lesüti a szemét, aztán az ujjait fonja össze. Hosszú percek múlnak el, amikor kerek arcán először nyílik ki a mosoly, de egyetlen pillanat elég ahhoz, hogy befejezetlen legyen a mondat, megtört a mozdulat. Jevgenyija Glusenko, a fiatal moszkvai színésznő nem tartozik a bőbeszédű emberek közé és ö sem kedveli a felszínes, tartalmatlan fecsegéseket. Aztán elárulja azt is, hogy azok állnak hozzá a legközelebb, akik egyszerűségükkel, tartózkodásukkal hívják fel magukra a figyelmet. És rajta sem látni talmi csillogást; bordó garbóban, kakaóbarna bársonynadrágban ül előttem.- Igen, kicsit zavarban vagyok, amikor a pályafutásomról, a munkámról faggatnak - mondja, közben kontyba fogott barna haját igazgatja -, hiszen az a négy-öt év, amelyet eddig a pályán töltöttem, úgy érzem, csupán tört része az életemnek. Jó, igaza van, nem mindennapi szerepekkel bíztak meg, de ehhez a tehetségem kevés lett volna. Mert jó színészből sokkal több van, mint szerencsésből. Lehet, ha nem én játszottam volna el az Először férjnél című film főszerepét, amellyel a dusanbei filmfesztiválon a női alakítás díját nyertem el, most más valaki ülne itt helyettem ezen a sajtóértekezleten. Ne higgye, hogy véletlenül hoztam szóba a szerencsét. Akkor találkoztam vele először, amikor felvettek a moszkvai Színházművészeti Főiskolára. Bevallom, csöppet sem reméltem, hogy sikerül bejutnom. Szüleim egyszerű emberek, apám a háborút is megjárta, anyám meg csak a családnak él. Színházban akkor voltam először, amikor a zárt, Don-vidéki világból a fővárosba kerültem. Hogy gyerekként mégis erről a hivatásról álmodoztam, azt egyszerűen feleslegesnek találom hangsúlyozni. Igaz, később el is felejtettem, milyen terveim voltak, mert amikor dönteni kellett, a pedagógusi pálya felé fordultam. Szinte az utolsó pillanatban gondoltam meg magamat; akkor, amikor anyámnak eszébe jutott, hogy tízévesen sámlira állva szórakoztattam a házunk népét. És nem érdekes? Én, aki színházművészetit végeztem, a filmvásznon arattam első sikeremet. Egy Suks/'n-novellából készült filmben álltam először a kamera elé, s rögtön ezután Nyikita Mihal- kov, a fiatal szovjet rendezögárda egyik legígéretesebb egyénisége kért fel, hogy vállaljak szerepet az Etűdök gépzongorára című alkotásában. A filmet Csehov Platonovja alapján forgatta, s nekem Anna szerepét adta, akiben a gőg komikummal, a fölény vonzerővel párosult. Hogy milyen volt az együttműködésünk? Könnyebb, mint képzeltem. Mihalkov ugyanis jól ismeri a színész mentalitását, határozott elképzelései vannak, és pontosan tudja, kitől mit vár. Egy Moszkva melletti faluban forgattuk a filmet, kinn az Oka partján. Esténként, amikor befejeztük a munkát, megbeszéltük a soron következő jelenetet, hogy másnap zökkenő nélkül dolgozhassunk, s nekem ez rettenetesen imponált. Azt is örömmel fogadtam, hogy időrendi sorrendben vettük fel a történetet, hiszen a moszkvai Sepkin Színházban, ahol most Cordéliát játszom a Lear királyban, ugyanilyen a munkamódszerünk. Az Először férjnél főszerepét Joszif Hejfictól kaptam. Sosem felejtem el, milyen csodálatos heteket éltem át, amíg a húszéves Tonyából negyvenéves anyát formáltam, aki érett nőként keresi a boldogságát. Engem az élet nem állított ilyen akadályok elé; férjem van és egyéves gyerekem, de megértettem ezt a nőt, mert minden szava igazat hordozott. Tonya társ nélkül neveli fel a lányát; lemondva mindenről, amit mások könnyen kapnak az élettől, s amikor lánya magatartását látva rádöbben, minek mennyi az ára, kétségbeesetten kapaszkodik a boldogulás legkisebb sugarába. Hogy mit tennék én az ő helyében? Nem tudom. Igazán nem tudom. Lehet, néhány év múlva pontos választ adhatok, de most még nem. Majd ha több lesz az élettapasztalatom. (tölgyessy) □ Árral szemben a címe Ludovít Filan szerzői filmjének, melynek hőse egy volt politikai fogoly, a bratislavai kikötő munkása. Az alkotás története a második világháború idején játszódik, s a tapasztalt pártharcost a fasizmus elleni ádáz küzdelemben láttatja. XXX □ Napjainkban játszódó vígjáték a Hűtlenség szlovák módra, melyet Peter Kovácik forgatókönyve alapján Juraj Ja- kubisko rendezett. Az eredetileg tévé számára készült háromrészes produkciónak most készült el a rövidített moziváltozata. A komédia olyan idősödő férfiakat kér csúcsán váratlan meglepetés éri, egy hirtelen fellángoló szerelem formájában. A főbb szerepeket Zuzana Kronerová, Jirí Kodét, Ivan Vyskoéil és Ludovit Greéso játszák. xxx □ Ladislav Ballek szlovák író műve □ Martin Holly rendező cseh filmesekkel együttműködve készítette az Éjszakai lovasok című filmet. A szociális motívumokkal átszőtt kalandtörténet az első világháború után, a lengyel-szlovák határvidéken játszódik. Szereplők: Rados- lav Brzobohaty, Michal Doőolomansky, Sofia Valentová, Jirí Krampol. □ Stefan Uher rendezésében készül a Szénakaszálás című film. Az alkotó egy családi ünnepségre kalauzol el benünket, s az egybegyűltek vidám csevegését, jókedvű mulatozását bemutatva égető társadalmi kérdéseket feszeget. A kortársaink életéről szóló mű három fivér - egy főiskolai hallgató, egy autószerelő és egy újságíró - sorsát állítja érdeklődésének középpontjába. KOLIBAI mutat be, akiknek a más asszonya tetszik. xxx □ Elkészült Duéan Trancík filmje, s Fónixmadár, mely egy diszkoszvetónó életét tárja elénk. A fiatal élsportolót a siMOZAIK alapján forgatják A segéd című filmet; rendező Zoroslav Záhon. A történet a második világháborút követő években játszódik, s az alkotás szuggesztíven, megindító jelenetekben ábrázolja egy férfi drámáját. xxx □ Szeretettel ítélkezem a címe Vladimír Kavőiak alkotásának, melynek forgatókönyvét Pavol Gejdoé irta. A mű középpontjában egy elszegényedett falusi asz- szony, egykori béres áll, aki a szövetkezetesítés éviben nehéz utat tesz meg.- ym < 1981. V. 10. 14 ÚJ SZÚ
