Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-12 / 14. szám
Vasárnap 1981. április 12. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.53, nyugszik 19.23 Közép-Sztovákia: 6.01 nyugszik 19.31 Nyugat-Szlovákia: 6.09, nyugszik 19.39 órakor A HOLD kel-12.15, nyugszik 3.01 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GYULA ÉS ESTERA nevű kedves olvasóinkat 1781-ben született SZENT- PÉTERY József, a XIX. század leaielentósebb magyar ötvösművésze (t 1862) • 1831-ben született Constantin Emile MEUNIER belga szobrász, festő és grafikus (f 1905). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Célkitűzéseink a nép ügyét szolgálják írta: Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke Választékbővítés a rimaszombati (Rimavská Sobota) húskombinátban Hacsi Attila riportja Ránk is vigyáznak Németh János írása Harmatos út a csillagos égen Bödök Zsigmond írása Akimov Részlet Georg íj Markov: Szibéria című regényéből „Egy tapodtat sem hátrálnak“ Gárdos Miklós írása llllllllllllllllllltllllllllllllllll A busz fékezett, majd nagyokat szusszantva megállt. Amikor leszálltam, jobbra-balra tekintgettem, nem akartam hinni a szememnek. A városiasán rendezett tér új üzletházaival, parkjával, a parkolóhelyen sorakozó gépkocsikkal cseppet sem hasonlított a húsz év előtti, szennyes vizű, békás távú faluköze- pére. Csak amikor rámköszönt, akkor láttam meg régi ismerősömet. Mindjárt leolvastam az arcáról, hogy örül a meglepetésemnek, hogy büszke a falujára. Joggal teheti, mert sokat tett érte. Még jól emlékszem egy-két hozzám irt levelére: „Most építjük a faluban a vízvezetéket, kinn serénykedik a falu apraja- nagyja... Május 9-én adjuk át a művelődési házat... Felépült az új iskola... Március 8-án avatjuk az új óvodát, bölcsödét... A Jednota megkezdte az új élelmiszerbolt és étterem építését. .. Végleg elűztük a sarat, minden utat, járdát portalan ítottunk... Több ezer rózsatövet, bokrot és fát ültettünk ki, a házak előtt virágágyások díszlenek. Volt mindig miről írnia, mert falujukban nem ültek ölhetett kézzel az emberek. A községfejlesztésre szánt koronákat meggondoltan, jó gazdákként kezelték, hasznosították. A kihasználatlan szemétdombok, mocsaras, szemet bántó, legyeket, szúnyogokat dajkáló területek helyén parkot, gyermekjátszóteret építettek. Felszámolták a parlagon heverő, gazdátlan területeket. A falu átalakulásával megváltoztak az emberek, új módon gondolkodnak, és megszilárdul a közös munkával létrehozott értékek iránti megbecsülés. Falusi változások Órákig jártuk a falut és környékét. Megnéztük a sportpályát, a rendben tartott temetőt, az ebben a választási időszakban épített ravatalozót, a szép környezetű strandot, a kicsik körülkerített játszóterét, az impozáns középületeket, üzleteket. Voltunk a könyvtárban, a fiatalok és a nyugdíjasok klubjában. Társadalmi összefogással, sok szabadidő ráfordítással, több milliós állami beruházással olyan értékeket hoztak létre és hagynak az utókornak, amiről valamikor a falusi ember álmodni sem mert. Utunkat egy új lakónegyedben folytattuk. Emeletes házak, tavaszi illatot lehelő virágok, díszfák, szinte versenyszerűen megművelt kertek, pázsitos udvarok, teraszos garázsok, frissen festett kerítések. Kézzel fogható falusi változások, amelyhez nem kell kommentár. És mennyire igaz, amikor azt mondja a kísérőm: „Ha a nagyapám most életre kelne, el sem hinné, hogy ez az ő szülőfaluja. És azt sem, hogy ugyanaz a föld, ami neki csak annyit termett, hogy szűkösen elég legyen, ma az egész falunak munkát, biztonságot, jövőt és jó anyagi feltételeket jelent." Ismerősöm szerény ember. „Ne írd ki a nevem. Tulajdonképpen semmi különöset nem csinálok. Mit is írnál rólam, ezrével élnek ilyenek... Amit teszünk, a falunkért tesszük..." Olyan ember, akit soha sem hagy nyugodni az egészséges elégedetlenség. Két évtizede képviselő, sokat tett és tesz a falujáért. Azt mondják, nemcsak jól szervez, hanem elsőként veszi a kezébe az ásót és a lapátot. Nem azt mondja, ezt, meg azt meg kell csinálni, hanem azt, hogy fogjunk hozzá emberek. Az ilyen ember szavának súlya van, megbecsülik, bíznak benne és szívesen jelölik újra a képviselői tisztségbe. ízlések és... Sokszor volt alkalmam hallani vagy olvasni arról, hogy milyen hatással van a gyerekekre a velük való bánásmód a későbbiek során. Az ember esztétikai érzéke például nagyban függ attól, kicsi korában hogyan öltöztették, hogyan válogatták össze ruháinak színeit. Gyakran látogatom a gyermekruházati szaküzleteket, s feltűnt, hogy a kb. kétéves kisfiúknak való ingek között mindig akad néhány sötét, leggyakrabban fekete alapon zöld-fehér vagy más színű apró mintás vagy pöttyös ing. S míg a többi fiúing gyorsan elfogyott, ezek nehezebben találtak gazdára. Az jutott eszembe, hogy ilyeneket egyáltalán nem kellene gyártani. Tudom, az anyaggal való takarékoskodás. .. Hogy ne vesz- szenek kárba a nagymamák számára varrt kötények anyagából kimaradt darabok, fiúingeket varrnak belőlük. De nem nagyobb a kár, ha már a kész ingek hányódnak a pultokon? Megkérdeztem az egyik elárusítónőt, hogy vásárolják-e egyáltalán ezeket az ingeket. Ő pedig meglepetésemre így válaszolt:- Már miért ne vásárolnák? Ezek szép és praktikus ingek.- Hogy egyáltalán nem szépek, azt látom. De miért praktikusak?- Azért, mert nem látszik rajtuk a piszok. A vevők meg is jegyzik vásárlás közben, hogy legalább nem kell gyakran inget váltani. Tehát nemcsak hogy rossz irányba terelik a gyermek szépérzékének fejlődését, hanem figyelmen kívül hagyva az egészségi követelményeket, a tisztaság iránti érzékét is csorbítják. jiíiJte*. H'to(/L IDŐSZERŰ GONDOLATOK A Csehszlovák Szocialista Köztársaság közös hazánk, amelynek erejét megsokszorozza nemzeteink és nemzetiségeink egysége. Ezt az egységet tovább szilárdítjuk, magasra emeljük a hazafiság és az internacionalizmus zászlaját. Mindennapi munkánkban fokozzuk erőfeszítésünket, hogy Szlovákia részaránya a szocialista Csehszlovákia fejlesztésében tovább növekedjen és egyre hatékonyabb legyen. Szlovákia dolgozó népe, élén a kommunistákkal, a jövőben is méltóképpen hozzájárul hazánk felvirágoztatásához, nemzetközi tekintélyének és súlyának megerősítéséhez. A széles tömegek tudatában megszilárdulnak a szocializmus alapelvei és értékei. A haladó materialista világnézet a lakosság túlnyomó többsége szellemi arcélének jellemzőjévé és életszemléletének alapjává válik. összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy az elmúlt öt év gyümölcsöző, de nem könnyű időszak volt. Terveink valóra váltásának feltételei sokkal bonyolultabbak voltak, mint a 6. ötéves tervidőszak elején és őzekre nem tudtunk mindig megfelelő mértékben reagálni, de ennek ellenére szocialista hazánk, s keretében Szlovákia is, sokoldalúan tovább fejlődött. Mindaz, amit megteremtettünk, amilyen anyagi és szellemi értékkel gazdagítottuk társadalmunkat, egyértelműen bizonyítja utunk helyességét, a lenini irányvonalak és annak a politikának életképességét, amelyet pártunk vezetősége Husák elvtárs nagy érdemeként és személyes hozzájárulásával elvhüen és következetesen érvényesít 1969 áprilisa óta. Pártunk ennek az irányvonalnak az alapján egyesült és újította fel a munkás- osztály és a többi dolgozó akcióképes harci élcsapatának szerepét. Népünk ennek az irányvonalnak köszönhetően tudta felszámolni az ellenforradalmat és rövid idő alatt konszolidálni társadalmunkat. Ez az irányvonal tette lehetővé, hogy pártunk előterjessze és megvalósítsa a fejlett szocializmus építésének programját. Meggyőződésünk, hogy a bevált lenini út, az út, amelyen Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága vezet bennünket, megteremti a feltételeket ahhoz, hogy ne torpanjunk meg, hanem továbbra is bátran, alkotóan és eredményesen oldjuk meg az új feladatokat. (Részlet Jozef Lenárt elvtársnak az SZLKP kongresszusán tartott előadói beszédéből) ÍUUU)AlftftK~' Akik ismerik - márpedig sokan ismerik -, most bizonyára meghökkenve kapják fel a fejüket: igaz volna? Valóban ötvenéves az Eli? De nem az ötven év a fontos, sokkal fontosabb és lényegesebb, hogy Zá- horsky Elemér, akit nemcsak Érsekújvárban - Nővé Zámky) ismernek jól, hanem a környéken is, több mint harminc éve (pontosan 31 éves) él az amatőr színjátszással, és a mai rohanó világban, amikor mindenki időhiányban szenved, szabad idejét teljesen az amatőr színjátszásnak szenteli. Negyvenkilencben alakult meg a CSEMADOK újvári színjátszó csoportja, s a mai napig 28 színdarabbal, több mint 300 alkalommal lépett a közönség elé. (Ezt a számot egy műsorfüzetből vettem, de alighanem hiba csúszhatott a számításba, mert volt az újváriaknak olyan darabjuk is - nem is egy - amelyet 25-35- ször játszottak...) Záhorszky Elemér kezdettől fogva tagja a színjátszó csoportnak. Először a Dandin Györgyben kapott szerepet, majd a Duda Gyuri házasságában, a Liliomfi- ban, Lúdas Matyi ban - ezután következett a kétéves szünet-, s miután visszatért katonáéktól, érthető hát, hogy szívesen rendezett revúmúsorokat, zenés darabokat, operetteket. (Ami a közönségnek tetszett, a kritikának nem.) Sokszor érte „vád“ az újváriakat, hogy csak könnyű darabokat játszanak. De ez nem így van. Moliere, Szigligeti, Jókai, Csiky, Bukovcan, Platonov, Dosztojevszkij müveit ugyancsak bemutatták. A Jókai-napokon is részt vettek- Dosztojevszkij Félkegyelműjével vagy hat díjat elhoztak, s a János vitézzel is sikeresen szerepeltek, a legjobb női alakítás díját kapták... „Ez az, amit szívesen csinálok“ jött a Mágnás Miska, a nagy siker.- Akkoriban divat volt kimenni a határba, és az aratókat szórakoztatni. Nekünk is volt kultúrbrigádunk, két zsúfolt busszal jártunk szerepelni, sokszor vasárnap délelőtt kezdtük, megjártuk Kamocsát, Andódot, Szímöt, s délután Újvárban tartottuk a negyedik előadást, néha csak a puszta földön, dobogó nélkül, az emberek körülállták... Eli remek táncoskomikus, Mennyi ideig tanulnak egy- egy új darabot?- Prózai darabnál három hónap a legkevesebb, zenésnél öt hónap. Falun sokkal rö- videbb idő alatt elkészülnek. Talán azért van ez, mert ők rendszerint nagy létszámú csoporttal dolgoznak, nehezebb összehozni az embereket, mint falun. Az utóbbi időben a CSEMADOK helyi szervezete és a Szakszervezetek Háza (ahol Záhorszky Elemér a kulturális osztály vezetője) színjátszói közösen dolgoznak, s ez számtalan előnnyel jár. Probléma ennek ellenére akad.- Nehéz összehozni a szereplőket. Van egy „alapgárda“, akik mindig jönnek, s vannak, akik hosszabb-rövidebb ideig játszanak nálunk. A nőkre lehet kevésbé számítani, jön a gyerek, vagy a férfi nem engedi a feleségét szerepelni... Kezdetben a próbákról is elkésnek, megfeledkeznek róla, s egy hónap is beletelik, amíg megszokják, hogy pontosan járjanak. Felmerül az emberben, hogy az, aki ennyire szereti a színjátszást, miért nem választotta hivatásának a színészetet.- A testvéreim elmentek, anyámmal ketten maradtunk, én is menni akartam, Komáromba vagy Prágába. Anyám nagyon sírt, hogy legalább én maradjak itt. Maradtam. Kitüntetéseket, elismeréseket szép számmal kapott. Bronz és emlékérmet a vnb-töl a CSEMADOK KB-tól és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Tanácsától egyaránt. Az elismerés jólesik, de nem azért csinálja, hanem mert „ez az, amit szeretek csinálni, különben nem foglalkoznék vele ennyi ideje“. KOPASZ CSILLA 1981. IV. 12. ÚJ SZÚ