Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-08 / 9. szám
asrSSiSK! ÍSSS*» alelenröl, a lövőről. 1. A sokat emlegetett legenda szerint időszámításunk előtt 386-ban egy rhodoszi asszony, Phereniké férfiruhában elkísérte gyermekét a 98. ókori olimpiára, ahol a fiú ökölvívásban indult és győzött. A győzelem feletti örömben azonban az anya egy óvatlan pillanatban elárulta magát. Rögtön az olimpiai tanács elé vitték, és a törvények értelmében ki kellett volna végezni a magáról megfeledkezett asszonyt, mert az olimpiai szabályok kimondták: a közeli hegyről taszítják le azokat a nőket, akik a tilalom ellenére is eljönnek az olimpiai versenyekre. Csak a kedélyek megnyugtatása végett: megkegyelmeztek az anyának, mert egy híres ökölvívónak volt a lánya, és már öt olimpiai győztes volt a családban. Nem árt néha egy kis előnyös származás... De hol van az már? Később maguk az ókori görögök is rendeztek a nők számára olimpiai versenyeket. Igaz, mindössze egyetlen számban, a mintegy 160 méteres síkfutásban, de hát már ez is haladásnak számított. A női olimpikonoknak kibontott hajjal, térdig érő ingben kellett versenyezniük... Egy svájci történész szerint a női sport 4000 esztendős. Svájcban több kiállítást is rendeztek, ahol írásos és képzőművészeti emlékek alapján szemléltették, hogy a bibliai Éva leszármazottai már hajdanában is hódoltak a testmozgás örömének. Megállapítást nyert például, hogy Japánban már 2000 esztendővel ezelőtt a nők a mai asztaliteniszhez hasonló játékkal szórakoztak. A középkor nem nagyon kedvezett a női sportnak. Igaz, a férfinak sem. Ennek ellenére például Hollandiában, a korcsolyázás őshazájában már a 14.-15. században is voltak gyorskorcsolyázó versenyek. A nők nem vehették fel a küzdelmet a férfiakkal, megpróbáltak tehát balettozni és táncolni a jégen. Közép-Európában a 17. században az úgynevezett „vizeskannaversenyeknek“ hódoltak a lányok és asszonyok. A vízzel megtöltött kannát a fejükön helyezték el és így futottak a cél felé. Mivel értékes díjakért rendezték a versenyeket, több „sportszerűtlenségre“ is sor került (gáncsolás, könyöklés), így gyakran akadt dolguk a versenybíróknak. 2. A sport modern térhódítása a nők sportolásának fejlődését is elősegítette. Az Egyesült Államok közös sportszövetségének egyik bizottsága már 1899-ben tanulmányozta, miként lehetne, akár szabálymódosítás révén is, a kosárlabdázást a nők számára alkalmassá tenni. A kosárlabdaszövetség példáját követték az atléták és az úszók. Az első világháborút követő társadalmi változások, mindenekelőtt a Szovjetunió létrejötte, alapvetően megváltoztatta a nők sportbeli helyzetét is. Mégis a legnépszerűbb sportágban, az atlétikában csak 1928-ban jelenhettek meg először nők az olimpián. Zökkenőmentesen zajlott le minden versenyszám, mígnem a-800 méteres síkfutásban bekövetkezett a „katasztrófa“. Ahogy az első három helyezett átfutott a célon, mindnyájan összeroskadtak. A NOB urai összevonták szemöldöküket és elhatározták: a 800 méteres síkfutást mint „nőietlent“ törlik az olimpiáról. De mégsem tették. Hamarosan kiderült ugyanis, hogy Amszterdamban kivételes eset történt. Később a női versenyzők is megértették: a szervezet ilyen fokú megterheléséhez edzésekre van szükség. A NOB konzervatív tagjai 1930-ban még egyszer megkísérelték visszafordítani az idő kerekét. Javasolták, hogy ne csak a 800 méteres futást, hanem az összes női atlétikai számot töröljék az olimpia műsorából. A javaslatot nagy többséggel - elutasították, és ezzel 34 esztendővel az első újkori olimpia után a női sport fokozatosan egyen- jú lett az olimpiai programban. Most arról fog dönteni OB, hogy az 1984-es olimpián szerepeljen-e a női atoni futás... lük a testnevelési órákon és azon kívül. Azok a 11-13 esztendős lányok, akik a fiúkkal együtt gyakorlatoznak, főként koedukált osztályokban, lényegesen jobb átlag- eredményt értek el, mint a lányosztályok tanulói' A női csont- é,s izomrendszer hátrányai (izomzatúk csak két harmada a férfiakénak), szervezetük speciális adottságai folytán a nők a versenysportokban sohasem érhetnek el olyan eredményeket, mint a férfiak. De a női teljesítmények gyorsabban fejlődnek mert a női sport sokkal később indult el a fejlődés útján, mint a férfisport. Éppen az utóbb említett oknál fogva állapítható meg: a jövőben nagyobb távlatok állnak a női, mint a férfi versenysport előtt. A statisztikák szerint az elmúlt esztendőkben a mérhető sportágakban csökkent az értékkülönbség a két nem eredményei között. A nők javára úszásban és futásban, főleg rövidebb távokon jelentkezik ez a javulás, tehát azokban a sportágakban, ahol nem az erő és az állóképesség játszik elsősorban szerepet. Például míg 1924-ben az 1500 m-es gyorsúszás női és férfi világrekordjának különbsége több mint négy perc volt, addig most alig 1,5 perc a differencia. Egy