Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-18 / 2. szám
állításnak az Igazolására kértük fel a kutatókat, pontosabban a bratislavai Állami Faipari Kutatóintézetet. A Lamaci úton levő kutatóintézet laboratóriumainak falai még a frisseséget árasztják magukból, de már van egy jellegzetes illatuk is: a hatalmas PVC-zsákok- ból száll fel az erdő illata,. E zsákok valahogy nem illenek bele a műszerekkel zsúfolt laboratórium arculatába, mert az idegen számára hulladéktárolóra emlékeztetnek. A zsákok tartalma - a fakéreg - azonban már évek óta e laboratóriumban dolgozó kutatók figyelmének központjában áll.- A fakéreg hasznosítási lehetőségeinek kutatásával, módszereinek kidolgozásával már 1972 óta foglalkozunk - világosít fel Rudolf Apaloviő mérnök, a tudományok kandidátusa. - Azt vizsgáljuk, hogy a fakérget miként lehetne felhasználni szerves trágya készítésére. Véleményünk szerint ez nagyon gazdaságos és kevésbé beruházásigényes módja lenne a szerves trágya előállításának. lyeket külföldről kell behoznunk. E beruházásigényesség napjainkra már némileg csökkent, mert számolnak e berendezések hazai gyártásával is, de korántsem annyira, hogy felülkerekedjen - az előnyösségét illetően - a szerves trágya előállításához szükséges befektetéseken. Hiszen az egy tonna fakéregnek szerves trágyává szükséges feldolgozásához mindössze 5 (!) korona szükséges, ami a 2500 koronának mindössze ötszázad része. Ugyanakkor, amíg az egy tonna fakéreg elégetésével 150 .korona értékű energiát nyerünk, egy tonna fakéregből 3-4 torna Vitahumnakelnevezett szerves trágyát kapunk, amelynek értéke 300-400 korona. Számoljunk egy kicsit. Reális mennyiség az évi 200 000 tonna fakéreg, s ebből a nyersanyag-bázisból 600-800 ezer tonna szerves trágya lenne előállítható. A szerves trágyának hatása legkevesebb 6 évig tart. Tehát mondjuk 30 tonna Vitahum szerves trágyával 160 ezer hektárnyi területet tehetnénk termöbbé. Előnyeiről azonban legjobban az alkalmazása során szerzett tapasztalatok szólhatnak. Tehát felmerül a második kérdés: A FAKÉREG, MINT A SZERVES ANYAGOK TÁRHÁZA Aki lát, és nem csupán néz, az könnyebben rábukkan a feltárható tartalékokra, arra, hogyan lehet a meglévő erőforrásainkat még jobban kihasználni. Vegyük például jól szemügyre a fát. Mennyi mindenre szolgál. Használjuk tüzelőként, de készül belőle bútor és könyv is. És hosszan sorolhatnánk még a fából készült termékeket. Az első számú feladat fa-, bútor-, papír- és cellulóziparunk szakemberei számára a fa komplex kihasználása. Pontosabban, a fa kihasználási mértékének növelése, a gyártási folyamatban keletkező hulladék csökkentése, valamint a kevésbé értékes faanyag és a hulladék hasznosítási lehetőségeinek kihasználása. E feladat végrehajtása hazánkban egyre sürgetőbbé válik, annak ellenére, hogy erdőben, fában közismerten gazdag ország vagyunk. Fakészletünk több mint 350 millió köbméter. A hatodik ötéves tervidőszakban kitermelt fa mennyisége meghaladta a 26 millió köbmétert. Ugyanakkor — amint azt az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának jelentése is leszögezte - a fa feldolgozása -során keletkezett hulladék mennyisége még mindig indokolatlanul nagy. A fafeldolgozó, valamint a cellulóz- és papíripari vállalatok, üzemek még mindig sajátos módon, de korántsem gazdaságosan oldják meg ezt a problémát. A fakitermelés során keletkezett hulladék- faágak, faforgács stb. - általában az erdőben marad, a fafeldolgozáskor keletkezett hulladék - fűrészpor, fakéreg, forgács stb. - pedig általában tözelöanyagként szolgál. Ez pedig csak szükségmegoldás, hiszen e hulladékok sokkal értékesebben hasznosítható anyagokat tartalmaznak. A kutatók szava Vegyük például jobban szemügyre a fa kérgét. Az évi fafeldolgozás során megközelítőleg 200 000 tonna gyülemlik fel belőle. Ennek kis részét tüzelőként hasznosítják, a többi pedig kihasználatlan marad, (gy csupán a Slovcepa termelési-gazdasági egyesülés vállala- taian több mint 110 ezer köbméter kihasználatlan fakéreg gyűlt össze. Ehető a fakéreg? Bizonyára nem — hangzana az egyértelmű válasz. És mégsincs teljesen így. Ennek az Látogatásunk idején a kutatási feladat lényegében már lezárt volt, így meggyőződhettünk eredményességéről. A fehér porcelántégelyben barna színű porha- nyós anyag volt, amelynek erdőillatába a friss föld szaga vegyült. Az új szerves trágyát morzsolgattuk ujjaink között. Szükség van rá, hiszen csupán Szlovákiában évente 8 millió tonna szerves trágyát kell a talajba juttatnunk a különböző ásványi anyagokon kívül. Már régen bebizonyosodott, hogy nélküle elképzelhetetlen a talaj termőképességének állandó fokozása, így a terméshozamok növelése is. Tehát gondoskodni kell arról, hogy elegendő szervestrágya-alapanyag is a rendelkezésünkre álljon. Mindeddig a tőzeg képezi a szerves trágya gyártásának fő alapanyagát. Tőzegle- löhelyeink azonban fokozatosan kimerülnek, a meglévő készlet 6-8 évre elegendő. Tehát gondoskodni kellett ezek helyettesítéséről. így került sor a fakéreg ilyen szempontból történő vizsgálatára, amely eredményesen zárult. Ebből az anyagból pedig szinte kimerít- hetetlenek a készleteink. Mikor az első ízben került a nyilvánosság elé a kutatóintézetnek ez a feladatköre, ellenvélemények is elhangzottak. A hosszú ideig a háttérbe szorult fakéreg- probléma egyszeriben a figyelem központjába került, és a megfontolások tárgyává lett. A faipar azt szorgalmazta, hogy a fakéreg jelentősen előrelendítheti a tüzelőanyag-megtakarítást. A faipari szakemberek a kutatókat a fakéreg lehetséges felhasználásával kapcsolatos elképzeléseik felülvizsgálására ösztönözték. Dilemmák a felhasználás körül- Éppen válaszlevelet írok - fogadott bennünket egy más alkalommal Apaloviő mérnök. - A Fa- és Bútoripari Kutatóintézet dolgozóinak a hozzánk küldött levelében közölt nézetével már jónéhányszor találkoztunk. Úgy vélem azonban, hogy azok a nézetek, amelyek szerint érdemesebb a fakérget tüzelőanyagként, vagyis energiaforrásként hasznosítani, mint szerves trágya gyártására felhasználni, túlzott derűlátásról tanúskodnak. A gyakorlatban bizonyára csalódást okozna számukra. Néhány táblázatot, füzetet tesz elém, amelyekkel azt bizonyítja, hogy mennyivel előnyösebb a fakéregnek szervestrágya-alapanyagként való hasznosítása, mint elégetése. Melyek is ezek az előnyök?- Jó néhány van belőlük - magyarázza. - Egy tonna fakéreg elégetéséhez 2500 korona értékű befektetés szükséges, és olyan berendezésekről van szó, ameMit bizonyított a gyakorlat? Nitrogén, foszfor, kálium - ezek azok az ásványi tápanyagok, amelyeket a fakéreg tartalmaz. A talajtani kutatók szerint a fakéregből készített szerves trágyával szórt talaj hektáronkénti gabonatermése 110 korona értékkel növekedhet. S ha azt vesszük figyelembe, hogy hatása legkevesebb 6 évig érezhető a talajban, akkor hektáronkénti gazdasági haszna a gabonatermesztésben 660 korona érték. Az üvegházi zöldség- és gyümölcstermesztésben - bizonyítják az Ógyallai (Hurbanovo) Zöldség- és a Ipari-növény Termesztési Kutató Intézet tapasztalatai - a gazdasági haszon lényegesen nagyobb. Tehát sok érv szól amellett, hogy a fakérget szerves trágyaként kell hasznosítani. A Német Demokratikus Köztársaságban már huzamosabb ideje alkalmazzák ezt a módszert. Sőt, a fakéregböl szervestrágya-gyártás számos ökológiai probléma megoldását is elősegíti .Hogyan? Úgy, hogy előállításához felhasználható a szennyvízderítők üledéke, az állattartó telepeken felgyülemlő híg ürülék, élelmiszeripari hulladék stb; röviden azok a hulladékok, amelyeket egyébként még nem hasznosítunk. Mi egyértelműen azon a véleményen vagyunk, hogy a fakérget trágyává kell feldolgozni. Persze, azért feleletet kell adnunk még egy kérdésre: vajon figyelembe vesszük-e az energetikai dolgozók érveit? A fafeldolgozó, a cellulóz- és papíripar a 7. ötéves tervidőszakban a felsorolt tények ellenére is számol a fakéreg energetikai célokra való felhasználásával; így akarják pótolni a tüzelőanyag-limit csökkentése következtében beállt tüzelőanyag-hiányt. Rudolf Apaloviő elvtárs szerint - aki szovjet és NDK-beli szakemberek nézeteit, számításait is figyelembe vette - a fakéreg fűtöértéke kb. csak fele annyi a Fa- és Bútoripari Kutatóintézet dolgozói által feltüntetett értéknek. Nyilvánvaló, hogy így a gazdaságossági számításokat is ennek megfelelően kell módosítani. A fakéreg kb. 60 százalék vizet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy 10 tonna fakéreg fűtöértéke 1 tonna nehéz fűtőolaj energiatartalmának felel meg. De nemcsak a nedvességtartalom befolyásolja a fakéreg fütóérté- két, hanem a raktározás is. A halomba rakott fakéreg fűtőértéke 2-3 hónap alatt felére csökken. Ezek az adatok mind azt bizonyítják, hogy a fakéreg tüzelőanyagként való felhasználása nem annyira előnyös, mint a jelentős mennyiségű anyag trágyaként való értékesítése. Az utóbbi időben a mezőgazdasági dolgozók egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a műtrágya-felhasználás csak akkor eredményes hosszú távon is, ha a talajba megfelelő mennyiségű szerves trágyát is juttatnak. A 7. ötéves tervidőszakban hatékony intézkedéseket foganatosítunk a szerves trágya intenzív hasznosítására. Hogy a fakéregben rejlő lehetőségeket is' minél jobban ki tudjuk aknázni, arra van szükség, hogy a fakitermelő és fafeldolgozó ipar minél előbb megkezdje a mezőgazdasággal való szoros együttműködést. Eközben figyelembe kell venni, hogy a feldolgozásnál más technológiára van szükség, mint a tőzeg szerves trágyaként való hasznosítása során. Ahhoz, hogy a termelési koncepció hatékonnyá váljék, a tó- zegfeldolgozó vállalat számára kötelező érvényű távlati szerződésekkel kell biztosítani a fakéreg szállítását. ÉVA BALlSOVÁ 1981. I. 18. ÚJ SZÚ ft i S' £><« « C -Q ai 2E | S g > gg. £ £ £ i| * §5 § ll ~ ■ 11 ll It Js >- c *5 s> 8 &£ oi5 2 3 •fe § C I x c c-« 0) Ö *« II §! ■sis £S ■SÍ. ll II Ui o efießsziA tpluowjBjß >teuesezoiieA Be Aue zb baoAui/abcI bi iß ui^ s? yguigui giAOjedy popny HO GYHN GUDRSHBOSHBB ? A gázkromatográfiának is fontos feladata volt ebben a kutató programban - mondja Mária Kollárová
