Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-05 / 288. szám, szombat

A jó minőség szavatolása MIÉRT NEM ÚJÍTANAK A NŐK? # ÉVENTE KÉTSZER BESZÁMOLÓ AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁGNAK # A KIFIZETETT JUTALOM BŐVEN MEGTÉRÜL KJ SZÓ 1901 XII. 5. Már-már közhelynek tűnhet az a megállapodás, hogy az új megoldások állandó keresése, a régi, elavult gondolkodásmód leküzdése nélkül nem tehetünk eleget a mindenütt fokozódó igényeknek. Ezért emelte ki a XVI. pártkongresszus is a szem­léletváltás fontosságát. Ezt a célt szolgálja a népgazdaságirá­nyítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések fokoza­tos érvényesítése is, mely a munkahelyeken a pártszer­veknek és szervezeteknek, a gazdasági vezetőknek a szak- szervezeteknek és a tömegszer- vezeteknek közös gondja. Tapasztaltuk ezt a Galántai Járási Ipari Vállalatnál is, ahol párttagokkal és pártonkívüliek- kel, szakszervezeti tisztségvise­lőkkel, gazdasági vezetőkkel és munkásokkal beszélgettünk ar­ról, mi mindent tesznek az egy­re fokozódó igények kielégíté­se, a minőség állandó javítása, az új ötletek hasznosítása és ami mindezzel összefügg: a kezdeményezés kibontakoztatá­sának helyes irányba terelése érdekében. Kezdjük talán az újítómoz­galomban rejlő lehetőség ki­használásával. A vállalatnál 1979-ben 81, tavaly 72 újítója­vaslatot adtak be. Az idén 83- mat terveztek, s ezt november végéig el is érték. Fontos té­nyező azonban, hogy mi való­sul meg a javaslatokból. Nos, ezen a téren sem állnak rosz- szul, hisz 1979-ben 31, tavaly 19, az év első feľében pedig 27 újítást vezettek be. Ami az újításokból származó pénzben kifejezhető értéket illeti, az 1979-ben volt a legszámotte­vőbb 1770 700 korona. Az idei tervben az újításokból szárma­zó megtakarítás 583 900 koro­na, de előreláthatólag eléri a 800 000-et. Nem volna teljes a kép, ha legalább a két legered­ményesebb újító nevét nem említenénk meg. Ezek: Pavel Hašák és Imrich Kobrtek. — Megszerveztük az év leg­jobb újítója címért folyó ver­senyt — tájékoztat Oberta Jó­zsef, az újítómozgalomért fe­lelős szakszervezeti bizottság elnöke. Az ifjúsági szervezet külön értékeli legjobb újítóit. Ezenkívül a múltban a legjobb újítónő címért is versenyt hir­dettünk, de ezt erre az évre megszüntettük, s már látjuk, hogv ez helytelen lépés volt. A legjobb újító címért folyó ver­senyben ugyanis a nők kisebb esélyt látnak a helytállásra, s ezért passzívakká váltak. Ez idén már nem is adtak be egyetlen újítást sem, pedig ta­valy még hatan újítottak. Egyébként a verseny első he­lyezettje 1500, a második he­lyezett 1000, a harmadik pedig 500 koronát kap az újításért já­ró jutalmon kívül. Amíg a nőknek külön versenye volt, az első díjért 1000, a másodikért 750, a harmadikért 500 korona járt. Ez idén újításaink főleg a minőség javítására, az anya­gokkal és az energiával való takarékc kodásra irányulnak, de figyelembe vesszük a mun­kavédelmi, a környezetvédelmi követeményeket is. Újítóink a kerület helyi gazdálkodási üze­mei közt már a harmadik éve mindig a harmadik helyen vé­geztek. Űjítómozgalmunk a jövőben új irányelvekhez fog igazodni. Ezek lényege a komplex intézkedések figye­lembe vétele. — Hogyan kíséri figyelem­mel az üzemi pártbizottság a vállalatnál az újítómozgalmat? — Eredményeinkről évente kétszer, Štefan Habdák elv­társsal, az újítómozgalom elő­adójával együtt beszámolunk az üzemi pártbizottságnak. Leg­utóbb áprilisban szerepelt ilyen tájékoztató az üzemi pártbizottság napirendjén. Oberta elvtárs szerint a vál­lalat újítómozgalma az eddigi­nél nagyobb propagandát ér clemelne, például fó volna, ha egy külön falitábla tájékoztat­ná a vállalat dolgozóit az újí­tásokról. A munka minőségének javí­tásához természetesen nemcsak az újítómozgalom járul hozzá. — Vállalatunknál a kerületi pártbizottság kezdeményezésé­re áttérünk a munka minősé­ge irányításának komplex rend­szerére — mondja a kommu­nista Orel Dezső, a szakszerve­zet üzemi bizottságának elnö­ke. Abból indultunk ki, hogy a termékek és az általunk nyúj­tott szolgáltatások minőségé­nek szüntelen javítása csakis a dolgozók túlnyomó többségé­nek a bekapcsolásával, a kom­munista párt alapszervezelei- nek és a szakszervezetnek, va­lamint a tömegszervezeteknek a szoros együttműködésével le­hetséges. Méghozzá a munka­kezdeményezés minden Válto­zatának a fejlesztésével. Ezért tökéletesítettük a minőség el­lenőrzése szaratovi módszeré­nek rendszerét. A szaratovi módszert négy évvel ezelőtt honosítottuk meg. Kezdetben 22, ez évben pedig már 280 dolgozónk alkalmazta. A minő­ségellenőrzés komplex rend­szerének versenyfeltételeit min­den egyes dolgozó és minden kollektíva [részleg, szocialista munkabrigád) elfogadhatja. A versenybe jelentkezett kol­lektívák vállalják a verseny feltételeit, de egyben anyagi előnyökhöz jutnak. A verseny­feltételeket az egyes részlegek vezetői, illetve a jelentkező kollektívák vezetői dolgozzák ki még a benevezés előtt. A versenyfeltételek, és az érté­kelésnél számításba jövő kri­tériumok mindenekelőtt a munka minőségét szavatolják, de figyelembe veszik a mun­kavédelmet, a munkahely tisz­taságát, a technológiai fegye­lem betartását, a dolgozók hiányzásának százalékarányát, a vezetők utasításainak betar­tását is. A versenyt a kollek­tívák vezetői értékelik. A kol­lektívák minden egyes tagját külön-külön kell értékelni. Ha az értékelő olyan hiányosságot vesz észre, amely a verseny feltételeinek a megszegését je­lenti, köteles a dolgozót figyel­meztetni, s csak azután vonhat le a végső értékelésnél össze­adandó pontjaiból. A termelés­ben dolgozók, illetve a szol­gáltatásokat végzők versenyét havonta, a többi dolgozóét ne­gyedévenként értékelik. Az ér­tékelés eredményeitől függ a prémium összege. A vezetők az értékelési listákat legalább egy évig kötelesek megőrizni, hogy szükség esetén figyelem­be vehessék őket a dolgozók jutalmazásánál, esetleg a vál­lalat által nyújtott különböző előnyök megszavazásánál. A termelésben a hosszabb ideig kiváló eredményeket el­érő dolgozót részlegvezetője javasolhatja a minőség önel­lenőrzésére. Ha ezt a javasla­tot jóváhagyják, a munkája mi­nőségét saját maga ellenőrző dolgozót bérének öt százalé­kos emelése illeti meg. Az ön- ellenőrzési jogot élvező dolgo­zók a versenyben ugyanolyan feltételeket teljesítenek, mint a többiek, de prémiumukat senki sem csökkentheti. Amennyiben vezetőjük fogyatékosságokat ta­pasztalnak nálunk, erre köte­les őket figyelmeztetni, s ha a bírálat nem jár eredménnyel, három hónapon belül javasol­hatja az önellenőrzési jog visz- szavonását. A jog elvesztése természetesen a vele járó elő­nyök elvesztését is jelenti. Igen igazságos a verseny azért is, mert a részlegek ve­zetői, a mesterek és más veze­tő dolgozók szintén részt vesz­nek benne. Az ő munkájukat közvetlen fölöttesük értékeli. Mégpedig aszerint, hogyan szervezik és vezetik a szocia­lista versenyt, milyen eredmé­nyeket érnek el a minőség ja­vításában és a selejt csökken­tésében. Ha a minőség komp­lex irányításának versenyében a kollektíva helytáll, akkor tag­jainak negyedévenként esedé­kes prémiuma 2 százalékkal emelkedik. A verseny értékelésekor szer­zett tapasztalatok jól haszno­síthatók a termelési értekezle­teken, ahol a fogyatékosságok megszüntetésének okait kere­sik. — Ügy véljük, a dolgozó is jól jár, s a vállalat is — mond­ja Orel elvtárs —, hisz amit kiadunk a bérek, a prémiumok emelésére, az megtérül a minő­ség javulásában és a selejt csökkenésében. Na meg az em­berek felelősségtudatának nö­vekedésében. A világpiacon olyan szigorúak a követelmé­nyek, hogy akár egyetlen hi­bás zárért vagy kulcsért is visszaküldenek egy egész va­gon árut. Éppen ezért el akar­juk érni, hogy mindenki alapo­san odafigyeljen a munkájára. Sokkal jobban mint eddig. A szocialista versenynek ez a for­mája lehetővé teszi, hogy a va­lóban elvégzett munka legyen a döntő szempont a bérezésnél. Megnövekszik a mesterek és a vezető dolgozók, a műszaki el­lenőrök jogköre, s létrejönnek a feltételei a kollektív és az egyéni munkakezdeményezés­nek. Nagy előnye a verseny új változatának az is, hogy az ész­lelt hibákat azonnal orvosol­ják. Éppen ezért a komplex in­tézkedések érvényesítése során ajánlatos a minőség irányításá­nak ezt az új módszerét foko­zatosan minden munkahelyre kiterjeszteni. FÜLÖP IMRE ii pftnu irányítás mi Hasonlóan nagy figyelemmel kíséri pártalapszervezetünk a népi milícia 28 tagú üzemi egységének munkáját. Cserba János parancsnok, az üzemi pártbizottság tagja a gyakorla­tok eredményéről mindig be* Sokoldalúan érvényesül a párt vezető szerepe A dolgozók létszámát teikint- ve a Krškany! Gép- és Trak­torállomás zselízi (Želiezovce) részlege a kisebb termelői részlegek közé tartozik, hiszen mindössze 81 embert foglal­koztat. A pártmunkáról viszont ___ ___ ol yan pozitívumokat lehet el- számSl a pártgyűlésen, mondani, amilyenekkel még a tekintélyes ipari fellegvárak közül sem dicsekedhetnek el mindegyikben. Sokatmondó tény, hogy a pártszervezet te­vékenységéből éppen a legál­landóbb és legfontosabb részt, a párt vezető szerepének sok­oldalú érvényesítését lehet és ■kell kiemelni. A hatásos tömegpolitikai munka feltételei — Tizedik éve állok a párt­alapszervezet élén, s az elmúlt évtized alatt munkahelyemen a párt vezető szerepének meg­erősítésében két jelentős ered­ményt értünk el. Egyrészt si­került erős pártalapszervezetet kiépíteni. A négy jelölttel együtt alapszervezetünknek 32 tagja van. További' pozitívum, hogy kiszélesítettük a munka- versenyt és a brigádmozgal­mat. így ezeiken, valamint a sokoldalú és gazdag tevékeny­séget felmutató tömegszerveze­teken keresztül irányítjuk az egész kollektíva eszmei-politi­kai nevelését. Pintér János pártelnök még azt is elmondta, hogy az egyes tömegszervezetek évente két­szer írásbeli jelentést készíte­nek munkájukról, amit a tag­gyűlésen is megvitatnak. A tö­megszer ve zetek kommunista tagjaitól mindenkor elvárjuk, hogy a taggyűlésen tolmácsol­ják a pártonkívüliek vélemé­nyét, kívánságát, s tájékoztas­sák társaikat az őket érintő döntés ékről. Az alkotó ember áll a pártmunka középpontjában Legutóbb a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezetének tevékenységét értékelték. Pompos János el­nök sokoldalú munkáról adott számot. — A szervezetnek minden második dolgozónk tagja, és évente átlagosan öt új tagot veszünk fel. A barátsági hó­napban, de azon kívül is szer­vezünk közös mozilátogatáso­kat, részt veszünk a városi szervezet rendezvényein és versenyein. Rendszeresen meg­hívjuk körünkbe a Szovjet­unióban járt elvtársakat, akik elmondják élményeiket. A pártbizottság kedvezően érté­kelte munkánkat, kiemelve azt a hathatós segítséget, ami a párttagok és pártonkívüliek eszme i -po 1 i t i k a i n e ve 1 é sé ben nyújtunk. Jelentős részt válla­lunk magunkra a propagáló­ból is. A csoport munkáját Füri Gyula irányítja. A követelményekhez Igazodva Amint fogyatkoznak az év hátralevő napjai, a termelési ágazatokban működő párta lap- szervezetekben mind több szó esik a népgazdasági feladatok teljesítéséről és a pártmunka színvonalának növeléséről. A fokozó ügybuzgalmat kétségkí­vül a CSKP KB 4. ülésének társadalmi visszhangja váltot­ta ki. A iközponti bizottság, midőn a XVI. kongresszus stratégiai irányvonala betartásának ered­ményeivel foglalkozott, arra a következtetésre jutott, hogy számos pártalapszervezet nem teljesíti kielégítően feladatát. Ennek az a következménye, hogy lazul a munkafegyelem, szubjektív hibákból adódóan felesleges feszültségek kelet­keznek a népgazdaságban. Márpedig éppen a munkahelyi pártszervezetek tehetnek a legtöbbet azért, hogy megelőz­zék az állandóan ismétlődő hibákat. A szállítói-megrendelői kap­csolatok és a termelési szer­kezet javítása különösen szo­rosan összefüggnek, együttesen képezik azt a döntő láncsze­met, amelytől elsősorban függ gazdaságpolitikai céljaink el­érése. Mégis tanúi lehetünk, hogy a vállalatok kölcsönösen rosszul teljesítik ez irányú feladataikat. „Például a Seni­cai Selyemárugyár mulasztása miatt — állapították meg tag­gyűlésükön a tanyi Kender- és Lenfeldolgozó Üzem kommu­nistái — jelentős mennyiségű exportáru gyártásáról kell le­mondanunk, mivel sohasem szállítja megfelelő időben és választékban a szerződésileg megrendelt cérnát.“ Ahogy pártunk politikájában érvényesül az elvek és a gya­korlat, a szavak és a tettek egysége, úgy kell annak érvé­nyesülnie minden felelősségtel­jes poszton dolgozó kommu­nista magatartásában. Nem ' elég csupán szavakban bizo­nyítgatnunk a párt határoza­tainak és politikájának helyes­ségét. A kommunista, mint az alapszabályzatunk is írja: „tö­rekedjen a termelés és a ter­melőerők fejlesztésére, példát mutasson a munkához való kommunista viszonyban, a tár­sadalmi kötelességek teljesíté­sében“. Nyilvánvaló, hogy az a párt­tag, aki a munkahelyén fe­gyelmezetlen, elhanyagolja munkaköri kötelességét, aki „vizet prádikál és bort iszik“ — az sem magának, sem a pártnak nem szerez megbecsü­lést, inkább árt a szocializmus ügyének. Ilyen esetedben a' pártszervezet nem nélkülözheti a felelősségre vonást sem. A verebélyi (Vráble) Tesla alapszervezetei a párttagok nevelését és az ellenőrzést fontos politikai munkának tartják s ennek eredményekép­pen szilárd fegyelem uralko­dik az üzemben. S bár náluk sem kielégítő az anyagellátás, termelési feladataikat példá­san teljesítik, mert döntően így értelmezik azt a fontos feladatukat, amelyet a párt ellenőrzési joga gyakorlása­ként tartunk számon. „Tanul nunk kell állandóan és vas­szorgalommal, hogy tartsuk a helyes irányt, igazán képesek legyünk magunkkal ragadni elvtársainkat“ — összegezte véleményét Imrich Varga elv- társ, az üzemi pártbizottság kabrigádoknak is nagy részük alelnöke. és érdemük van. SZOMBATH AMBRUS EGRI FERENC — A népi milícia tagjainak e szm e i - p o 1 i t i k a i n e ve l és b e n nyújtott segítséggel és munká­juk jelentőségének kiemelésé­vel elsősorban morális szem­pontokat követünk — hangsú­lyozta a pártelnök. A népi mi­lícia tagjai felelősséget érez­nek a közös vagyonért, s ez mindegyik dolgozó számára jó példa. Mindegyik kommunista •kitüntetésnek tekinti, ha so* raikba tartozhat. Nevelő mun­kánk eredményességét az is bizonyítja, hogy az utóbbi idő­ben felvett három párttagjelölt mindegyike kérte felvételét a népi milícia soraiba Más alapon ugyan, de szin­tén a párt vezető szerepének széles körű érvényesítése cél­jából kísérjük figyelemmel és segítjük a Honvédelmi Szövet­ség üzemi szervezetének mun­káját. Kiss József elnök veze­tésével a tagok sokoldalú te­vékenységet fejtenek ki. Érde­mük, hogy szervezik a szabad idő célszerű kihasználását, le­hetőséget adnak a dolgozók­nak arra, hogy érdeklődésük­nek megfelelően töltsék azt el. A pártbizottság egy másik kez­deményezést is felkarolt. Szombaton délután gyakran szerveznek lövészversenyt. Ezekre elhívjuk a munkatár­sakat is, hogy mint nézők, szurkolók vegyenek részt a versenyen. Ez is erősíti az ösz- szetartozás érzését, az emberi kapcsolatokat, ami pozitívan tükröződik a termelésben is. Elismerés és jutalmak — érdem szerint A pártalapszervezet és a szak- szervezet üzemi bizottságának együttműködéséről Komáromi Gyula elnöikkel, a pártbizottság tagjával beszélgettünk. — A dolgozók törvényes jo­gainak védelme és érdekeik- nelk képviselete során számos problémát kell megoldanunk. Ebben esetenként a pártbizott­ság segítségét is kérjük. Ez persze csak ritkán fordul elő, hiszen a ránk háruló felada­tokat nekünk kel! megoldani. Annál jobb viszont az együtt­működés tagjaink eszmei-poli­tikai nevelésében, valamint a kitüntetések és jutalmak oda­ítélésében. Mert tudjuk, hogy a (kitüntetésekkel és jutalmak­kal csak akkor érjük el a kí­vánt erkölcsi és ösztönző ha­tást, ha azokat valóban az ar­ra érdemesek kapják. , Elmondta, hogy részlegükön két szocialista munkabrigád működik, s mindenki brigád­tag. Brigádtagnak lenni itt rangot jelent. Természetesen az arany, ezüst, vagy a bronz jelvényt mindenki érdem sze­rint íkapja. Azt, hogy a brigádmozgalom mit jelent számukra, Lojda Gyula mester így fogalmazta meg: — Csak júliustól dolgozom itt, de pár hónap alatt is ta­pasztaltam már, hogy a bri- gádszel'lein valóban jó. Rész­ben ennek köszönhető, hogy saját erőből sikerült e’készí­teni egy vashajlító szerkezetet. A munka során az esztergá­lyosok. a megmunkáló és a konstrukciós részleg dolgozói brigádtagokhoz méltóan fogtak össze. Vagy egy másik példa. Az egyik megrendelés teljesí­tése hatalmas mennyiségű fém- megmunkálást igénye!, és az összefogásból ismét jól vizs­gáztak a különböző részlegek dolgozói, a brígádtagok Az univerzális marógépet sikerült célgéppé átalakítani, ezze^ nö­vekedett a munkatermelékeny­ség. A fémmegmunkálást kö­vető művelet folyamatos vég­zéséhez azonban ez sem volt elegendő, így a marók — bri­gádjuk becsületét is szem előtt tartva — vállalták a második műszakot. Az is sokatmondó tény, hogy az év elejétől fo­lyamatosan teljesítjük tervefel- adatainkat, s amint tudom ez az utóbbi tíz évben is így volt. Ebben a szocialista mun-

Next

/
Thumbnails
Contents