Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-03 / 17. szám
ÚJ szú AN YAGMOZGATÁS - KÖNNYEBBEN A munkaerőgazdálkodás egyik legnagyobb tartaléka: az anyagmozgatás korszerűsítése. Ez minden népgazdasági ágazatra vonatkozik, hiszen országos viszonylatban sok százezer személy foglalkozik anyagmozgatással, amely napjainkban még nem mindenütt kielégítő színvonalú. Ha a folyamatokat megfelelően korszerűsítenék, és ágazatonként egységes anyagmozgatási eszközrendszereket hoznának létre, több százezer dolgozót lehetne más munkahelyre átcsoportosítani, és így enyhülnének munkaerőgondjaink. A szlovákiai belkereskedelemben 140 000 nő dolgozik, és az ágazatban foglalkoztatottak 75 százalékát asszonyok, lányok alkotják. A statisztika szerint 1980-ban 20 000 vagon hústerméket, 5000 vagon vágott baromfit, 1200 vagon feldolgozott halat és halkonzervet, több mint fél milliárd liter tejet, 2000 vagon sajtot, fél milliárd darab tojást, 2500 vagon étolajat, 4000 vagon vajat és zsírt, 12 000 vagon lisztet, 31 000 vagon kenyeret, 12 000 vagon péksüteményt, 10 000 vagon cukrot, több mint 20 000 vagon burgonyát, 20 000'vagon zöldséget és gyümölcsöt és 400 vagon kávét, illetve jelentős mennyiségű más terméket kellett megmozgatniuk. Még felsorolni is sok ezeket a mennyiségeket. Az állami és szakszervezeti szervek nagy gondot fordítanak arra, hogy a kereskedelemben (és más ágazatokban) dolgozó nőket megkíméljük a nehéz, egészségre ártalmas testi munkától. Egy rendelet kimondja, hogy nők legfeljebb csak 15 kilogrammos terhet emelgethetnek a munkahelyen. Tény azonban, hogy az SZSZK-ban még 8367 belkereskedelemben foglalkoztatott nő munkahelyén nem teremtették meg a rendelet érvényesítésének előfeltételeit. Ilyen körülmények között az anyag- mozgatás színvonala fejlesztésének a belkereskedelemben (de más ágazatokban is) a gazdasági vonatkozásokon kívül még egészségügyi szempontjai is vannak. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a helyzet megoldásának útját azok a hazai és külföldi áruszállítási rendszerek mutatják, amelyek már a gyakorlatban is beváltak, és amelyek már jelentősen leegyszerűsítették, illetve megköny- nyítették az anyagmozgatást. Számos hazai nagyáruházban ma már jó szolgálatot tesznek a kerekes konténerek (rolltainereknek is nevezik őket), melyekben a termék - átrakás és közbeeső manipuláció nélkül - eljut a termelőtől az áruházig. Az ilyen berendezések egyaránt alkalmazhatók élelmiszerboltokban, gyümölcs- és zöldségboltokban, drogériákban stb. A ládákat elektrohidraulikus emelőtargoncák, illetve más eme- löberendezések segítségével tehergépkocsira rakják, majd ugyanilyen eszközökkel ki is rakják az áruházakban, mégpedig anélkül, hogy ehhez manipulációs rámpákra lenne szükség. A kerekes konténereket ezután egyszerűen begördítik a boltba, hogy tartalmukat minden közbeeső művelet nélkül értékesítsék. Prágában a Kotva áruházban, az ország más városaiban a Prior áruházakban, a háztartási boltok hálózatában és más kereskedelmi létesítményekben használnak ilyen berendezéseket. A kerekes konténerek többségét SvédországMegfelelö módosítással a rolltainer különböző áru szállítására alkalmas bői, illetve Finnországból importálták — nem kevés devizáért. A Bratislavai Mezőgazdasági Értékesítő és Fejlesztő Társulás dolgozói nyilván úgy vélték, hogy ,,van fantázia“ a kereskedelmi-konténer gyártásban, és