másik példa: 1948 óta a 800 méteres férfi síkfutás világcsúcsa mindösz- sze három másodpercei javult, ezzel szemben ugyan ez a szám női világrekordja több mint 15 másodperccel jobb az 1948-asnál. Milyen okok rejlenek a nők sportjának vontatott, meg- szakításos fejlődése mögött? A nő társadalmi helyzete jelentette az elmaradás legfőbb okát. Ezen túlmenően, illetve ezzel párhuzamosan a századfordulót követő évtizedekben a szakemberek és a laikusok helytelen, tudománytalan nézetei is akadályozták a női sport elterjedését. És a konzervatív férfiak is „besegítettek“! Oldalbordáink szerint a nők képét a férfiak alkotják meg maguknak, és nem kétséges, hogy a férfi azt a nőt, akit szeret, nem szívesen látja a sportpályán. Az emancipációval foglalkozók nagy többsége olyasmit is állít, hogy a férfi a sportban olyan területet védelmez a gyengébb nemmel szemben, amelyet erősebb izmai alapján magának igényel. Hát... ne vitatkozzunk. Mindnyájunknak tudatosítani kell: a történelem által kialakított felfogás, mely szerint a férfi gondolkodik a nő helyett, gondoskodik a nőről, határozza meg testgyakorlásának módját és méreteit, ellentétben van a jelen követelményeivel, mert a nő napjainkban nagykorú lett. Sportját saját érdekeinek és hajlamainak megfelelően választhatja meg. Egyszóval ne filozofálgassunk. Nézzünk inkább egy kis „biológiát“. A korábbi uralkodó nézet szerint a nők biológiai okokból nem vehettek részt versenyeken, nem űzhettek erőkifejtést kívánó sportágakat, mert - mondták - a nők szervrendszerei nem tudnak alkalmazkodni az erős edzésekhez. Ezzel szemben mi a tudományos nézet a nők sportja tekintetében? A jelenlegi felfogás szerint a serdülőkorig mindkét nem jórészt azonos működési feltételekkel rendelkezik, minek következtében az eredmények is nagyjából megegyeznek. Ettől kezdve a lányok teljesítménye fokozatosan csökken, és ha nem sportolnak, 16-20 éves korukban elérik fizikai teljesítőképességük határát. Az ötvenes évek közepétől csaknem másfél évtizedig vizsgálták az NDK-ban az iskolás korúak testi növekedését, fizikai teljesítményük alakulását. Megállapították: a két nem teljesítménye között léteznek ugyan aránytalanságok, de ezek nem kizárólag a nemek közötti különbözőségekből adódnak. Döntő szerepet játszik ebben az a tény, hogy a lányok nem kapnak megfelelő erősségű fizikai terhelést, illetve indokolatlanul alacsony színtű a fizikai iqénybevéteNapjainkban is vita folyik arról, hogy mi nőies és mi nem. A gyakorlat sok mindent eldöntött, de nem mindent. Az ökölvívás, a súlyemelés nyilván sosem lesz női sport, mint ahogy a birkózás sem.Az USA-ban és a nyugati országokban ugyan rendeznek cirkuszi látványosságokhoz hasonló női birkózóversenyeket (iszapbirkózás), ökölvívóversenyeket, ám ettől eltekintve a női testalkat szab határokat a sportolásnak. Amint azonban a példák bizonyítják, ezek a határok rejtenek magukban még bizonyos lehetőségeket. Például labdarúgást is sokáig úgy tekintették, mint amely alkalmatlan női sportnak; csak attrakciót láttak benne, és a férfiak színházi látcsővel jártak a meccsekre, hátha kicserélik mezüket a lányok a mérkőzés után. Nos, nem cserélték ki, s a férfiszurkolók takaréklángra állították magukat. A lányok kézilabdáznak, kosaraznak, hát akkor miért ne focizhatnának is, akár a legmagasabb szinten? Persze a női foci ellenzői azt állítják, hogy ez a játék férfisport, a nők szervezetét túlságosan is megterheli. Ám tudományosan megállapított tény: a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda sokkal intenzívebb erőkifejtést igényel a nőktől mint a futball. Az előző három sportágban szinte nincs megállás, a labdarúgásban viszont sok a szünet és az ún. holt idő. A tipikus női sportágak közé sorolhatjuk a tornát, a ritmikus sportgimnasztikát, az atlétikát, az úszást, néhány csapatjátokot és általában azokat a sportokat, amelyekben elsősorban az ügyesség és a gyorsaság dominál. De valójában nem lehet általánosítani. Igazság szerint kinek-kinek az egyéniségének megfelelő sportot kellene választania, mert nem minden nő egyforma testi felépítésű és lelki beállítottságú. De hát ezzel nem mondtunk semmi újat. Akárcsak azzal, hogy napjainkban egyre több lány és asszony, fiatal és idősebb nő - leküzdve a buta előítéleteket - jár úszni, tornászni és futni. Hogy egészségesebbek, csinosabbak, szebbek legyenek. Valahol itt kezdődik a sport eredeti értelme... TOMI VINCE ■BH gHnBHBianan # ÓJ SZÚ Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János, Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda - Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ústredná expedícia a dovoz tlaóe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÚT1 regisztrációs száma 5/2. • IflUUOMFtlK WIM A 60 méteres síkfutás résztvevői célba érkeznek az 1928-as amszterdami olimpián... (Archívumi felv.)
