Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-19 / 15. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA ROBOTOK BEMUTATKOZÁSA A MOSZKVAI NÉPGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON Moszkvában, a Népgazdasági Kiállítás gépipari pavilonjában nemrég nyitották meg „Az automatikus manipulátorok legjobb típusai“ című, állandó jellegű kiállítást. Ezt az ágazatközi bemutatót az SZKP KB azon határozata alapján szervezték meg, amely feladatul adta az automatikus manipulátorok gyártásának fejlesztését és a termelésben való széles körű bevezetésüket. A látogatók a gépipari pavilon hat termében 79 ipari robottal ismerkedhetnek meg. Az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott beszámolóban Leonyid lljics Brezsnyev a műszaki fejlesztésnek erre a területére is felhívta a figyelmet, amikor megemlítette, hogy „forradalmi lehetőségek vannak a miniatűr elektrortikus vezérlőberendezések, valamint az ipari robotok gyártásában és alkalmazásában. Szükség van ezek lehető legszélesebb körű bevezetésére“. Ezek a szavak az új kiállítási részleg mottójául is szolgálhatnak. A 10. ötéves tervidőszakban a szovjet gépipari üzemek 7000 automatikus manipulátort, illetve robotot kaptak. Ezek mintegy 20 ezer munkást szabadítottak fel a legnehezebb és monoton munkafeladatok végzése alól. A 11. ötéves tervidőszakban már 40-45 ezer robot kerül alkalmazásra a gépiparban, amelyek legalább 100-120 ezer dolgozót fognak helyettesíteni. A moszkvai kiáiiitáson iátnató manipulátorok általában két-há- rom dolgozót tudnak helyettesíteni a legnehezebb munkaszakaszokon. Az öntödék forró levegőjében, valamint más, egészségre ártalmas munkahelyeken a robotok fáradtságot nem ismerve, megállás nélkül dolgozhatnak. A gépipar területén alkalmazott robotok 35 százaléka a kovácsoló, sajtoló és préselő műhelyekben, minden ötödik a szerszámgépek kiszolgálásánál, 10 százalékuk az öntödékben, 8 százalékuk a gal- vánozásnál, s további 5-5 százalékuk a szerelő- és festőmunkáknál van alkalmazva. A robotok tehát eléggé egyenlőtlen arányban vannak elosztva a gépipari termelés egyes munka- szakaszain. A kiállítás célja egyébként is az, hogy bemutassa sokoldalú alkalmazásuk újabb és egyre szélesebb körű lehetőségeit, s felkeltse a szakemberek érdeklődését bevezetésük iránt. Az automatikus manipulátorok alkalmazása például a galváno- zásnál két és félszeresére növeli a munka termelékenységét, s lehetővé teszi a galvánozó berendezés fokozottabb mértékű kihasználását. A tambovi galvánozó berendezéseket gyártó vállalat ALG jelzésű automatikus rendszerével például évente húszezerrubeles megtakarítás érhető el. Az itt alkalmazott manipulátor fél tonnás terheket képes emelni. Az egész berendezés óránkénti teljesítménye galvánozásnál 120 m2, vegyi felületkezelésnél 150 m2. A fémszerkezet ív- és ponthegesztésénél a manipulátorok úgyszintén 2-2,5-szeres mértékben növelik a munka termelékenységét. Az össz-szövetségi Hegesztéstechnikai Fejlesztő és Tervező Intézet érdekes új műszaki megoldásokat mutat be a kiállításon. A Ivovi „Konvejer“ egyesülés és az Anyagmozgatási Gépipari Kutatóintézet a MÁK típusú manipulátorokkal ismerteti meg a látogatókat. Ezek különböző futószalag-rendszereket szolgálnak ki. A MAK-1-50-es típusú manipulátor például 50 kilogrammnál kisebb tömegű munkadarabokat helyez a futószalagra, esetleg a technológiai berendezést ellátó adagolóasztalra, biztosítva a gépek folyamatos üzemeltetését. Ez a manipulátor egyes késztermékek csomagolásához, főleg pedig egységrakományok képzéséhez is felhasználható. A MAK-1-320 jelölésű manipulátor függesztett szállítóberendezésekre akasztja fel és emeli le azokról a 320 kg-nál kisebb tömegű munkadarabokat Ezek a manipulátorok hidraulikus vezérlőművel vannak ellátva, amely beállítja a „lépések“ számát, s a kívánt irányban szabályozza az indítást, a fékezést és a befogást. Ez a kiállítási részleg arról is tájékoztatja a látogatókat, hogy a 11. ötéves tervidőszakban megjelenő rakodó manipulátorok már 500-700 kg-os darabokat is képesek lesznek emelni, s munkájukat mikroszámítógép fogja irányítani. Az ipari termelés automatizálásában az egyik fő irányzatot éppen a mikroprocesszoros vezérlésű ipari robotok alkalmazása fogja képviselni. Ezek működési területét tehát még jobban ki kell szélesíteni. A kiállítás arra is rámutat, hogy a robotok nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban, az építőiparban, a szállításoknál és a nem termelési jellegű ágazatokban is kiválóan érvényesülhetnek. Folyamatban van egy másik fontos kérdés megoldása is, éspedig a modulrendszerű manipulátorok kifejlesztése. Az ilyen manipulátorok főegységeihez különböző műveleti tartozékok kapcsolhatók, ahogy azt az üzemeltetett berendezések szükségessé teszik. A kiállítás egyik részlege az automatikus manipulátorokra vonatkozó szabványosítás programját ismerteti. Eddig erre a területre 54 műszaki szabványdokumentumot dolgoztak ki. Úgy vélik, hogy az egységesített műszaki előírások, a részegységek unifikálása és a szabványosítás felére, sőt harmadrészére csökkenti a robotok jelenlegi gyártási költségeit, s meggyorsítja az újabb típusok kifejlesztését. A Szovjetunió 1981-1985. évi és 1990-ig előirányzott gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányelvei többek között feladatul adják: „Fejleszteni kell az automatikus manipulátorok (ipari robotok) gyártását és gondoskodni kell széles körű alkalmazásukról, az automatikus irányítási rendszerekben be kell vezetni a mikroprocesszorok és a mikroszámítógépek használatát, s automatizált üzemegységeket és üzemeket kell létesíteni". Az automatikus manipulátorok legjobb típusainak kiállítása bizonyára elősegíti majd e fontos feladat teljesítését. M. MAHLIN A szerelőhelyekben a munkaidő hatékony kihasználásának egyik előfeltétele az alkatrészek és a szerszámok folyamatos szállítása az egyes munkahelyekre. A ROMO Fülnek nemzeti vállalatban ezt a problémát számítógép segítségével oldották meg, amely egy 31 hagyományos és számjegyvezérlésű egységből álló alakító gépsor ellátását biztosítja. Az egész vezérlési rendszert az NDK- beli Robotron vállalat szállította. Az irányítási központból elsősorban a 100 méter hosszú és 10 méter magas, automatikus rakodóval ellátott raktárt kezelik. A magastárolási rendszerű raktárnak 1600 fülkéje, van, s mindegyik tételnek kódolási száma van a számítógép memóriájában. A gépeket kezelő munkások azonosító kártya által nyújtják be alapanyag-, illetve szerszámigénylésüket, melynek alapján az irányítási központ utasítást ad a munkahely azonnali kiszolgálására. A felvételen Jirí Andrs technikus a Robotron vállalatban gyártott KRS 420-as számítógép raktárgazdálkodási vezérlőpultját kezeli, a háttérben a raktár egyik része látható. A 7. ötéves tervidőszakban a Tesla Roznov konszernvállalatban jelentős gyártmányfejlesztést hajtanak végre, bevezetik a mikroprocesszorokhoz alkalmazható integrált áramkörök számos típusának sorozatgyártását. A mikroelektronika területét érintő állami tudományos-kutatási feladat egyik részét teljesítve a napokban fejezték be az integrált áramkörök gyártási technológiájának kifejlesztését. A mikroprocesszorok logikai rendszere különböző gyártórendszerek, megmunkáló gépek, gépsorok vezérlésére, s számos technológiai és egyéb folyamat irányítására alkalmas. Fő alkatrészeik, az integrált áramkörök néhány négyzetmilliméternyi területen az aktív és a passzív elemek, a tranzisztorok, diódák és ellenállások ezreit tartalmazzák. A vállalat fejlesztési részlegében a 7. ötéves tervidőszak folyamán