Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-26 / 16. szám
ÚJ szó / Gyakori vendége és őszinte csodálója vagyok a Jas- lovské Bohunice-i V-2-es Atomerőműnek. Nem az építkezés, hanem az itt dolgozó emberek szívóssága, tudása és munkabírása vonz. Ha mégis az egyes objektumokat csodálom, mert látványosság van itt bőven, akkor is igyekszem magam elé képzelni az embert, az alkotót. Jozef Baraník főépítészre, az Armabeton Jaslovské Bohunicei-i üzemének dolgozójára a hatalmas hűtőtornyok építésének irányítását bízták.- Nos, ha valóban nem éri be a látvánnyal, amihez az ablakon kitekintve jut, és ha az eső nem zavarja - mondja enyhe mosollyal - húzza föl ezt a pár gumicsizmát, s mehetünk - teszi elém a lábbelit.- 1977-ben itt csupán négy ilyen hűtőtorony állt - magyaráz már az egyik kolosszus tövében. - Azok a V-1-es atomerőmű számára épültek. Azóta szinte minden évben átadunk egy új tornyot. Ezek már a V-2-eshez tartoznak, összesen ugyancsak négyet építünk belőlük, ami egyben azt is jelenti, hogy a két erőmű teljesítménye is azonos lesz. Tavaly év végén kezdtük el az utolsó torony alapozását, s ezzel a mi küldetésünk ezen az építkezésen lassan a végéhez közeledik.- Elismerem, tiszteletre méltó ritmus. Mi a titka ennek a gyors munkának?- Nem titok ez, kérem, egyszerű a magyarázata. Igyekszünk korszerűek lenni. Olyan értelemben, hogy az általunk használt berendezések és eljárások a legmodernebbek közé tartoznak. Nem zárkóztunk el az építőipar kínálta lehetőségektől, mint például az előregyártott elemek nyújtotta előny. Ily módon szereljük például a torony vasbeton talapzatát. Szükséges ugyanis, hogy az alsó rész nyitott legyen, ami a huzat kialakítása miatt fontos. A kúszózsalu-berendezés segítségével pedig a vasbeton köpenyt húzzuk fölfelé. Hasonlóval talán már találkozott is valahol, de a miénk mégiscsak más, mint a hagyományos építkezéseken használtak. Itt ugyanis figyelembe kell venni, hogy a torony fölfelé karcsúsodik, aztán ismét enyhén szélesebb a koronája. Én egy hatalmas vázához hasonlítanám. Érthető módon a zsaluzásnak szigorúan követnie kell a meghatározott formát, ami ugyancsak a jó huzatot szolgálja. Nálunk a zsalu soha nincs függőleges helyzetben, itt mindig egy bizonyos fokig meg kell dönteni, s a kerületéből is vagy fogyasztani kell, vagy gyarapítani azt. Nem szóltam még az általunk használt építőanyagokról, amelyek csak kiváló minőségűek lehetnek. így például gyorsan kötő cementet használunk, kavicsból is egyedül a rtiosott jöhet számításba, amit külön megrendelésre a Nyugat-szlovákiai Kőbánya és Kavicstermelő Vállalattól kapunk. Az acéllal szemben hasonlóan igényesek vagyunk.- Ez volt az építkezés műszaki oldala. A dolgozók hogyan járulnak hozzá a sikerhez?- Enyhe túlzással úgy is mondhatnám, hogy a vérükben vannak már az eljárások, hiszen legtöbbjük évek hosszú során át hasonló munkát végez. Csupán ezen az egy helyen már a nyolcadik torony nő a kezük alatt. Nem mondtam még, hogy a V-1 -es négy tornyát is mi építettük. De nem akarom ennyire leegyszerűsíteni a választ, mert a valóság sem ennyire egyszerű. A torony úgy ahogy van, az emberek munkájának gyümölcse. Vegyük csak alaposabban szemügyre a toronyépítés munkaigényességét. Minden torony százhúsz méter magas, és a legszélesebb helyen nyolcvankét méter átmérőjű, összesen tízezer köbméter betont és több mint ezerszáz tonna acélt építünk belé. Kiszámítottam, hogy csupán a zsaluzás felülete eléri a 39 500 négyzetmétert. Mindezt egy nyolcvanöt tagú kollektívának kell létrehoznia. Zárt egységként dolgozunk, így mi készítjük az előre gyártott elemeket is, saját karbantartó műhelyünk van. Félig automatizált betonkeverő központjaink vannak, ahol ugyancsak a mi embereink dolgoznak. Megszoktuk, hogy önmagunkban bízunk a legjobban, de a legigényesebbek is önmagukkal szemben vagyunk. Itt van például a minőség: nálunk elengedhetetlen a precíz munka, de százhúsz méter magasságban ráadásul veszélyes is dolgozni. Ezzel magyarázható, hogy a kollektívába csak megbízható, dönteni gyorsan és pontosan tudó, jó szakemberek kerülhetnek be. Ha ilyen szempontok szerint válogatjuk embereinket, akkor már a minőségi követelményekkel sem nehéz lépést tartani. Az acél és a beton minőségét ún. szúrópróbákkal rendszeresen vizsgáljuk. Az itt dolgozó kollektíváról azt is tudni kell, hogy bekapcsolódott a szocialista munkabrigádok közt meghirdetett versenybe is, és ami a legfontosabb, jól állja ezt a próbát.- Mindezek mögött - úgy érzem - megfelelő színvonalú irányítás és szervezés is rejlik. A torony vasbeton talapzata előregyártóit elemekből készül- Kérdésével,gondolom,a komplex intézkedésekre célzott, ami valóban új és nagy változásokat hozott magával. Nálunk is ezt az új szemléletet igyekszünk elfogadtatni az emberekkel. Már a múlt év végén kísérletileg elkezdtük a komplex intézkedések szellemében irányítani a munkát. Többet követeltünk a dolgozóktól, de világosan megmondtuk nekik, hogy ezért nagyobb bért is tudunk fizetni. Tudja mi lett az eredmény? Átlagosan kétszáz koronával emelhettük a béreket. Ennyivel haladt gyorsabban az építkezés. És ezek nem puszta szavak, itt van a bizonyíték- nyitja ki a hóna alatt tartott irattartót egy esőtől védett helyen. - Itt a vállalás, mely szerint a kísérleti időszakban arra kötelezték magukat a dolgozók, hogy a V-2-es harmadik tornyát kerek egy hónappal korábban fejezik be. Látja, itt az eredetileg kitűzött időpont, ami decemberre szólt, és itt a vállalás kiértékelése, ami azt is bizonyítja, hogy november végén átadtuk az objektumot. Ez csak úgy sikerülhetett, hogy következetesen betartottuk a komplex intézkedések diktálta irányvonalat. És nem utolsósorban a munkaidő jobb kihasználása is lendített a munka menetén. Büszkén állíthatón tehát, hogy nem a kapkodás és sietség szülte ezt az eredményt, ami egyébként a minőségen is otthagyta volna „keze nyomát“, hanem a harmónia, ami az ember és végzendő munkája közt alakult ki. Kiszámítottam, hogy ezzel az eljárással a V-2-es harmadik tornyán harminchárom ember tizennyolc munkanapját takarítottuk meg, még úgy is, hogy a torony befejezéséig magasabb béreket fizettünk. Pénzben kifejezve ez nyolc- százezer korona megtakarítást jelent az üzemnek. Kell-e ettől jobb érvet felhozni a komplex intézkedések érdekében? Mindezt már a nyolc-tíz méter magas vasbeton lábak felső szintjén mondja el, ahol az állványszerelőket figyeljük munka közben. Tempósan, fölösleges mozdulatok nélkül végzik munkájukat, nem úgy mint akit sürget az idő, de úgy sem, mint akinek van belőle bőven. Közben észreveszem, hogy nem hullanak már a kövér, nagy esőcseppek, az arcomba mégis apró, szinte ködszerű vízharmatot ver a szél.- Ez már a toronyból jön - mondja Jozef Baraník, mikor észreveszi, hogy az arcom törölgetem. - Abból ott - mutat a V-1-es gőzfelhöket eregető egyik hűtőtornyára. De nincs sugárveszély, ezt okvetlen írja meg - mondja nevetve.- A hűtővíz egyáltalán nem kerül kapcsolatba a radioaktív anyaggal, s ebből következik, hogy nem is fertőződhet meg általa. Minket inkább szakmai szempontból bosszant ez az elszállingózás. Azt a mennyiséget, ami ily módon szökik el a toronyból, pótolni kell, s ez már többletgond a kiszolgáló személyzetnek. Létezik viszont megoldás a permetezódés csökkentésére, ezek az ún. eliminátorok. A távlati tervek már ezek felszerelésével is számítanak. Közben ismét biztos talajt érzek a lábam alatt, s kicsit távolabbról már az épülő torony sem tűnik olyan hatalmasnak.- Ez mikorra nő olyan nagyra, mint a többi? - kérdezem Jozef Baraníkot.- Úgy tervezzük, hogy december végére ez is beállhat az óriások közé. De akkorra már az összekötő csatornákkal is szeretnénk elkészülni, mert jövőre egy új munkahely vár ránk. KESZELI BÉLA A zsaluzásnak szigorúan követnie kell a meghatározott formát Wm■ HMHHniI ■■ mmMSSm&WRKKKHmm. i Tempósan, fölösleges mozdulatok nélkül végzik munkájukat Több mint ezerszáz tonna acél fogy el (A szerző felvételei) nonn
