Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-02-22 / 7. szám
A szovjet ipar élvonalában Közismert tény, de érdemes még egyszer megismételni: Moszkva a Szovjetunió legjelentősebb ipari központja, itt összpontosul az ország központi része iparának egynegyede. Moszkvában hagyománya van az iparnak. Már a XIX. század közepén több mint 500 gyár és üzem működött a városban. Itt volt az oroszországi textilipar központja, s a textiliparral párhuzamosan fejlődött az azt szolgáló gépipar és vegyipar. Megváltozott a város iparának struktúrája: napjainkban a gépiparnak jut a vezető szerep, főleg a gépipar bonyolult, progresszív, modern ágazatainak, melyek felkészült szakembereket és a tudományos kutatással való szoros kapcsolatot igényelnek. Mivel a szovjet fővárosban 80 főiskola és több mint 600 tudományos kutatóintézet működik, ezek az igények maradék nélkül kielégíthetők. A szovjet gépipar egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata az autógyártás. A hatalmas kiterjedésű ország városait és településeit ugyan a gyors légi közlekedés hozza közelebb egymáshoz, de az áru- és utasszállitás meghatározó hányadát mégiscsak a gépjármüvek bonyolítják le. A lakosság élet- színvonalának állandó, tartós növekedésével arányosan nő a személygépkocsi iránti kereslet is. A most befejeződött 10. ötéves tervidőszakban közel négyszeresére nőtt a személyautók gyártása. A Volgái Autógyár évente már több mint 700 ezret gyárt a külföldön is nagyon népszerű Ladákból Nabrezsnije Cselniben az SZKP XXVI. kongresszusa, napjára már az egész komplexum termelni fog, mégpedig évente 150 000 nehéz teherautót, s ezáltal a világ legnagyobb ilyen jellegű autógyárává válik. Viktor Polakov autóipari miniszter közelmúltban tett bejelentése szerint az ágazatra nem kis feladatok várnak a 11. ötéves tervben. Új típusú Volga, Zaporozsec és Moszkvics személygépkocsik kerülnek majd le a futószalagokról. A KAMAZ, a moszkvai ZIL és a belorusz BELAZ újabb 27, 40 s 70 tonnás tehergépkocsik és további 110 tonnás ,.óriások“ gyártását kezdi majd el. A moszkvai ZIL - vagyis a Liha- csov Autógyár - hírnevéhez méltóan vette ki részét a 10. ötéves terv igényes feladatainak teljesítéséből. Az üzem már 1980. november 21-én teljesítette a 10. ötéves tervre előirányzott tervét. Az előző ötéves tervhez viszonyítva 20 százalékos termelési növekedéssel számoltak, a valóságban 21 százalékot értek el. így számokkal kifejezve ez nem világra szóló siker, de ha belegondolunk, mi mindent rejt magában egy ilyen hatalmas üzem termelésének egyszázaléknyi része, az eredményhez nyugodtan gratulálhatunk. A Liha- csov Autógyár termékszerkezete ugyanis nem korlátozódik kizárólag az üzem nevében is szereplő gépjármüvekre. A nálunk is jól ismert tehergépkocsikon kívül számos háztartási gép, főleg hűtőberendezések gyártásával is foglalkozik. Pjotr Borogyin, a ZIL vezérigazgatója január végén a XXIV. moszkvai pártkonferencián egy sikeres időszak eredményeiről számolhatott be. A 10. ötéves terv azt a feladatot állította az ipar elé, hogy fokozottabb mértékben tegyen eleget a népgazdaság és a lakosság igényeinek a jó minőségű, műszakilag korszerű termékeket illetően. A legfőbb feladat az volt, hogy a termelés növelését nem az új beruházások, hanem a munka termelékenységének fokozása révén érjék el. A Lihacsov Autógyár munkásai ennek a követelménynek is becsülettel eleget tettek: a munkatermelékenység a tervezett 29 százalék helyett 31 százalékkal nőtt. Ezzel egyidejűleg jelentős mértékben növelték a pótalkatrészek és a korszerű háztartási cikkek gyártását. Mivel a 10. ötéves terv - mint ismeretes - a hatékonyság és