Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-11 / 1. szám

A proletariátusnak a hatalomért foly­f~l tatott harcban nincs más fegyve­re,-mint a szervezettség. A burzsoá világ­ban az anarchia konkurrens uralma által szétforgácsolt, a tóke javára végzett rab­szolgamunkától elcsüggedt proletariátus, amelyet szüntelenül nyomorba, pusztu­lásba kergettek, csupán akkor válhat le­győzhetetlen erővé, és kétségkívül azzá is válik, ha élén a marxizmus elvein alapuló, eszmeileg egységes, a dolgozók millióit a munkásosztály hadseregébe tö­mörítő szervezet áll. E hadseregnek nem tud ellenállni sem az orosz önkényura­lom, sem a nemzetközi töke romlott ha­talma. Ezek a szavak Lenin 1904-ben kiadott Egy lépés előre, két lépés hátra című könyvében jelentek meg. Lenin minden erőfeszítésével arra törekedett, hogy mindez következetesen megvalósuljon az életben is. A munkásosztály új típusú, egységes, forradalmi pártjának létreho­zását elméleti műveiben és gyakorlati forradalmi tevékenységében is elsőren­dűnek tartotta. G. M. Krzsizsanovszkij erről visszaemlékezéseiben a következő­ket írja: „Emlékezetes számomra egyik utolsó sétám Vlagyimir lljiccsel, a széles Jenyiszej partján. Fagyos, holdvilágos éjszaka volt, előttünk szikráztak a végte­len szibériai hóbuckák. Vlagyimir lljics lelkesen beszélt nekem terveiről, arról, mit szeretne tenni, ha visszatér Oroszor­szágba. Okfejtésének középpontjában egy külföldön kiadandó pártlap létrehozá­sa állt, e központi lap - amely a maga módján a proletariátus forradalmi szerve­zete kiépítésének keretét képezné - ré­vén létrehozni a pártot. Lenin tanítása alapján a párt a munkás- osztály része, annak élcsapata, öntuda­tos, szervezett csapata, osztályszerveze­tének legmagasabb szintű formája; politi­kai vezetője. Irányító tevékenysége nél­kül nem lehet uralomra juttatni a proletár- diktatúrát, felépíteni a szocialista és kom­munista társadalmat. Emellett Lenin hangsúlyozta: minél szilárdabbak lesz­nek az igazi kommunistákat magukba tömörítő pártszervezetek, minél keve­sebb lesz az ingatagság és a széthúzás a párton belül, annál szélesebb körű, sokoldalúbb, gazdagabb és gyümölcsö­zőbb lesz hatása a munkások és a többi dolgozó széles tömegeire. L eninnek az egységes, fegyelme­zett és öntudatos kommunista párttal szemben támasztott követelmé­nye nem a véletlen műve, a társadalom fejlődése objektív körülményeinek tudo­mányos magyarázatával alátámasztott. A kapitalizmus gazdasági fejdódése, fő­ként a monopolista időszakban, a töke és a termelés koncentrációjához vezet. A munkásosztállyal szemben a korszerű burzsoá állam hatalmas gépezete áll, amely minden erejével arra törekszik, hogy elfojtsa a demokráciát és a munkás- osztály szocializmusért folytatott forra­dalmi harcát. Ahhoz, hogy megdöntsük a burzsoá rendszert - hangsúlyozta Le­nin - szükség van forradalmi szervezet­re, a fegyelem legnagyobb fokára, mert csak egy demokratikus központú, harcos szervezet tud sikert ígérő támadást elő­készíteni. A munkásosztály új típusú forradalmi pártjának létrehozásában Lenin nagy fi­gyelmet szentelt a párt sorai kiépítésé­nek, egysége szüntelen elmélyítésének. Tudatában volt, hogy a párt egysége az ütőképesség és a forradalmiság alapfel­tétele. Még 1900-ban, a Szikra szer­kesztőségének Nyilatkozatában ezt irta: „Először is fontos, hogy létrehozzuk a tartós eszmei egységet..., s ezt az eszmei egységet a párt programjával kell megszilárdítanunk. Másodsorban pedig létre kell hoznunk egy szervezetet, amelynek feladata lesz a mozgalom összes központjának a létesítése. Csu­pán akkor, ha már létezik egy ilyen szer­vezet, lesz életképes a párt, válik reális valósággá, hatalmas politikai erővé. “ A munkásosztály egységes, marxista- leninista forradalmi pártjára nemcsak a politikai hatalomért folytatott harc idő­szakában van szükség, hanem a szocia­lista és a kommunista társadalom építé­sének időszakában is. Hisz a szocializ­mus fejlődésével, az igények fokozódá­sával, a feladatok bonyolultságával, a társadalmi élet minden területén nő a szubjektív tényező szerepe, egyre nö­vekszik a párt vezető szerepének, politi­kai, szervező és ideológiai munkájának jelentősége. A párt egysége dinamikus folyamat, amelyben kialakul és tovább szilárdul a kommunisták, az egyes szervek és szervezetek között folyó elvtársi együtt­működés. Ezt a folyamatot a tényezők egész sora határozza meg - a tudomá­nyos ideológia, a párt programja, alap- szabályzata, stratégiája és taktikája, a pártépités elvei és normái, a párt belső élete és tevékenysége, a tagsági alap minőségi szintje, az eszmei-nevelő és szervező munka színvonala, a tömegek­kel való kapcsolata. A pán egységének négy egymástól elválaszthatatlan, kölcsönösen ható összetevője van. Ezek közül alapve­tő az eszmei egység, amely a megisme­rés folyamatában formálódik és a marxis­ta-leninista elmélet ismeretén és megér­tésén, a párt programjával való egyetér­tésen alapszik. Jelentős helyet foglal el a burzsoá ideológia, az opportunizmus, a revizionizmus, valamint az emberek gondolkodásmódjában és cselekedetei­ben élő csökevények ellen folytatott rendszeres, elvhű ideológiai harc is. Ál­landó érvényűek ugyanis Lenin szavai, miszerint a kérdés csupán így hangzik: „Burzsoá, avagy szocialista ideológia. Középút nem létezik... Épp ezért a szoci­alista ideológia bárminemű lanyhulása, ezen ideológia bármilyen elhanyagolása egyúttal a burzsoá ideológia megerősíté­sét jelenti. “ Az eszmei egységgel szorosan össze­függ a nemzetközi egység, amely a pro­letár és a szocialista internacionalizmus eszméiből indul ki. Lenin ezzel összefüg­gésben szüntelenül hangsúlyozta, hogy „a burzsoázia ellen vívott küzdelemben, valamint a szocializmus és kommuniz­mus építésének folyamatában egységes, központosított és harcképes szervezet­ként kell fellépnünk, nyelvre és nemzeti­ségre való tekintet nélkül a világ minden proletárjára kell támaszkodnunk, az el­méleti és gyakorlati, a taktikai és szerve­zeti kérdések közös megoldására törek­vő egységes proletariátusra, s nem sza­bad olyan szervezeteket létrehoznunk, amelyek külön utakon, saját útjaikon jár­nak, támadásunk erejét nem szabad önálló politikai pártokra való szétforgá- csolódással gyengítenünk, sem pedig el­idegenedéssel, elszigeteltséggel bom­lasztani sorainkat. “ E két összetevőre kötődik a szervezeti egység, amelynek alapja a párt alapsza­bályzatának, a pártépités vezető elvének, a párt belső életének ismerete és tiszte­letben tartása, valamint tevékenységé­nek s a demokratikus centralizmus elvei­nek respektálása Valamennyi említett szempont logiku­san az akcióegységbe torkollik, amely nem jelent mást, mint egységes eljárást a marxista-leninista elméletnek, a párt programjának és politikájának gyakorlati megvalósításában. A párt egysége a kitűzött programcé­lok következetes teljesítésének alapfelté­tele. Azért kapott a lenini tanításban fő helyet, mert ez teszi a pártot erőssé, akcióképessé. Osztályellenségeink és szekértolóik, az opportunisták és revizio­nisták ezt a tényt tudatosították és tuda­tosítják ma is,, ezért irányult és irányul támadásuk a kommunista pártok és a nemzetközi kommunista mozgalom marxista-leninista egysége ellen. Bevet­nek minden fegyvert, hogy ezt megbom­lasszák. I lyen törekvéseknek voltunk élő tanúi nálunk az 1968-69-es válság évei­ben. A jobboldali erők támadták Cseh­szlovákia Kommunista Pártja eqvséqének minden összetevőjét. Kétségbe vonták a marxizmus-leninizmus tanítását, a pro­letár nemzetköziséget, különböző bur­zsoá és kispolgári eszméket igyekeztek helyébe állítani, főként a nacionalizmust és a szovjetellenességet. Cáfolták a párt­építés, a belső pártélet és a pártmunka lenini elveit, főként a demokratikus cent­ralizmust. ,,Új szabályzat" kidolgozására törekedtek, amely éles ellentétben állt Lenin pártról szóló tanításával. Az akció­egység megbontását szolgálta a külön­böző csoportok létrehozása - ezek lega­lizálását akarták elérni az „Új szabály­zat“ által. Mire irányultak a jobboldal ilynemű igyekezetei? Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióképességének felszámolásá­ra, a köztársaság szocialista rendszeré­nek veszélybe sodrására. Épp ezért kell emlékezetünkbe vésnünk A pártegység időszerű kérdéseiről szóló központi bizott­sági határozat szavait: „A nehéz és bo­nyolult harcban megteremtett egységet pártunknak az alapszabályzat következe­tes érvényesítésével még tovább kell szilárdítania és fejlesztenie, a párt sorai­nak egységét mint szemünk fényét őriz­nie, s nem szabad megengednie, hogy forradalmi, marxista-leninista és interna­cionalista jellegét gyengítsék. “ A kommunista pártok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének megbomlasztására irányuló tö­rekvéseknek a jelen időszakban is tanúi lehetünk Arra törekszenek a burzsoá ide­ológusok, politikusok és talpnyalóik - az opportunisták és revizionisták - amikor az ún. demokratikus szocializmust, euro- kommunizmust vagy más ellenséges eszméket és elméleteket propagálnak. Például Olaf Palme svéd szociáldemok­rata nemrégiben cikket írt Kommunisták válságban címmel, s ebben nyíltan fellép a proletár nemzetköziség, a demokrati­kus centralizmus, a marxizmus-leniniz­mus és a proletárdiktatúra ellen. A követ­kezőket írja: ,,E három elv képezi a kom­munista ideológia alapját. E három elv miatt a szociáldemokrácia és a kommu­nisták között folyó harc egyre éleződik.“ Nagy megelégedéssel folytatja azok di­cséretével, akik a marxizmus-leninizmust opportunista és revizionista nézetekkel helyettesítik. „Tanúi vagyunk annak - Írja -, hogy a tárgyalóasztalokról eltűnnek a mellszobrok. Láthatjuk, ahogy az ököl üdvözléskor kézszorításra nyílik. Az In- ternacionálét és harcra szólító felhívását állami himnusszal helyettesítik.“ Jlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll L eninnek a munkásosztály forradal­mi pártja egységéről, öntudatos­ságáról és fegyelmezettségéről szóló ta­nításának helyességét, érvényének idő­szerűségét igazolják nemcsak Szovjet­unió Kommunista Pártjának, hanem vala­mennyi marxista-leninista pártnak a ta­pasztalatai is. Ezt igazolják Csehszlová­kia Kommunista Pártjának tapasztalatai is. Lenin művei mindig tartogatnak szá­munkra mondanivalót, tanulságai kiapad­hatatlan forrásaként szolgálnak mun­kánkban. Találóan fejezte ki ezt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, amikor a következőket írta: „A párt feladatait teljesítette a munkásosztállyal, a nemze­teink dolgozóival, a nemzetközi kommu­nista mozgalommal és a szocialista világ- rendszerrel szemben, amikor következe­tesen, Lenin tanításának szellemében járt el és alkotó módon érvényesítette az életben az osztályharc és a szocialista építés egyik-másik időszakára vonatko­zó, általános érvényű alapelveit. S ellen­kezőleg, minden elhajlás a lenini esz­méktől, elsősorban az osztály- és inter- nacionális pozícióktól való meghátrálás mindig tévedésekhez, hibákhoz vezetett, 1968-69-ben közvetlenül veszélybe so­dorta a szocializmus vívmányait a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­banErről soha nem szabad megfeled­keznünk. Annak ellenére, hogy a párt számára » életszükségletet jelent az egység, a párt ezt nem „bármely áron“ igyekszik meg­teremteni, nem törekszik bármin alapuló, akármilyen egységre. A marxista-leninis­ta tanításon alapuló, a tudományos világ­nézetből eredő egység a fontos számára. Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzatában magába foglalt elv­társi kapcsolatok tiszteletben tartása, az öntudatosságon felépített olyan egység, amely az elfogadott határozatok teljesíté­sében nyilvánul meg. Ezen egység meg­teremtésénél és elmélyítésénél a Párt­egység időszerű kérdéseiről szóló hatá­rozatból kell kiindulni, amelyről Gustáv Husák, a CSKP XV. kongresszusán ezt nyilatkozta: „A határozat a kommunista párt előző fejlődési szakaszának tapasz­talatait szögezi le, az egység szilárdítá­sának állandó követelményét, s ez a do­kumentum tartós érvényű az elkövetkező időszak számára is.“ MIROSLAV SOLC 1981. I. 11. N m Az akcióképesség alapfeltétele VASGYÁRBAN - NAGY LÁSZLÓ MUNKÁRÓL DALOLOK CÍMŰ SOROZATÁBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents