Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-08 / 9. szám
öböl kérdésének megoldására, de a Nyugat válasza az volt, hogy a problémát csak a szovjet katonai kontingens afganisztáni jelenlétének kérdésével együtt lehet megvitatni. Leonyid Brezsnyev beszédében leszögezte: országa hajlandó tárgyalni a Perzsa-öbölről önállóan vagy az Afganisztánnal kapcsolatos kérdésekkel együtt, tiszteletben tartva Afganisztán szuverenitását és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét. Az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott békeprogramból világosan kitűnik: a Szovjetunió azon fáradozik, hogy népe, a világ valamennyi népe számára biztosítsa a békét, a haladás, az anyagi és szellemi javak gyarapításának lehetőségét. Hiszen a fegyverkezési hajsza minden egyes ország számára nagy terhet jelent, függetlenül attól, hogy kapitalista vagy szocialista országról van-e szó. A Szovjetunió a lehetőségekhez mérten igyekszik is csökkenteni védelmi kiadásait, hogy még jobban emelhesse a nép jólétét. E cél érdekében keresi és valósítja meg a gazdaság fejlesztésének leghatékonyabb módszereit, nem pedig azért, hogy tovább fokozhassa katonai erejét. A szovjet gazdaságpolitika szöges ellentéte például az USA új gazdasági programjának, amely szinte minden népjóléti tételnél takarékoskodik, de a fegyverekre nem sajnálja a pénzt. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának tanácskozása megmutatta, kijelölte az utat, amely elvezet eme életveszélyes irányzatok végleges felszámolásához. Ez az út a világ haladó gondolkodású, békeszere- tö erőinek összefogásával, együttes, önfeláldozó harcával nyílik meg. GÖRFÖL ZSUZSA „ a kommunisták mindig bátran szembeszálltak az ellenség támadásaival es győztek. így volt ez a múltban és így lesz ez a jövőben is. És ne kételkedjen senki abban a közös eltökéltségünkben, hogy biztosítjuk érdekeink védelmét, megőrizzük a népek szocialista vívmányait! Mi a népek békéjének és biztonságának igaz ügyéért, a dolgozó emberek érdekeiért harcolunk. A mi oldalunkon van a marxista-leninista tanítás igazsága. A mi erőnk az egységben és az összeforrottságban rejlik.“ (Az SZKP XXVI kongresszusán elhangzott beszámolóból) EGYSÉGBEN Az SZKP XXVI. kongresszusának elnöksége ÉS ÖSSZEFORROTTSÁGBAN A kongresszus idején Leonyid Brezsnyev találkozott egyes küldöttségek vezetőivel, így Fidel Castroval is Még csak március elején járunk, mégis bátran állíthatjuk, hogy az 1981-es év egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb, legtöbbet vitatott-értékelt nemzetközi jelentőségű politikai eseménye a Szovjetunió Kommunista Pártjának a napokban befejeződött XXVI. kongresszusa. Az SZKP KB Leonyid Brezsnyev által előterjesztett beszámolója a jelenlegi nemzetközi helyzet, a kialakult erőviszonyok és erővonalak konkrét, mély és értékelő elemzését adta, vagyis tükrözte az SZKP, a Szovjetunió külpolitikáját, s így, természetesen, kiváltotta a nemzetközi közvélemény érdeklődő figyelmét. Az elmúlt öt év a világpolitikában nem volt nyugodt és egyszerű. Ellenkezőleg, a helyzet bonyolultabbá, sőt, veszélyesebbé vált. Érezhetően romlott a nemzetközi légkör, ami mindenekelőtt a NATO veszélyes rakétaterveínek, a kelet-nyugati párbeszéd sajnálatos megtorpanásának a következménye. Az azonban a mind erősebb békeerők, a Szovjetunió vezette szocialista országok következetes békepolitikájának köszönhető, hogy mégis sikerült megőrizni a békés nemzetközi viszonyokat: ha lassabb ütemben is, de folytatni az enyhülési folyamatot Európában. E mögött a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének állandó növekedése és az a tény áll, hogy a szocialista közösség országai minden lényeges külpolitikai, de gazdasági és társadalmi kérdésben is azonos nézeteket vallanak. Leonyid Brezsnyev beszámolójában részletesen foglalkozott a szovjet-amerikai viszonnyal, amely kétségtelenül a legfontosabb, döntő nemcsak a két érintett állam, hanem az egész nemzetközi helyzet szempontjából is. Ehhez a viszonyhoz közvetlenül kapcsolódik a XXIV. és XXV. szovjet pártkongresszuson kidolgozott békepolitika szerves folytatását jelentő békeprogram, amely megérdemelt figyelmet és érdeklődést váltott ki a világ minden pontján, így Washingtonban is. Ez a békeprogram konstruktív javaslatokat tartalmaz napjaink valamennyi égető, bonyolult problémája megoldására. ,,A jelenlegi világhelyzet újabb, további erőfeszítéseket követel annak érdekében, hogy kiküszöböljük a háborús veszélyt és megszilárdítsuk a nemzetközi biztonságot“ mondotta Leonyid Brezsnyev. Ebből kiindulva javasolta a haditengerészet és a légierők hadgyakorlatainak, valamint a nagyobb csapatmozgásoknak bejelentését is az európai államok területén. S mivel kontinensünkön az ilyen intézkedések alkalmazása eredményesen hozzájárult az enyhüléshez, javasolta ezek kiterjesztését a Távol-Keletre is. Ez annál is inkább indokolt, mivel ott olyan országok szomszédosak, mint a Szovjetunió, Kína és Japán, s számottevő a térségben az ame- rika katonai jelenlét is. A békeprogram kitér a katonai enyhülés, a leszerelés egyes konkrét területeire, így például az új típusú tengeralattjárók és ballisztikus rakéták további korszerűsítésének megtiltására, a NATO és a Szovjetunió európai középhatósugarú rakétáinak telepítési moratóriumára. Alighogy elhangzott Leonyid Brezsnyev beszéde, máris elkezdődött annak elemzése, értékelése. Már az első reagálások is kiemelték a Szovjetunió tárgyalási hajlandóságát, a vitatott kérdések békés megoldásának szorgalmazását. Az értékelők itt mindenekelőtt a szovjet-amerikai csúcsszintü párbeszéd felújítására és a Biztonsági Tanácsban képviselt nagyhatalmaknak a nemzetközi helyzet javítása, a háborús veszély elhárítása érdekében tartandó csúcstalálkozójára tett javaslatot emelik ki. E szovjet javaslatok konstruktív megvalósítása minden bizonnyal hozzájárulna a háborús veszély csökkentéséhez, a béke megszilárdításához. A fegyveres konfrontáció veszélyének csökkenését eredményezné, a válsággócok felszámolása is. Sajnos, az elmúlt öt év során a régiek mellé újabbak is keletkeztek, s nem egy közülük a Szovjetunióval határos térségben van. A nemzetközi helyzetet élezik a latin-amerikai és afrikai feszültségi gócok, de még ezeknél is veszélyesebb a közel-keleti válság, a Perzsa-öböl és Afganisztán kérdése. Ezért az SZKP KB beszámolójában javasolta, hogy hívjanak össze nemzetközi fórumot az átfogó és igazságos közel-keleti rendezés érdekében valamennyi érdekelt fél részvételével, a PFSZ-t is beleértve. A Szovjetunió kész konstruktív szellemben, a jó szándék pozíciójából kiindulva részt venni a fórum munkájában; kész az Egyesült Államokkal együtt keresni az igazságos megoldást, emlékeztetve arra, hogy néhány évvel ezelőtt már voltak ilyen tapasztalatok. A Szovjetunió már a közelmúltban javaslatokat tett a Perzsa1981. III. 8. N 5/3 A kongresszus alatt volt látható Moszkvában az „Építjük a kommunizmust“ című kiállítás, amelyet Gustáv Husak és a csehszlovák pártküldöttség többi tagjai is megtekintettek A tanácskozás szüneteiben kötetlen, baráti beszélgetésekre került sor. A felvételen a csehszlovák pártküldöttség egyes tagjai (balról: Milos Jakes, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Óestmír Lovétínsky, a CSKP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete és Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára) beszélgetnek a kongresszusi küldöttekkel.
