Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-05-03 / 17. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. május 3. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 17. SZÁM ÁRA 1 KORONA y Május. Május első napjai. Május legelső napja. Van-e még egy olyan hónap a tizenkettő között, mely már a nevének puszta kimondá­sával is annyi szépet jelent az ember számá­ra, mely annyi szép képzetet idéz föl az emberben? Eleven természeti képeket, színes szalagokkal integető májusfákat, szerelmeket, zöldülő kerteket, réteket, munkáskezeket, ün­neplő tömegeket, lélekderítő hangulatokat, if­júi vágyakat, emlékeket. Van-e még egy olyan hónap a tizenkettő között, mely annyira jelenti az életet, a munkát, mint a május, és különö­sen a május legelső napja? Közösségi ünnep ez, dolgozó emberi kö­zösségek ünnepe, mely a békéért is van, és kemény harcokkal is mindenütt ott a világban, ahol ma sincs béke. így: remények ideje is ez a nap, valóra váltást kívánó-sürgető emberi álmoké, terveké. Ugyanúgy a találkozásé, ugyanúgy az egyes emberekben és a közösség­ben munkáló, sokszor hihetetlennek tetsző teljesítményekre képes tehetség, erő ünnep­léséé. Látvány is ez a nap, látványos mozgás, sajátos hangulatokkal. Mindezért is már gyermekkorunkban külön jelentőségük van számunkra a május elsejék­nek, még akkor is, ha inkább csak érezzük e jelentőséget, mint értjük. Megérteni, föl- és megbecsülni - ahhoz munkás-hétköznapok, élettapasztalatok, történelmi ismeretek is szükségeltetnek. Mert az ünnepi beszédeken, a fölvonulásokon, a kiválóbbnál kiválóbb ered­ményeket, nagy számokat mutató színes táb­lákon, a hangszóróból áradó lelkes hangú mondatokon kívül elsősorban fontos az, ami mindezek mögött van: a cselekvő ember. Régmúlt idők jelenünk cselekvő embere, ön­magáért, a családjáért, a társadalom előreha­ladásáért, a békéért egyaránt dolgozó, akár munkásként, akár értelmiségiként. Persze, azon kívül, ami közös érzés, gondo­lat bennünk május első napján, vannak egyé­nenként változó érzelmi és gondolati tartal­mak, aszerint is, hogy mit, mennyit és hogyan éltünk meg és át. Gondoljunk csak azokra az öregekre, akik számára nem pusztán ünnepi fölvonulást jelentettek egykor a május elsejék, hanem tüntetést, harcot - a kenyérért, igazu­kért és emberségükért egyaránt. Az én nemze­dékemet például, mely az ötvenes évek köze­pe táján kezdett iskolába járni, egészen más élmények, emlékek kötik a május elsejéhez. Hetekig gyakoroltuk a menetelést, tanultunk jó ritmusú pionír- és mozgalmi dalokat, hogy a jeles napon rendezett sorokban, egyenru­hánkban és vqrös nyakkendőkben a lehető legszebb látványt nyújtsuk, méltó bevezetője legyünk a fölvonulásnak. Aztán a szabadtéri színpadon műsort adtunk, majd szétszéled­tünk, kisebb-nagyobb baráti csoportokba ve­rődtünk, ünnepeltünk a magunk gyermeki módján. Szóval mindenki számára más és más jelentése is van a május elsejének, de ismételjük meg a költővel - Nagy Lászlóval - azt, ami bizonyára a legtöbb ember számára közös ezen a napon: Mióta a mezők nyugod­tak / s nem ragyog fű között töltény, / azóta viruló ünnep ez, /minekünk eleven törvény". Május legelső napja. Május első napjai. Május. BODNÁR GYULA spr •» jBhr ^t jr ^ ▼ . y' c Ej®« 9 | I ^S M 0 J Mr i3 V Jj m J ^ í ® í w M *oNS| < át Vj«k«tíS|aÉS HH^-" Jfós fi I #-* ff fi rí I ' * B Sál* L I ff­Gyökeres György felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents