Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-11 / 1. szám
A hhoz, hogy működjék a Nureki Vízierőmü kilenc turbinája a Puliszangin-szorosban, 300 méter magas gátat építettek, és több, összesen 36 kilométer hosszú hegyi alagutat vágtak. A természet ugyancsak meglepte a Pamír-hegységbe érkező vízierömü- építóket: hósapka került a Himalája magasságú csúcsokra, s ezüstösen csillogó gleccser-gallérokba bugyolálta őket. Ezek a gleccserek vetekednek a délisarkvidékiekkel: kilométernyi vastagon, több vizet rejtenek magukba, mint amennyi az Arai-tóban van. A Pamir nem fukarkodik kincseivel. A gleccserek jégkristálya a patakoké lesz, a patakok egyesülnek, felszippantják a források vizét, összegyűjtik erejüket, s minél messzebbre kerülnek bölcsőjüktől, annál rakoncátlanabbá viselkednek. Néhol magukkal ragadják a köveket, máshol alámossák a partot, de akár kőtömböket is képesek a sziklákhoz csapni- .Ilyen folyó a Vahs is, ami tadzsikul ,, féktelent“ jelent. Mit neki egy kőtömb? Még egy híd sem állhatja útját. Ha pedig medréből kilép, mezőket, kerteket pusztít el. Ereje vetekszik a nagy folyamokéval. Az emberek döntöttek: dolgozzon a Vahs úgy, mint egy nagy folyó. Hajtsa vízierőművek turbináját. ÖTSZÁZ ÚJ SZAKMA SZÜLETETT 1981. I. 11. Tádzsikisztánban és a vele szomszédos közép-ázsiai szövetségi köztársaságban, Üzbegisztánban és Kirgiziában, a nureki előtt is épültek már vízi erőművek. A Puliszangi-szorosban megkezdett munka viszont páratlan a vízierömű-épí- tés gyakorlatában. Sehol a világon nem építettek még Eiffel-torony magasságú gátat, sem a mélyben elrejtett hatalmas vízhűtésű hidrogenerátorokat, sem pedig a vízelvezető alagutak magas nyomású gömbzsilipjeit. A gát építéséhez szükséges 52 millió köbméternyi földet és a vízi erőmű valamennyi berendezését a szeszélyes hegyi szerpentineken szállították fel, ahol még kerékpáron is veszélyes felmenni annak, aki ezt nem szokta meg. A legfőbb veszedelmet mégis a „kilences erősséggé“, a föld mélyéből kiinduló „hegyi viharok“ jelentették. Nem véletlen, hogy a legkiválóbb szovjet szeizmológusok a földrengés-előrejelzés tanulmányozására kutatási területként éppen ezt a térséget választották. Vállvetve dolgoztak itt a tudósok és az építők. Az előbbiek vigyázták a természeti erőket, az utóbbiak pedig zúzták a sziklákat. Természetesen az eltelt tizenöt év alatt, ameddig az építés tartott, sok minden megesett Nurek, az új város egyik utcáját Mihail Gyikarevről nevezték el. Ó az egyik alagút elövájása során lelte halálát. Az alagutak, a gát, de maguk a városi házak is azóta már nemegyszer bizonyították szilárdságukat. De hogyan viselkedett Vahs? kezdetben persze makacskodott, sok bosszúságra adott alkalmat. Aztán kissé lehiggadt, szélesre áradt, kétszáz méter mély víztárolóvá alakult, s most tíz és fél milliárd köbméter víz gyűlt fel benne. Azok, akik még emlékeznek a régi Vahsra, alig hisznek a szemüknek: a folyót, amely korábban a termékeny földek pusztítója volt, most Keleten mindenütt tiszteletet kiváltó szóval - a ,, mirabbal“ illetik, vagyis nedvességet adó folyamnak nevezik. A Vahs termékennyé tette a Javan- völgyét, amit egykor „víztelennek“ neveztek, s ahol a vékony szálú gyapotból ma a világon a legnagyobb termést takarítják be. A nureki „tenger“ biztosítja az Amu-Darja, az egyik legnagyobb ázsiai folyó kellő vízszintjét, lehetővé téve, hogy az üzbég és a türkmén gyapottermesztők az utóbbi években mindig egyenletesen