Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-21 / 301. szám, hétfő
Versenyképes áru — hatékony export Árukiviteli tapasztalatok a Zlaté Moravce-i Calex vállalatnál i«8l XII. 21. A háztartási hűtőgépek gyártól valósággal elárasztják termékeikkel a nyugat-európai országok piacát. Kontinensünk- neik e térségéibe a Zlaté Mo- ravce-1 Calex vállalat is szállít termékeiből hűtőszekrényeket és mélyhűtő berendezéseket. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a konkurrencla szinte késhegyre menő, és hogy a verseny az exportált termékek árát is befolyásolja. Ráadásul egyes nyugat-európai országok — gazdasági és politikai megfontolásból — gátolják termékeink importját. Aránytalanul magas vámot vetnek iki a csehszlovákiai termékekre. A hűtőgépeknél például 30 százalékos vámmal- kell számolnunk, ami azt jelenti, hogy a termelőnek mennyivel kell csökkentenie a külkereskedelmi árat. E körülmény szükségszerűen tükröződik az export h a ték on y ságáb an is. A Calex vállalat az Idén mintegy 80 millió korona értékű háztartási hűtőgépet exportál nem szocialista országokba. A Zlaté Moravce-i gyár az év folyamán túlteljesítette az exporttervet. Ha összehasonlítjuk azokat az árakat, amelyekért a Calex a nem szocialista piacon értékesíti termékeit a nagykereskedelmi árakkal, viszonylag alacsony különbözeti mutatót kapunk, amelyet 0,42 koeficienssel fejezünk ki. Nyilvánvaló, hogy gyakran felmerül így a kérdés: érdemes ilyen körülmények között hűlőszekrényt exportálnunk? Fejlett feldolgozóiparunk van, így intenzíven be kell (kapcsolódnunk a nemzetközi munkamegosztásba. Termékeink kivitelével teremtjük meg a feltételeket ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű nyersanyagot, gépet, berendezést és fogyasztási cikket importáJ- junk. Persze, ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy minden áron exportra törekszünk. Viszont az is tény, hogy az export hatékonysága nem mérhető csak a különbözeti mutatóval. A különbözeti mutató torzítva is mutathatja az export hatékonyságát, ha a nagykereskedelmi ár nagyobb az adott termék előállításával kapcsolatos költségeknél. Az idén az export hatékonyságára az is negatívan hatott, hogy számos nyugat-európai országban csökkent a pénznem árfolyama. Gyakran hangsúlyozzuk, hogy a termékek versenyképessége végső soron az ára — a minőség függvénye. Ha az Állami Minőségvizsgáló Intézet értékelését vesszük figyelembe, arra a következtetésre jutunk, hogy a Calexben minden renbden van. Hét Itt gyártott háztartási hűtőgépből ötöt az I. minőségi osztályba sorolnak, kettőt pedig a II-ba. Az Állami Minőségvizsgáló Intézet az értékelés során a világ- színvonalú külföldi termékek paramétereiből indul ki. Megállapíthatjuk, hogy a 175, 210, 225 és 270 literes, R, illetve S betűvel jelölt hűtőszekrények, illetve az M4 50R jelzésű mélyhűtő bo- xok műszaki szempontból és használati tulajdonságukat tekintve ugyanolyan paraméterűek, mint a legjobb külföldi termékek. Van azonban a Zlaté Moravce-i hűtőgépeknek egy gyenge pontjuk: a hűtőszekrények színeinek egyhangúsága. Ezzel maguk a gyártók is tisztában vannak, és a külkereskedelmi dolgozók — aki'ktől a vásárlók színgazdag és forma- tervezési szempontból is korszerű term ék ekeit követelnek — naponta érzik, hogy megfelelő színű műanyagból gyártott hűtőszekrényekkel még eredményesebben érvényesülhetnénk a világpiacon. Vegyiparunk — sajnos — még nem tud elegendő színes műanyagot gyártani és így az Igényelt pasztellszínekben pomná- zó termékek helyett egyelőre csak egyszínű gyártmányokat tudunk ajánlani. Ez az egyetlen példa is jól illusztrálja, mekkora szükség van e szempontból is a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítésére, e konkrét esetben a könnyű-vegyipar kiemelt fejlesztésére és a tiszta vegyszerek gyártásának fellendítésére. Számunkra, fogyasztók számára is előnyös, ha a külföldi piacokon uralkodó helyzet a termelőket korszerűsítésre, gyártmányfeljesztésre ösztönzi, mert ez a hazai piacra gyártott termékek használati tulajdonságaira és minőségére is hatással van. A Calex az utóbbi évek folyamán komplex gyártmányfejlesztést hajtott végre, és a folyamat azóta sem torpant meg. Ez év szeptemberétől már sorozatban lemmel kísérésére, az összköltségek alakulásának vizsgálatára. A mutatók alakulását szervesen összekapcsolták a dolgozók premizálásával. Fontos lenne azonban a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer bevezetése is, mert ezzel még közvettenül befolyásolhatnák az egyes részlegek, munkacsoportok és munkahelyek teljesítményét. A hatékonyság növelése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk a gépek, berendezések korszerűsítésére. Ez elsősorban a mechanikai műhelyekben sürgető feladat, itt van legnagyobb szükség az elavult, kevésbé termelékeny gépek kiselejtezésére, korszerű célgépek munkába állítására, a lehető legtöbb művelet automatizálására és eközben a A hűtőelem szerelése gyártja az M4 50R típusú mélyhűtő szekrényeket, amelyeknek „külső megjelenése“, szerkezete is a szó legjobb értelmében korszerű. A vásárló nyilván örömmel veszi, hogy újszerű az ajtó felfüggesztése. Ezt oly módon oldották meg, hogy a háziasszony mind jobb mint bal oldalról nyithatja a hűtőboxot. Az ajtó belsején — nagyon szép és ötletes — grafikai jelekkel tájékoztatják a háziasszonyt az egyes élelmiszerek tárolhatóságának Időtartamáról. A mélyhűtő hűtőelemét rozsdamentes fémből készítették. A környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vették, pl. azzal, hogy „zümmögése“ két decibellel alacsonyabb zajszintet biztosít a régebben gyártott hasomló termékekhez vizsonyítva. Az Is az újdonságok közé tartozik, hogy úgynevezett hőmérséklet-zónákat jelöltek 'ki a berendezésben, így minden élelmiszerfajta megfelelő hőAz újonnan csomagolás vetik alá kifejlesztett M4-es mélyhűtőket előtt alapos műszaki próbának (A szerző felvételei) mérsékleti viszonyok közé kerül. Az export hatékonyabbá tétedéhez tehát megvannak a feltételek. Viszont arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kivitel hatékonyságot azzal is növelhetjük, ha gazdaságosabbá tesszük a termelést. Sőt, talán ez Itt a leglényegesebb tényező. Ezzel kapcsolatban elsősorban a tudományos-műszaki vívmányok rugalmas érvényesítésére és az irányítás, a szervezés tökéletesítésére gondolunk. A Calex vállalat vezetőt a komplex intézkedések bevezetése óta megkülönböztetett figyelmet fordítanak a rezsiköltségek elemzésére és csökkentésére, a bérköltség-elemzésre és az anyagfelhasználás figyetermelés mennyiségi fellendítésére. Ez utóbbi követelmény az új beruházások költségei gyors visszatérülésének legfontosabb feltétele. A Calex dolgozóinak még a munkaszervezésben Is jelentős feladatokat kell végrehajtaniuk, mert enél- kül nem tehető a termelés folyamatossá, zárt ciklusúvá. A Calex vállalatnál már az idén kedvező tapasztalatokat szereztek a komplex intézkedések alkalmazásával, amelynek köszönhetően lényegesen növekedett a termelés gazdaságossága. Az egy korona teljesítményre eső költségek 1,2 fillérrel csökkentek. Ezt a költségcsökkentési irányzatot a jövőben is követni akarják, mégpedig éppen az önálló elszámolás érvényesítésével. Termelésük hatékonyságának növelése és minőségének javítása kétségtelenül döntő hatással van az exportfeladatok teljesítésére. A hűtőszekrények és a mélyhűtők exportja esetében 7—10 százalékos külke- resk ed e 1 m i á r - n öv eke dé s t é r ün k el. A jövő évben viszont a kül- keresekdelemnek olyan árakat kell elérniük, hogy azok ellensúlyozzák azokat a veszteségeket, amelyek az említett valutaértékcsökkentés következményei. Kedvezőeknek mutatkoznak számunkra a külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének új formái is, amelyeket a Calex az Omnia külkereskedelmi vállalattal együttműködésben kezd valóra váltani. Már készülnek azok a szerződések, amelyek érteimében a külföldi gyártóknak hűtőszekrény-részegysége- ket szállít majd. Mivel az Ilyen kooperációs szállítások esetében egy másik országban ts munkaalkalomhoz jut bizonyos számú dolgozó, így termékeinkre nem vet ki magas vámot. A különbözeti mutató ilyen esetben 30—40 ponttal növekszik. Az ilyen export viszont nem csupán a hatékonyság szempontjából előnyös, hanem a külkereskedelmi kapcsolatok tartóssága szempontjából is. Ogy tűnik, hogy az export- hatékonyság növelése a kérdések komplex megközelítését követeli meg, és azt. hogy kez- dem^nvezően tegyenek meg mindent a kínálkozó lehetőségek kihasználásáért. Ugyanakkor jól kell Ismerni a műszaki fejlődés irányzatait, hogy mindenkor lépést tudjunk tartani a világon elért csúcsszínvonallal. MARIAN FÜSEK Bűtorbaiok bűvköre? k A termelés és a kereskedelem megváltozott kapcsolata Ha történetesen az elmúlt évek valamelyikében elemeztük volna a termelés és kereskedelem kapcsolatát, egyszerű képlet tárult volna elénk: amit a bútorgyártók előállítanak, azt a kereskedelem minden akadékoskodás nélkül átveszi és értékesíti. Tehát hiába is keresnénk ebből az időből a két partner viszonyában érdekesnek tűnő, jelentősebb akadályokat, ha saját bevallásuk szerint sem léteztek. Merőben más, mondhatnánk a termelés és kereskedelem eddigi kapcsolatának ellentétes oldaláról győződhettünk meg az idén. Intő jelel már tavaly jelentkeztek, amikor a kereslet visszaesésének következtében sok bútor az üzlet- hálózat raktáraiban „rekedt“. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, okainak feltárásában mindenképpen aláhúzandó: nagyobbrészt az emberi szükségletekben beállt változások következetlen figyelembevétele eredményezte a piac bizonyos bútortípusokkal való túltelítettségét, ami végeredményben a piackutatás gyengéire vall. Erről már régebben is tudtak az illetékesek, csakhát a „virágzó időszakban“ ki veszi annyira komolyan az ilyen „apróságokat“. És ezek után következett az 1981-es esztendő. A kereslet megcsappanása, vagy ahogy az egy szakember szájából elhangzott: amikor a bútorvásárlás üteme lassúbb lett a gyártásáénál, a kereskedelem már „megválogatta“ az egyes típusokat, így fokozatosan — a termelést továbbra sem állíthatták le — megnőttek a bútorgyárak készárukészletei is. Ebből a helyzetből pedig gyorsan kiutat kellett keresni. Az értékesítési fennakadás mindkét fél gazdálkodására kihatott és kapcsolatukban jelentős változásokat hozott. A kereskedelem ezután csak olyan bútort kért, amilyent keresnek a vásárlók és az újszerűség követelményeinek Is megfelel. Pontosan feltérképezték az egyes típusokat, amelyek iránt nincs érdeklődés, és melyek a keresettek. E kényszerhelyzetben a termelés nagy próbatételre szánta el magát. Néhány hónap alatt, jelentős erőfeszítések árán átalakította termék- szerkezetét, mégpedig úgy, hogy teljesen leállították a raktárakban heverő, alig keresett típusok gyártását és több üzemben elkezdték a kereskedelem által potosan meghatározott bútorfajták előállítását. Amikor a kereskedelmi hálózatba szerették volna juttatni, most már csupán azt, amit megrendeltek, meglepődve tapasztalták, hogy közben partnerük „mércét emelt“ és már nem volt elég a kiválasztott típus „névjegye“, hanem minőségileg jól kivitelezett, korszerűsített változatát követelték. És ekkor ahelyett, hogy az értékesítési nehézségek bekövetkeztével a két partner összefogott volna, maguk és a vásárló érdekében, tovább zúdították egymásra a követelések sorát. Pedig tudtak egymás gyengéjéről. A termelés fogyatékosságait és objektív nehézségeit már az előző részekben ecseteltük, de a kereskedelemről külön nem szóltunk. Ogy látszik, ez a nép- gazdasági ágazat olyan szakaszába érkezett, amelyben kevés lesz az eddigi eladási színvonal megtartásával tevékenységét eredményesen folytatnia. Sokkal jobban és részleteiben kell felmérni a vásárlók igényeit, ez egyaránt vonatkozik mindkét félre, a kereskedelemre pedig különösképpen. Nemkülönben megoldásra vár a megfelelő raktárhálózat és az olyan bútorüzletek kiépítése, ahol valóban ízlésének és igényeinek megfelelően válogathat mindenki a bútorok közül. Egy példa abból az időszakból, amikor a kereskedelem egyre másra hangoztatta: nincs érdeklődés a bútor iránt, nem tudjuk értékesíteni. Először minden hírverés nélkül, majd a továbbiakban a közvélemény tájékoztatása mellett a bútorgyártók árusítással egybekötött kiállítást rendeztek. És — véleményük szerint — sikerre^mert nagy volt az érdeklődés, sok bútor gazdára talált. Persze, az ilyen és hasonló kampányszerű rendezvények egy időre megoldanak néhány felhalmozódott problémát, megfelelő környezetben adnak helyet a bútoroknak, de eléggé költségesek. A megoldás igazi útja a termelés és kereskedelem összehangolt együttműködésében keresendő, mert a bútorpiaci változásokhoz való alkalmazkodás nehezen érhető el, ha a két partner tevékenységében csupán saját érdekeivel törődik. Ha máskor nem, legalább most, a nehézségek időszakában van szükség a következőhöz hasonló együttműködési példákra. Eddig bizony sokszor bosszankodtunk, amikor a kiállításokon és nagyvárosokban látott bútorújdonság megtetszett és nem sikerült újból találkoznunk vele üzeleteinkben. Legtöbbször azért, mert még a próbasorozat gyártásához — a megfelelő gazdasági háttér hiányában — sem járultak hozzá a bútorüzemek. így aztán a kifejlesztett és gyakran díjazott bútortípusok tervdokumentációi dossziékban hevertek kihasználatlanul, vagy a prototípusban „haltak el“. A kereskedelmet kissé kockáztatásra és az eladási színvonal javítására kényszeríti az a megegyezés, mely szerint minden próbasorozaton (300—500 darab) túljutó bútortípust kénytelen átvenni és árusítani. Ilyen mennyiségben már kifizetődő a termelő üzemnek Is, s a kereskedelem pedig elküldheti üzleteibe. S ha a bútortípus elnyeri a vásárlók tetszését és kellő érdeklődés mutatkozik Iránta, akár sorozatgyártását Is elkezdhetik. Íme egy szükséges lépés példája, melyet több hasonló nagyobb horderejű és apróságnak tűnő megoldásnak kellene követnie, hogy a termelés és a kereskedelem új követelményekhez igazodó igényesebb kapcsolata Ismét „virágozhasson“. Helyzetelemzésünk nem tért ki minden részletkérdésre. Csupán néhány jelentősebb összefüggésre szorítkozott, jelezve ezzel is, hogy a bútorprobléma eléggé összetett, szerteágazó szálai vannak. Megoldás azonban mind a részletkérdésekben, mind a probléma egészére nézve található. Ehhez kockázat- vállalási készség és bátorság, tökéletes piacismeret szükséges, és azt kell árusítani, amit az emberek keresnek. T. MÉSZÁROS KÁROLY Bővül az együttműködés a Szovjetunió és Románia között December első napjaiban Moszkvában 13. ülését tartotta a szovjet —rcmán gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés bizottsága. A tanácskozáson szó volt néhány gép és berendezés közös gyártási lehetőségeiről, új munkacsoportok kialakításáról a tudományos-műszaki együttműködés terén, továbbá a kétoldalú együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítéséről. (HÍZ)
