Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-04-05 / 13. szám

1981. IV. 5. A gazdasági feladatok teljesítése, egy-egy nép szükségleteinek , minél jobb kielégítése és a szocialista em­ber sokoldalú fejlődése csak kedvező külső és belső feltételek között képzel­hető el zavartalanul, kitérők nélkül. Ha ezek közül bármelyik megromlik, ak­kor ez itt vagy ott érezteti hatását. A belső feltételeket javarészt egy-egy ország társadalmi rendszere, céljai hatázozzák meg. Ezeket bizonyos ér­telemben az adott ország belügyének is tekinthetjük. Nem ilyen a helyzet a külső feltéte­leket illetően, mert azok a világban végbemenő folyamatok hatására a szocialista és a kapitalista rendszer erőinek harca során változnak. A szo­cialista országok célja, hogy megaka­dályozzák az újabb világháború kirob­banását, tartósítsák a békét a forra­dalmi, antiimperialista és haladó moz­galom, még reálisan gondolkodó bur- zsoá politikusok és egyének támoga­tásával, s az imperialista erők vissza­szorításával. A szocialista országok ilyen értelemben dolgozták ki össze­hangolt külpolitikájukat, s ilyen érte­lemben lépnek fel minden nemzetközi fórumon. Csehszlovákia a világban végbe­menő jelenségekre úgy reagált - s ez külpolitikájára jellemző hogy az megfeleljen belpolitikai elképzelései­nek,-hogy az országot a lehető leg­kedvezőbb légkörben tudja építeni és gyarapítani. Az 1968-69-es válságos időszakot követően az új vezetés Gustáv Husák elvtárssal az élen, azt tartotta szem előtt, amit egy fejlett szocialista társadalmat építő ország­nak szem előtt kell tartania, nevezete­sen azt, hogy a szocialista társadalom építése elválaszthatatlan a szocialista közösség fejlődésétől, valamint a bé­kéért és a társadalmi haladásért vívott világméretű harctól. A CSKP XIV. kongresszusa fölvá­zolta szocialista külpolitikánk újabb feldatait, s a XV. kongresszus az előző tanácskozás irányvonalát meg­erősítette, illetve tovább fejlesztette. A CSKP XVI. kongresszusa előtt mér­legeljük, hogyan tett eleget Csehszlo­vákia a XV. kongresszus külpolitikai céljainak: hogyan járult hozzá a szoci­alista közösség egységének és összeforrottságának megszilárdításá­hoz, valamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom erejének fokozásához, mennyire bővitette kap­csolatait a fejlődő országokkal, miként járult hozzá a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, s mennyire vette ki részét az enyhülési folyamat elmélyí­téséből. A CSKP XV. kongresszusának do­kumentumai szem előtt tartják Csehszlovákia és a szocialista közös­ség országainak szilárd szövetségét, sokrétű kapcsolatait. Az elmúlt öt év nemcsak a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok egyszerű folytatá­sát jelentette. Ezek a kapcsolatok mi­nőségileg magasabb színvonalat ér­tek el. Sokrétű kapcsolatainkban konkrétan érvényesítve a szocialista internacionalizmus elvét, erősödött Csehszlovákia és a szocialista orszá­gok egysége, összeforrottsága. ,,A szocialista országokkal új, szo­cialista világot és az államok között a történelem során eddig nem tapasz­talt, valóban igazságos, egyenjogú és testvéri kapcsolatokat építünk“ - mondotta az SZKP XXVI. kong­resszusán Leonyid Brezsnyev. Eze­ket a szavakat erősítette meg Gustáv Husák elvtárs Rigában a csehszlo­vák-szovjet barátsági nagygyűlésen, amikor hangsúlyozta: Minden feltéte­lünk megvan ahhoz, hogy feladatun­kat sikeresen teljesítsük, biztosítsuk hazánk további fejlődését és a csehszlovák nép boldog életét... A Szovjetunióval való szilárd barát­ságra és megbonthatatlan szövetség­re támaszkodhatunk, meríthetünk a szovjet kommunisták tapasztalata­iból.“ A csehszlovák népgazdaság prob­lémáit - a tüzelőanyag-, az energia-, és a nyersanyaggondokat - enyhítet­ték a KGST ülésein elfogadott hosszú távú célprogramok éppúgy, mint az 1980 márciusában Prágában aláírt 1990-ig szóló csehszlovák-szovjet hosszú távú szakosítási és kooperá­ciós program. A csehszlovák népgaz­daság stabil fejlődését és gazdasági függetlenségének megszilárdítását szolgálták a többi szocialista ország­gal megkötött két- és sokoldalú meg­állapodások. Csehszlovákia és a többi szocialis­ta ország nem gazdasági kapcsolatait az összehangolt külpolitika jellemzi. Nincs mód arra, hogy kitérjünk a két­oldalú kapcsolatok bővítését célzó találkozók részletezésére, de nem hagyhatjuk említés nélkül a jelentő­sebb nemzetközi tanácskozásokat, amelyeken Csehszlovákia is részt vett. Belgrádban, az európai bizton­sági és együttműködési értekezleten részt vevő országok képviselőinek ta­lálkozóján, majd pedig Madridban, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelé­si ülésszakán és a világszervezet ren­des ülésszakain, valamint a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülésein hazánk mindig azt tartotta szem előtt, amit a CSKP Köz­ponti Bizottságának 1980 márciusá­ban megtartott 15. ülésén így fogal­maztak meg: ,,Napjaink legfontosabb feladata az emberek békés életének a megőrzése... Fáradhatatlanul tovább kell folytatni az enyhülés meg­őrzéséért és folytatásáért vívott küz­delmet. Mozgósítani kell azokat az erőket, amelyeket aggaszt az Egye­sült Államok hegemonizmusa és avanturizmusa. “ Az imperialista és reakciós erők elleni küzdelemben rendkívül fontos szerepet játszanak a nemzeti felsza­badító mozgalmak. Csehszlovákia külpolitikájában is jelentős helyet fog­lal el a szocialista orientációjú fejlődő országok és haladó rendszerek erköl­csi és anyagi segítése, a teljes füg­getlenségükért vívott küzdelmük tá­mogatása. A Gustáv Husák vezette párt- és állami küldöttség látogatása az elmúlt év elején Vietnamban, La- oszban és Kambodzsában a szocia­lizmus, a béke és a haladás talaján álló indokínai országok támogatásá­nak szép példája volt. A szocialista orientációjú fejlődő országokban szá­mos csehszlovák szakember vesz részt ipari komplexumok, iskolák és kórházak építésében, valamint a dol­gozók szakképzésében. A CSKP XV. kongresszusának kül­politikai irányvonalát és az európai kommunista és munkáspártok 1978. évi berlini találkozójának határozatait szem előtt tartva Csehszlovákia Kom­munista Pártja a különböző fórumo­kat, találkozókat a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalomban fel­merült vitás kérdések és problémák tisztázására használta fel, konkrét külpolitikai tevékenységével pedig a mozgalom egységének és össze- forrotságának megszilárdítását szor­galmazta. Napjaink nemzetközi helyzetének fő jellemzője a szocialista és a kapita­lista világrendszer közötti harc. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a NATO-országok a fegyverke­zés fokozására és a feszültség fenn­tartására törekednek. Ezzel szemben a szocialista közösség országai a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal a békés egymás mellett élés lenini politikáját követik, aminek lé­nyege nem a megalkuvás, a tőkés világ előtti gerinctelen meghunyász- kodás, hanem a szocialista és haladó erők sikereihez szükséges feltételek megteremtése. Ehhez járult hozzá az elmúlt tíz évben, de különösképpen a CSKP XV. kongresszusa óta a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság külpolitikája. KOVÁCS ILONA Gustáv Husák ás Helmut Schmidt 1978-ban a Bonnban megtartott sajtóértekez­leten 1980. május 14.-én kezdődött meg a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének rendes ülése, amelyen a csehszlovák küldöttség is részt vett A szovjet kormány meghívására 1979. február 17-én Moszkvába utazott Bohu- slav Chhoupek csehszlovák külügyminiszter, ahol szovjet kollégájával a két ország kapcsolatairól tárgyalt Gustav Husák vezetésével csehszlovák párt- és állami küldöttség tett baráti láto­gatást Budapesten. A látogatás végén közös közleményt írtak alá. (ÖSTK-lelvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents