Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-22 / 302. szám, kedd
ÜJ szó 1981. XII. 22. ä Nem félnek a tú'ztől Elegendő és jó minőségű takarmányról gondoskodtak A Számítástechnikai Vállalat námestovói (Dolný Kubín-í járás) üzeme november végéig 113 kis elektronikus számítógépet gyártóit, s az év végéig további 17 komputer gyártását tervezi. Jelenleg két típust állít elő, az SM 3-20-at és az SM-4-20-at, amelyeket a gyártási folyamatok irányítására használnak az iparban, az energetikában és a gyógyászatban. A képen: Mikuláš Ciernik az SM 4-20-as komputer memóriaegységén dolgozik (Vladimír Gabčo felvétele — CSTK) A környezetvédelem és a termelés Vastag hótakarő borítja a végtelennek tűnő határt. A vakító fehérségben csak itt-ott látható a fázósan összebújó foglyok egy-egy csoportja. A csúszós úton nehéz teherrel megrakott pótkocsikat vontatnak a traktorok. A tábla szélére hordják az istállótrágyát, hogy onnan gyorsabban széthordhassák, ha be kell szántani a talajba. Varga Sándor mérnök, az Űrföldi l Slovenské Pole) Állami Gazdaság igazgató* helyettese elégedetten mondja: — Pihen a föld... Bő tér- mést takarítottunk le róla, azért nem számítunk a téli időszakban különösebb takarmány- ellátási gondokrp. Annyi takarmányt sikerült termelnünk, hogy szárazanyagban számítva — a szükséges összetetételben — ött tonna jut egy számos állatra. Még a kukorica$zárat is lesillóztuk hígított melasszal és répaszelettel. Felsorolja a hektárhozamokat, és többször is megemlíti, hogy az állami gazdaság vezetősége már évekkel ezelőtt magáévá tette az állattenyésztés alapelyét, miszerint csakis akkor érhetők el sikerek, ha elegendő és jó minőségű takarmányt etethetnek. Egyetért vele Stefan Bobor mérnök, a főzootechnikus is. Dicséri a növénytermesztési ágazat dolgozóit: — Igazán jó takarmányt készítettünk be télire az állatok számára. A laboratóriumi elemzések alapján a silótakarmányunk mind első osztályú. A tejtermelés növelését nagyban elősegítette a 200 ezer liter zöldtej is. Kár, hogy nem készítettünk belőle még többet a téli időszakra. A konzerválásl eljárást ismerjük, nemcsak az idényben ízesíthető ezzel a nagy tápanyagú lével a takarmány. Valószínű, hogy a jövőben újabb tapasztalatok felhasználásával jóval többet készítünk belőle az állatállomány számára. A főzootechnikus az év vége felé szintén nagyon elégedett, mert a tejhozam tehenenként 300 literrel emelkedett, de az is lehet, hogy eléri a már régen célul tűzött 4000 litert,vagy talán még többet is. — A téli időszakban a napi tehenenkénti fejési átlag 9—10 liter. Egy liter tej előállításához csak 25 dekagramm abraAz idén gyengébb termés „ volt a szemesekből országszerte és ez komoly gondokat okozott a mezőgazdasági üzemekben. A Hetényi (Chotín) Efsz- ben már az aratás előtt számoltak a kieséssel, és mivel az állattenyésztés is fontos termelési ágazata a szövetkezetnek, már ekkor komoly intézkedéseket foganatosítottak a szemesek pótlására. Lami Miklós, a földművesszövetkezet elnöke így indokolta meg az intézkedések fontosságát: A sertéstenyésztésben csak takarékossági intézkedésekkel tudunk szemest megtakarítani. Ez is komoly feladat, hiszen szövetkezetünk évente 36 vagon sertéshúst ad el az államnak. Ez pedig takarmánygabona nélkül nem megy. A szarvasmarha-tenyésztésben főleg tehenészettel foglalkozunk. Tehénállományunk 450 darabból áll, amellyel évente 1300 000 liter tejet kell produkálnunk. Ezen kívül évente 300 üszőt nevelünk, és mintegy 350—400 bikaborjú hizlalásával foglalkozunk. Évente 16 vagon marhahúst adunk el az államnak. A szaraimarha-tenyésztés- ben tömegtakarmányokkal jelentős mértékben tudjuk pótolni a hiányzó szemes takarmányt. Ezért fordítottuk figyelmünket arra, hogy elegendő tömegtakarmányt tároljunk a téli hónapokra. Az elnök tájékoztatása szerint a szövetkezet növénytermesztői nagyon jó terméshozamokat értek el silókukoricából, így 750 vagon kiváló minőségű silótakarmányhoz jutottak a kot használunk fel. Ez is bizonyítja, hogy tömegtakarmányunk kiváló minőségű és nagy tápértékű. A Feketevíz gátja tövében az alsóhatári (Dolný Chotár) gazdasági részlegen teljes ütemben folyik a munka. Gépek küszködnek a csúszós úton, szállítják a trágyát. Czanik Aladár részlegvezető, aki egyúttal az első számú istálló héttagú szocialista munkabrigádjának vezetője, a mázsaházzal szembeni irodahelyiségben egy kis számvetést végez, elégedetlen. — Napi 10 literre csökkent a tehenenkénti tejhozam. Korábban, amikor még zöld takarmánytejet etethettünk az állatokkal, 14 liter tejet fejtünk tehenenként. De volt olyan időszak is, amikor 17 liter volt a napi átlag. Bár nálunk már a növénytermesztési csoportok igyekeznek elegendő takarmányt termeszteni, mégis kissé idényjellegű a tejtermelés. Az igazatóhelyettes nyugtatja: — Igazán elismerést érdemeltek, mert ezen a részlegen a legmagasabb a tejhozam. A gazdasági részlegvezető lecsillapodik: — Hát sereghajtók nem vagyunk. Nem engedhetjük, hogy folt essék a brigád becsületén. Nehéz év volt, meg kellett küz-. denünk azért, hogy Mézes Mar- git, Kürti Ilona, Mézes Anna és a feleségem ott lehessen a legjobb fejők járási értekezletén. Igaz, a mi részlegünkön csak 100 literrel emelkedett a tehenek átlagos tejhozama, de járási méretben is nagy eredménynek számít, hogy már 4900 liter tejet fejhetünk tehenenként. Jó néhány tehenünk évi tejhozama már meghaladja a 6000 litert. Az Igazgatóhelyettes közbeszólva megjegyzi, hoy tudomása szerint a tehenek 20 százaléka már egy fejési idényben 6000 liter, vagy ennél is több tejet ad. A részlegvezető felesége többször is fejtegeti, mitől függ az állatok tejelékenysége. — A teheneket nem lehet be* csapni. Ha jó a takarmány, sok a tej, ha gyöngébb minőségű, akkor máris csökken a hozam. Éjjel-nappal dolgozunk, vigyázunk minden állatra, észre vesszük, ha megbetegszik, azt is figyeljük, milyen mohón foszarvasmarha-állomány téli etetéséhez. Jó termést hoztak az évelő takarmányok is. Ezekből további 34 vagon széna pótolja majd télen a szemesek hiányát. Készítettek még 65 vagon lucerna- és kukoricalisztet is. Nyáron az aratás után 160 hektáron tarlókeverékeket is vetettek, amiből szintén nagyon jó minőségű silót készítettek. Ezzel és lucernával is etették az állományt, egészen október utoljáig. így sikerült meghosz- szabbítani a zöldtakarmányozás időtartamát. Hogy a tömegtakarmányokkal az új zöldaratásíg kibírják, a szövetkezet a cukorgyártól A Slovnaft vajányi (Vojany) üzemében már a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati mód szerének alkalmazása idején találkoztak azokkal a módszerekkel, amelyek a későbbiekben bekerültek a komplex intézkedések tárába is. így az idén nem okozott számukra különösebb^ gondot a szigorított feltételekhez való igazodás, amihez, persze, hozzájárult az is, hogy mindig is számíthattak és számíthatnak a dolgozók kezdeményezésére. A dolgozók kezdeményezésének fejlesztése során szerzett tapasztalatok bizonyították, gyasztja a takarmányt. A jó tehenet dédelgetjük, a kis hozamút pedig minél hamarább kiselejtezzük. Nem kell nekünk mondani, hogyan kell takarmá- nyozni. Oda rakjuk a legtöbb takarmányt, ahol a legtöbb tejet adó tehén áll. Ez az úgynevezett egyedi takarmányozási módszer. A részlegvezetővel az első számú istállóba megyünk. Gyönyörködik a szebbnél szebb, nagy tejelékenységű tehenekben. Az egyik 30 liter tejet is ad naponta. Hasonlóból néhány tucat van a gazdasági részlegen. Magyarázgatja a kiselejtezés módját, illetve mércéjét: — Csak azt az üszőt hagyjuk meg továbbtenyésztésre, amely az első borjazáskor több mint 15 liter tejet ad naponta. Ha kevesebbet ad, akkor a fejők sem vállalják el az ilyen állatokat. Érdekük, hogy minél több tejet fejjenek, mert a hozam szerint kapják a fizetést. Az anyagi ösztönzésről beszél később Valéria Paniőková, aki a második számú istállóban Kozák Ferenccel, Mézes Margittal és Kürti Magdolnával dolgozik együtt. — Aki keresni akar, annak bizony nagyon pontosan kell végeznie a munkáját. Nálunk nincs órabér, 49 fillért kapunk literenként. Ha a tej L osztályú, akkor még két fillért. A részlegvezető elégedetten közli a fejőnővel: — Kaptok prémiumot, mert épp most kaptam meg a tejfel- dolgozó üzemtől, hogy a novemberben beszállított tej első osztályú. Igyekezzetek, hogy decemberben se legyen rosszabb. A szolgálatosok megigazítják az állatok alatt a szalmát. Előkészítik a takarmányt, hogy a többiek majd gyorsan végezhessék munkájukat. Várják a tejfeldolgozó üzemből a savót, amit szintén feletetnek a tehenekkel. Elmenőben az igazgató- helyettes még megjegyzi: — Munkaszerető emberek dolgoznak itt, jórészt nekik köszönhetjük, hogy gazdaságunk terven felül 200 000 liter tejet ad el. Kézfogás után újra nekivágunk a hóborította tájnak. Sziporkázva ragyognak a napfényben a hókristályok, mintha azok is az Itt élő emberek munkáját dicsérnék. BALLA JÖZSEF répaszeletet vásárolt, és ezt kukoricaszárral keverve lesi- lózta. Így további 60 vagon jó minőségű tömegtakarmányhoz Jutottak. Ha mindezekhez hozzászámítják azt, hogy a szövetkezet növénytermesztői 12 hektáron őszi repcét is vetettek — azért, hogy a koratavaszi hónapokban is jusson zöldtakarmány a marhaállománynak — minden bizonnyal sikerül pó- tolniok a szemesek kiesését és az új termésig lesz elegendő takarmány az állattenyésztési feladatok teljesítéséhez. KOLOZSI ERNŐ hogy megfelelő formát választottak a szocialista vállalások minőségének javítására, a for- m a lizm us kik üsz öbölé® ér e. Több dolgozó kapcsolódott be a szocialista munka versenybe, és több dolgozót részesíthettek vállalati szintű kitüntetésben is. Jó eredményeket ért el az üzem a második és a harmadik negyedévben, ezekben az időszakokban az első helyen végzett A vállalatigazgató és a szakszervezet üzemi bizottsága vándor zászlajáén folyó versenyben. Nem utolsósorban ennek köszönhető az üzem termelési feladatainak sikeres teljesítése mmmi iixmwHntv Ma még környezetvédelemről, mint önálló tudományágról nem beszélhetünk, ugyanakkor a környezetünk megóvására, javítására irányuló tevékenységünkkel — a környezetvédelemmel — számos tudományág foglalkozik. Ez olyan problémakör, ami megkívánja a különféle tudományos ismeretek és nézőpontok felhasználását. A tudományágak különböző mélységben és színvonalon tárgyalják a környezet hatásait és a környezetvédelem problémáit A közgazdaságtudomány viszonylag későn kapcsolódott be ezekbe a vizsgálódásokba, pedig a közgazdasági aspektusoknak, ha nem is mindig, de nagyon jelentős szerepe van ezen a területen. A környezet összefügg az ember gazdasági tevékenységével — gazdasági probléma, s így természetesen a közgazdaságtudománynak is állást kell foglalnia. E fejlődés alapja és meghatározó ereje a munka, az anyagi termelés. Az embereknek létezésükhöz ki kell elégíteniük a szükségleteiket; élelemre, ruházatra. lakásra, tüzelőre és más hasonlókra van szükségük, A termelés folyamán beavatkozunk a természetes környezetbe. Itt játszódnak le a munka- folyamatok, és ebből szerezzük be a szükséges alapanyagokat. A természetes környezet az anyagi javak termelési folyamatának szükségszerű, állandó és örök feltétele. Ahogyan emelkedik a termelés fejlettségi színvonala, úgy válik változatosabbá és sokoldalúbbá az ember kapcsolata a természettel. Az ember újabb és újabb természeti erőket, kincseket állít a saját szolgálatába. Az emberek környezetében a történelem során a legszembetűnőbb változásokat az emberi beavatkozás okozta. Az emberiség a talajt alkalmassá is. Az év első 11 hónapjában a termelési tervet 100,5 százalékra teljesítették. Ennek az eredménynek, akárcsak a többinek az eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak a desztiláló részlegen működő Dukla szocialista munkabrigád, továbbá az üzemi közlekedésben dolgozó munkabrigád és további kollektívák tagjai. Az új évben ismét nehéz fel adatok várnak majd a vajáni Slovnaft-üzemre, amelynek teljesítéséhez minden egyes dolgozó alkotó hozzáállására lesz szükség. EMIL CHUDÝ tette a földművelésre, ennek során erdőségeket irtott ki, ön* tözőberendezéseket létesített. Jó néhány évtizeddel ezelőtt kezdetét vette az ipari terme- lés. Az emberi tevékenységek közül a mezőgazdanágl és az ipari termelés az, ami nagyban befolyásolja természetes környezetünk állapotát. A természet állaga részben meghatározz* a termelést és viszonyt <— az egymásrahatáaj köl'csönös. Ilyen oksági viszony mellett elengedhetetlenül szűk-, séges vizsgálni a természetes környezet és az ember gazdasági tevékenységének összefügg géseit, a környezet közgazdasági vonatkozásait. Nézzünk néhány esetet, ami. kor gazdasági tevékenységünk, ben számolnunk kell a környezetvédelmi követelményekkel is. Oj termelőegység létesítését megelőzően kalkulálnunk kell a beruházás várható költségeivel. Az új üzem jövendő termelési profilja szabja majd meg, hogy milyen környezetvédelmi berendezéseket kívánatos alkalmazni. A környezetvédelmi berendezések felszerelése és üzemeltetése viszont elég költséges, növeli a beruházások árát, és mindenképpen hatással van az ott gyártandó termékek előállítási költségére. Ojabb kérdés ezek után: ki viselje ezeket a költségeket? Milyen arányban jelenjenek meg a fogyasztói árakban? Vitatott, hogy a környezetvédelmi eszközök értéke milyen mértékben számítódik bele a nemzeti jövedelembe — azok, akik előállítják, növelik a nemzeti jövedelmet; azoknál, akik alkalmazzák, költségként jelentkezik. Környezeti tényezőket kell figyelembe venni az új létesítmények helyének megválasztásánál is. Pl. a levegőt vagy a vizet erősen szennyező gyárat nem emelhetünk lakott településeken vagy azotk közelében. A mezőgazdaság feladata, hogy minél több élelmiszert állítson elő. Ez pedig kemizálás nélkül elképzelhetetlen. A vegyszerezés mértékét optimálisan kell megválasztani, hiszen a vegyszerek túlzott alkalmazása esetén nemcsak a talaj szeny- nyezőriik, hanem ezzel együtt csökken a termőföld mennyisége is. A termőföld elvesztése már gazdasági kérdés is. Számtalan gazdasági vonatkozást lehetne még felsorolni és ez a felsorolás sohasem lenne kimerítő, mivel a kölcsönhatások összegezése ma még nem ismert. A lényeg az, hogy a termelésnél nem mellőzhető a környezet állapotának figyelembevétele és a környezetvédelem is sikertelen környezet* kímélő termelés nélkül. LENGYEL LÄSZLÔ Tömegtakarmányokkal pótolják a szemeseket A tervteljesítés záloga — a kezdeményezés
