Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-02-22 / 7. szám

rdekes a munkaköre. Tu­dományos dolgozója a pozsonypüspöki (Podu- najské Biskupice) Csehszlovák Metrológiai Intézetnek. A maga ne­mében hazánkban egye­dülálló intézet alapvető feladata országosan szavatolni a méré­sek pontosságát és egységességét. Ezen túlmenően kezeli a nemzetközi alapmértékekből leszármaztatott orszá­gos alapmértékeket, méréstani kutatáso­kat végez, ellenőrzi és jóváhagyja az új tipusú mérőeszközöket. A harminchárom éves Sándor András elektromérnök mé­réstechnikai feladatok megoldásával fog­lalkozik. Többek között figyelemmel kíséri azt, hogy földünk mágneses terének vál­tozásai milyen hatással vannak a külön­féle mérések pontosságára. Egy műszaki tudományág szakembe­re, de már a szakközépiskolai érettségi előtt nyugtot nem hagyóan érdekelték az elektrotechnika, az elektronika összefüg­gései egyéb, humán jellegű tudomány­ágakkal. Nevezetesen a filozófiával, a fizi­ológiával és á pszichológiával. Szüntele­nül bújta a vonatkozó szakirodalmat és az egyetemi könyvtárnak mindmáig egyik legszorgalmasabb látogatója. Az utóbbi években csaknem szenvedélyévé vált kalandozása egy nagyon fiatal, a kiber­netikát és a bionikát követő tudományág­nak, a pszichotronikának szűk csapásain. Titkokat kutató pszichotronika- Korábbi munkahelyemen, a Szlovák Tudományos Akadémia Kibernetikai In­tézetében ugyan műszaki fejlesztési fel­adatok hárultak rám, de ekkor már szinte vesszőparipám lett egy új tudományág­nak, a pszichotronikának tanulmányozá­sa. Ennek köszönhettem, hogy 1973-ban kiküldtek a Prágában megrendezett első nemzetközi pszichotronikai kongresszus­ra, amelyen megalakult a Nemzetközi Pszichotronikai Társaság (IAPR) is. En­nek 1975-ben lettem a tagja - kezdi vallo­mását élete nagy szerelméről a szlovák főváros egyik új negyedének kétszobás lakásában. Figyelmét nem kerüli el, hogy értetlenül nézek rá. Szememben látja a kérdőjelet: mi fán terem ez a hogy is mondják?- Pszichotronika. Az elnevezésnek ke­rek negyedszázados a múltja. Egy fran­cia mérnök, Fernando Clerc jelölte ezzel a fogalommal azokat a jelenségeket, amelyeket a gondolkodás, az érzelmek, az akarati impulzusok által az emberi testből kisugárzott energia vált ki. Más­szóval, olyan önálló tudományág ez, amely az ember bizonyos rendkívüli ké­pességeit, a test sajátos neurofiziológiai és fiziológiai megnyilvánulásait kutatja. A pszichotronika elismeri az anyag, az energia és a tudat kölcsönhatását. Ennek tanulmányozása elősegíti az ember, az életfolyamatok és általában az anyag energetikai képességeinek tisztázását.- összefügg ez valamiképp mondjuk a telepátiával, vagyis egyes személyek képességével, amelyet tudomásom sze­rint még jó két évtizeddel ezelőtt is két­ségbe vont a tudomány, hogy más sze­mélyek érzéseiről, gondolatairól, s tőlük távol lezajló eseményekről tudomást sze­reznek, illetve gondolataikkal mások aka­ratát befolyásolják?- Napjaink tudománya, elsősorban a Szovjetunióban és az Egyesült Álla­mokban folytatott elmélyült kutatómunka alapján ezt a képességet, vagyis az egyik ember neuropszichológiai folyamatainak hatását a másik ember neuropszicholó­giai folyamataira - akár többezer kilomé­ternyi távolságra is - nem zárja ki. Egye­lőre azonban képtelen megmagyarázni a jelenség lényegét és a hatásgyakorlás mechanizmusát. Egyes tudósok szerint az információkat az emberi szervezetből kisugárzott elektromágneses hullámok továbbítják. Mások tagadják ezt a felte­vést. Az akaratátvitel kérdése különben már csaknem száz esztendeje tárgya a tudományos kutatásnak, de azért még ott nem tartunk, hogy minden vonatko­zásban teljes igazolást nyert volna... Forradalom lehetséges a diagnosztikában? Átmegyünk a másik szobába. Előkerül a vetítőgép, az ötéves Attila és a négy­éves Tímea nagy örömére. Csakhogy a mosoly egyhamar lehervad arcocská­jukról, mert az apu most nem mesét, hanem tudományos dokumentumfilmet akar vetíteni. Peregnek az első filmkoc­kát, s a hiányzó hangot Sándor András magyarázata pótolja:- Monte Cáriéból 1975-ben hoztam ezt az amerikai filmet a pszichotronikai világkongresszusról, ahová hivatalosan kiküldtek. Alkotói különleges fényképezé­si módszerek alkalmazásával objektíve bizonyítják azt, amit szovjet tudósok el­méletileg már 1956-ban kifejtettek, hogy az emberi és általában az élő szervezet elemi részecskéket sugároz ki. Ezt az energiát nevezték el bioplazmának. Képek egymást követő sora. A film alkotói a szovjet Kirlijan házaspár mód­szere alapján bizonyítják a bioplazma létét.- Mi a lényege ennek a módszernek? - kérdezem.- Sz. D. Kirlijan feltalálót egy gyógyá­szati berendezés javítása közben lénye­gében a véletlen vezette rá a felismerés­re, hogy az üveggel fedett fémelektród és az ember bórfelülete közti magasfeszült­ségű térben az elektromos kisülések fényképezhetóek. A fémelektródra filmet helyezett és ha arra sötétben rátette az ujját, s az elektródát magasfeszültségű áramfejlesztőre kapcsolta, akkor az ex­ponált és előhívott filmen láthatóvá vált az ujj kontúrjaiból, villámokra emlékezte­tőén ,,kilövellő“ bioplazma fénykoszorú­ja. A feleségével folytatott kísérletek után ezt a módszert 1949-ben szabadalmaz­tatta. Nemsokára - még a jelenség fizikai mechanizmusának tisztázása előtt - ér­deklődni kezdtek iránta biológusok, orvo­sok, kriminalisták és geológusok. Sejtet­ték, hogy ez a módszer, amely lehetővé teszi az életfolyamatok dinamizmusának tanulmányozását, több tudományág gya­korlatában lesz hasznosítható. Például az orvostudományokban különféle be­tegségek, látleletek megállapítására, továbbá az ember lélektani-fiziológiai ál­lapotának felmérésére. A láthatóvá vált bioplazma A filmkockákon nemcsak a Kirlijan- módszerrel fényképezett ujjvégzödések körül a bioplazma kisugárzását láthatom, hanem azt is, hogy annak intenzitása, színe, struktúrája pulzálása, miképp vál­tozik az akupunktúra hatására. Ezt külön­ben - hallom a magyarázatot - kiváltják egyéb külső ingerek, a szervezet, az idegek állapota, például fáradtság, be­tegség stb. és az érzelmek is. Ezzel kapcsolatban Thelma Moss professzor, neves kaliforniai pszichológus kísérletei­vel a többi között bizonyítota, hogy a féle­lem a felvételeken piros színűre „vará­zsolja“ a bioplazmát, a lelki kiegyensú­lyozottság viszont kékre. Az ujjak fényko­ronája színét változtatja és élénkebbé, intenzívebbé válik, ha a kísérleti alany sok szeszes italt fogyaszt stb. Több tu­dós, köztük szovjet szakemberek véle­ménye szerint ez a módszer a röntgenké­szülék feltalálása óta a legnagyobb elő­relépéssel kecsegtet a betegségek felde­rítésében, mi több, gyógyításában.- A legújabb Ismeretek szerint a bio­plazma segítségével valószínűleg gyakor­lattá fejleszthető az ún. bioenergoterápia, vagyis az egyik szervezet energiájának átadása a másiknak, gyógyítás, a fizikai és szellemi állapot javítása céljából. Csak röviden jegyzem meg, a tudomány vilá­gában kísérletek folynak az ember és az állatok, az ember és a növények, vala­mint az állatok közti energia- és informá­ció-átvitel kérdéseinek tisztázására.- A biológiai plazma hat az élettelen anyagra is?- Természetesen ... Vagy háromdeci űrtartalmú öblös po­harat tesz az asztalra. Karimáig feltölti vízzel és a közepébe - lebegtetve - üres féldecist helyez. A féldecisre keresztbe egy hurkapálcikát fektet. Két kezével - uj­jait szinte görcsösen befelé gördítve - lassan a poharakhoz közelít. Arckifeje­zésén lemérhető a hallatlan akarat-össz­pontosítás. A hurkapálcika végétől még egy-két centiméter választja el a kezét s a pálcika - érintése nélkül - lassan körbe kezd forogni. Kis idő múlva, ujjhe­gyének „parancsára“, az ellenkező irányba mozdul az élettelen anyag. ? ? ?- Ezzel a kis kísérlettel is bizonyítható, hogy az emberi szervezetből kisugárzott energia anyagmozgatásra, munka vég­zésére alkalmas. Az anyagaktivizálás je­lenségét pszichokinézisnek nevezik. A szovjet G. A. Szergejev professzor tudományos feltevése szerint arról van szó, hogy a szerves eredetű bioplazma hat a szervetlen anyag plazmájára. Kü­lönben beszélhetnénk még egyes embe­rek képességéről, a látás kizárásával - többnyire ujjbörük felületével - megha­tározni a tárgyak színét, amit dermoopti- kai érzékelésnek neveznek. S ide tartozik a már ismertebb biofizikai jelenség, az emberi szervezet képessége reagálni a geológiai rendellenességekre. Erre épülnek a négy évezredre visszatekintő ún. varázsvesszős kísérletek. Egy falevél kisugárzó energiáját, a bio­plazmát ábrázolja ez. a felvétel, ame­lyet a szovjet Kirlijan házaspár mód­szerével fényképeztek. (Mészáros János és archív felvétel) Amit a varázsvessző tud- Dióhéjban mit mondhatna erről?- Nos, egyes érzékeny emberek kezé­ben a varázsvessző, amely nem más, mint egy Y alakú egyszerű faágacska, vagy dróthurok, a kutató kezében a ten­gelye körül elfordul, vagy lehajlik, ha a terepen olyan pont fölé ér, amely alatt, akár több száz méter mélységben, elő­fordul az említett rendellenesség, vagyis víz, fém, esetleg egyéb ásványi kincs stb. Az ilyen anomália máig nem tisztázott mechanizmusú impulzusát fogja fel az emberi szervezet és továbbítja a jelzést adó virgulának, a varázsvesszőnek. Kí­nában évezredekkel ezelőtt használták már nemcsak ásványi kincsek, víz kere­sésére, hanem meggyőződésük volt, hogy ahol a varázsvessző földkéregtö­rést, illetve két ilyen anomália egymást keresztező elhelyezkedését állapítja meg, ott a felszínen egészségkárosodás­sal lehet számolni. Ezért a ,,sárkányerek­nek“ nevezett ilyen helyek közelében nem építettek házakat. Tény, hogy a varázsvesszős kutatást ma is elég gyakran alkalmazzák a világ sok részében. A Szovjetunióban, például Szibériában, fémek, kőolaj, továbbá víz­készletek helikopteres felderítésében is. Jómagam néhány évvel ezelőtt az SZTA- tól azt a megbízást kaptam, hogy Hronsky Benadikon, a volt bencés apát­ság kertjében, bukkanjak a nyomára egy kétszáz évvel korábban betemetett kút­nak. A virgula segítségével ez háromne­gyed óra alatt sikerült. Ma is nemegyszer keresek így vizet, aszfaltozott út alatt lapuló csöveket, villany- és telefonveze­téket, sőt barlangfeltárásban is részt vet­tem. A terepet járva megjelölöm azt a he­lyet, ahol a vessző mozogni kezd, majd azt, ahol a mozgása megszűnik, s ezt a távolságot elfelezem. Ezzel már nagy­jából meghatározható a keresett pont. Nem szemfényvesztés Tévedés ne essék. Nem ámító sarla­tánnal hozott össze a véletlen. Bizonyítja ezt az is, hogy 1977-ben Japánban a III. pszichotronikai világkongresszuson nemcsak részt vett, hanem előadást is tartott, Metrológia a pszichotronika szem­szögéből címmel. A japán fővárosban azt is tudták róla, hogy amúgy „mellesleg“ az akupunktúra, vagyis az idegtörzsek átszúrása általi diagnosztikálás és gyó­gyítás műszaki vonatkozásai is rendkívül érdeklik. Ezért meghívták a világhírű Mo- tojama Intézetbe. Itt számítógépekkel ál­lapítják meg az emberi testnek azokat a pontjait, amelyeken a punkcióval a leg­jobb eredmények érhetőek el. Kezemben forgatok egy tavaly kiadott, ragyogó kivi­telű szaklapot, amelynek japán írásjelű szövegéből ugyan egy kukkot sem értek, de az egyik fényképen bonyolult műszerek mögött könnyen felismerem a valamilyen«, pszichotronikai kísérletet végző Sándor András arcát. A brazíliai Sao Paulóban 1979-ben megrendezett IV. pszichotronikai világ- kongresszuson ugyan nem volt ott, ám a kongresszus anyagában angol nyelven megjelentették előadását, amely a régé­szettudományi kutatásban a varázsvesz- szö alkalmazásáról szólt. Most ismét Ja­pánba kapott meghívást egy pszichotro­nikai laboratórium megnyitására és a tu­dományág tokiói intézetének meglátoga­tására mint a szlovákiai pszichotronikai ismeretterjesztés koordinátora. Hát,., sarlatánokat aligha tisztelnek meg ilyes­mivel, főleg Japánban nem, ahol a tudo­mánynak és a technikának valóban be­csülete, rangja van. Remélem eljut ismét a „felkelő nap országába", hogy hazatérve, új tapaszta­latokkal gazdagodva állhasson a dúbrav- kai elektrotechnikai szakközépiskola tanu­lói elé - nyolc éve tanítja itt externistaként az elektronikát és az elektrotechnika alapjait- s az ismeretgyarapítás örömére, az embert szolgáló tudomány és a tudás tiszteletére nevelje őket. Mert ö nemcsak tanulni szeret, hanem- amint mondja - tanítani is... GÁLY IVÁN v 1981. II. 22. ÚJ SZÚ Sándor András munkahelyén, a Csehszlovák Metrológiai Inté­ze tben SZ ŰK CSAPÁSON

Next

/
Thumbnails
Contents