Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-11 / 293. szám, péntek
A marxizmus oroszországi eloftarcosa Emlékezés G. V. Plehanovra, születése 125. évfordulóján űr szó 1981. XII. 11. G eorgij Valentyinovics Ple- hanov az orosz és a nemzetközi szocialista mozgalom sajátos, kimagasló egyénisége volt — egyike a legelső orosz marxistáknak. Életútja, politikai tevékenysége, elméleti munkássága korunk kommunista és munkásmozgalma számára értékes forradalmi örökséget, ✓egyszersmind okulásul szolgáló tanulságokat is Jelent. 1856. december 11-én kisne- mesi családban született. Oroszországban ebben az időben egyedül a forradalmi demokraták képviselték a társadalmi haladást. Eszméik eleinte főleg a forradalmi értelmiség köreiben terjedtek, később pedig a narodnyik mozgalom ideológiai alapját fejezték ki. Ez a Jellegzetes orosz koreszme — amely szerint náluk a kapitalizmus véletlen jelenség, ezért annak megkerülésével az értelmiség által vezetett parasztság a szocialista forradalmi átalakulás fő ereje — a fiatal Plehanovot is magával ragadta. 1875-ben a pétervárl bányászati főiskola hallgatójaként bekapcsolódott az általa is forradalminak vélt mozgalomba. Akkoriban a fiatal értelmiség mellett bevonták a mozgalomba a munkásság ön- tudatosabb rétegét is, s a forradalmi erők összefogása érdekében 1876-ban Föld és Szabadság néven egységes titkos szervezetet hoztak létre, amelynek Plehanov is tagja volt. Ez azonban a harci taktika kérdésében keletkezett nézeteltérések miatt 1879-ben két részre szakadt. Ezután a forradalmi hagyományokat követő Általános Földfelosztás nevű narodnyik szervezet vezetője lett, de közeli munkatársával, Vera Ivanovna Zaszulics-csal és másokkal együtt 1880-ban Svájcba emigrált. Tulajdonképp a 80-as évek elején szakított a narodnyik mozgalommal, amely honi földön is ártatlan liberális mozgalommá vált. 1883-ban Genfben társaival, Vera Ivanovna Zaszulics-csal, Pavel Bo- riszovics Akszelroddal és másokkal megalapította a Munka Felszabadítása néven az első orosz marxista szociáldemokrata csoportot. Tagjai, szakítva a narodnyik mozgalommal, nagy érdemeket szereztek a marxizmus oroszországi megalapozásában. Lefordították orosz nyelvre Marx és Engels főbb müveit, külföldön kinyomtatták, és titokban terjesztették Oroszországban, ahol a ogyesszai Délorosz Munkásszövetség, majd a pétervárl Orosz Munkások Északi Szövetsége hatósági üldözése és erőszakos feloszlatása után a többnyire szétszórtan és illegálisan működő munkásszervezetek eszmei tudatosságának kialakításában nagy szolgálatot tettek. Ekkor kezdődött Plehanov életének s elméleti munkásságának marxista szakasza. A tudományos szocializmus elfogadására Herzen, Belinszkij, Csernisevszkij és Dobroljubov forradalmi demokraták eszméi készítették elő, marxistává azonban Marx és Engels műveinek tanulmányozása révén vált. Plehanovnak erre az időszakra eső elméleti munkássága roppant hasznára vált az orosz munkásmozgalomnak. Tehetségét és kivételes irodalmi képességét a marxizmus meg- lndoklásának, megvédelmezésé- nek s oroszországi terjesztésének szentelte. A Szocializmus és politikai harc; Nézeteltéréseink; valamint A monisia történetfelfogás kérdéséhez című munkái megtisztították a talajt a marxizmus oroszországi befogadásához és későbbi győzelméhez. Az orosz marxisták közül Plehanov volt az első, aki felvette a harcot a narodnyik elméletek ellen, s műveivel komoly csapást mért a na- rodnyikok egész ideológiájára — sőt felvetette az oroszországi marxista párt megszervezésének gondolatát is. Az 1883— 1903 közötti időszak volt Plehanov életének legértékesebb s elméleti munkásságának legtermékenyebb időszaka. Számos olyan marxista jellegű filozófiai munkát Irt, amelyekben eredményesen szállt síkra a filozófiai materializmus védelmében, s erélyesen harcolt elsősorban a Bernstein-féle re- vizionizmus és a machizmus tulajdonképpen az empíriokri- tietzmus („kritikai tapasztalat“) szubjektív idealista filozófiai irányzata ellen. De Plehanovnak, valamint a Munka Felszabadítása csoportnak megvoltak a maguk tévedései, hibái is. A csoport programjában még megmaradtak bizonyos narodnyik nézetek csökevényei, például megengedhetőnek tartotta az egyéni terror taktikáját, azonkívül Plehanov sem ismerte fel még akkor, hogy a proletariátus csak a parasztsággal szövetkezve döntheti meg a cári elnyomó rendszert s vívhatja ki a szocializmust. Helyette a liberális burzsoáziát tekintette olyan erőnek, amelyre a forradalomban támaszkodni lehet. Plehanovnak ezek a tévedései voltak későbbi men- sevik nézeteinek csírái. Georgij Valentyinovics Plehanov M indazonáltal munkásságában kiemelkedik a materialista történetiéi fogás több kérdésének marxista feldolgozása. A marxizmus filozófiájáról írt legjobb művei az emigrációban töltött időszakából származnak, az említettek mellett A marxizmus ludomá- nyos alapproblémái; A materialista történetfelfogásról; A személyiség történeti szerepének kérdéséhez; A vallásról; Adalékok a materializmus történetéhez. Elméleti munkásságáról Lenin később így vélekedett: Óriási személyes érdemeket szerzett a múltban. Húsz éven át 1883-tól 1903 ig egész tömeg nagyszerű művet írt, különösen az opportunisták, a ma- chisták és a narodnyikok ellen." De Lenin ugyanakkor rámutatott, hogy Plehanov filozófiai munkásságában nagy érdemei mellett súlyos tévedéseket is követett el. így például Plehanov durva hibát követett el azáltal, hogy a marxista ismeretelmélettel ellentétes hierog- lifa-eiméletet támogatta, hogy elválasztotta az ismeretelméletet a dialektikától, nem látta e kettő egységét, nem ismerte fel, hogy a dialektika a marxizmustól elválaszthatatlan ismeret elméleti módszer. Azonkívül nem határolta el pontosan egymástól a tapasztalat idealista és materialista értelmezését sem, s így kibúvót hagyott az idealizmus számára stb. Plehanov tévedéseinek elméleti gyökere az volt, hogy nem értékelte kellőképpen azt a tartalmában és módszerében egyaránt újat, amellyel a marxizmus megalapítói minden addigi bölcseleti irányzattól merőben különböző, kikezdhetetlen filozófiai rendszert alkottak. Hibainak társadalmi gyökere pedig a polgári liberalizmus és a nyugat-európai opportunizmus rá gyakorolt hatásában rejlett. Plehanov tehetséges iroda- lomkritikus is volt. Cikkeiben a marxizmus tanításait alkalmazva harcolt az irodalom eszmeiségéért a „művészet a művészeiért“ felfogásában megnyilvánuló dekadens irányzat ellen. Elemzéseiben azonban gyakran nem a vizsgált müvek objektív tartalmára, lényegi mondanivalójára, hanem főleg szerzőik világnézeti kinyilatkoztatásaira, pontosabban kijelentéseire összpontosította a figyelmét. M egalakulásától kezdve, 1889 óta tevékenyen dolgozott a II. Internacionálé vezető szerveiben, aztán pedig 1898 márciusában Leninnel együtt részt vett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt létrehozásában, valamint az Iszkra (Szikra), az orosz forradalmi marxisták első illegális lapjának szerkesztésében. Az OSZDMP 1903-ban tartott II. kongresszusa után Plehanov az opportunistákkal való békülékenység álláspontjára helyezkedett, szembekerülve Leninnel s az őt követő bolsevikokkal. Nem sokkal később kivált az Iszkra szerkesztőségéből is. Az I. világháború időszakában a II. Internacionále opportunista vezetőivel együtt a szociálsovinizmus útját járta. Jóllehet, a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal szemben ellenséges érzületet tanúsított, de a mense- vizmus más követőivel ellentétben nem vett részt a szovjethatalom elleni aktív harcban. Hogy életének utolsó negyedében Plehanov az opportunizmus talajára került, alapvető szemléleti hibájával magyarázható. Leninnel ellentétben, nem vette számításba országa fejlődésének sajátosságait az imperializmus és a proletár forradalmak korának új, konkrét történelmi viszonyai közepette — hogy a forradalmi mozgalom központja éppen Oroszországba helyeződött. Mindez azonban nem csökkenti korábbi forradalmi tevékenysége és elméleti munkássága értékét. Nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, 1918. május 30-án hunyt el. MIKUS SÁNDOR Büszkék lehetnek A Szlovák Magnezit mű vek Jolsvai (Jelšava) üzeme nem- csalk arról közismert, hogy dolgozói szinte hagyományosan sikerrei teljesítik az egyre növekevő termelési, gazdasági feladatokat, hanem arról Is, hogy ebben a fontos bányaüzemben működik a rozsnyói (Rožňava) járás egyik legnagyobb, elkötelezetten dolgozó kommunistákból álló pártszervezete. Talán hangsúlyoznom sem kell, hogy éppen ennek köszönhető a bányaüzem eredményes tervteljesítése. A kommunisták, a közismert Kret, s Kocsis szocialista munkabrigád és többi lelkes kai leik tív a példamutatásának itt vonzó, mozgósító ereje van. Ez a kommunista elkötelezettség mély gyökerekből fakad. Méltán büszkék a jolsvai üzem kommunistái arra, hogy a párt és társadalom éledében bekövetkezett bonyolult időszakban 1968—69-ben is hűek maradtak marxista—leninista elveikhez, nyíltan kiáMtak dolgozó népünlk vívmányainak védeilme mellett. A párt vezető szerepe vitathatatlanul érvényesül az üzem politikai, gazdasági és társadalmi életéneik minden szakaszán. Ment itt nemcsak egyetértenek az emberek a párt politikájával, hanem azt megértve, a párt figyelmeztető szavait megszívlelve, szinte egy emberként fáradoznak megvalósításáért. Hogy milyen forrásból fakad a jolsvai magnezitüzem kommunistáinak és többi dolgozójának szilárd politikai öntudata, elkötelezett tsége? Erre a kérdésre az SZLKP Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottságán kaptuk meg az első választ. Itt tudtuk meg, milyen bőrül- tekintő, céltudatos munkát végez az üzemi pártbizottság a politikai nevei és, továbbképzés terén. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Ján Laššan mérnökkel, a jolsvai magnezit- üzem pártbizottságának alelnökivel is. — A politikai nevelés jelentőségével itt mindenki tisztában van. Tagadhatatlan, hogy a kommunisták és üzemünk többi dolgozójának politikai képzettsége hatással van gyakorlati tevékenységiiikre, növeli c se lek vöké peségük et a politikai, gazdasági és társadalmi élet minden területén. Ezért arra törekedtünk — s ezt tesz- sziik ma is —, hogy szilárdítsuk pártunk eszmei-, politikainevelő és gazdasági szervező munkájának egységét és a párt oktatásból tkiküszö'böljük a felületességet. A formaságokhoz való ragaszkodás minden munkában káros, de a neveíés szakaszán haitványozottan az. Bátran állíthatom, hogy a mi üzemünkben végzett politikai munka, így a pártoktatás is, mentes a formaságoktól. Nem túlzók, ha azt mondom, részben ennek köszönhető, hogy a politikai nevelés hatékonysáÄ tormák bizonyítanak Az eszmei nevelés és c munkaszervezési problémák Törető hengerszék, síkszíták. Olyan malomipari gépek ezek, melyek működési elvét jól ismerik az oroszkai (Pohronský Ruskov) malomban. És ugye furcsa lenne, ha az ott dolgozóknak meg kellene magyarázni, hogy mi a darálás, az őrlés, vagy a hántolás? A malomban dolgozó ifjú kommunista, Lukács Sándor, aki gépkocsivezető, tehát közvetlenül nem érdekelt a malomipari munkában, de mégiscsak a malomhoz tartozik, többet is tud. Ez ugyebár természetes. Mi szüksége van azonban gépismeretre, gyártási Ismeretekre Mezőszállási Károly elvtársnak, a csatai (Cata) alapiskola igazgatójának? Miért foglalkoztatják a korpa hasznosításának módozatai, meg a pneumatikus szállítási mód, és a kapacitás fokozásának lehetőségei? — Hozzájuk számítónak tartom magam — mondja —, már évek óta, hiszen a malomban dolgozók partoktatási tanfolyamának előadója vagyok. Természetesnek tartja ezt Ciglan Béla elvtárs, a malom pártalapszervezetének elnöke is, aki nem • ok nélkül hangsúlyozza: — Fontos, nagyon fontos, hogy aki magyarázza a kongresszusi határozatokat, a munkatermelékenység fogalmát, az értsen is a mi munkánkhoz. Ezért természetes az Is, hogy a pártoktatásí előadásra, vagy szemináriumra készülve ők ket- ten végigjárják a malmot, megvitatják a problémákat. — Asítozás? Unatkozás? Fir- kálgatás a papírra? Pillantga- tás az órára? Pisszegés vagy sugdolózás? — Ilyen nincs. Magyarázata és oka: — Kérdéssel, mindenkit érdeklő, mondhatjuk úgy is, hogy elevenbe vágó kérdéssel kezdődik mindegyik előadás. A tanfolyamnak 28 hallgatója van, közülük 5 pártonkívüli, 9 nő. A hallgatók átlagos életkora 37 év. — Inkább a résztvevők megjelölést használnám — mondja Mezőszállási elvtárs —, mert amikor szót kapnak, nem hallgatnak. Sőt, kérdeznek inkább. Ami pedig külön is említésre méltó, a fiatalokat sok minden érdekli. A már említett Lukács Sándor és Éva Furárová kérdéseit pedig azért tartja számon mind az előadó, mind a pártelnök, mert azok nem puszta kíváncsiskodásból fakadnak, viszont elgondolkodtatják a többieket. — Jól kérdezni, okosan kérdezni nem könnyű. Tájékozódást jelent — hallom az indoklást. Persze, nem minden kérdésre kapnak azonnali, gyors választ a kérdezők. Legutóbb is akadt Ilyen: Mi a helyzet jelenleg a Csehszlovákiából Nyugatra hurcolt arany sorsát illetően? gának szintje nálunk állandóan és érezhetően fokozódik. Ezt állapíthattuk meg az elmúlt pártoktatásd időszak értékelésekor is, amikor tizen* nyolc tanfolyamon hatszázílz párttag, illetve tagjelölt vett részt az oktatásban. A továbbiakban az idei pártoktatásra terelődött a szó. ján Laššan alelnök elmondta, hogy a CSKP KB Titkárságának idevonatkozó határozata értelmében, a pártoktatás programja minden alakulat számára egységes. Most hatt alapvető témakör tanulmányozása van folyamatban. — A korábbi éveik jól bevált gyakorlatához ragaszkodva a jelenlegi pártoktatási időszakban is az üzemi pártbizottság irányítása alatt működő, a politikai nevelés kabinetjében tevékenykedő nyolcvanegy tagú előadó testület gondoskodik a vitaindító előadások megtartásáról, viták levezetéséről — folytatta tájékoztatóját az alelnök. — Az eszmei- politikai nevelésben üzemünk több mint kétezer dolgozója vesz részt. Ehhez kapcsolódik — az egységes oktatási terv alapján —, az üzemi szocialista munkaiskolát irányító szakszervezet, valamint a SZISZ üzemi bizottsága is. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk fiatail dolgozóink po litikai nevelésére, akik — a SZISZ KB 11. ülésének határozata szellemében — a ml üzemünkben nyolc oktatási körben fejlesztik politikai tudásukat. Szerencsés és célravezető döntésnek tartjuk, hogy a folyamatban Levő pártoktatási időszak alatt a CSKP XVI. és az SZKP XXVI. kongresszusa anyagának tanulmányozása szerepel az egységes oktatási tervben. Ez óriási lehetőséget nyújt arra, hogy kommunistáink és pártonkívüli dolgozóink, s főleg a fiatalok még közelebb kerüljenek pártunk társ ad ai o m f o r m á 1 ó d ok um e n t u- maihoz, aprólékosabban megismerjék, s meggyőződésből fakadó lelkesedéssel munkálkodjanak a kitűzött célok eléréséért. E rövid beszélgetés során is az a vóleraény alakult ki bennünk, hogy a Szlovák Magne- ziLművek jolsvai (Jelšava) üzemében — a több évtizedes hagyományokhoz híven — a pártbizottság céltudatos munkájának eredményeképpen helyes irányban halad a dolgozók eszmei-politikai nevelése, érvényesül a politikai képzettség és a gyakorlati tevékenység egysége, összehangoltsága. Vallójában éppen mz a célja « politikai nevelésnek. Az tizem (kommunistáinak, többi dolgozójának politikai elköt el eezittsége, a gazdasági feladatok sikeres teljesítéséért kifejtett, lelkes kezdeményezésekből fakadó céltudatos munkája kedvezően befolyásolja a tervi eljesítésit. Jók az eredményeik, ezekre mindannyian büszkék lehetnek. KULIK GELLERT Pontos választ, mindenkit kielégítő magyarázatot kaptak. Ami annyit jelent, hogy bátran megkérdezhették: például azt Is, mire számíthatunk, az áramfogyasztás korlátozása Idején a gépek üzemeltetésével kapcsolatosan? Erre is választ kaptak, hiszen indokolt volt az érdeklődés: legutóbb négy alkalommal módosították a gépek üzemeltetését, szervezték át és módosították a műszakokat, de a tervfeladatot teljesítették. — Ügy szokták mondani — szólok —, hogy az eszmei nevelés hatékonyságát nem lehet a tonnák számával mérni. — Pontosan nem ... — Csak közvetve ... — Talán ... — Mégis, ha ... A malom igazgatója, Milan Jakabšic elvtárs beszélgetésünket hallgatva megjegyzi: — Viszont a tonnák száma bizonyít. És leteszi az asztalra a jelentést, melynek szövegében ott szerepel ez a mondat: a rendkívüli feladatot teljesítve a malom 5392 tonna lisztet Őrölt. Nem kétséges, hogy mit bizonyítanak a tonnák. HAIDO ANDRÁS
