Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-04 / 287. szám, péntek
KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ban. A békéért, a leszerelésért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, az együttműködésért folytatott harcban kiemelkedő szerep jut a szocialista országoknak. Ebben a harcban ugyancsak fontos tényező az el nem kötelezett országok fellépése a háború megelőzé- séért, a béke megszilárdításáért, az enyhülési folyamat világméretű kiszélesítéséért. Valamennyi államban, az összes földrészen a politikai személyiségek, a parlamenti és a társadalmi körök, a lakosság szé les rétegei határozottan fellép nek az összes vitás nemzetközi kérdés békés politikai rendezé séért, mindinkább felismerik, hogy haladéktalanul hatékony lépéseket kell tenni a nukleáris katasztrófa elhárítására. A békéért és a leszerelésért, a háború és a rakéták elleni tömegtüntetések és tiltakozások Európa és más földrészek országaiban — napjaink jellemzőivé váltak. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, a jelenlegi körülmények között minden egyes állam és felelős államférfi legfontosabb kötelessége az, hogy mérsékletet tanúsítson. Cselekedeteit az emberiség létszükségleteihez igazítsa a béke megőrzésében, megszilárdításában és abban, hogy az anyagi erőforrásokat és a tudományos vívmányokat ne az emberek kiirtásának és a civilizá ció lerombolásának céljaira, hanem a népek előtt álló társadalmi-gazdasági problémák megoldására, jólétük gyarapítására, kultúrájuk felvirágoztatására használja fel. Kijelentik, hogy az államok és az ál- lamférifak, ha elsőként alkalmazzák a nukleáris fegyvereket, a legsúlyosabb bűntettet követik el az emberiséggel szemben. Az ülésen képviselt államok nak nincs, nem volt és nem is lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína, nincs, nem volt és nem is lesz szándékukban létrehozni nukleáris első csapásmérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni katonai fö lényre. Felléplek és fellépnek azért, hogy leszerelési intézkedések foganatosításával alacsonyabb szinten valósuljon meg a katonai erőegyensúly, csökkenjen és szűnjön meg a katonai szembenállás Európában. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a fegyverkezési versenyt senki sem nyerheti meg és az, aki győzelem reményében elhatározná a nukleáris háború kirobbantásál, nukleáris katasztrófát zúdítana az emberiségre, amelyben elkerülhetetlenül maga is elpusztulna. A nukleáris háborút nem lehet korlátok között tartani. 3. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a katonai és a politikai konfrontáció, valamint a háborús veszély felszámolásához, az enyhülési folyamat megőrzéséhez és folytatásához, az országok együttműködésének fejlesztéséhez napjainkban inkább, mint korábban bármikor, égetően szükség van a fegyverkezési verseny haladéktalan beszüntetésére, érdemi leszerelésre, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekre. Megerősítették, hogy országaik változatlanul készek igazságos és kölcsönös alapon megállapodni bármely fegyver- fajta korlátozásáról, csökkentéséről vagy betiltásáról. Ez egyaránt vonatkozik a nukleáris és a tömegpusztító fegyve rek valamennyi egyéb fajtájára és a hagyományos fegyverekre. Ugyanez vonatkozik az államuk fegyveres erő^ létszámának csökkentésére is. 4. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban kifejezték, hogy államaik kedvezően értékelik a szovjet—amerikai tárgyalások felújítását az európai közepes hatótávolságú nukeláris eszközök problémájáról. E tárgyatá1981 sok kérdéseivel összefüggésben, olyan jelentős eseményként méltatták a közelmúltban megtartott szovjet—nyugatnémet csúcstalákozót, mint amely 3 hozzájárul az említett tárgyalások feltételeinek javításához. Az ülésen képviselt államok XII. 4. abban látják a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1981. november 30-án Genfben újrakezdett tárgyalások célját, hogy szilárd erőegyensúly fenntartásával Európában, a nukleáris fegyverzet mind alacsonyabb szintjén erősödjön valamennyi európai állam és nép biztonsága, elháruljon a kontinens népeit fenyegető veszély. E cél elérése érdekében számításba kell venni, valamennyi közepes hatótávolságú nukleáris eszközt Európában — szárazföldi és tengeri állomásoz- tatású rakétákat, nukleáris fegyvert hordozó repülőgépeket — az összes tényezőket, amelyek meghatározzák a stratégiai helyzetet a kontinensen. A közepes hatótávolságú nukleáris eszközökre vonatkozó tárgyalások kedvezőbb légkörének létrehozásához hozzájárulna a tárgyalások idejére szóló moratórium mindkét fél új közepes hatótávolságú nukleáris eszközeinek telepítésére és a meglevők korszerűsítésére Európában. Az ülés résztvevői konstruktív lépésként értékel ték a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy — a másik félnek a moratóriummal való egyeztetése esetén jóakarata jeléül egyoldalúan csökkenti a Szovjetunió európai részén levő közepes , hatótávolságú nukleáris fegyverek bizonyos részét, közeledve ahhoz az alacsonyabb szinthez, amelyben a Szovjet unió és az Egyesült Államok a tárgyalások eredményeként megállapodhat. Nagy jelentősé gűnek értékelték a Szovjetuniónak azt a szándékát, hogy a tárgyalásokon az európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök kölcsönös radikális csökkentéséért száll síkra. Az ülésen képviselt államok olyan döntés mellett is kiállnak. amely előirányozná mindkét fél — Nyugat és Kelet — teljes lemondását az európai objektumukra irányított közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek minden fajtájáról. Sikraszállnak azért, hogy Európa végső soron váljon teljesen atomfegyvermentessé, mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati fegyverek vonatkozásában. Ez az igazi út a háborús veszély elhárítására és a béke megszilárdítására az európai kontinensen. A közepes hatótávolságú nukleáris eszközök jelenléte Európában olyan probléma, amely minden európai népet érint, emiatt ezek a népek életbevágóan érdekeltek konkrét eredmények elérésében a szovjet—amerikai tárgyalásokon. Ezt figyelembe véve az ülés résztvevői kifejezték reményüket, hogy minden európai állam kormánya elősegíti a tárgyalások sikerét. 5. Az ülésen képviselt államok egyhangúlag fellépnek a hadászati fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások mielőbbi felújításáért. Szükségesnek tartják, hogy ezek a tárgyalások, támaszkodva mindarra, amit már elértek, a felek egyenlőségének és azonos biztonságának elvét szigorúan betartva vezessenek el a hadászati fegyverzet korlátozásához és csökkentéséhez. Ez nagy jelentőségű lenne a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából. 6. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Közép- Európában és az ezzel kapcso- latos intézkedésekről folytatott bécsi tárgyalásokat ki kell mozdítani a holtpontról. Meggyőződésük, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista országoknak 1978—1981-ben az álláspontok közelítése céljából előterjesztett javaslatai olyan alapot teremtenek, amely lehetővé teszi, hogy megkezdjék a gyakorlati tevékenységet az első szakaszra vonatkozó megállapodás szövegezésére. A bécsi tárgyalásokon való előrelépéshez az kell, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati államok is tanúsítsanak kész séget a vita tárgyát képező problémák megoldására, adjanak konstruktív választ a szocialista országok javaslataira. 7. Az ülésen képviselt álla* mok kiállnak az atomfegyvermentes- és békeövezetek létrehozása mellett az európai kontinens különböző részeiben, beleértve Európa északi részét és a Balkánt, valamint a béke és az együttműködés övezetének létrehozását a Földközitenger térségében. Az ülés résztvevői ezzel ö»z- szefüggésben rámutattak, hogy az atomfegyvermentes övezetek létrehozásához a nukleáris hatalmak kötelezettségvállalására van szükség ezen övezetek státuszának tiszteletben tartására, valamint arra, hogy nein telepítik oda saját nukleáris fegyvereiket, semmilyen körülmények között nem alkalmaznak ilyen fegyvert az övezetekhez tartozó államok ellen és nem fenyegetik őket ilyen fegyverek alkalmazásával. Minthogy a Szovjetunió kifejezte készségét ilyen kötelezettség vállalására, Európa népei ugyanezt várják el más nukleáris hatalmaktól is. Az atomfegyvermentes övezetekhez tartozó, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok jogosultak biztosítékot kapni arra, hogy ellenük — az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal történő fenyegetésről való lemondás elvének megfelelően — nem kerül sor semmilyen más fegyver alkalmazására sem. 8. Az ülés résztvevői határozottan állást foglaltak minden olyan nemzetközi fórum — különösen a genfi leszerelési bizottság — munkájának hatékonyabbá tétele mellett, amelyeken a fegyverkorlátozás és a leszerelés kérdéseiről tárgyalások folynak vagy folyniuk kellene. Kinyilvánították, hogy államaik érdekeltek mindazon tárgyalások felújításában, amelyek az utóbbi időben megszakadtak, s hogy készek elősegíteni azok sikeres befejezését. Ez vonatkozik a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról, a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, a hagyományos fegyverkereskedelem és szállítás korlátozásáról, az Indiaióceán térségében folytatott katonai tevékenység korlátozásáról. majd csökkentéséről és egy sor más kérdésről szóló tárgyalásokra. Mielőbb tárgyalásokat kell kezdeni olyan kérdésekről, mint a nukleáris fegyverek előállításának megszüntetése és készleteinek megsemmisítése, a neutron - fegyver betiltása, valamint arról, hogy nem telepítenek nukleáris fegyvert olyan államok területén, ahol jelenleg nincs. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek gyakorlati megegyezések eléréséért a sugárfegyverek betiltásában, az új tömegpusztító fegyverfajták és -rendszerek létrehozásának megtiltásában, a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonsági garanciáinak erősítésében is. Megerősítették államaik álláspontját az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozásáról és arról, hogy az államok hozzájussanak az atomenergia békés célú felhasználásához, annak megfelelően, ahogy azt közös dokumentumaikban kinyilvánították. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy országaik készek megállapodást kötni a katonai költségvetések csökkentéséről, mindenekelőtt a nagy katonai potenciállal rendelkező államok esetében, százalékos arányban, vagy pedig abszolút mértékben. Az első lépés az államok katonai kiadásainak befagyasztása lehetne. A szocialista államoknak e jelentős probléma valamennyi vonatkozását érintő konkrét javaslatai közismertek és továbbra is érvényesek. Az ülésen hangsúlyozták, hogy egyre időszerűbb hatékony intézkedéseket elfogadni a fegyverkezési hajsza világűrre való kiterjesztésének megelőzéséről. Ezzel összefüggésben egyöntető támogatásuk* ról biztosították az ENSZ-köz- gyűlés XXXVI. ülésszakán elhangzott szovjet javaslatot, hogy kössenek nemzetközi szerződési valamennyi fegyverfajta világűrben való elhelyezésének betiltásáról. Az ülésen képviselt államok továbbra is törekedni fognak nemzetközi méretű erőfeszítéseket tenni, hogy örökre betiltsák a nukleáris fegyverek alkalmazását, az államok kapcsolataiban lemondjanak az erőszak alkalmazásáról, felszámolják a külföldi katonai 'támaszpontokat -és vonják ki csapataikat az idegen területekről. 9. Az ülés résztvevői megerősítették államaik elhatározását, hogy továbbra is részt vállalnak az ENSZ-közgyűlés 1982-re előirányzott 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának előkészítésében. Kifejezték érdekeltségüket az ülésszak sikeres lebonyolításában, abban, hogy az ülésszakot olyan határozatok elfogadására ösztönözzék, amelyek tényleges fordulathoz vezetnének a fegyverkezési hajsza felszámolásában és a leszerelésben, új lendületet adnának az e kérdésekről folytatott tárgyalásoknak. Ezzel összefüggésben rámutattak többek között az átfogó leszerelési program gondos kidolgozásának jelentőségére, amelyet az ülésszakon kell megvizsgálni, elfogadás céljából. Az ülésen hangsúlyozták: valamennyi állam feladata, hogy méreteitől, katonai potenciáljától és földrajzi helyzetétől függetlenül hozzájáruljon a fegyverzetkorlátozási és leszerelési kérdések megoldásához, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein belül is. Az ENSZ-közgyülés 2. rendkívüli leszerelési ülésszaka jó lehetőséget biztosit erre is. Az ülés résztvevői állást foglaltak amellett, hogy az ülésszak is segítse elő a leszerelési világ- konferencia összehívását. 10. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő államai képviselőinek madridi találkozója menetéről folytatott véleménycsere során a miniszterek kiemelték, hogy e találkozó sikeres befejezése további előrehaladást tenne lehetővé a helsinki Záróokmány végrehajtásában, hozzájárulna az enyhülési folyamat fenntartásához, elősegítené az államközi kapcsolatok megjavítását. Ez különösen nagy jelentőségű lenne a mostani nemzetközi helyzetben. Az ülés résztvevői ennek fényében áttekintették a madridi találkozó tényleges helyzetét, mérlegelték mind az elért eredményeket, beleértve a Záródokumentum egyeztetésében elért eredményeket, mindazokat a kérdéseket, amelyekben eddig még nem egyeztek meg. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a találkozón nagy figyelmet fordítanak az európai biztonság katonai vonatkozásaira, különösen az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívására, az összeurópai folyamat keretében. Megállapították, hogy a konferencia célja, szakaszonkénti megtartása és az első szakasz konkrét feladatai vonatkozásában ismert mértékben közelednek az álláspontok. A konferencia első szakaszának az európai katonai szembenállásból fakadó veszély csökkentésére irányuló bizalom- és biz- tunságerősítő intézkedések megvizsgálásával és elfogadásával kell foglalkoznia. Az álláspontok közeledését nagymértékben elősegítette, hogy a Szovjetunió kész kiterjeszteni a bizalomerősítő intézkedések alkalmazását egész európai területére, ha a bizalomerősítő intézkedések övezetét a nyugati országok is megfelelő mértékben kiszélesítik. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a madridi találkozó valamennyi résztvevő állama kellő politikai akaratot és realizmust tanúsít, sikerül egyetértést elérni a konferencia összehívásában. Az ülésen képviselt államok támogatják a Lengyel Nép- köztársaság javaslatát a konferencia Varsóban történő összehívására. 11. Az ülés résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a madridi találkozón intézkedéseket fogadjanak el az államok közötti kapcsolatoknak a Záróokmányban megfogalmazott elvei további erősítése céljából, valamint annak is, hogy az összeurópai értekezleten résztvevő összes állam maradéktalanul tartsa be ezeket, egymás közötti és más államokkal való kapcsolataiban. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a gazdasági és műszakitudományos együttműködés elmélyítésével kapcsolatos további intézkedések egyeztetése a madridi találkozón, beleértve a diszkriminatív akadályok és korlátozások elhárítását is, elősegítené az összeurópai értekezlet valamennyi állama előtt álló gazdasági feladatok sikeres megoldását. Az ülésen hangsúlyozták, a madridi találkozón lehetőség nyílik arra, hogy a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és az emberi kapcsolatok — beleértve az ifjúsági kapcsolatokat — területén további intézkedésekben egyezzenek meg a helsinki megállapodások megvalósításáról, a Záróokmány által meghatározott elvi alapon. Az ülés résztvevői kívánatosnak tartják, hogy a madridi találkozón előrehaladás történjen a Földközi tenger térsége országainak biztonságára és együttműködésére vonatkozó kérdések egyeztetésében is. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy az európai kontinens biztonságának erősítése és az együttműködés fejlesztése töretlen előrehaladásának szempontjából fontosak és szükségesek az összeurópai tanácskozáson résztvevő államok közös erőfeszítései a Záróokmány előírásainak megfelelően és a Helsinkiben megkezdett folya inat keretein belül. Támogatják a Román Szocialista Köztásaság javaslatát, hogy az összeurópai tanácskozáson részt vevő államok képviselőinek következő találkozójára Bukarestben kerüljön sor. A miniszterek egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a madridi találkozó valamennyi résztvevőjének jelenleg további erőfeszítéseket kell tenni, hogy a találkozó sikeresen záruljon. 12. Kiemelték annak elvi jelentőségét, hogy a nemzetközi helyzet további súlyosbodásának megelőzése érdekében ne kerüljön sor új katonai-politikai szövetségek létrehozására és a meglevők kiszélesítésére, azok tevékenységének új térségekre való kiterjesztésére. Az ülés résztvevői megerősítették államaink korábban már többször előterjesztett javaslatait is, hogy egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO t és első lépésként számolják fel katonai szervezeteiket, amit katonai tevékenységük kölcsönös csökkentésével kezdjenek. 13. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy Európa — társadalmi berendezkedésüktől függetlenül — valaineny- nyi európai nép otthona, amely soha többé nem válhat hadszíntérré és amelyben mindannyi- uknak részesülniük kell a béke, a függetlenség, a haladás és a boldogulás gyümölcseiben. A mostani nemzetközi helyzet minden bonyolultsága ellenére el lehet érni a feszültség csökkentését, a bizalom erősítését a kölcsönös megértés és együttműködés fejlődését az államok kapcsolataiban, az egymás tiszteletén és az egyenjogúságon alapuló párbeszéd, az érdemi és konstruktív tárgyalások segítségével. Bármilyen bonyolultak is napjaink nemzetközi kérdései, valamennyi rendezhető békés úton, az összes állam érdekeinek figyelembe vételével. Ezt megerősíti az államok között a legutóbbi időben különösen felső szinten folytatott politikai párbeszéd valamennyi kedvező tapasztalata és mindez azt tanúsítja, hogy a párbeszédet tovább kell folytatni. 14. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a mostani nemzetközi helyzetben még fontosabb közös tevékenységük egymással és együttműködésük más államokkal a békéért és a biztonságért folytatott harcban. A külügyminiszteri bizottság ülése az ilyen együttműködés és közös cselekvés szellemében folyt le.