jó termést takaríthassanak be a „fehér aranyból“. A közgazdászok kiszámolták, hogy csupán az öntözés révén megtérültek a befektetett költségek. Mire ugyanis a Nureki Vízierömúvet teljes kapacitásra kapcsolják, akkorára az erőmű már 23 milliárd kilowattóra mennyiségű energiát szolgáltatott. Ez évtől kezdve pedig évente több mint 11 milliárd kilowattóra áramot fog termelni. Egy 3,8 millió lakosú köztársaság számára ez nagy előrelépést jelent. De a Vahs jelentősége túlnő a köztársaság határain. A gazdasági élet vérkeringésében a villamos erőművek a szív szerepét töltik be. A Nureki Vízierőmü, a köztársaság tizedik ötéves tervének legfontosabb beruházása, a Dél-Tadzsik Területi Termelési Komplexum szíve.- Egységes gazdálkodási mechanizmusról van szó - magyarázta Kahar Mahkamov, a Tadzsik SZSZK Miniszter- tanácsának elnökhelyettese. - Együtt található itt az energetikai, a bányászati, valamint a feldolgozói ipar. Ezeket kiszolgáló, kisegitg és karbantartó üzemek, hírközlő és közlekedési vonalak egészítik ki, új városok és települések épültek, amiket kommunális létesítményekkel láttak el. A szovjethatalom idején Tádzsikisztánban szinte valamennyi iparágat képviselő hatalmas üzemek és gyárak épültek. Mégis a terület most létesülő üzemei adják majd a jelenlegi ötéves terv során a köztársaság ipari termelése növekedésének 40 százalékát. Következésképp a korábban épült üzemek - számuk több mint 400 - biztosítják a növekedés 60 százalékát. De mit is építenek itt? Turszunzade város régi neve Regar. Valaha a Nagy Selyemút mentén született, s virágzott, amíg a karavánkereskedelem létezett. Aztán hosszú időre a feledés homályában merült A Nureki Vízie- römü közelsége tette lehetővé, hogy ide telepítsék a Szovjetunió egyik legnagyobb alumíniumüzemét. A Vahs vize keltette életre a másik szunnyadó városkát is: Javant. A település gyapottermesztó oázissá változott. A nureki vízienergia révén itt sok minden megvalósulhatott, amire azelőtt gondolni sem mertek. A Javanban épülő elektrokémiai üzem már szállítja termékét a tur- szunzadei fémmunkásoknak, a műtrágyagyáraknak, valamint az ipari hütőházakAz öntözött területek gazdag termést adnak ban és az élelmiszeripari üzemekben. Javanban ma több mint 100 ezer ember él. Az alumínium- és az elektrokémiai üzem ma már országos jelentőségű. A jövőben Dél-Tadzsikisztán a szén, a színes- és nemesfémek fontos kiterme- löjévé, a precíziós- és a mezőgazdasági gépgyártás egyik központjává válik. A köztársaság mezőgazdasága és ipara a Vahs energiáját ötszáz különféle szakmában hasznosítja.- AMIKOR A „ROBBANÁS“ NEM JELENT KATASZTRÓFÁT A tizenöt szovjet köztársaság közül elsősorban Tádzsikisztán agrárjellegű. A lakosság mindössze 35 százaléka él városokban. A pamíri települések meszsze és nehezen megközelíthető helyen fekszenek, és ez hosszú ideig hátráltatta a falusi lakosság városba áramlását. A hegyi lakók ezenkívül megszokták azt is, hogy nagy családokban élnek: együtt vannak szülök, a gyerekek, az unokák... A hetvenes években a köztársaság lakossága 31 százalékkal gyarapodott, ami a legmagasabb arány Szovjetunióban. A gyakorlat azt mutatja, hogy a völgyekben sem a legeltető állattartás, sem a gépesített földművelés, még a kertészet sem igényli a munkaerő beáramlását. A régi tadzsik üzemek munkaerő- problémáit is a városok lakóira támaszkodva lényegében meg tudják oldani. így aztán a Dél-Tadzsik Területi Termelési Komplexum sok egyéb mellett felszívja a fölös falusi lakosságot. Persze csak első pillantásra ilyen egyszerű minden.