minőség ötéves terve volt, az üzem új műszaki megoldások bevezetésével és a munkások szakmai tudásának elmélyítésével jelentős mértékben növelte az áruk minőségét. A már elért sikerek újabbakra serkentenek. A ZIL munkásai a 11. ötéves tervet is az előzőhöz hasonló jó eredményekkel akarják teljesíteni, s ezért már januárban élénken vitatták, boncolgatták, elemezték az üzemre váró új feladatokat. Január végén az üzem valamennyi részlegében munkás- gyűlést tartottak, ahol megvitatták az SZKP gazdasági és társadalomfejlesztési tervezetét a 11. ötéves tervidőszakra. A munkások alaposan felkészültek a gyűlésre: szinte valamennyiük kezében ott voltak a lapok a tervezettel, s abban bejegyzések, aláhúzott sorok, bekezdések. A fokozatosan kibontakozó élénk vita bizonyította, hogy a dolgozók sajátjuknak tekintik ezt a tervet. Átgondolt, megfontol javaslatokat terjesztettek elő a terv lehető legteljesebb, hatékony megvalósítására. A munkások, mesterek, mérnökök véleménye megegyezett abban, hogy az új népgazdaság-fejlesztési terv, amely a párt társadalmi-gazdasági politikájának kifejezője, a nép anyagi és kulturális színvonala állandó, töretlen emelését tartja szem előtt. A felszólalók megállapították, hogy az anyagi és szellemi értékek a nép munkájából születnek, s ezeket a Szovjetunióban az emberek szükségletei kielégítésére használják fel. Vagyis a jobb munka törvényszerűen a szovjet emberek magasabb élet- színvonalát eredményezi. Az SZKP KB tervjavaslatával összhangban a ZIL munkásai kötelezték magukat, hogy a gépjármüvek és a tartós fogyasztási cikkek gyártása során egyaránt azok megbízhatóságára, kitűnő minőségére, az esztétikus kivitelre, az egyszerű kezelhetőségre és az ésszerű takarékosságra fognak törekedni. Felmerült a magas minőségi mutatók meghatározó szerepének kérdése is a munka díjazásában, valamint a kölcsönös felelősség fokozásának problémája a termék- előállítás minden szakaszán. A Lihacsov Autógyárban a viták, a szocialista munkaversenyek mellett a kongresszus előtti aktivitásnak volt egy további érdekes, szép eseménye is. Az üzemben megrendezték a szovjet kultúra napjait, melyek keretében a főváros több mint száz írója, költője találkozott a dolgozókkal. Moszkva íróinak és az autógyár dolgozóinak barátsága nem új keletű. A mindkét fél számára hasznos gyümölcsöző kapcsolatok kialakításánál még Makszim Gorkij bábáskodott. Az ilyen jellegű akciók is bizonyítják, hogy az autógyár dolgozói nemcsak munkájukkal szolgáltatnak követésre méltó példát. • Lihacsov Autógyár. Útra készen a ZIL-ek (j. Uszpenszkij felv.) (Folytatás az 1. oldalról) 1981. II. 22. cselekvő egységben jár el. Ha végignézünk a Szovjetunió történelmén - a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól kezdve egészen napjainkig - megállapíthatjuk, mindenkor a nép jobb sorsa, az emberek érdeke határozza meg a párt és kormány gazdaságpolitikai stratégiáját. Az új, 11. ötéves terv, melynek tervezetét a SZKP KB ,,A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányai 1981-85- ben és az 1990-ig terjedő időszakban“ címmel bocsátott össznépi vitára, alapvető feladatának az életszínvonal emelését tekinti. Az imperialista erők fegyverkezési őrülete ellenére a Szovjetunió csökkenti a védelmi kiadásokat. Már 1981- ben 0,3 százalékkal lesz kevesebb ez az összeg, mint 1980-ban. Viszont szociális és kulturális célokra - közoktatás, egészségügy, társadalombiztosítás - 4,7 százalékkal többet költenek, vagyis az állami költségvetés 34,2 százalékát - 102 milliárd rubelt. Az öntudatos szovjet emberek számára természetes, hogy az ilyen hatalmas összegeket kizárólag szorgalmas, önfeláldozó