Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-03 / 17. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. május 3. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 17. SZÁM ÁRA 1 KORONA y Május. Május első napjai. Május legelső napja. Van-e még egy olyan hónap a tizenkettő között, mely már a nevének puszta kimondásával is annyi szépet jelent az ember számára, mely annyi szép képzetet idéz föl az emberben? Eleven természeti képeket, színes szalagokkal integető májusfákat, szerelmeket, zöldülő kerteket, réteket, munkáskezeket, ünneplő tömegeket, lélekderítő hangulatokat, ifjúi vágyakat, emlékeket. Van-e még egy olyan hónap a tizenkettő között, mely annyira jelenti az életet, a munkát, mint a május, és különösen a május legelső napja? Közösségi ünnep ez, dolgozó emberi közösségek ünnepe, mely a békéért is van, és kemény harcokkal is mindenütt ott a világban, ahol ma sincs béke. így: remények ideje is ez a nap, valóra váltást kívánó-sürgető emberi álmoké, terveké. Ugyanúgy a találkozásé, ugyanúgy az egyes emberekben és a közösségben munkáló, sokszor hihetetlennek tetsző teljesítményekre képes tehetség, erő ünnepléséé. Látvány is ez a nap, látványos mozgás, sajátos hangulatokkal. Mindezért is már gyermekkorunkban külön jelentőségük van számunkra a május elsejéknek, még akkor is, ha inkább csak érezzük e jelentőséget, mint értjük. Megérteni, föl- és megbecsülni - ahhoz munkás-hétköznapok, élettapasztalatok, történelmi ismeretek is szükségeltetnek. Mert az ünnepi beszédeken, a fölvonulásokon, a kiválóbbnál kiválóbb eredményeket, nagy számokat mutató színes táblákon, a hangszóróból áradó lelkes hangú mondatokon kívül elsősorban fontos az, ami mindezek mögött van: a cselekvő ember. Régmúlt idők jelenünk cselekvő embere, önmagáért, a családjáért, a társadalom előrehaladásáért, a békéért egyaránt dolgozó, akár munkásként, akár értelmiségiként. Persze, azon kívül, ami közös érzés, gondolat bennünk május első napján, vannak egyénenként változó érzelmi és gondolati tartalmak, aszerint is, hogy mit, mennyit és hogyan éltünk meg és át. Gondoljunk csak azokra az öregekre, akik számára nem pusztán ünnepi fölvonulást jelentettek egykor a május elsejék, hanem tüntetést, harcot - a kenyérért, igazukért és emberségükért egyaránt. Az én nemzedékemet például, mely az ötvenes évek közepe táján kezdett iskolába járni, egészen más élmények, emlékek kötik a május elsejéhez. Hetekig gyakoroltuk a menetelést, tanultunk jó ritmusú pionír- és mozgalmi dalokat, hogy a jeles napon rendezett sorokban, egyenruhánkban és vqrös nyakkendőkben a lehető legszebb látványt nyújtsuk, méltó bevezetője legyünk a fölvonulásnak. Aztán a szabadtéri színpadon műsort adtunk, majd szétszéledtünk, kisebb-nagyobb baráti csoportokba verődtünk, ünnepeltünk a magunk gyermeki módján. Szóval mindenki számára más és más jelentése is van a május elsejének, de ismételjük meg a költővel - Nagy Lászlóval - azt, ami bizonyára a legtöbb ember számára közös ezen a napon: Mióta a mezők nyugodtak / s nem ragyog fű között töltény, / azóta viruló ünnep ez, /minekünk eleven törvény". Május legelső napja. Május első napjai. Május. BODNÁR GYULA spr •» jBhr ^t jr ^ ▼ . y' c Ej®« 9 | I ^S M 0 J Mr i3 V Jj m J ^ í ® í w M *oNS| < át Vj«k«tíS|aÉS HH^-" Jfós fi I #-* ff fi rí I ' * B Sál* L I ffGyökeres György felvétele
