Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-05 / 13. szám
1981. IV. 5. A gazdasági feladatok teljesítése, egy-egy nép szükségleteinek , minél jobb kielégítése és a szocialista ember sokoldalú fejlődése csak kedvező külső és belső feltételek között képzelhető el zavartalanul, kitérők nélkül. Ha ezek közül bármelyik megromlik, akkor ez itt vagy ott érezteti hatását. A belső feltételeket javarészt egy-egy ország társadalmi rendszere, céljai hatázozzák meg. Ezeket bizonyos értelemben az adott ország belügyének is tekinthetjük. Nem ilyen a helyzet a külső feltételeket illetően, mert azok a világban végbemenő folyamatok hatására a szocialista és a kapitalista rendszer erőinek harca során változnak. A szocialista országok célja, hogy megakadályozzák az újabb világháború kirobbanását, tartósítsák a békét a forradalmi, antiimperialista és haladó mozgalom, még reálisan gondolkodó bur- zsoá politikusok és egyének támogatásával, s az imperialista erők visszaszorításával. A szocialista országok ilyen értelemben dolgozták ki összehangolt külpolitikájukat, s ilyen értelemben lépnek fel minden nemzetközi fórumon. Csehszlovákia a világban végbemenő jelenségekre úgy reagált - s ez külpolitikájára jellemző hogy az megfeleljen belpolitikai elképzeléseinek,-hogy az országot a lehető legkedvezőbb légkörben tudja építeni és gyarapítani. Az 1968-69-es válságos időszakot követően az új vezetés Gustáv Husák elvtárssal az élen, azt tartotta szem előtt, amit egy fejlett szocialista társadalmat építő országnak szem előtt kell tartania, nevezetesen azt, hogy a szocialista társadalom építése elválaszthatatlan a szocialista közösség fejlődésétől, valamint a békéért és a társadalmi haladásért vívott világméretű harctól. A CSKP XIV. kongresszusa fölvázolta szocialista külpolitikánk újabb feldatait, s a XV. kongresszus az előző tanácskozás irányvonalát megerősítette, illetve tovább fejlesztette. A CSKP XVI. kongresszusa előtt mérlegeljük, hogyan tett eleget Csehszlovákia a XV. kongresszus külpolitikai céljainak: hogyan járult hozzá a szocialista közösség egységének és összeforrottságának megszilárdításához, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erejének fokozásához, mennyire bővitette kapcsolatait a fejlődő országokkal, miként járult hozzá a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, s mennyire vette ki részét az enyhülési folyamat elmélyítéséből. A CSKP XV. kongresszusának dokumentumai szem előtt tartják Csehszlovákia és a szocialista közösség országainak szilárd szövetségét, sokrétű kapcsolatait. Az elmúlt öt év nemcsak a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok egyszerű folytatását jelentette. Ezek a kapcsolatok minőségileg magasabb színvonalat értek el. Sokrétű kapcsolatainkban konkrétan érvényesítve a szocialista internacionalizmus elvét, erősödött Csehszlovákia és a szocialista országok egysége, összeforrottsága. ,,A szocialista országokkal új, szocialista világot és az államok között a történelem során eddig nem tapasztalt, valóban igazságos, egyenjogú és testvéri kapcsolatokat építünk“ - mondotta az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev. Ezeket a szavakat erősítette meg Gustáv Husák elvtárs Rigában a csehszlovák-szovjet barátsági nagygyűlésen, amikor hangsúlyozta: Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy feladatunkat sikeresen teljesítsük, biztosítsuk hazánk további fejlődését és a csehszlovák nép boldog életét... A Szovjetunióval való szilárd barátságra és megbonthatatlan szövetségre támaszkodhatunk, meríthetünk a szovjet kommunisták tapasztalataiból.“ A csehszlovák népgazdaság problémáit - a tüzelőanyag-, az energia-, és a nyersanyaggondokat - enyhítették a KGST ülésein elfogadott hosszú távú célprogramok éppúgy, mint az 1980 márciusában Prágában aláírt 1990-ig szóló csehszlovák-szovjet hosszú távú szakosítási és kooperációs program. A csehszlovák népgazdaság stabil fejlődését és gazdasági függetlenségének megszilárdítását szolgálták a többi szocialista országgal megkötött két- és sokoldalú megállapodások. Csehszlovákia és a többi szocialista ország nem gazdasági kapcsolatait az összehangolt külpolitika jellemzi. Nincs mód arra, hogy kitérjünk a kétoldalú kapcsolatok bővítését célzó találkozók részletezésére, de nem hagyhatjuk említés nélkül a jelentősebb nemzetközi tanácskozásokat, amelyeken Csehszlovákia is részt vett. Belgrádban, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok képviselőinek találkozóján, majd pedig Madridban, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán és a világszervezet rendes ülésszakain, valamint a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésein hazánk mindig azt tartotta szem előtt, amit a CSKP Központi Bizottságának 1980 márciusában megtartott 15. ülésén így fogalmaztak meg: ,,Napjaink legfontosabb feladata az emberek békés életének a megőrzése... Fáradhatatlanul tovább kell folytatni az enyhülés megőrzéséért és folytatásáért vívott küzdelmet. Mozgósítani kell azokat az erőket, amelyeket aggaszt az Egyesült Államok hegemonizmusa és avanturizmusa. “ Az imperialista és reakciós erők elleni küzdelemben rendkívül fontos szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Csehszlovákia külpolitikájában is jelentős helyet foglal el a szocialista orientációjú fejlődő országok és haladó rendszerek erkölcsi és anyagi segítése, a teljes függetlenségükért vívott küzdelmük támogatása. A Gustáv Husák vezette párt- és állami küldöttség látogatása az elmúlt év elején Vietnamban, La- oszban és Kambodzsában a szocializmus, a béke és a haladás talaján álló indokínai országok támogatásának szép példája volt. A szocialista orientációjú fejlődő országokban számos csehszlovák szakember vesz részt ipari komplexumok, iskolák és kórházak építésében, valamint a dolgozók szakképzésében. A CSKP XV. kongresszusának külpolitikai irányvonalát és az európai kommunista és munkáspártok 1978. évi berlini találkozójának határozatait szem előtt tartva Csehszlovákia Kommunista Pártja a különböző fórumokat, találkozókat a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban felmerült vitás kérdések és problémák tisztázására használta fel, konkrét külpolitikai tevékenységével pedig a mozgalom egységének és össze- forrotságának megszilárdítását szorgalmazta. Napjaink nemzetközi helyzetének fő jellemzője a szocialista és a kapitalista világrendszer közötti harc. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a NATO-országok a fegyverkezés fokozására és a feszültség fenntartására törekednek. Ezzel szemben a szocialista közösség országai a más társadalmi rendszerű országokkal a békés egymás mellett élés lenini politikáját követik, aminek lényege nem a megalkuvás, a tőkés világ előtti gerinctelen meghunyász- kodás, hanem a szocialista és haladó erők sikereihez szükséges feltételek megteremtése. Ehhez járult hozzá az elmúlt tíz évben, de különösképpen a CSKP XV. kongresszusa óta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikája. KOVÁCS ILONA Gustáv Husák ás Helmut Schmidt 1978-ban a Bonnban megtartott sajtóértekezleten 1980. május 14.-én kezdődött meg a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének rendes ülése, amelyen a csehszlovák küldöttség is részt vett A szovjet kormány meghívására 1979. február 17-én Moszkvába utazott Bohu- slav Chhoupek csehszlovák külügyminiszter, ahol szovjet kollégájával a két ország kapcsolatairól tárgyalt Gustav Husák vezetésével csehszlovák párt- és állami küldöttség tett baráti látogatást Budapesten. A látogatás végén közös közleményt írtak alá. (ÖSTK-lelvételek)
