Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-03-01 / 8. szám

ozsrn K 1981. III. 1. 17 ...DE NAGYOBB A KAR A nagykürtösi (Veíky Krtís) já­rás gépjárműforgalmáról nem igen állítható, hogy nagy vagy zsúfolt. A közúti balesetek azonban itt is sok gondot okoznak. A múlt évi mérleg szerint a járás területén ugyan csökkent a közúti balesetek száma (héttel), de: eggyel több személy vesztette életét mint ta­valyelőtt, s a dologi kár is nagyobb volt (229 900 koronával). E sta­tisztikai adatok kapcsán Tibor Tur- can rendőrkapitány, a járási közle­kedésrendészeti felügyelőség pa­rancsnoka válaszolt néhány kér­désünkre. • Melyek a balesetek főbb okai?- Járásunkban tavaly az alábbi sorrend alakult ki: az aránytalan sebesség, a helytelen vezetési mód, az elsöbbségadás elmulasz­tása, a szabálytalan előzés és a biztonságos követési távolság be nem tartása. A felsorolásból nyilvánvaló, hogy emberi ténye­zőkről, vagyis a gépjárművezetők helytelen közúti magatartásáról, mulasztásairól van szó. • Kik, illetőleg mik okozták a legtöbb balesetet?- Egyértelműen a gépjárműve­zetők. Járásunkban tavaly két­száztizenhét esetben ók voltak a hibásak. A közúti közlekedés más résztvevői tizenhárom bale­setet okoztak. Útmeghibásodás miatt tizenhárom, a gépjármüvek rossz műszaki állapota következ­tében pedig tizenkét közúti baleset történt. • Nem esett még szó a sze­szes ital fogyasztásáról. Mi a hely­zet a járásban e tekintetben?- A tavaly történt közúti balese­tek közül harminchat esetben mu­tattunk ki szeszesital-fogyasztást Ezek a gépkocsivezetők vezetés előtt vagy vezetés közben alkoholt fogyasztottak, aminek következté­ben vezetői képességük csökkent, és balesetet okoztak. Továbbá a balesetmegelözésre irányuló közúti ellenőrzések során már ha­gyományosan több olyan esetet is felderítettünk, amikor a gépkocsi­vezető szeszes ital befolyása alatt vezetett. Tekintettel arra, hogy e jelenség rendkívül veszélyes a biztonságos közlekedésre, a for­galomból kiszűrt ittas vezetők nagy részét a járási közlekedés­rendészeti felügyelőség szabály­sértési bírságoló bizottsága vonta felelősségre. A nem éppen kis pénzbírság mellett rendszerint sor került a vezetői jogosítvány bevo­nására is. • Mityen további szabálysérté­sek felderítésére összpontosítot­ták figyelmüket a közúti ellenőrzé­sek során?- Természetesen elsősorban azokra a tényezőkre összpontosí­tottunk, amelyek a statisztikában mint baleseti okok szerepelnek, vagyis ellenőriztük a megengedett legnagyobb sebesség megtartá­sát, a szabálytalan előzést, az el­sőbbségadás elmulasztását s ál­talában a járművezetők vezetési módját, valamint a közlekedés többi résztvevőjének közúti maga­tartását. Közlekedésrendészetünk járőrei az elmúlt évben megközelí­tőleg kétezer szabálysértést derí­tettek fel. Ezeknek mintegy fele a helyszínen nyolcvanezer korona bírságot fizetett. A járművek rossz műszaki állapota miatt járőreink négyszázötvenkilenc forgalmi en­gedélyt tartottak vissza. A sza­bálysértési bírságoló bizottság - a szeszesital-fogyasztás esetein kívül - további nyolcvankét jármű­vezetői faiéit vezetésre alkalmat­lannak, s vonta be vezetői igazol­ványaikat. • A bírságolás valamilyen sza­bálysértésnek a következménye. (T. T. felvétele) a fö cél a balesetek megelő­zése. ..- Ezt állandóan szem előtt tart­juk, s a közúti ellenőrzéseken kívül egyéb megelőző tevékenységet is végzünk. A Honvédelmi Szövet­ség autóklubjaiban, az autósiskolá­ban, az alapfokú iskolákban tavaly összesen nyolcvanhat előadást tartottunk. A közlekedésrendészet tagjai beszélgetéseken vettek részt a szakközépiskolákban, anyagokat készítettek az üzemi és a helyi hangszórókba, több továbbképző tanfolyamot rendez­tünk a hivatásos gépkocsivezetők részére stb. Már az elmondottak­ból is látható, hogy megelőző te­vékenységünket éppen olyan ko­molyan vettük és vesszük jelenleg is, mint amilyen szigorúak va­gyunk a szabálysértések elbírálá­sakor. Azonban a legjobb megelőző tevékenység is csak akkor gyü­mölcsöző, ha az intő szót megfo­gadják, s a gépkocsivezetők nem­csak a saját, hanem a közúti köz­lekedés többi résztvevőjének testi épségére is vigyáznak. KEREKES ISTVÁN DRÁGÁBB AUTÓK Az autóárak felszabadítása Ju­goszláviában nemcsak árlavinát, hanem várhatóan a perek özönét is elindította: a jugoszláv autógyá­rak átlagosan 20-30 százalékkal srófolták fel áraikat, és a mege­melt árakat akarják érvényesíteni azokkal a belföldi megrendelőikkel szemben is, akik már hónapokkal ezelőtt előfizettek az autóra, vagy­is már kifizették a teljes akkori vételárat. A hatóságok azért egyeztek bele az autóárak felsza­badításába, mert a gyártókat az import alkatrészek megdrágulása és a dinár leértékelése folytán nagy veszteség érte. Az árak sza­baddá tételét az autógyárak rög­tön kihasználták: a Crzvena Zas- tava átlagosan 20 százalékkal, a Renault-licenccel gyártó IMV 28 százalékkal, a Citroén modelleket gyártó Cimos pedig 31 százalék­kal emelte fel árait. LADÁK LATIN-AMERIKÁBAN A szovjet Avtoexport külkereskedelmi vállalat 6000 Lada típusú személygépkocsi évi exportjáról állapodott meg a panamai Inter­national Sears céggel, amely a szovjet vállalat latin-amerikai vezérképviselője. A panamai cég először 1979-ben vásárolt Ladákat, amelyekből több mint 10 ezer darabot adott el Panamá­ban, Peruban, Bolíviában, Costa-Ricában, a Bahama-szigeteken és más országokban. Viszonylag rövid idő alatt sikerült kiépíteni a Lada gépkocsik megbízható szervizhálózatát Latin-Ameriká- ban, s megfelelő az alkatrész-utánpótlás is: központi alkatrész- raktárakat építettek a panamai szabadkereskedelmi övezetben, s onnan 48 óra alatt képesek kielégíteni az alkatrész-megrende­léseket. Szintén Panamában működik a Lada-oktatóközpont, ahol szovjet szakemberek képezik ki a latin-amerikai szervizháló­zat dolgozóit a kocsik karbantartására. A Lada gépkocsi egyéb­ként tavaly Panamában elnyerte az „Év autója" címet. Ügyes barkácsolóra vall a kétütemű hátsó részének a kialakí­tása (Miroslav Vodéra felvétele) J. Z. szeszes ital fogyasztása után ült volán mögé, és... Slovenské Darmotyban az árokban karambolozott. A baleset során egy sze­mély életét vesztette, a járművezető csak könnyebben sérült meg... Az intő szó gyakran kevésnek bizonyul! Ugyanakkor kőteles meggyőződni elsősorban: a/ a szerelőakna padlózatának, fedelének, valamint a kor­látok és a figyelmeztető táblák állapotáról, b/ a belső világítás állapotáról, c/ a falak, a padló és a kijárat lépcsőinek tisztaságáról, d/ a szerelőplatók és egyéb berendezések állapotáról, e/ a szerelőakna légkörének tisztaságáról és a szellöztetö- berendezés üzemképességéről, ha ilyennel fel van szerelve, f/ a menekvési utak biztosításáról és a szerelöakna tisztítá­sának módjáról (nem tisztítják-e a szerelöaknát tűzveszélyes anyagokkal). 2/ A vezető köteles állandóan ellenőrizni, hogy a szerelöak- nában dolgozók munka közben helyesen használják-e az üzemeltető által előírt önvédelmi munkaeszközöket. 22. § - Berendezések üzemképtelen jármüvek és pótkocsik számára 1 / A szerelöaknáknak és rámpáknak, amelyeken üzemkép­telen jármüvek és pótkocsik ellenőrzését, karbantartását és javítását végzik, átmenöseknek kell lenniük vagy olyan beren­dezéssel kell őket felszerelni, amely lehetővé teszi biztonsá­gos odaállításukat és eltávolításukat. 2/ A nem átmenös (zárt végű) szerelöaknákat az aknára felállított járműtípusok szerint áthelyezhető reteszekkel kell ellátni. 3/ Személyeknek húzással vagy tolással a szerelőaknákra és rámpákra jármüveket odaállítaniuk, illetőleg azokról jármü­veket félreállítaniuk tilos. 