Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-10 / 292. szám, csütörtök

SZÁZ NAP A HEGYEKBEN Hazánk sok-sok tája illethe­tő a szép jelzővel, mert elbű­völ bennünket, meghódít sajá­tos látványával. Ilyen Liptó is, amely a legszebb vidékek kö­zé tartozik. A meseszép lát­vány mögött azonban egykor sok szomorúság rejtőzött, és az itt élő embereknek nem volt idejük arra, hogy a tájait cso­dálják ... Az erdőkben dolgo­zó favágók, a uadrágszíjpar- cellákon küszködő parasztok, a kevés juhot, tehenet tartó pásztorok csak tengődtek. Liptó ma is gyönyörű. Sok minden megváltozott ebben a turisták ezreit csalogató kör­nyezetben, a hegyoldalon le­gelésző tehenek látványa azon­ban maradt, és főleg a nyári hónapokban. Csakhogy a szarvasmarha-tartásnak ez a formája nem jelenti azt, hogy visszatérnek a régi módszerek­hez, csak azt, hogy értékesítik a hegyi legelők termését is. A szarvasmarha-tenyésztés a hegyi körzetekben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek kulcs- fontosságú ágazata, s hazánk­ban az állati fehérje 60 szá­zaléka marhahúsból szárma­zik. A szarvasmarha-tenyésztés viszont eléggé költséges, az erre fordított összeg mintegy 50 százalékában részesedik a gazdaságok összes kiadásai­ban. Ezért indokolt hatékony­ságának a növelése, amelynek egyik útja az olcsó takarmá­nyozási lehetőségek kiaknázá­sa, mint amilyen a legeltetés is. Barangoló állatok A Liptovský Mikulást Álla­mi Gazdaság a szarvasmarha­tenyésztésben jó eredményeket ér el. Főleg azáltal, hogy nyár elejétől az ősz beá lltáig az állatok kinn vannak a hegy­oldalban. Karas mérnöknek, az állami gazdaság igazgatójának a tanácsára mi is megnéztük a gulyát. A gazdaság bobroveci köz­pontjában Éva Volajová zo- otechrtlkussal együtt ültünk be a terepjáró személygépkocsiba. Jozef KarkuSka, a másik zoo- technikus a volán mögé ült. XII. 10. A VILÄG GYAKORLATI MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK PROGRAMJA A modern kor legátfogóbb világnézete, a marxizmus—le­ninizmus igyekszik megváltoz­tatni a világot; valódi ismere­tek alapján megbízható irány­tűje a forradalmi pártoknak és útmutatást nyújt gyakorlati te­vékenységükhöz. A tudományo­san alátámasztott igazság és elvhfi pártosság alapelvén, az elmélet és a gyakorlat egysé­gének lenini elvein alapul. Mint a munkásosztály és az egész történelmi fejlődés for­radalmi tapasztalatainak ál- talánosult elmélete, a mozga­lom gyakorlatával összekap­csolódva fontos anyagi erővé válik. A marxizmus—leninizmus tehát nem pusztán a társadalmi tudat formája, több annál* kulcsszerepe van a szocialista társadalom szellemi életének rendszerében. Nemcsak úgy lép előtérbe — a tudománnyal és az eszmével együtt — mint a társadalom ideológiai ténye­zője, de úgy is, mint az esz­me és a társadalompszicholó­gia egysége, vagy a forradalmi tömegek általánossá vált ta­pasztalata, s amint Lenin rá­mutatott, ezek fontos forrása és előfeltétele. A modern tudomány viszo­nyai közt — amelynek fejlődé­se dialektikusán az integráció irányzatának feltételeihez köti a differenciáció irányzatát —, a marxista-leninista világné­zet a tudományos gondolkodás logikus módjának típusát je­lenti, amely a világ egységes magyarázatát közvetíti a monis- ta filozófia és a dialektikus- materialista kutatási módszer segítségével. A marxista—leni­nista világnézet nem csak az emberek gondolkodására van 1981. hatással, de fontos szociál­pszichológiai összetevő is, amely befolyással van az em­berek szükségleteire, érdekeire, ösztönzi cselekedeteiket, érzé­seiket és állásfoglalásaikat. Bizonyos értelemben jelentős tényező, amely az egyén és a — Tavasszal innét indul el a gulya fel a havasokba — magyarázza Éva Volajová. — A kihajtás nem is olyan egy­szerű. Különösen arra kell ügyelni, hogy az állatok egye­sével menjenek, nehogy beta- szítsák egymást a szakadékba. Megérkeztünk Milan Osad- ský birodalmába. Felemelő lát­vány tárult elénk. A kolompsző egyre köze­lebbről hallatszott, jelezve, hogy közeledik a gulya. Az állatok körül két négylábú „fogdmeg“ ugrándozott; min­ket is megugattak. Milan Osadský pásztor kö­zépkorú, tagbaszakadt férfi. Arcbőrét kicserzette a szél, az eső. — A munkanap hajnalban kezdődik, és késő este ér vé­get — mondotta. — Mi gulyá­sok merőben más munkát vég­zünk, mint a juhászok, nem foglalkozunk például sajtkészí­téssel, viszont a legeltetés na­gyon igényes m untka; naponta több kilométer nagyságú terü­letet is bebarangolunk. A le­gelőt nem kaszáljuk, viszont annál többször járatjuk meg az állatokkal. A napi teendő azzal kezdődik, hogy van itt két tehenem, amelyeket azért tartok, hogy engem lássanak el élelemmel. Ezeket korán reggel megfejem, megetetem, ellátom a kutyákat. Utána megreggelizem, és irány a Je­gelő. Délben az üszők pihen­nek, kérődzenek, utána foly­tatódik a legeltetés. Bizony kitartásra van ahhoz szükség, .hogy valaki kibírja itt azt a száz napot: június elejétől október végéig, elvi­selje az időjárás szeszélyeit, amiből Milan Osadskýnak is kijut. A pásztorkodás azonban már a vérében van. Ezt a fog­lalkozást az apjától örökölte. Az idősebb Osadský gyakran vitte fel magával a fiát a he­gyekbe. Megszokta, megsze­rette ezt az életet. Egy ideig az apjával közösen pásztorko- dortt, mégpedig a helybeli szö­vetkezetben. Az egységes föld- művesszövetkezetet öt évvel ezelőtt hozzácsatolták a Lip­tovský Mikuláš-1 Állami Gaz­dasághoz, s most ennek a ke­retében látja el teendőit. Ügy érzi, hogy munkájára szükség van, szereti is azt, amit csi­nál és ráadásul jól keres. Tájékozódás: kolompszó szerint Megkérdezzük, nem bo­lyong-e el néha egy-egy üsző, hiszen a környéken sok a bo­zót, az alacsony növésű tűle­velű fa .., — Nem is! — hangzik a vá­lasz. — Amelyiknek kolomp van a nyakában, az a „navi­gátor“. A kolomp hangja sze­rint jól tájékozódnak a köd­ben és az esőben is. Ráadásul itt van a két Mtűnő segítőtárs, a két kutya. Nélkülük a 154 állatot aligha őrizhetném. Az asztalhoz ülünk, a pász­tor megfeji a két tehenet, hogy még elindulás előtt meg­vendégelhessen bennünket friss tejjel. Az asztalra kenyér, szalonna kerül, akad néhány konzerv is. — Hetente egyszer hozunk ki élelmiszert a pásztornak, mondja Volajová zootechni- kus. — At élelmet a felesége készíti elő, ő tudja, mit szeret a legjobban a férje. MuradtuiVk még egy rövid baráti beszélgetésre, a pásztor szívesen mesélt a „lenti“ éle­téről is. Megtudtuk, hogy há­rom gyermekük van, mind a három fiú, a legkisebb nyolc­éves. Az év hátralevő részé­ben állatokat etet az állami gazdaság bobroveci telepén. A foglalkozását a világ semmi kincséért sem változtatná meg. Munkájához főleg a havasok­ban eltöltött száz nap miatt ragaszkodik. A nappal lassan estébe haj­lott, de nehezen vonult vissza az est fátyla mögé, mintha arra várt volna, hogy szeren­csésen visszaérkezzünk a völgybe. Mögöttünk hagyva egy olyan helyet, amely nagy hasznot hajt a Liptovský Mi­kulást Állami Gazdaságnak. JOZEF ŠURAN A Dolný Kubín-i járásban október közepén átadták Szlovákia má­sodik legnagyobb szarvasmarha-hizlaldáját, amelyet Hladovkában a námestovói Aqrostav épített. A hizlalda 40 kilós bikákat vásárol fel 14 árvái mezőgazdasági vállalattól és 15 hónap alatt 480 kilo­gramm súlyúra hizlalja fel Qket. A képen: Anna Sprláková etető (Vladimír Gabčo felvétele — CSTK) Folyamatosan értékesítették a zöldséget A komáromi (Komárno) járás egyik legnagyobb zöldségterme­lője a Marcelházi (Marcelová) Efsz. Ez a szövetkezet főleg a korai zöldség termesztéséről hí­res országszerte. A prágai fo­gyasztók már kora tavasszal megismerkednek az itt termelt primőr zöldséggel: salátával, ka­ralábéval. A későbbi hónapok­ban pedig nagyon sok csemege­paprika és salátának való ubor­ka kerül a marcelházi fóliasát­rak alól a prágai dolgozók asz­talára. — A marcelházi kertészke- dőknek — a szövetkezetieknek és a kiskertészeknek egyaránt — nem voltak értékesítési gond­jaik — jelentette ki Bakulár László, az efsz elnöke. — Min­dent felvásároltunk tőlük, ha nem is olyan áron, mint ami­lyennel számoltunk, de megvet­ték és elszállították az árun­kat. Ebbe jelentősen besegített az Ógyallai (Hurbanovo) Gyü­társadalmi csoportok életmód­ját egy teljes történelmi kor­szakon át befolyásolja. Az egyén esetében fontos szerepet játszik az értékrendszer, a tá­jékozódás a tevékenység és ál­lásfoglalás kialakításában, je­lentős hatása van, ösztönzi és szabályozza a személyiséget, formálja az emberek jellemét, befolyásolja a személyiség szá­mos összetevőjét: az érzelme­ket, az aktivitást, a választást. Fontos tájékozódó, szabályozó és motiváló tényezője az új társadalmat építő ember tevé­kenységének és munkájának. A SZOCIALISTA SZEMÉLYISÉG MAGATARTÁSA A szocialista személyiség ál­landó, összefoglaló minőség­jegye, amelyben a szocialista ember minden új tulajdonsága összekapcsolódik, a szocialista öntudat Ez az emberek er-. kölcsi, politikai és jellembeli beállítottságának a központja, amely aktivitásukban, a társa­dalom számára végzett elkö­telezett, alkotó, felszabadult munkában jut kifejezésre. A marxizmus—leninizmus normái szerint a szocialista társadalom emberének szelle­mi élete akkor eszményi, ha a gazdag, sokoldalúan fejlett sze­mélyiségben szerves egységgé kovácsolódik a kiforrott világ­nézet, a szocialista meggyőző­dés, a széles körű műveltség, a gondolat és a tett összekap­csolásának művészete, a szo­cialista erkölcs és a szép iránti fejlett eszétikai érzék. A szo­cialista személyiség szellemi arculatát olyan világnézeti, er­kölcsi és politikai kvalitások, s személyiségjegyek jellemzik, mint a szocializmus és a kom­munizmus ügye iránti odaadás, hazaszeretet, testvéri érzés a Szovjetunió és a töbi szocialis­ta ország iránt, barátság és szolidaritás minden dolgozó ember irányába, a társadalom javára végzett áldozatos mun­ka, a társadalmi tulajdon meg­őrzéséről, és gyarapításöról való gondoskodás, a közösség tisztelete, elvtársi együttműkö­dés, fegyelmezettség, az egyén és csoportok társadalmi fele­lősségének tudata, a jogi és nemzeti elnyomás minden for­májának gyűlölete, gazdag ér­zésvilág és szellemi élet, cse­lekvő érdeklődés a szocialista társadalom eszméinek valóra váltása iránt. Ha az ember gyakorlati tevékenysége során a szociális környezettel kialakí­tott aktív, kölcsönös viszony­nyal, neveléssel és önnevelés­sel fejleszti ki értékrendszerét és világnézetét, ez meghatározó tényezőjévé válik az ideológiai beállítottságnak. Az értékrend- szer és a világnézet megválasz­tása — amelyet jelentős mér­tékben befolyásol a nevelés —, meghatározza az egyéniség ön­megvalósításának általános irá­nyát és jellegét, a belsővé vá­lás külső tevékenységben való megnyilvánulását, az eszmék és értékítéletek gyakorlati munkává való átalakulását. A világnézet, mint az emberi személyiség belsővé vált eleme — mivel befolyásolja meggyő­ződésének kialakulását, jelle­mét, tartós ideológiai beállí­tottságát — fontos eszközzé vá­lik, amely ösztönzi a személyi­ség szabályozását, összefügg a motivációs rendszerrel, s így az emberek tevékenységének, cselekedeteinek fontos indító okává lép elő. A marxizmus—leninizmus ép­pen azért, mert mélységesen igaz eszme, forradalmilag anti- cipáló tanítás, egyidejűleg a világ gyakorlati megváltoztatá­sának is programja; a tudomá­nyos prognózis felállításánál le­hetővé teszi a társadalmi moz­gás közeli és távoli fejlődése távlatainak érzékeltetését; opti­mista tan, a világ megismerhe­tőségének alapelvéből indul ki, határozottan van jelentősége a távlati tervek kialakításában, nélküle nem fejlődhetne sike­resen a szocialista ember sze­mélyisége. A világnézet a többi szociális és ideológiai tényezővel együtt hat a személyiséget ösztönző szabályozókba, a jellem fejlő­désére, vagyis az emberek ide­ológiai beállítottságára és meg­győződésére, az emberi sze­mélyiség érzelmi, akarati, kez­deményező komponenseire. Az ember ideológiai arcula­tát és belső meggyőződését sok esetben az őt ért befolyások és tényezők alakítják. Az em­berek meggyőződését gyakorta a tradíció ereje, a szociális szokások, azon szociális cső port vagy társadalom életmód­jának állandó normái alakítják, amelyhez az egyén tartozik, vagy pedig önállóan döntenek egy bizonyos értékrendszer vagy világnézet elfogadásáról, s ezt fokozatosan átveszik. Meggyőződésüket saját életta­pasztalataik, hitük és emocioná­lis élményeik alapján alakítják ki a köztudat szintjén, egy- szersmint az ideológiai tudat és tudományos megismerés színvonalán. Bár a szocialista ember vi­lágnézetét, tudatát és belső meggyőződését az objektív fel­tételek és szubjektív tényezők formálják, a spontán és szer­vezetlen benyomások, szerep­hez jutnak a szándékos és rendszeres hatások is (az is­kola, a társadalmi szervezetek, a tömegtájékoztató eszközök, a munkahely, a családi kör stb.) vagyis az egész szocia­lista társadalom és életmód; pótolhatatlan szerepe van a párt céltudatos és fáradhatat­lan ideológiai nevelő munká­jának és az emberek társada­lompolitikai aktivitásának. A belsővé vált világnézet az egyén esetében hozzájárul a jellembeli tulajdonságok és a hosszú távú érzelmi diszpozí­ciók kialakulásához, ettől függ a szándékos tettek és elhatá­rozások szabályozása, az ember szabad és öntudatos cselekvé­se; mindez rendszerint meg­győződéssé válik, vagyis a né­zetek, indítékok, álláspontok rendszerévé, amelyek befolyá­solják az egyén tevékenységét és magatartását. VLADIMIR GRULICH mölcs- és Zöldségtermelők és Értékesítők Kooperációs Társu­lása, amely biztosította a zöld* ségfélék elszállítását. A korai zöldségféléknél —* főleg a saláta és a karalábé ese­tében — fontos szerepe van a szállítás rugalmasságának. A termelőnek és kereskedőnek ez egyaránt érdeke. Jobb a friss árut kínálni, mint a fonnyadtat, és a vásárló is szívesebben ve­szi meg a friss árut. Ezt úgy ol­dották meg, hogy a salátát és a karalábé egy részét tehergép­kocsikkal, a karalábé 60—70 százalékát gyorsteherrel szál­lították. Ily módon 10—12 óra múlva már üzletben volt az áru. A korai zöldségtermesztés lé­nyege, hogy az áru minél előbb piacra kerüljön. Sokszor napok vagy órák döntik el, milyen hasznot hoz a termelőknek. A marcelháziak például salátával 3 nap alatt (havonta 20 gépko­csit indítottak útnak) ellátták a prágai fogyasztókat, utána Plzeübe és Ostravába szállítot­tak. Ezekben a napokban azon­ban csaknem az egész község saláta-lázban volt. Ugyanez megismétlődött a karalábé szál­lításánál is. Az idei évi terv előirányozta, hogy a szövetkezet 310 vagon zöldséggel (paradicsommal, pap­rikával, salátával, uborkával, karalábéval és karfiollal) já­ruljon hozzá az ország zöldség­ellátásához. Az elnökkel folyta­tott beszélgetésem során bete­kintést nyertem, hogyan is si­került mindezt teljesíteni. A koraiakról már tettem em­lítést. A későbbiek során hajta­tással 12 hektáron PCR papri­kát, 4 hektáron pedig salátának való uborkát termeltek a fólia­sátrak alatt. Értékesítési gond­jaik ezeknél a terményeknél sem voltak. A tervezett meny- nyiség megtermett, a pénzbevé­tel már nem volt olyan kedve­ző, mivel a nyáron nagyon hir­telen csökkentek a felvásárlási árak. A fólia alatt termesztett paprikából ebben az évben is elérték a tervezett közel 60 tonnás átlagos hektárhozamot. Az előző években sikeresen termeltek Marcelházán papri­kát konzervgyári célokra. Az idén e terményt 40 hektáron termesztették — szabadban, de a jégeső alaposan tönkretette a termést. Ebben az esetben a szövetkezet kárát az Állami Biz­tosító megtérítette, ennek elle­nére bosszankodnak, mert a dol­gozók asztalára csak nagyon keveset tudtak juttatni. Paradicsomot 70 hektáron termeltek ipari célokra. Ez a termény bevált, hiszen helyben dolgozták fel. Az idén nagyon kapós volt a karfiol is. Több mint valószínű, hogy a jövőben ezt a zöldségfélét nagyobb mér­tékben termesztik majd. Jó érzés hallani, hogy prob­lémamentes volt a zöldségfélék értékesítése. Lehet, hogy a járás többi üzemében voltak még problémák, ám ezek már nem okoztak annyi gondot, bosszú­ságot, mint az előző években. Szeretnénk, ha a jövőben tovább javulnának a termelők és a fel-, vásárlók közötti kapcsolatok. KQLOZS1 ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents