Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-24 / 304. szám, csütörtök
Tervszerűen, céltudatosan A pártépítő munka tapasztalatai az érsékújvári (Nové Zámky) járásban „Továbbra is komplex módon és céltudatosan kell irányítani a tagállomány javításának folyamatát, a szociális és korösszetétel alakulását. Ez a pártalapszervezetek munkájának elválaszthatatlan része.“ A CSKP XVI. kongresszusa határozatából.) Hogyan halad a tagjelölte’ felvétele, mennyire felel meg a pártalapszervezetek ezzel kapcsolatos tevékenysége a XVI. kongresszus és a központi bizottság 3. ülése határozatában megszabott irányelveknek? — ezt a kérdést tűzte tanácsko zásának napirendjére közelmúltban az érsekújvári [Nővé Zámky) járási pártbizottság. Elöljáróban is megállapítható, hogy a pártalapszervezetek a XV. kongresszus utáni időszakban 2083 tagjelölttel és taggal gyarapították soraikat, 46.86 százalékra növelték a közvetlenül a termelésben dolgozó párttagok arányát. A taglétszám gyarapításában elért pozitív eredmények ellenére az sem kendőzhető el, hogy a döntő ágazatokban, a műhelyekben és a termelési részlegeken dolgozók közül keveset vettek fel a pártba. Vonatkozik ez különösen az érsekújvári Elektrosvit, a konzervgyár, a šuranyi Elitex és a párkányi (Štúrovo) Délszlovákiai Papír- és Cellulózgyár pártalapszervezeteire. Ha figyelembe vesszük, hogy az ipar, a közlekedés, az építőipar és a szolgáltatások területén működő alapszervezetekben 38 283-an dolgoznak s közülük 25 362 a munkás, akkor a párt 13,81 százalékos szervezettsége kielégítőnek mondható. Hasonló a helyzet a gépiparban, ahol 21,4 százalékos, ezzel szemben az építőiparban mindössze 11 százalékos a szervezettség, ami egyébként távolról sem felel meg az adott területen dolgozó pártalapszervezetek igényelnek. Tudatos politikai munkával Az utánpótlás kérdésének megoldásában komoly politikai, szervező és nevelő munka vár a kereskedelem, a szolgáltatások és az egészségügy területén működő alapszervezetekre. Ez annál is sürgetőbb, mert a szervezettség csökkenő irányzatot mutat. Jól kidomborítja ezr'a szövetkezeti kereskedelem és a közétkeztetés példája, ahol az értékelt időszakban 3,9 százalékkal kevesebb tagjelöltet vettek fel a pártba. # Az egészségügyben ugyanakkor 1,3 százalékos a csökkenés, jóllehet az orvosok és az egészségügyi középkáderek létszáma 1976- hoz viszonyítva 304-el növekedett. Kedvezőbben alakult a tagjelöltek felvétele az állami gazdaságokban: az alkalmazottak arányszámát tekintve 19,6, a munkásokét véve alapul pedig 13,5 százalékos a szervezettség. A taglétszám növekedéséről adhatnak számot az egységes földművesszövetkezetek párt- alapszervezetei is. Am ha a szövetkezetek taglétszámához viszonyítjuk az eredményeket, a szervezettség egyszázalékos csökkenéséről beszélhetünk. S ezt főleg az okozza, hogy az állattenyésztési ágazat 3097 dolgozója közül csupán 226 a párttag. — Milyen következtetés vonható le az adatokból? — kérdeztem František jankovský elvtársat, a járási pártbizottság titkárát. — A taglétszám alakulása fontos jelzőrendszer, visszatükrözi az adott területen a pártmunka hatékonyságát, a pártonkívüliek közötti nevelőmunka színvonalát. Ahhoz, hogy a legjobb és politikailag fejlett, széles látókörű dolgozókat válasszuk ki tagjelöltfelvételre, nem csupán az kell, hogy „no barátom, mit szólnál, ha bevennénk a pártba?“ A példák bizonyítják, hogy a felvételre alkalmasnak talált dolgozók megnyerésénél döntő a párttagok munkája és magatartósa, közéleti tevékenységűk színvonala. Nem kevésbé fontos, hogyan dolgoznak, milyen hatást gyakorolnak környezetükre, és milyen részt vállalnak a közösséget közvetlenül érintő feladatok végrehajtásából. Ügy vélem, hogy ebben párttagságunk többsége jó példát mutat. — Természetesen a felkészítésben legjelentősebb feladata a pártbizottságnak, az ajánlóknak és a pártcsoportoknak van. Hiszen a munkahelyeken ők ismerik legjobban a felvételre érdemes dolgozókat és segíteni tudják a pártmozgalmi munkába való bekapcsolódásukat. Sokoldalú törődést igényel a fiatalokkal való foglalkozás is, mert nemcsak a pártmunkát kell megtanulniuk, megszokniuk, hanem azokat a magatartásbeli normákat is, amelyek újak számukra és a kommunistákra kötelezőek. — Figyelmeztető számunkra, hogy az eszmei-politikai nevelést személyekre szabottan végezzék alapszervezeteink, mert csak így tudunk eleget tenni annak a lenini meghatározásnak, hogy „ ... minden párttag felelős a pártért és a párt felelős minden tagjáért.