23. § - Garázsok, leállóterületek és belső utak 1 / A garázsok és leállóterületek berendezéséről és ellátott­ságáról külön előírások rendelkeznek. 2/ A tömeggarázsok, javítóműhelyek és hasonló helyiségek jármübejáratát és kijáratát mindkét oldalon színes, ferdén csíkozott azonos szélességű sárga-fekete sávokkal kell ellátni, amelyek a bejárat (kijárat) függőleges felezösíkjától 45 fokos szögben fölfelé 3 m magasságba húzódnak úgy, hogy a színes megjelölés nyitott ajtó esetén is látható legyen. A csíkozás távolsága az ajtótoktól számítva 0,20-0,30 m. A színes sávok szélessége 0,14-0,22 m. Ilyen csíkozással kell ellátni - 0,30 m magasságig - a csapóajtók alsó részét is. A nyitott ajtókat rögzíteni kell, hogy maguktól ne zárulhassa­nak be; a csapóajtókat - nyitott állapotban - úgy kell rögzíteni, hogy maguktól ne csapódhassanak le. 3/ Olajjal vagy tűzveszélyes anyaggal átitatott hulladékot a garázsban tilos tárolni és eldobálni. Tűzveszélyes tisztító- szereket csak szorosan lezárható pléhtartályokban szabad tárolni. Könnyen lobbanékony anyagokat a garázs közelében 8 m-en belül tilos tárolni. 4/ A garázsokban külön előírásoknak megfelelő tűzoltó készülékeket és további tűzvédelmi eszközöket kell készen­létben tartani; a tűzoltó készülékeket a külön előírásoknak megszabott módon és időközökben ki kell próbálni. A garázs­ban dolgozó személyeknek kiképzésben kell részesülniük a tűzoltó készülékek és tűzvédelmi eszközök használatával kapcsolatban, és ismerniük kell a tűzvédelemre és tüzriadóra vonatkozó előírásokat. 5/ A garázsban tilos a jármű üzemanyag-utántöltése és a motor, a vezetőfülke, illetőleg az utastér fűtőberendezésé­nek a működtetése, ha közben mérgező gázok keletkeznek. A garázsban csak közvetlen a távozás előtt szabad a motort beindítani. 6/ A garázst nem szabad a jármű ápolására, karbantartá­sára vagy javítására használni (a jármű indulás előtti és utáni mindennapos kezelését kivéve). 7/ A szervezet területein és munkahelyein a jármüvek megengedett legnagyobb sebességét a helyi feltételek szerint az üzemközlekedési rendszabályokban kell megszabni. Nem lehet azonban 30 km-nél nagyobb. Munkahelynek minősül a szolgálati út közben az utakon végzett munka helye is. Az illetékes munkavédelmi felügyelőség 60 km-ig engedélyezheti az óránkénti legnagyobb sebesség növelését. Ezt a módosí­tást fel kell tüntetni az üzemközlekedési rendszabályokban. A szervezetek a megszabott legnagyobb sebességet, és ahol forgalmi szempontból szükséges, a kötelező haladási irányt is kötelesek jelzőtáblával jelezni. 8/ Szabad területeken csak akkor szabad jármüveket leállítani, ha ezek a területek megfelelnek a külön előírá­soknak. 24. § - Akkumulátortöltő állomások 1/ 500 W fölötti összteljesítménnyel vagy 65 V fölötti kisütési feszültséggel akkumulátort feltölteni vagy utántölteni csak olyan - a többi munkahelytől leválasztott - zárt helyiség­ben szabad, amelynek padlózata a levezető akna irányában lejt, megfelelően temperált, és szükségszerű szellőztetése légelszívással történik. 2/ A töltőállomások villamos berendezéseinek külön előírá­sokba foglalt követelményeknek kell megfelelniük. 3/ Az akkumulátorkamrát meghatározott gyógyszereket tartalmazó dobozzal és elsősegélynyújtáshoz szükséges esz­közökkel, megfelelő számú légzőkészülékkel, habkibocsátó tűzoltó készülékkel és mosdótállal (folyóvízzel, szappannal) kell ellátni. 4( Az akkumulátorkamrába csak az arra feljogosított sze­mélyek léphetnek be. A más személyekre vonatkozó belépési tilalmat a kamra minden ajtajának külső oldalán kifüggesztett táblán kell feltüntetni. 5/ Az akkumulátorkamrában tilos enni, inni, dohányozni és nyílt lángot használni.

Next

/
Thumbnails
Contents