munkával lehet előállítani, tehát tevékenyen támogatják a párt emberközpontú politikáját.A még jobb eredmények elérése érdekében a Szovjetunióban szocialista munkaversenyek folynak, melyeket a dolgozók legjobbjai kezdeményeznek. Az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére megrendezett szocialista munkaversenyt a főváros dolgozói hirdették meg. Ezrek kötelezték magukat, hogy a kongresszus napjára teljesítik a 11. ötéves terv első éve két hónapjának tervét. Február 23-án sokan a megtakarított energiával, nyersanyagokkal fognak termelni. Például a főváros Zsdanov körzetének több mint három és fél ezer dolgozója, a Perov körzet kétezer dolgozója vállalta, hogy a kongresszus megnyitásáig teljesíti az első negyedév tervét. A Frunze Textilgyár 1981 -ben 10 tonna gyapot, 10 tonna fonal, 200 ezer kilowattóra villamos energia megtakarításával számol. Csak Moszkvában összesen több mint 300 ezer dolgozó vállalt ilyen és ehhez hasonló kötelezettséget. Az ipari üzemek, kutatóintézetek a kongresszusig a legkorszerűbb tudományos eredmények felhasználásával megközelítőleg 700 különböző korszerű termék gyártását dolgozzák ki, mindenekelőtt a lakosság számára. Á Krasz- nij Proletarij üzemben megkezdik a nagy teljesítményű, automata vezérlésű fémforgácsoló-gépek sorozatgyártását. A fővárosi szállítóvállalatok vállalták, hogy két hónap tervén felül még 300 ezer tonna árut szállítanak, s a kongresszus napján az összes gépkocsi megtakarított benzinen fog szállítani. Hogy a szovjet főváros állandóan fiatalodik és szépül, az elsősorban az építők érdeme. A kongresszus tiszteletére teljesítik kéthavi tervüket, s ezenkívül a kongresszus napjára idő előtt átadják az össz-szövetségi Kardiológiai Központ röntgenkészletét, két iskolát, egy rendelőintézetet és 24 ezer négyzetméter területű lakótelepet. A moszkvai munkások képviselőinek január 9-i találkozóján határozat született arról, hogy a kongresszus tiszteletére a főváros üzemei közösen több mint 200 olyan terméket állítanak elő, melyek kiérdemlik a kiváló minőségű áru elnevezést. A szovjet főváros dolgozói tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy Moszkva példás kommunista város legyen. Ebben a törekvésükben sok követőre találnak a Szovjetunió egész területén. A Szovjet emberek grandiózus épitömunkájában a kommunistáknak jut a vezető szerep, akiknek legjobbjai most ülnek össze, hogy értékeljék a már elért sikereket és kitűzzék az elérendő célokat. Az oldalt írta és összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA Marija Scserbakova szövőnő, az SZKP XXVI. kongresszusának küldötte A brjanszki textilgyárban dolgozik, de neve nemcsak szőkébb hazájában vált közismertté. Erre a hírnévre megbecsülést és csodálatot kiváltó munkájával tett szert: megelőzve az idő gyors haladását, 1980. szeptember 22-re már két ötéves terv feladatait teljesítette. Miből is született ez a teljesítmény? A hosszú évek tapasztalatából, a mesterség összes fortélyának ismeretéből, az ügyesen megtakarított másodpercekből, melyek percekké, órákká, napokká..., terven felüli termeléssé váltak. Marija Scserbakova munkája jól példázza, hogyan lehet ügyes kezekkel, jó szervezéssel, lankadatlan akarattal, a munka őszinte szeretetével elismerésre és követésre méltó eredményeket elérni. Marija Scserbakova szövőnő a textilipar sokezres kollektíváját fogja képviselni a kongresszuson. S ebben a kollektívában nemcsak ö ért ilyen kiemelkedő eredményt. A szakma nevéhez méltó ajándékkal érkezik a legfelső pártfórumra: vállalta, hogy a kongresszus megnyitásának napjáig teljesíti a 11. ötéves terv első éve hét hónapjának feladatait. 4