tovább fogják növelni az elemsűrűséget. A megrendelők a Tesla Roznov vállalatban gyártott áramkörök 12 típusából válogathatnak. A felvételen Ivan Záruba mérnök, a vállalat technológiai fejlesztési részlegének a vezetője szilíciumlapkákat helyez abba a karusz- szel-rendszerű berendezésbe, melynek légtelenített térségében ionsugárzás hozza létre az integrált áramkör működő elemeit. ELEKTRONIZÁLT MINTAVÁLLALAT BULGÁRIÁBAN A nyolcadik ötéves tervidőszak Bulgáriában a műszaki haladás ötéves tervidőszaka lesz. Előtérbe kerülnek a műszaki fejlesztés - fő stratégiai irányzatai, az automatizálás, az elektronizálás és a robotosítás. Az ország kellően felkészült e stratégiai célok megvalósítására. Már a 7. ötéves tervidőszakban kifejlesztették azokat a mintavállalatokat, amelyek például fognak szolgálni a többiek számára. Az elektronizálás szempontjából az egyik ilyen mintavállalat a Dimitrovgrádi Műselyemipari Kombinát. Az egész országból rendszeresen járnak ide a szakemberek, hogy megismerkedjenek az elektronika gyakorlati alkalmazásával a termelés automatizálásában és a minőség javításában. A magyarországi Veszprém megyéből is érkeztek vendégek, amelynek baráti kapcsolatai vannak az itteni járással. Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének küldöttsége is járt a kombinátban. Nagyra értékelték az elektronizálás terén elért eredményeket, s egy colorist-típusú elektronikus számítógépet is adományoztak a kombinátnak. A műszaki fejlesztést irányító szakemberek olyan feladatot kaptak, hogy csak nemzetközi élvonalba tartozó gépeket és gépsorokat vásároljanak. Ezeket Japánból, a Szovjetunióból, az NSZK-ból és Angliából szerezték be. A Stará Zagora-i robotgyár szintén szállított néhány berendezést a dimitrovgrádi kombinátnak. A termelési folyamatokat így teljes mértékben automatizálták és elektronizálták. Még a modellezést és a kötőgépek átállítását is automatizálták. A tervező, amikor a modelleket papírra rajzolja, saját munkáját a képernyőn ellenőrizheti. Nyomógombok segítsé- k gével válogatja a színeket, az anyagot, az egyes darabok nagyságát, amíg az elképzelt ruha terve elkészül. A jóváhagyás után a modell adatait lyukszalagra rögzítik. A körkötő gépek munkáját mikroprocesszor irányítja. Korábban a munkások kézzel iktatták ki azokat a tűket, amelyek nem vesznek részt a kötésben, most pedig a mikroprocesszor válogatja ki, hogy melyik tű vesz részt a kötésben és melyik nem, az előre kidolgozott program alapján, tehát nincs szükség a tűk mechanikus kiiktatására. A mintázáshoz 110 minta és több modell használható fel. A kötőgépeken állandóan lehetváltoztatni amodel- leket, a gép megállítása nélkül. A kötési minták bő választéka következtében a kombinátnak sok megrendelése van számos szocialista országból, az NSZK-ból, Franciaországból és egyes fejlődő országokból is. A festést szintén automatizálták. A festést irányító dolgozó elektronikus berendezés segítségével kezel 5, egyenként 3600 literes festődobot, miközben 52 bonyolult művelet végzéséről gondoskodik. A festődé automatikusan készíti elő az oldatokat, s a colorist számítógép hibátlanul határozza meg az egyes festékekből szükséges mennyiséget a kívánt színárnyalat eléréséhez. A körülbelül 30 méter hosszú és 3 méter magas kikészítő gépet, amely számos finom műveletet végez, egyetlen dolgozó kezeli, aki képernyőn ellenőrzi és figyeli az egyes folyamatokat. A kombinát elektronizálását tovább folytatják. Jelenleg a „DARO“ raktárgazdálkodási rendszer bevezetése van folyamatban, amely nyilvántartja az alapanyagokat, a készleteket és a megrendelőkhöz irányított termékek szállítását. Számítógép fogja irányítani azt a berendezést is, amely az anyagmozgatást végzi a raktár függőlegesen elhelyezett polcaiban. (SOFIA-PRESS) 1981. IV. 19. 16 ÚJ SZÓ