“ A politikai felelősség a járás kommunistáitól most azt követeli, hogy tovább gondoskodjanak a pártalapszervezetek tagsága szociális összetételének állandó javításáról, munkás- magva szüntelen szilárdításáról. A taglétszám összetételének alakulása ugyanis — bár bizonyos áttételekkel — szervesen Összefügg azzal, hogy a párt politikája mennyire népszerű a dolgozók között. Sorait mindenkor azokkal kell fel frissíteni, akikre politikája egy adott időszakban a legerőteljesebben hat és akiket vonz, akik e politikára a legérzékenyebben és legaktívabban reagálnak. Ebben a vonatkozásban kell jelentős fordulatot, javulást elérniük a garamkövesdi (Kamenica n/Hronom) Efsz kommunistáinak is. Elvégre az üzemi pártbizottság nem békélhet meg azzal a helyzettel, hogy a 311 tagot számláló szövetkezetükből mindössze 24 a párttag, ám a tagság 40 százalékát a műszaki-gazdasági dolgozók teszik ki, ugyanakkor a növénytermesztésből csak nyolcán, az állattenyésztésből pedig csak egy elvtárs tagja a pártalapszerve- zetnek. Az alapszervezetek tevékenységének egyik legfontosabb része a tudatos és szervezett politikai munka, amelynek segítségével kiválasztják azokat az élenjáró munkásokat, szövetkezeti dolgozókat és értelmiségieket, akiknek egyébként Is pártban van a helyük, érdemeket szereztek a párttagság elnyerésére. Megérdemlik a bizalmat A járási pártbizottság kiemelt helyen foglalkozott a dolgozónők helyzetével is. A nők a párttagságnak csupán a 15,6 százalékát teszik ki, holott létszámuk tekintélyes, 12 835 nő vesz részt a vállalatok és az üzemek munkájában. Szervezettségük az iparban mégis csak 7,3, a szövetkezetekben pedig mindössze 1,3 százalékos Még az olyan, zömmel munkásnőket foglalkoztató tizemben is, mint az érsékújvári Konzervgyár, csak 6,1 százalékot tesz ki a kommunista nők számaránya. Az alapszervezeti pártbizottság azonban arra törekszik, hogy belátható időn belül legalább 9,1 százalékra gyarapítsa szervezettségüket. A párt utánpótlásának kimeríthetetlen tartalékát adják az egészségügyi intézetek és az iskolák is. Ennek ellenére az egészségügyben elenyészően kevés a párttagok száma, 2313 pedagógus közül ugyan nagy számmal, 485-en dolgoznak az alapszervezetekben, de a kommunisták számaránya egyáltalán nem felel meg a pártmunka jelenlegi feltételeinek. A pártépítés követel ményei nek megfelelően A pártépítő munka helyenként fellelhető gyengeségeivel, az !s, hogy nem minden alap- szervezetben vált pártmegbiza- tássá a tagjelöltségre alkalmas dolgozókkal, szakemberekkel, értelmiségiekkel való foglalkozás. Az e téren szerzett tapasztalatokból kiderült, hogy kevés egy-egy alapszervezetben azoknak a kommunistáknak a száma, akik rendszeresen részt vállalnak az utánpótlás neveléséből. Többnyire mindig ugyanazok az elvtűrsak vállalják ezt a gonddal járó, ám megtisztelő feladatot. Kétségtelen, hogy azokban a pártalapszervezetekben. amelyekben elhanyagolják, esetleg ösztönösen végzik ezt a munkát, általában gyenge a pártalapszervezet egész tevékenysége is. Ilyen helyeken köny- nyen beférkőzhetnek a párt soraiba azok is, akik karrierista céljaik elérésére akarják felhasználni a pártot, Kötelességeiket elmulasztják, folyamatosan megsértik az alapszabályzatot. — Előbb-utóbb azonban lelepleződnek — nyilvánította ki véleményét ezzel kapcsolatosan Albert Guba elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára — és a felelősségre vonést, a pártfegyelmit sem kerülik el. Az értékelt i(J£szakban különféle vétségek miatt 52 párttagot és tagjelöltet zártunk ki, 290-et pedig töröltünk a párt soraiból. A járási pártbizottság az alapszervezetekkel karöltve éberen ügyel a párt tisztaságára. A mozgalmi munka számos módszerével ösztönzi a kommunistákat a párthatározatok következetes teljesítésére. A párttagok őszinte törekvésének a népgazdasági