- Amikor a nureki építkezés elkezdődött - mondja Fajzullo Asuralijev, kotró- gépkezelő-brigádvezetö, a Tadzsik SZSZK Legfelsőbb Tanácsának Elnökségének tagja néha mulatságos dolgok történtek. Például az erős falusi legények nem voltak hajlandók megtanulni a 27 tonnás biilentős teherautók és hatalmas exkavátorok kezelését. Valamiféle lélektani gátlás alakult ki bennünk, még azokban is, akik egyébként jól vezették a hagyományos gépeket. Aztán végre szünidei munkára hozzánk érkezett néhány autószerelőtanuló, akik szintén hegyi lakók voltak. Megtettük őket instruktoroknak, s ahogy mondják, a jég megtört. A legtöbb falusi fiú nemcsak mestere lett új szakmájának, hanem még jó szervezési képességekről is tanúságot tett. Mu- habbat Safirov például lehozta négy fivérét a hegyekből, s az építkezés befejezéséig egy egész komplett brigádot vezetett. Mindez 15 évvel ezelőtt történt. Ma, amikor a köztársaságnak évente 40-45 ezer új szakmunkásra van szüksége, a munkásképzés rendszere természetesen megváltozott. Hetvenkét szakmunkásképzőt hoztak létre, ezek közül 38- ban a fiatalok a szakmával együtt megszerzik a középfokú végzettséget is. Tur- szunzadeban hamarosan színesfémipari technikum nyílik. Sokszorosára nőtt a köztársaság fővárosa, Dusanbe felső- oktatási intézményeiben tanulók száma. Ezt a problémát tehát megoldották, de újak merültek fel. A falusi lakosság városba áramlásával szükségessé vált a nők foglalkoztatása. Nurekben, Turszunzadeban és Javanban olyan iparágazatokat is telepítenek, amelyek hallatára meghökken az ember: ruhagyárakat, nagy porcelánüzemeket, könnyű- és élelmiszeripari üzemeket. Az itt gyártott termékek mennyisége meg fogja haladni a helyi szükségleteket, s minden bizonnyal a köztársaság határain túl találnak majd piacra.- Van tehát elég gondunk - mondja Kahar Mahkamov -, de valamennyi a társadalmi infrastruktúra tökéletesítésével függ össze. Ezért az üzemek építésének költségvetésébe mindenkor belekalkuláljuk a lakóházakra, az iskolákra, a bölcsődékre, a klubokra, a könyvtárakra s a mozikra fordítható kiadásokat is. Nurekben, az egykori ,,kislak“-ban több mint 5000 lakást, 2600 tanuló számára iskolát, a kicsinyeknek óvodát és bölcsődét építettek, melyekben mintegy 1300 gyerekről gondoskodnak, még sportkombinátról sem feledkeztek meg. Ez a dolog rendje, bár előre nem látható esetek is előfordulnak. Egy évvel ezelőtt, a Nureki Vízierőmü építésének befejezésekor hozta első termését a 250 hektáron elterülő gránátalmakert. Rossz, köves talajon szabad időben maguk az építők termesztették a gránátalmát: egy hektárról 80 mázsa termést takarítottak be. Az idén ezek az építők azonban már nem ízlelgethetik az édes-savanykás gyümölcsöt. Tavaly év végén új tájak felé indultak: ilyen a szakmájuk. Jó részük most a Vahstól mintegy száz kilométerre északra, Rogun településén dolgozik. Itt még a nurekinél is nagyobb vízi erőmű épül, melynek teljesítményét csupán a szibériai Jenyiszejen épült erőműóriások előzik meg. Távlatokban azonban a Vahsé lesz az elsőség, minden kilométere ugyanis háromszor több energiát rejt magába, mint a Jenyiszej. Nincs messze az az idő, amikor a Pamírban nyolc vízi erőmű épül fel a Vahson, s együtt évente 43-45 milliárd kilowattóra elektromos energiát fognak adni. (A szovjet sajtó anyagai alapján) ¥ r~ 2“ 0) s <» > a> i N 0} N ff) < ■ h ff) O folyók,