az Európában érvényes szabványok figyelembe vételével megkezdték e fontos termék előállítását és forgalmazását. A hazai konténerek jelentőségét elsőként a Bra- tislava-Dúbravka-i Gyümölcs- és Zöldségáruház tervezői ismerték fel. Ma már javában működik ez a friss termékkel mindig jól ellátott és így nagy népszerűségnek örvendő kereskedelmi létesítmény, amelyben rendkívül jól beváltak a hazai eredetű kerekes konténerek. Legjobban a boltban dolgozó asszonyok, lányok örülnek az újításnak, hiszen a berendezések segítségével akár több száz kilogramm terméket is könnyűszerrel az elárusítás színhelyére szállíthatnak. A vásárlók számára is könnyen megközelíthetők a szállítótartályok, áttekinthetően elhelyezhető bennük a gyümölcs és zöldség, így az önkiszolgálás zavartalanul és kulturáltan folyik.- Milyen eredményeket ért el eddig a Mezőgazdasági Értékesítő és Fejlesztő Társulás? - kérdeztük Frantisek Paulíny mérnököt, a szervezet racionalizációs osztályának vezetőjét.- Termékeink jelentős részét az OMNIA külkereskedelmi vállalat közvetítésével exportáljuk. Nem szocialista országokba is jelentős mennyiséget szállítunk. Gyártmányaink megfelelnek a műszaki normáknak és az egészségügyi követelményeknek. Egészségügyi követelményekről beszélek, hiszen konténereinkben élelmiszert forgalmaznak. A bratislavai termékek egyik nagy előnye a jó raktározhatóság. Az üres tartályok jól egymásba illeszkednek, így nem okoz gondot az újratöltés '"színhelyére történő visszaszállítás. A kerekes konténerek „üzemeltetése" akkor lesz igazán hatékony, ha nagyobb területi egységeken, sőt, országos viszonylatban is kiépítik az egységes rendszerű termelési, szállítási és értékesítési láncot. A gépesítés előnyei ilyen körülmények között teljes mértékben kidomborodnak, a szállítási dolgozók az emelőberendezések segítségével könnyűszerrel ki- és berakhatják a szállítótartályokat, lényegében gombnyomással irányítják az egész folyamatot, és nagy termelékenységgel dolgozhatnak. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy az ilyen áruforgalmazásnál nem sérül meg a termék, így az ebből eredő veszteségek is minimumra csökkennek A gazdaságfejlesztés első időszakában a nehéziparra és más kiemelt területekre összpontosítottuk az erőket, és viszonylag kevés figyelmet fordítottunk a kereskedelem eszköztárának fejlesztésére. Igaz, jelentős számú korszerű üzletközpontot építettünk, ezekben azonban nem egyszer régi módszerekkel szállították az árut és régi módszerekkel árusítottak. Most, amikor (nem utolsósorban munkaerögazdálkodási meggondolásokból) már az értékesítés gépesítésére, korszerűsítésére is egyre nagyobb figyelmet fordítunk, mindenütt nagy jövőt jósolnak a rolltaineres áruforgalmazásnak. Ján Gróf, a Prior vezérigazgatóságának osztályvezetője pl. így vélekedett:- A 7. ötéves tervidőszak végéig 3846 kerekes konténerre lenne szükségünk. Bevezetésükkel csak a bratislavai Priorban 20 munkaerő szabadulna fel más területekre.- Vajon ki tudja-e elégíteni ezeket az igényeket a Mezőgazdasági Értékesítő és Fejlesztő Társulás?- Exportfeladatainkat teljesítenünk kell - mondotta Pauliny mérnök. - Ennek ellenére kijelenthetem, hogy ha idejében befutnak hozzánk a megrendelések, 1981 végéig a hazai igények kielégítésére is be tudunk rendezkedni. Nagyon valószínű, hogy egy-két évtizeden belül alapvetően megváltozik a kiskereskedelmi áruforgalmazás és az elárusítás rendszere. A fejlesztéshez a konténerek térhódítása is jelentősen hozzájárulhat, és így az anyagmozgatásban rejlő tartalékokat is jobban kiaknázhatjuk. PÉTER HLUCHÁN A KÖLTSÉGTAKARÉKOSABB MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ALAPJAI TAPASZTALATOK A DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÁ STREDA) JÁRÁSBAN Az elmúlt hónapokban vállalatok, üzemek és műhelyek termelési értekezletein gyakran került szóba a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedések összessége. A megállapítás az egységes földmüvesszövetkezetekre és állami gazdaságokra is vonatkozik, hiszen a komplex intézkedések alapelveit minden népgazdasági ágazatban, Így a mezőgazdaságban is érvényesíteni kell. Mit tettek, terveznek az alapelvekkel összhangban a dunaszerdahelyi járásban, ezt részletezzük Cséfalvay Gábor mérnökkel, a járási mezőgazda- sági igazgatóság közgazdasági igazgatóhelyettesével. KÖVETELMÉNY A SZIGORÚ GAZDASÁGOSSÁG- Közismert, hogy a komplex intézkedések alapelvei az 1981-83-as években folyamatosan válnak a termelés szerves részévé, és a mezőgazdaságban érvényesítésüket a konkrét körülmények, a sajátos termelési viszonyok is meghatározzák. Ennek ellenére több téren már most is adott a lehetőség az alapelvek szellemében végzett munkára, s mi ezt igyekszünk kihasználni, hogy a továbbiakban legyen mire építeni. 1981. Az alkalmazási lehetőségek közül a legkézenfekvőbb V. 3. terület a termelés hatékonyságának fokozása volt, s ezzel összefüggésben a mezőgazdasági igazgatóság a mező- gazdasági üzemekkel egyetértésben a szemesekkel való gazdálkodás és a vele szorosan összefüggő tömegtakar- mány-termesztés, valamint a talajerő fokozása és a tápanyagutánpótlás szakaszára már részleteiben kidolgozta a gazdaságosság növelésének módjait. A szemesek termelésének fokozásában • a kitaposott utat járják, aminek alapja az intenzív termesztés feltételeinek maximális érvényesítése. Nem új a gondolat, viszont egy újszerű szemléletmód általánossá válását igényli annak tudatosítása, hogy több szemest jelent az is, ha az állattenyésztés kevesebb abrakot igényel.- Persze, a hasznosság és a termelékenység mutatóinak megtartása, sőt a szükséges arányú fejlesztés mellett - hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. - Az ügy érdekében első lépésként az egyes tenyészágakban felülvizsgáltuk az abrakadagokat, és ahol az mással helyettesíthető, mint például a szarvasmarha-tenyésztésben, erősen csökkentettük, illetve a hasznossággal arányosan határoztuk meg az abrakmennyiséget. ALAP: A JÓ MINŐSÉGŰ TÖMEGTAKARMÁNY A járás mezőgazdasági üzemei a meghatározott meny- nyiséget a gyakorlatban csak akkor tudják majd megtartani, ha lesz elegendő tömegtakarmány. Alapos felmérés bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üzemek már elegendő tömegtakarmányt tudnak megtermeszteni, ha egy számos állatra átlagban 30 ár takarmányterülettel rendelkeznek. Feltéve persze, ha a szubjektív okokat, a betakarítási tartósítási, tárolási és felhasználási veszteségeket sikerül kiküszöbölni.