Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-03-08 / 9. szám

i / „Nagyon természetesnek tartjuk...“ Nem mindig sikerül idejében megérkezni oda, ahová szeret­nénk. Különösen télutón, amikor síkos és sáros az országút, amikor még a sietős dolgú újságíró szá­mára is kötelező az óvatos hajtás Késve érkeztem tehát Ipolyságra. (Sahy), ahol a pionírház kertjében a Benzinol nemzeti vállalat üze­mének népi milicistái közreműkö­désével lövészversenyt rendez­tek. Az eredményhirdetés után csoportokba verődve beszélgettek- Talán azért ügy ez a fiúk számára - próbálkoztam a ma­gyarázattal -, mert a lövészet ugyebár inkább... Nem engedték befejezni a ma­gyarázatot.- Olyan nincs, hogy inkább...! Lányoknak éppúgy való, mint a fi­úknak.- Értem én - mondtam. - Csak azt szeretném tudni, hogy miként vélekedtek erről ti. Megmagyarázták: A két Zsuzsa. Balról jobbra: Lukács Zsuzsa és Berta Zsuzsa a fiúk és a lányok. Néhányan he­vesen, egészen belevörösödve vi­táztak.- Csak egy találaton múlott, és akkor jobb a mi helyezésünk, mint a lányoké...- Nem arról van szó. Egyszerű­en el kell ismerni, hogy tudnak ők is... A lányok arca ragyogott. Talán a büszkeségtől, talán azért, mert a csarnok üvegezett tetejéről ép­pen arcukra esett a télutói nap­fény.- Mi a ti véleményetek? - kér­deztem a lányok egyik, kis cso­portjától.- Azért verseny a verseny ,Tiogy azonos körülmények, meg azonos feladatok teljesítése közepette ki­tűnjön az ügyesebb. Tetszett nekem ez a válasz, és további kérdéseimre is szívesen válaszolgattak, így tehát ezzel a kis csoporttal hosszabban elbe­szélgettem. Krajcsik Erzsi el­mondta, hogy ő egészségügyi nő­vérnek készül, Szögei Vali meg se várta, hogy kérdezzem, bejelen­tette: ,,Én pedig vámtiszt leszek.” Lukács Zsuzsa: „Még pontosan nem tudom, hogy mi leszek, de közgazdasági középiskolában szeretném tanulmányaimat foly­tatni.“ Berta Zsuzsa: „Tanulni szeretek, de a pályaválasztás kér­désével még nem foglalkoztam." Utána megint csak a verseny került szóba.- Nagy ügyet csinálnak belőle a fiúk - vélték pedig ez egy feladat volt csupán, a Menet 60 akció egyik feladataként köteles­ségünk volt a verseny megrende­zése- Nagyon természetesnek tart­juk például, hogy a tanulásban tőlünk azt követelik, amit a fiúktól. Ha sportról, versenyről van szó, csak annyi a különbség, hogy fizi­kailag a teljesítőképességben mi a különbség egy fiú és egy lány között, de nincs más megkülön­böztetés.- És mit gondoltok, értik ezt a fiúk?- Hogyne értenék, hiszen tet­szett hallani, hogy mit mondtak. Hallottam: „Egyszerűen el kell ismerni, hogy tudnak ók is.“ Hal­lottam, s örülök, hogy ezt viszont a fiúk tartják nagyon természe­tesnek. Persze, nem volt ez mindig így, de az más korban volt, melyet csak hírből ismernek a pionírok HAJDÚ ANDRÁS Verseny utáni beszélgetés. Balról jobbra: Krajcsik Erzsi és Szögei Vali (A szerző felvételei) A . nagy megyeri (Calo- vo) pionírok, akik ré­gi szokások gyűjtésével foglalkoznak, azt szeretnék tudni, hogy milyen fizetést kaptak az egykori inasok. Fiatal koromban, egyidö- ben a dunaradványi (Rad- van nad Dunajom) hajó­malmon szolgáltam, idő­sebb Kurucz András volt a mesterem, vagy ahogyan akkoriban mondták: a gaz­dám. A segédet molnárle­génynek nevezték, az inast pedig kislegénynek. Ré­szért dolgoztak. A legény a malom keresetéből kilen­cedet kapott. A kislegény­nek tizennyolcad rész volt a fizetsége. Ha a gabona száraz volt, nedvesítettük. Ez volt az úgynevezett ka- rapolás. Falapáttal, kézzel megkevertük. Sajtárral a garatra hordtuk, majd a hengerre, négyszer-öt- ször. Ez volt a töretés. Ro- vátkos hengeren a darát, azután külön, sima henge­ren a nagyobb szemű da­rát. Utána összeöntöltük. Ügyes mesterem volt,értett a különféle daráláshoz, ör- letéshez. Akár búzát, árpát őröltünk vagy kukoricát da­ráltunk, 100 kg-ból 10 kg volt a munkadíj, vagy aho­gyan akkor mondták, a vám. Ebből a 10 kg-ból 2 kg poriásnak számított. A vám volt a malom jöve­delme. Könnyen ki lehet számítani, hogy hány kg gabonát kellett leörölni, hogy fizetség jusson a mol­nárlegénynek, mert ez volt a szabály: a vámként összegyűjtött liszt mind­egyik 90 kilójából 10 kgjárt fizetségként a molnárle­génynek. Az inasnak, vagy­is a kislegénynek 18-ad rész járt, tehát 5 kg. Télen a malom nem működött, de a hajómalom teleltetése, karbantartása nem ment munka nélkül. A mester, vagyis a gazda elég gyak­ran dologra szólította a le­gényeket, a kislegényt is. Ezért a munkáért olyan fi­zetség járt, hogy a gazda megígérte, majd a malom működésekor, az ún. bale­setbiztosítást befizeti. Ez persze annyit jelentett, hogy valójában egyetlen fil­lért se kapott a molnárle­gény. Természetesen, a kislegény se. Tény azon­ban, hogy alkalmanként, kétszer-háromszor évente, ellenőrizték: mennyi liszt maradt raktáron, mint meg­takarított ún. spórliszt. Eb­ből is kapott részt a molnár­legény. Minden hat kg-ból egy kg-ot. A kislegény pe­dig ennek felét. Nehéz volt a molnárok munkája, mert sok mellékes dolgot is el kellett végezni. Például a rostálást. Ha a gabona üszkös volt, mosni kellett. Rostákba töltöttük, beáll­tunk vele a Duna vizébe. Kevergettük a gabonát, mi­közben a rostát vízbe en­gedtük. Amint a víz folyt lefelé, elvitte az üszköt, mert az könnyebb fajsúlyú. Szóval, nehéz volt a mol­nárok munkája, de abban a régi, nyomorúságos vi­lágban, amikor gyakori volt a munkanélküliség, azzal biztathatta magát, hogy van legalább kenyere. Suhai Lajos HÍREINK A galántai járási törzskar össze­sítette a pionírcsapatoknak a CSKP megalapítása 60. évfordulója tisz­teletére bejelentett vállalásait, és megállapította: társadalmi munká­ban 29 900 órát, a faluszépítési akcióban 36 890 órát dolgoznak a járás pionírjai, összegyűjtenek 101,5 tonna vashulladékot, 101,1 tonna papírt, 37,9 tonna textilhul­ladékot, kiültetnek 2547 fát, a Szo­lidaritási Alap folyószámlájára be­fizetnek .9000 koronát. Nagy István A dobsinai hegyek között ren­dezett sítanfolyamot a szádalmási (Jablonov nad Turnou) alapiskola pionírcsapata. Két pedagógus és két pionírinstruktor vezetésével ezen a tanfolyamon 16 pionír ta­nult meg síelni. Kovács Mónika Dicséretet kapott az ünnepsé­geken való rendszeres és sikeres szerepléséért Hanuska Angelika, a lévai (Levice) alapiskola harma­dik osztályos tanulója. A garam- kálnai (Kalná nad Hronom) kislány, aki egyébként kitűnő tanuló, öt­éves kora óta a CSEMADOK és a Vöröskereszt rendezvényeinek szereplője, mindig nagy közön­ségsikert arat a magyar és szlovák népdalok előadásával. Tavaly óta a népművészeti iskolában tanul énekelni. Kovács Árpád Az élet fája akcióba vállalás bejelentésével kapcsolódtak be a zvoleni 4. sz. alapiskola pionírjai. Mindegyik raj 60-60 fát ültet el az iskola közelében létesítendő, úgy­nevezett pionírerdö területén. Josef Tadian Egy csapatról - ketten A lévai (Levice) magyar tanítási nyelvű alapiskola pionircsapata már több ízben rendezett „A Szovjetunió gyermekszemmel" címen rajzkiállftást. A legutóbbi ki­állításon mindegyik osztály képviseltette magát. Leg­szebb a nyolcadik osztályos Hajpál Gabriella és a hato­dik osztályos Bratyinka Péter rajza volt. A legtöbb rajzot azonban a másodikosok és harmadikosok készítették. Közülük a második osztályos Tóth Ivett és harmadik osztályos Drenka Beáta rajza nyerte el a kiállítás látogatóinak, valamint a zsűrinek a tetszését. Schmidt Magdolna* A barátság dallamai elnevezésű versenybe, melyet a művészeti alapiskola rendezett, csapatunk tagjai is beneveztek. Hanuska Angelika, harmadik osztályos tanuló, akit a művészeti alapiskola igazgatója, Grébner Gyuláné készített fel, az énekesek versenyében első helyezést ért el. Jutalomként • dicsérő oklevelet és karórát kapott. A hangszeren játszók versenyében, zongorán Dolnik Beáta hatodik osztályos tanuló har­madik helyezést ért el. Hajpál Valéria TÖRD A FEJED! I./ A középső vízszintes sorban egy ismert virág nevét kapjátok megfejtésül, ha a függőleges oszlopokba megfelelő sorrendben beírjátok ezeket a szavakat: csöpp, hever, anyag, kiált, ilyen, magas, szírt, regél, tarol, tanul, tegez. < Ír % ♦ A munkabrigád küldöttei és a pionírok A nemesócsai (Zemianská Olca) Petőfi Sándor Pionír­csapat tanácsa a Menet 60 akció feladatait teljesítve, ta­lálkozóra hívta meg a cipő­gyár helyi részlegénelcezüst- érmes szocialista munka­brigádját. Ketten jöttek el: Vassy Miklós elvtárs, a bri- gádvezetö és Szabó Miklós elvtárs, a munkabrigád pél­dás dolgozója. A pionírok sok kérdést tettek fel a ked­ves vendégeknek, akik mind­egyik kérdésre készsége­sen válaszoltak. így tudták meg a pajtások, hogy a köz­ségben 10 évvel ezelőtt kezdte meg működését a ci- pögyári részleg és ma már 600 munkást foglalkoztat. Divatcipök készítésével fog­lalkoznak és ezeket a cipő­ket nemcsak a hazai üzletek­ben találhatjuk meg, hanem a Szovjetunió cipöüzleteiben is.Elmondták a pioníroknak, hogy 27 tagú munkacsoport­juk 1976-ban kapcsolódott be a szocialista munkabrigádok mozgalmába, az utóbbi négy évben pedig jelentős munka­sikereket értek el. A vendé­gek és a pionírok megbeszél­ték azt is, hogy mikor talál­koznak legközelebb. Könnyű volt ezt meghatározni, mert a munkabrigád rendszere­sen részt vett a faluszépítési akcióban, ahonnan nem hiá­nyoznak majd a pionírok sem. Ravasz Ödön II. / Melyik a világ legnagyobb tava? III. / Melyik tenger van hazánkhoz a legközelebb? (B. M) A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő hányadik osztályos tanuló. A február 22-én közölt rejtvény helyes megfejtése: 1./ A második és hetedik sor 2./ 10 millió 3./ Az ökörszem - 81 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Horváth Nándor, 3. oszt. Tornagörgő (Hrhov), Szabó Mónika, 3, oszt. Bratislava, Melecsky Lajos, 4. oszt. Kürt (Strekov), Gyüre László 4. oszt. Szirénfalva (F>truksa), Susnyák Péter, 8 oszt. Nagyida (Vel'ká Ida) V 1981. III. 8. S

Next

/
Thumbnails
Contents