tervek tekintélyének szilárdításában, a munkakezdeményezések felkarolásában és a termelési feladatok teljesítésében kell megnyilvánulnia. SZOMBATH AMBRUS _______ [ Kommentáljuk j________ A JANUÁRI ÉS FEBRUÁRI PÁRTGYÜLÉSEK ELÉ Januárban az iskolatigyben, az egészségügyben és egyéb nem a termelésben tevékenykedő pártalapszervezetek, valamint az uleai szervezetek mérik fel eddigi tevékenységüket, s tűzik ki az elkövetkező időszakban rájuk váró feladatokat. Februárban pedig a termelő üzemek párt- alapszervezetei tartják értékelő pártgyüléseiket. A párt- bizottságok már komulyan készülnek a szervezet további munkáját meghaiározó eseményre, melynek a legtöbb helyen már a pontos időpontját is kitűzték. Az év eleji taggyűlések alapos előkészítése mindenekelőtt a pártmunka valamennyi területét felölelő beszámoló és a határozati javaslat előkészítését jelenti. Ebbe a munkába természetesen a pártbizottságok igyekeznek a pártcsoportokat és a lehelő legtöbb tagot is bevonni. Vagyis az a cél, hogy a beszámoló ne legyen egyoldalú, esetleg csupán néhány szemszögből értékelje az elvégzett munkát. A termelési-gazdasági feladatok teljesítésének értékeléséhez a pártbizottságok a hatáskörükben tevékenykedő gazdasági tisztségviselőket is felkérik. Tőlük azonban nemcsak azt várják el, hogy értékeljék a feladatok teljesítését, hanem azt is, hogy rámutassanak az új feladatok teljesítésének módjaira, illetve arra, milyen intézkedéseket foganatosítanak a kitűzött célok megvalósítása érdekében. A jövőben általában még igényesebb feladatok várnak a kommunistákra, a párt szervezeteire, mint eddig. Az év eleji tanácskozások akkor teljesítik igazán szerepüket, ha éppen annak lehetőségét fogják keresni, hogyan teljesíthetők a korábbinál is igényesebb feladatok. Éppen ezért már jóval a taggyűlés előtt el kell gondolkodni azon, hogy mit tehet és tesz a pártszervezet a feladatok hiánytalan teljesítéséért. A jó ötlet azonban akkor válik közkinccsé, ha tnvább is adjnk. Az év eleji taggyűlés pedig az egyik legjobb alkalom arra, hogy bárki elmondhassa, miben látja a feladatok megoldását. Minden egyes konkrét észrevétel hasznára lehet az egész szervezetnek. Hadd említsünk meg legalább két példát, mely természetesen még az év eleji taggyűlések előtt hangzott el. A Trikota vágsellyei (Šaľa) üzemében a karbantartó Jozef Mihálik arra figyelmeztetett a taggyűlésen, hogy az anyaggal való pazarlás oka az, hogy sürgősen ki kellene cserélni az egyik szabóasztalt, mart megrepedezett lapja rongálja a rajta szabott anyagot. A másik felszólalás az Ürföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság egyik pártcsoportjának ülésén hangzott el. A felszólaló szorgalmazta, hogy a régi típusú tehergépkocsikat selejtezzék ki, mert lehetetlenné teszik az üzemanyaggal való takarékoskodást. A javaslat helyesnek bizonyult. Hiba volna, ha kívülről várnánk a segítséget feladataink megoldására. Saját területünkön nekünk magunknak kell keresnünk a tartalékokat. A hasznos ötleteket pedig tovább kell adnunk. FÜLÖP IMRE AZ SZKP TAPASZTALATAINAK JELENTŐSÉGE A PÁRTOKTATÁS SZÍNVONALÁNAK JAVÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL Az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott gondolatok az ideológiai és polilitkal nevelőmunka szempontjából rendkívül tanulságosak. Munkánk színvonalának további javítása megköveteli, hogy keressük a tartalom megközelítésének hatékonyabb formált, az íiieológiai hatás új módszereit. A fejlett szocialista társadalom építése a pártoktatás elé új, igényes feladatokat tűzött. A marxizmus—leninizmus jelentős fejlődésen megy át. A Szovjetunióban szoros kapcsolatban van az SZKP XXVI. kongresszusán kiíűzött irányvonal megvalósításáért folyó törekvéseikkel. Ez a fejlődés megcáfolható tlanul bizonyítja, hogy a leninizmus és az SZKP tapasztalatai nemzetközi méretekben is érvényesek. Az SZKP kongresszusai és központi bizottságéinak ülései nemcsak a Szovjetunióban mennek fontos eseményszámba, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalomban. Ezeket az eseményeket a megismerés és a tapasztalatok értékes forrásának tartjuk, amely ösztönzi pártunkat. Testvérpártunk ismereteit hazánkban alkotó mórion felhasználjuk a fejlett szocialista társadalom építésében. Valamennyi kongresszus olyan esemény, amely jelentőségénél fogva érint minden kommunistát, hazánk valamennyi polgárát. Azért van ez így, mert az SZKP tapasztalataiban tükröződnek a szocializmus és a kommunizmusvépí- téséneik általános törvényszerűségei. Az SZKP alapvető dokumentumainak ismerete ma, a bonyolult nemzetközi fejlődés viszonyai között, a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött igényes feladatok teljesítése idején az aktivista Ideológiai—politikai felkészültségéhez tartozik. A pártélet mostani viszonyai között időszerű követelmény az SZKP történetének következetes tanulmányozása, már csaík ezért Is, mivel a leninizmus el- fogyatékosságaivaí függ össze válnsetliatatUmul kapcsolódik az SZKP történetéhez. A leninizmus ugyanis egy konkrét történelmi helyzetben, az SZKP-nak a cárizmus és a kapitalizmus megdöntéséért folytatott harcában, az új szocialista társadalom építésének folyamatában keletkezett. A leninizmus ismerete nélkül elképzelhetetlen a forradalmi tevékenység és a leninizmust nem lehet tökéletesen megérteni az SZKP történetének Ismerete nélkül. Az SZKP története a lenini párt keletkezésének, fejlődésének, az elméleti, politikai és szervezési alapelvek kidolgozásának, az eszme védelmének, gyakorlati megvalósításának és alkalmazásának története konkrét viszonyok között, az adott időben és az adott helyen. A forradalmi marxista—leninista párt vezette munkásosztály és dolgozó tömegek demokráciáért, szocializmusért, proletár diktatúráért, a szocializmus építéséért, a kommunizmusért és a szocialista világforradalom továbbfejlesztéséért vívott harc története. Az SZKP KB határozata a pártszerviek és szervezetek figyelmét a marxista—leninista műveltség színvonalának további javítására irányítja, mert ez a párt vezető szerepe további elmélyítésének, a pártszervek és szervezetek akcióképességre fokozásának, a nép ideológiai- politikai egysége megszilárdításának és a párt körüli felzárkózásának alapfeltétele. Ez áll ma pártunk érdeklődésének homlokterében, mert a pártszervek és szervezetek figyelmét arra irányítja, hogy alaposan és átfogóan tanulmányozzák a marxista—leninista elmélet komponenseit, a marxizmus—leninizmus klasszikusainak műveit és az SZKP XXVI. kongresszusának dokumentumait. Az az alapvető követelmény, hogy a megszerzett tudás meggyőződéssé váljon, a tettek irányítójává, hogy a pártoktatás szervesen összekapcsolódjon a termelési íel« adatoik teljesítésiével és megtanítsa az embereket az olyan magatartásra, amilyet a kommunizmus építése megkövetel. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak tervszerű megvalósítása során rendkívül nagy jelentősége van annak, hogyan viszonyulnak a szovjet kommunisták a marxista—leninista művelődés irányításához, a politikai oktatás színvonalának Javításához, az élettel való kapcsolatához, a kommunizmus építésének gyakorlati kérdéseihez, a forradalmi elmélet Időszerű problémakörének tanulmányozásához, az oktató-nevelő munka formáihoz és mód- szőreihez. A határozat megköveteli az oktatás és tanítás aktív formáinak szüntelen fejlesztését, a problémamegoldó oktatás bevezetését és a hallgatók társadalmi-politikai gyakorlati tevékenységét. A pártoktatás hatékonysága fokozásának és minősége javításának alapvető feltétele az előadók és propagandisták átgondolt, rendszeres nevelése az SZKP keretein belül, Leonyid Iljics Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán hangsúlyozta, hogy jórészt az előadóktól és a propagandistáktól függ, milyenek lesznek az előadások, a gyakorlatok és a szemináriumok — olyan hely lesz-e ahol unalom gyötrl az embereket .ahol csak végigülik az órákat, vagy a gondolatok és vélemények cseréjének élettel teli, formalizmustól mentes központjaivá válnak. Az SZKP tapasztalatainak tanulmányozása lehetővé teszi számunkra, hogy ismereteikben gazdagodjunk, helyesen és kritikusan értékeljük az elvégzett munkát, alkotó módon álljunk ***■ ^4 hozzá a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesíté- „m ÜJ SZÓ 1981. séhez. JAROMÍR SPOUSTA
