Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-05-10 / 18. szám

ÚJ szú 19 81. V. 10. TÁRSADALMI FELADAT, KÖZÖS ÜGY Az idei esztendő rendkívül jelentős szocialista társadalmunk életében. Mindenekelőtt azért, mert ez a CSKP megalapítása 60. évfordulójának és pártunk XVI. kongresszusának éve, s újabb fontos belpolitikai eseményre, a képviselő testületi választásokra is készülünk. Olyan időszak ez, amikor minden szinten, így a nemzeti bizottságok vonalán is számot adunk arról, milyen eredménnyel teljesítettük mindazt, amire szo­cialista hazánk felvirágoztatása érdekében kötelez­tük magunkat. Járásunk politikai és állami szervei a közelmúltban mérlegelték az NF választási prog­ramjának teljesítését. Megállapíthatjuk, hogy az eltelt választási idősza­kot a járásban a nemzeti bizottságok képviselőinek, dolgozóinak, az NF szevezetei tagjainak a választási programban meghatározott feladatok sikeres teljesí­tésére, járásunk általános fejlesztésére, lakosságunk élet-, és kulturális színvonalának további emelésére irányuló törekvése jellemezte. Hatékonyabb nevelő és tömegpolitikai tevékenységünk eredményeként elér­tük azt, hogy a választási program céljainak megva­lósítását járásunk dolgozói társadalmi feladatként, közös ügyként kezelték. Ennek köszönhető, hogy kedvező eredményekről számolhatok be. Az új termelési kapacitások létesíté­sével, a foglalkoztatottság növelésével elértük a ter­melőerők, valamint a szolgáltatások s a kereskede­lem további fejlesztését. Eredményeink kedvezőek az oktatásügyben, a kulturális életben, a szociális gondoskodásban és más ágazatokban is. Járásunk ipari termelésének 31 százalékos növekedésével számolt az ötéves terv, ezt a célt el is értük. Az iparban foglalkoztatottak száma közel ezerkétszázzal növekedett. A mezőgazdasági termelésben 8-11 százalékos növekedést irányozott elő a terv, a valóságban 10,9 százalékos növekedést értünk el. Míg 1975-ben hektáronként átlagosan 2,1 tonna gabonafélét ter­meltünk, tavaly megközelítettük a 3,3 tonnás ho­zamot. A kiskereskedelmi forgalom 18 százalékos növe­kedésével számoltunk 1980 végéig, a valóságban 22,5 százalékos növekedést értünk el. Tovább javult az oktatási intézmények anyagi­műszaki ellátottsága. Az óvodai tantermek száma harminccal nőtt, így az ötéves gyerekek 99 százalé­kát tudjuk már elhelyezni óvodában. Az egészségügy területén elért eredményeink közül megemlítem, hogy az elmúlt években közel százhússzal gyarapo­dott a kórházi ágyak száma s hatvannégy orvossal több dolgozik ma a járásban, mint 1975-ben. Jelentős beruházásokat valósítottunk meg járá­sunkban az utóbbi tervidőszakban, viszont nem lehe­tünk teljesen elégedettek a beruházási terv teljesíté­sével, elsősorban a kivitelező vállalatok kapacitáshi­ánya miatt. A befejezett és átadott jelentősebb új létesítmények közül említést érdemel a Szlovák Mag­nezitművek jolsvai (Jeláava) üzemében a levegő­szennyezést megszüntető berendezés, a lubeníki üzem aknakemencéinek portalanitó berendezései, a rozsnyói Vasércbányaüzem gépjavító részlege, a revúcai Háncstextilgyár szönyegmintanyomó üze­me, a rozsnyói Tatrasvit üzem. Jelenleg több fontos létestímény építése van folyamatban. A 6. ötéves tervidőszak folyamán a terv szerint 3421 lakást kellett felépíteni, s felépült 3293 új lakás. A komplex lakásépítkezésre 511 millió koronát fordí­tottunk. Az NF választási programjának jelentős részét képezi a Z-akció, amelynek keretében ötvenkilenc akciót fejeztünk be. Több mint százhuszonhárom millió korona értékben száztizenkét közhasznú léte­sítményt építettünk. A nem beruházás jellegű, önse­géllyel végzett munkák értéke 162,7 millió koronát tett ki, a lakosság közel tizenkétmillió órát dolgozott társadalmi munkában. Feladataink teljesítésének eredményeit értékelve igen hasznos tapasztalatokat vontunk le. Ezeket igyekszünk gyümölcsöztetni az új választási időszak­ban, és az új választási program előkészítése során is. Járásunk dolgozóinak lelkes együttműködésére közös feladataink teljesítésében a jövőben is számol­hatunk. Ezt bizonyítja az a közel 47 000 egyéni és 1570 kollektív felajánlás, melyeket több mint hetven­egymillió korona értékben a CSKP megalapítása 60. évfordulójának és a XVI. kongresszus tiszteletére váMaitak. PAVOL JUHÁSZ a Rozsnyói (Roínava) Járási Nemzeti Bizottság elnöke MEGÉRDEMELT KORMÁNYELISMERÉS A járási székhelyhez közeli Paéa község nem tartozik a járás nagyobb települései közé. Lakosainak száma: 732. Stefan Forgáénak, a hnb elnökének irányításával a község­ben a képviselők rendszeres és eredményes tömegpolitikai munkát végeznek. A lakosság széles rétegeinek bevonásával sikereket érnek el a falufejlesztési tervek, az NF választási programja feladatainak teljesítésében. A járási nemzeti bizottság és a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság javaslatára, a 6. ötéves tervidőszakban a nemzeti bizottságok versenyében elért eredmények alapján Paéa a közelmúltban oklevelet és jutalmat kapott az SZSZK kormányától. A község lakossága az 1976-80-as években közel 252 ezer órát dolgozott társadalmi munkában és több mint 513 millió korona értéket képviselnek a megvalósított akciók. A hnb és a társadalmi szervezetek jó szervező munkájának eredmé­nyeképpen, a lakosság lelkes összefogásával, a tervezettnél többet tettek a falu szépítéséért és fejlesztéséért. Még arra is jutott idejük, hogy tavaly - a nagy takarmányhiány idején - közel 44 tonna szénát összegyűjtsenek a mezőgazdasági üzemek részére. KEZDEMÉNYEZÉSE MOZGALMAT SZÜLT Vézna, törékeny testalkatú em­ber Ján Kret, a Szocialista Munka Hőse, a Szlovák Magnezitmüvek jolsvai üzemének bányásza, egyik arany fokozatú szocialista munka­brigádjának vezetője. Ennek elle­nére van ereje ahhoz, hogy mind a munkahelyén, mind a felelős politikai és társadalmi tisztségek­ben példamutató munkát vé­gezzen. Lakhelyén, Revúca városká­ban, a városi nemzeti bizottság tanácstagjaként 1976 óta foglalko­zik a város ügyeivel. Nemcsak az üzemben végez politikai munkát, tagja az S2LKP Rozsnyói Járási Bizottságának, valamint a Kelet­szlovákiai Kerületi Bizottságának is. A negyvenkilenc esztendős Ján Kret 1953-ban tanulta ki a bá­nyászmesterséget és Sirken kez­dett dolgozni a vasércbányában. Jelenlegi munkahelyére 1964-ben került. Az általa vezetett szocialis­ta munkabrigád az üzem büszke­sége. A Kret-brigád tevékenységét az eltelt több mint másfél évtized alatt olyan sikerek fémjelzik, melyek alapján megállapíthatjuk: kezde­ményezése hasznos mozgalmat szült, a vállalat üzemeinek szá­mos kollektívájában követőkre ta­lált. 1969. május 1. tiszteletére pél­dául terven felül tízezer tonna nyersmagnezit jövesztését vállal­ták, a valóságban ennek kétszere­sét érték el. Kret elvtárs kezdemé­nyezésére a legnehezebb munka­helyeken vállalták e feladat teljesí­tését. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásukat 36 nappal a vállalt határidő előtt telje­sítették, terven felül 4500 tonna magnezitot jövesztettek. A Győ­zelmes Február 30. évfordulóját 124,4 százalékos tervteljesítéssel köszöntötték. A 6. ötéves tervidő­szak utolsó évében, tavaly, csúcs­teljesítményt ért el a Kret-brigád. A vállalt 120 ezer tonna helyett 173,6 ezer tonna nyersmagnezitot jövesztett. Óvodák, üdülők A rozsnyói járásban egyre több az olyan vállalat és üzem, amely anyagi hozzájárulással, vagy egyéni kezdeményezés formájában, saját dolgozói ré­szére épített létesítményekkel támogatja a járás szociális programjának megvalósítását. A 6. ötéves tervidőszakban kö­zel 8,2 millió koronát „adtak össze“ a járás vállalatai, üze­mei az óvodák, bölcsődék és vízvezeték-hálózatok építé­sére. A Szlovák Magnezitművek lubeníki üzeme Predná Horán rehabilitációs központot létesí­tett, medencét épített a bánya­üzem dolgozói részére, több mint kétmillió korona értékben. A slavoáovcei Papírgyár vállalati bölcsődét épített húsz gyerek részére, amit az elmúlt év végéig harmincöt férőhe­lyessé bővített. Ezenkívül vál­lalati óvodát is létesített tizen­hat gyerek számára. Az összefogás szép példá­jaként említhetjük a több mint ötmillió korona értékű kétszin­tes óvodát, melyet Revúcán közösen épített a Szlovák Magnezitművek jolsavai lube­níki üzeme és a Jolsvai Állami Gazdaság. A revúcai Háncstextilgyár közel kétmillió koronát fordított hatvanférőhelyes üzemi óvo­dájának felépítésére. Hasonló összeget költött az üzemi egészségügyi központ létesí­tésére és tavaly csaknem öt­millió korona ráfordítással be­fejezte egy korszerű szociális épület építését. A gömörhorkai (Gemerská Hőrka) Cellulóz- és Papírgyár két családi házat átépített, egyikben hatvanféróhelyes óvodát, a másikban húszférö- helyes bölcsődét létesített. A Vasércbányák alsósajói (Nizná Slaná) üzeme közel 1,5 millió korona költséggel pionír­tábort épített. A Szlovák Magnezitművek lubeníki üzeme tavaly elnyerte a Szocialista munka üzeme címet. A közel kétezerhatszáz embert foglalkoztató, termékeit három világrész 21 országába exportáló üzem azért kapta meg a megtisztelő címet, mert dolgozói eredményesen teljesítik a termelési feladatokat. így Járt Ivan, Juraj Goliai, Ján Óizmár, Ladislav Kováé, Ondrej Ivan, Ján Kil'ak, Martin Chobol a téglaprése­lő részlegen, Klára Korpal'ová, és Anna Senková az árumozgatásnál az elmúlt év novemberében teljesí­tette az öt évre szóló feladatát (J. Onofrej felvétele) ■ Kelet-Szlovákia délnyugati részében 1619 négyzetkilométer nagyságú területen fekszik a 85 590 lakosú rozsnyói járás. Gyönyörű barlangjairól, hatalmas fennsíkjairól, gazdag növény- és állatvilágáról, területén átívelő, er­dőségekkel ékesített hegyláncai­nak „gyomrában“ található mag­nezit-, vasérc-, (korábban arany, ezüst, higany, antimon) lelőhelyei­ről vált híressé. A vidék bányaipa­ra hétszázéves hagyománnyal rendelkezik. ■ A járásban szlovákok, ma­gyarok és elenyésző számban más nemzetiségű lakosok élnek. A legütóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 73 százaléka szlovák, 27 százaléka magyar nemzetiségű. ■ A rozsnyói járás rohamos gazdasági fejlődésére utal az a tény, hogy míg közvetlenül a fel- szabadulás után 282 millió korona volt ipari termelésének értéke, az elmúlt évben már jóvál meghalad­ta a 3 milliárd koronát. ■ Az utóbbi három évtized alatt felépített fontosabb létesítmények közé tartozik a járásban: a Szlo­vák Magnezitművek lubeníki, jols­vai üzeme, a Vasércbányák alsó­sajói üzeme, a revúcai lánctextil- gyár, a dobáinai villanytelep, a szellöztetőberendezések üze­me,a rozsnyói Tatrasvit, az almási (Jablonov) kompresszorállomás. Korszerűsítették a Slavoáovcei Papírgyár néhány üzemrószlegét, folyamatban van a gömörhorkai (Gemerská Hőrka) Cellulóz-és papírgyár korszerűsítése, további kisebb üzemek bővítése, építése, mint a pelsőci Tatramat, a rozs­nyói Agrostroj stb. ■ A járásban 2 állami gazdaság és 13 efsz gazdálkodik. A járás szántóterülete - a természeti adottságoknál fogva - a kelet­szlovákiai kerületben a legkiseb­bek közé tartozik. ■ A járásban 1946-ban hu­szonnégy orvos tevékenykedett, jelenleg számuk százhetven­három. ■ Negyvenkilenc alapiskola, három szakközépiskola, három gimnázium,öt középfokú szak­munkásképző iskola működik a já­rásban. Közel képviselő Pelsőcnek (Pleáivec), a rozsnyói járás egyik központi fekvésű községének neve évti­zedekkel ezelőtt beíródott a gömöri munkásmozgalom történelmébe. Nem véletlen, hogy 1927. január 23-án Pel- söcön tartották meg a CSKP által kezdeményezett konfe­renciát, melyen Klement Gott- wald határozottan felemelte szavát a szlovákiai ipar leépí­tése ellen. , A község élén, immár 1960 óta megszakítás nélkül, Szme- rek Gyula elvtárs áll. Az ötve­nes évek elején választották a kerületi nemzeti bizottság képviselőjévé, ezt a tisztséget a mai napig ellátja. A Pelsőci Hnb elnöke a kelet-szlovákiai kerület egyik legrégibb képvi­selője. Szmerek Gyula elvtárs arról nevezetes, hogy nem az irodai „bársonyszékben" ^üldögél - az elnökhelyettes és a tit­kár sem -, hanem reggeltől késő estig a falufejlesztés ter­vezett akcióinak megvalósítá­sán fáradozik. Az egyiket befe­jezik, a másikat elkezdik, s ha szükséges, az elnök, és a többi tisztségviselő a lapátot, vagy talicskát is kézbe veszi. Szmerek Gyula elvtárs pél­damutatása követőkre talál a lakosság körében. Nagy ér­deme van abban, hogy ezt a községet az egészséges összefogás, közösségi együtt­érzés és cselekvés jellemzi És abban is, hogy felépült az óvoda, a ravatalozó, körülkerí­tették, rendbe hozták a teme­tőt, rendezték a Sajó medrét és a régi művelődési ház helyett új épül. Az oldal anyagát írta: KULIK GELLÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents