Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-22 / 11. szám
„Az emberek egészségéről való gondoskodás elválaszthatatlan a testnevelés és sport fejlesztésétől. A Moszkvai Olimpia szemléltetően bizonyítja a szovjet sportolók nagyszerű eredményeit. Bennünket azonban sohasem csak a rekordok érdekeltek, hanem mindenekelőtt a testnevelés és a sport tömegszerűsége. E téren elért sikereink nyilvánvalóak. Az emberek többsége számára azonban a sport továbbra is csak látványosság, szórakozás. Az ilyen helyzeten javítanunk kell. A testnevelésnek meg kell honosodnia a lakosság széles rétegei, s mindenekelőtt a gyermekek mindennapi életében.“ (Részlet Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott előadói beszédéből.) Írásunk mottójául választott idézet nagyon világosan fogalmaz. Kiderül belőle, hogy ahol eredményeket akarunk felmutatni, ott nem nélkülözhető a tömegalap, s ahol az megvan, a „tétel“ bizonyítást is nyer. A szovjet sportolók minden olimpián minden világversenyen kiválóan szerepelnek, s a nagy ritkán előforduló kisiklásokat a világ közvéleménye inkább szabály erősítő kivételként könyveli el. Ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen a szovjet sparta- kiád sportversenyei során milliók kapcsolódnak be a versenybe, százával tűnnek fel új tehetségek az egyes sportágakban, s nem egyszer sok sportágban spartakiádot vagy szovjet bajnokságot nyerni nehezebb, mint világbajnokságot vagy olimpiát. A szovjet élsport tömegalapja egyedülálló, ez a tény önmagában a tömegsport fejlettségi szintjéről is tanúskodik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára mégis a tömegsport további - elsődleges - fejlesztése mellett tört lándzsát. Ennek az eredménye a közeljövőben minden bizonnyal megmutatkozik, s hűen tükröződik majd a versenysportban is. Csak a minap olvastam a Szovjetszkij Szport hasábjain egy írást, amely - a kongresszus tanácskozásának visszhangjaként - éppen a tömegsport fejlesztésének távlatait vizsgálja. Mindenekelőtt a címe figyelemre méltó: „A nép egészsége népvagyon". Ez a találó cím egyben frappáns válasz is a tömegsport fejlesztését szorgalmazó igyekezet ,,miért“-jére. Éppen ezért megszívlelendő nálunk is, hiszen a tömegsport fejlesztése nemcsak sportkérdés -fontos egészségügyi, sőt társadalmi kérdés is. Ennek az állításnak a magyarázatától - azt hiszem - eltekinthetünk, hiszen az állítás is, magyarázata is, benne foglaltatik cikkindító idézetünkben. Mi a helyzet a tömegsport fejlesztése terén, és mi várható a jövőben? Ez a kérdés nyilvánvalóan fölöttébb időszerű az ötéves tervidőszak első évében, hiszen TÖMEG, SPORT, TÖMEGSPORT a sportot - tehát a tömegsportot és versenysportot sőt az eredményeket is tervezni kell. Különösen anyagi feltételeit, amelyekkel gazdálkodni kell, sőt a jövőben az eddiginél jobban kell gazdálkodni. A Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség Szlovákiai Központi Bizottságán, annak alelnökével, Balogh Gézával beszélgettünk a tömegsport és a versenysport tömegalapjainak fejlesztéséről, a jelenlegi gondokról, a jövő feladatairól:- Hogyan lehetne felvázolni a tömegsport jelenlegi helyzetét Szlovákiában? Jelenleg a spartakiád utáni időszak tart, így vissza keli térni az elmúlt időszakra, amikor mintegy két éven keresztül a spartakiád hatalmas tömegeket mozgatott meg. Egy- egy spartakiád egyébként is a tömegsport jelentős fellendülését eredményezi mindig. Elég egy adat ennek bizonyítására: Szlovákia területén valamilyen módon - aktív résztvevőként vagy nézőként - minden harmadik lakos részese volt a nagy testnevelési tömegmozgalomnak. Ez nem kis dolog, hiszen mindennemű fizikai mozgás az emberi szervezet hasznára válik. Általa agilisabb, rugalmasabb lesz az ember, fejlődik izomzata, szívének ellenálló képessége, fejlődnek légzőszervei. Ezt persze naponta többször hallhatja, olvashatja, mégsem lehet elégszer ismételni. A nagyobb nyomaték kedvéért szeretnék idézni Bil'ak elvtársnak a CSKP KB 15. ülésén elhangzott beszédéből egy részletet, amely a tömegsport szükségességét hangsúlyozza, s benne a spartakiádok szerepét: ,,Büszkék vagyunk a spartakiádokra, amelyek a testnevelés iránti széles körű érdeklődésről, testnevelési mozgalmunk szervezőkészségéről tanúskodik. Önmagukban, azonban nem helyettesítik a testnevelésről való mindennapos gondoskodást.“ A legfelsőbb pártszervek elmúlt évi tanácskozásán többször is fokozott hangsúlyt kapott az az igény, hogy a testnevelésnek, az egész társadalom ügyévé kell válnia. Véget kell vetni annak a szemléletnek, amely hajlamos lebecsülni jelentőségét a lakosság, de különösen az ifjú generáció nevelésében.- Hogyan lehet mindezt megvalósítani?- Az új ötéves tervben számos kutatási célfeladat vár megvalósításra, amelyek három fö kérdéscsoportot ölelnek fel. Az első helyen az ifjúságot érintő kérdések szerepelnek. Például: a gyermekek és a fiatalok egészséges életmódjának kialakítása, a testkultúra helyének és feltételeinek vizsgálata a gyermekek életmódjában; az életkörnyezet meg a testnevelés és turisztika feltételei. Erre azért van szükség, mert az úgynevezett civilázációs betegségek a testnevelés további fejlesztésének nagyobb intenzitását sürgetik. Ez megköveteli, hogy céltudatosabban és hatékonyabban működjünk együtt a testnevelési mozgalom valamennyi szervezetével, és az állami egészségügyi szervekkel. Mindenképpen következetesebben kell foglalkoznunk a felnőttek testnevelésének fejlesztésével, tekintettel az egyes korosztályokra, azok foglalkozására, testi adottságaira. Ezt következetes, rendszeres munkával lehet csak elérni, ennek meg kell teremteni a feltételeit, hiszen nemcsak a modern életforma egyik jelentős részévé kellene válnia, hanem egyúttal az élet- szívnonal egyik összetevője is, csak éppen valahogy nem akarjuk tudatosítani...- A megvalósítás formai oldalai melyek lennének?- Csak dióhéjban: az iskolai testnevelés fejlesztése és hatékonysága szervezésileg a „könnyebb". A legkisebbek mozgáskészségének, képességeinek tesztelésétől kezdve a rendszeres sportrendezvényekig. El kell mélyíteni az együttműködést az egyes társadalmi szervezetekkel, de úgy, hogy ki kell zárni a gyakorlatból a párhuzamos rendezvényeket, nem a mennyiség - a számszerű kimutatás - fontos itt sem, hanem a minőség. Persze, nem tudjuk megteremteni annak lehetőségét, hogy mindenki valamilyen szervezett formában vegyen részt a rendszeres testnevelésben, sőt nem is lehet. Azonban elő kell segítenünk, hogy minél nagyobb lehetőségek legyenek a spontán formákba való rendszeres bekapcsolódásnak. Hiszen elég csak egy pillantást vetni arra a közismert táblázatra, amelyet a szakemberek aszerint állítottak össze, hogy az egyes sportágak milyen mértékben fejlesztik az emberi szervezetet: Eszerint az első helyen a futás áll 100 Gyökeres György felvételei ponttal, a kerékpározás 94, a foci, kézilabda, úszás 92, a tempós séta 64 pontot ér. Minden különlegesebb beruházás és szakmai irányítás nélkül űzhető...- Lépjünk egyet tovább, hiszen a kettő nem választható el egymástól: a tömegsport fejlesztése és fejlődése szorosan összefügg a versenysport eredményeinek javulásával, azaz nem választható el az élsport tömegalapjainak biztosításától. Hogyan lehet eljutni például a legkisebbek kocogásától a kajak-kenu válogatottba?!- Eddig bizony nagyon szűk volt a tudatos differenciálódási lehetőség, túl nagy volt a véletlen szerepe. A sport- szövetségen kiválasztottunk 15 - túlnyomórészt olimpiai - sportágat, s ezeknek a kiemelt sportágaknak jobb alapfeltételeket biztosítottunk anyagi-, káder- és szervezési téren is. A kiválasztással - s ezt .nyíltan be kell ismernünk - mind ez idáig problémáink vannak. A javulást elősegítendő, bevezettük a 6-9 évesek tesztelését néhány járásban, s az eredmények azt mutatják, hogy megéri. A gyermekek fizikai adottságai, mozgáskészsége alapján az egyes - számukra elérhető - sportágak felé irányítjuk őket egy-két éves megfigyelés után. Ezt a célt szolgálják a sportosztályok az egyes iskolákban, a meglevő és majd a közeljövőben létesítendő sportiskolák, meg az ifjúsági edzőközpontok, sportközpontok, élsportközpontok ...- Vegyük konkrétan például a dél-szlovákiai járásokat. ..- Ezekben a járásokban már jelentős hagyományai vannak a nehézatlétikának, s minden fizikai feltételei megvannak itt a fiatal generációnak, e sportágak széles körű műveléséhez, hiszen mozgékony, fizikailag fejlett gyerekek nőnek errefelé. Továbbra is fejleszteni fogjuk a kajak-kenu sportot, mert kiváló természeti adottságok találhatók a Duna és a Kis-Duna mentén. A somorjai Slávia ifjúsági kajak-kenu sportközpontja a legjobb az országban. A felnőttsorba került versenyzők pedig a ÓH Bratislavában edzenek tovább. Ugyancsak kitűnő eredményei vannak ebben a sportágban a Spartak Komárnónak is. Nyárasdon most egy csónakházat vásárolt a ÖH - két küldetéssel: az élsportolók edzőtáborozására nagyon alkalmas, de két - a galántai és dunaszerdahelyi - járás környékbeli fiataljait is szeretnék megnyerni ennek a sportágnak. Ha mellékesen akadna köztük egy-egy kiváló versenyző, az már „csak“ ráadás lenne.- Itt van például az úszásoktatás. Ez több mint sport- tömegsport kérdés, ezt bizonyítják a nyári vízbe fúlási statisztikák...- Elsősorban medencék kellenek, ahol lehet úszást oktatni. Bratislavában, az 50 méteres medencében évente három és fél, négyezer gyereket tanítanak meg úszni. Itt azonban a medence minden sarkában más-más csoportot oktatnak, ráadásul a válogatott úszók edzéslehetőségeit is biztosítani kell... Ebben az ötéves tervben e mellett az uszoda mellett építünk majd egy oktatómedencét, s ezzel jelentősen megjavul a helyzet. Sokkal nehezebb vidéken. Az úszásoktatás egyébként több - például üzemi, iskolai, nemzeti bizottsági - vonalon folyik. Jó lenne, ha azokban a városokban, ahol van termálvíz, megfelelő medencéket építenének, hiszen úgy egész évben lehetne úszásoktatást végezni.- Egy mondatban hogyan lehetne összefoglalni a sport- mozgalom legfontosabb feladatait?!- Meg akarjuk teremteni az alapokat a kiemelt sportágak fejlesztéséhez - a tömegsporton keresztül! MÉSZÁROS JÁNOS # DJ SZÚ Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommuniala Pártja Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők- Szarka István és Csető János Szerkesztőség 893 38 Bratislava. Gorkého 10. Telelőn: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek- 506-39 Távirő- 09230s’ Pravda - Kiadővéllalat Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő cimen adhatják fel hirdetéseiket 893 39 Bratislava, Jiréskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábreíie 15/11., telefon: 551-83, 544-51 Az Új Sző előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Sző vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hirtapazolgálát Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo némestie 6. A SÚTi regisztrációs száma 5/2