- Magunkat csaptuk volna be, ha nem tudatosítjuk, hogy a silónak esetenként 25-30 százaléka is tönkrement. A jövőben ilyen könnyelműséget egyetlen mezőgazdasági üzem sem engedhet meg magának. Üzemeink mindegyikében előregyártóit elemekből minden igényt kielégítő silóterek vannak, így a jó minőségű takarmány tartósításához adottak a feltételek. Hasonlóan fontos a felhasználás hatékonysága. Kötelezővé tettük a takarmány laboratóriumi értékelését. Ezzel elejét vesszük a találomra történő etetésnek és a pazarlásnak. Párhuzamosan bevezettük a tömegtakarmányok nyilvántartását Minden szénakazal, megtöltött szenázstorony és lezárt silótértömegétfelmérjük, és az érték szerint pontosan meghatározzuk, hogy melyik állattenyésztő ágazat és mettől meddig fogja etetni. HATÉKONY TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS Jegyzőkönyvezni, elosztani és hatékonyan felhasználni persze csak azt lehet, ami megtermett. így a teljesség igénye megkövetelte, hogy a hozamnövelő tényezőkről se feledkezzenek meg.- Járásszerte kiépült a talajelemzéseket végző laboratórium-rendszer, amely feltétele a tudományos alapon végzett tápanyag-utánpótlásnak. Mivel egyrészt alapkövetelmény az igényelt tápanyag megadása, másrészt a gazdaságosság és főleg az importigényesség csökkentése is fontos, az ipari trágyák mellett maximális figyelmet fordítunk a szerves trágya felhasználására. A jó minőség megtartását szolgálják a kiépített trágyatelepek. Az is törvény, hogy évente a szerves trágyával kezelt terület nem lehet kisebb a szántó negyedénél. És talán itt említeném meg a növényvédöszerek használatát is. Minden növény vonatkozásában szükségprogramot dolgoztunk ki, amely a biztosan beszerezhető gyomirtó és növényvédösze- rekre épül. Ha rendelkezésünkre áll hatékonyabb vegyszer, akkor természetesen azt használjuk, de ha nem kapjuk meg az igényelt választékot, akkor is meg kell élnünk, mégpedig a rendelkezésre álló gyomirtó és növényvédőszerek segítségével. A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI A költségtakarékosabb termelés módjainak csak egy töredékét érintettük, mégis rengeteg példa, lehetőség került szóba. Annak ellenére, hogy a számvetésből kimaradtak olyan jelentős tényezők, mint az energiatakarékossági lehetőségek, a tömegtakarmányok esetében például a természetes elöszárítás és a szenázskészítés előnyei. Hasonló értelemben említhető az öntözés, amit szintén igyekeznek kamatoztatni, hiszen a járás szántóinak kétharmada öntözhető. Az érdekeltséget a zöldliszt készítésében is érvényesítik. Minden eladott tonna szárítmány után további tíz ár szántót hagynak meg a mezőgazdasági üzemnek takarmánytermesztési célokra. Más szempontból elemezve a komplex intézkedések egyes alapelveit igyekeznek elérni, hogy a dolgozók a korábbiaknál nagyobb mértékben vegyék ki részüket a termelés irányításából. Ennek feltétele a jól előkészített termelési értekezlet, ahol min-" denki elmondhatja észrevételeit és javaslatait. Hasonlóan kiemelt feladatnak tekintik az egyéni érdekeltség elmélyítését, s ezzel összefüggésben az önelszámoló gazdasági egységek rendszerének bevezetését. Tény, hogy az önelszámolás előnyeit egyelőre csak kevés helyen értékesítik, de az is tény, hogy vannak már jó példák. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek pozitív tapasztalatai bizonyára ösztönzöek lesznek mások számára is, hogy a béreket a munkával szerzett érdemhez igazítsák. Annál inkább, mivel a mindennapok gyakorlatában a következetesen érvényesülő önelszámolási rendszer feltétele a dolgozók nagyobb teljesítményre való ösztönzésének. EGRI FERENC 9 a> 8® 4J.® O 0> JS rc '<0 v<i) 0)(S O — a a) OT N O U) <D C fl) | ü o a u. a> c CÖ ö w <
