Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-17 / 298. szám, csütörtök

új szó 1981 XII. 17. 3 AZ USA VÉLEMÉNYÉVEL ELLENTÉTBEN A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK CSAK A TELJES EGYENLŐSÉGEN ALAPULHATNAK Leonyid Brezsnyev fogadta Armand Hammert (ČSTK) — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke Moszkvában tegnap fogadta Armand Hammert, az Occiden­tal Petroleum Corporation Igazgató tanácsának elnökét, az amerikai kereskedelmi kö­rök ismert személyiségét. A ta­lálkozót Hammer kérte. Az eszmecsere során Leo­nyid Brezsnyev megállapította, hogy az olyan államok között mint a Szovjetunió és az USA a kölcsönös kapcsolatok csak a teljes egyenlőség, az egyen­lő biztonság elvének és a köl­csönös érdekeknek szigorú tiszteletben tartásán alapulhat­nak. A szovjet—amerika* kap­csolatok nagymértékben kihat­nak a nemzetközi helyzet ala­kulására — mutatott rá Brezs­nyev, majd megállapította, hogy a legfontosabb feladat a nukleáris fegyverkezés megál­lítása, ám az USA, sajnos, ezt nem tudatosítja kellőképp. A szovjet államfő pozitívan értékelte az európai nukleáris fegyvereikről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokat, s an­nak a reményének adott ham- got, hogy eredményesek lesz­nek. Hammer kifejezte szándékát, hogy a jövőben is gyakorlati lépésekkel kíván hozzájárulni e célok valóra váltásához. Az amerikai üzletember jókívánsá­gait fejezte ki Leonyid Brezs­nyev közelgő 75. születésnapja alkalmából. A legmagasabb afgán kitüntetés Leonyid Brezsnyevnek (ČSTK) — Leonyid Brezsnye­veí 75. születésnapja alkalmá­ból Moszkvában a Szabadság Napja Érdemrenddel tüntették ki. E legmagasabb afgán ki­tüntetést Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Forradalmi Tanács Elnökségének elnöke nyújtot­ta át. A Kongresszus jóváhagyta AZ USA TÖRTÉNELMÉNEK LEGNAGYOBB KATONAI KÖLTSÉGVETÉSE (ČSTK) — Az amerikai Kongresszus kedden az Egye­sült Államok történelmében az eddigi legnagyobb katonai költ­ségvetést hagyta jóvá. Eszerint az USA 1982-ben 199,6 milliárd dollárt költ fegyverekre, s a Pentagonnak elegendő eszköz áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy finanszírozza a 100 leg­korszerűbb hadászati bombázó repülőgép, a B 1-esek gyártá­sát s a még modernebb típus, a Stealth fejlesztését. Az amerikai fegyveres erők jövőre megkapják az MX ra­kétákat, egy újabb repülőgép- anyahajót, atom-tengely at’tjá­BT-bizottság utazik a Seychelle-szigetekre (ČSTK) — Az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa keddi ülésén egyhan­gúlag döntést hozott arról, mi­szerint háromtagú bizottságot küld a Seychelle-szigetekre, hogy kivizsgálja a november 25-1 zsoldosakció körülményeit. Thaiföldi provokációk (ČSTK) — December első he­tében összesen kilencszer sér­tették meg a thaiföldi repülőgé­pek Kambodzsa léglterét. Ugyan­ezen idő alatt a kambodzsai hadsereg tagjai polpotistákat tettek ártalmatlanná, akik meg­próbáltak behatolni Kambodzsá­ba. rókát, cirkálókat, F—18, F—16 és F—15 típusú vadászbombá­zókat, amelyek atomrakétákat és -bombákat Is célba juttat­hatnak stb. Az amerikai kormány e tör­vényjavaslat elfogadásával lé­nyegében megszerezte a tör­vényhozás beleegyezését ötéves fegyverkezési programjához, amelynek végrehajtása 1,5 bil­lió dollárba fog kerülni. Szovjet—francia gazdasági tárgyalások (ČSTK) — Moszkvában ked­den befejeződött a szovjet— francia gazdasági vegyesbizott­ság 16. ülése. A francia kül­döttség vezetőjét, Michel Jo- bert külkereskedelmi minisz­tert fogadta Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő. Mindketten megelégedéssel szóltak arról, hogy a kétoldalú együttműkö­dés eredményeket hozott. A gazdasági vegyes bizottság ak­tív szerepet töltött be a kap­csolatok fejlődésiében, nagy munkát végzett a hosszú távú együttműködési megállapodás magvalósításában, a két or­szágnak az 1980—1990 évekre szóló gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködése elmélyí­tésében. A francia külker eskedelmi minisztert ugyancsak kedden fogadta Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter is. Görögország hivatalosan elismerte a PFSZ-t (ČSTK) — Görögország a Palesztinai Feiszabadítási Szer­vezetet a palesztin nép egyet­len képviselőjének ismerte el, és a PFSZ athéni Irodáját hi­vatalos diplomáciai képviselet rangjára emelte. Jasszer Arafat, a PFSZ vég­rehajtó bizottságának az elnö­ke, aki a napokban Papandreu görög miniszterelnökkel foly­tat megbeszéléseket, ez alka­lomból mondott tévébeszédében elítélte a Golan-fennsík izraeli bekebelezéséről szóló döntést. Az izraeli kormány e jogtalan lépésével kapcsolatban Pa­pandreu Is aggodalmát fejez­te ki. BEJRUT BOMBAMERÉNYLET IRAK NAGYKÖVETSÉGE ELLEN (ČSTK) — Irak bejrúti nagy- követségén a keddi bombame­rényletet követően folytatódnak a mentési munkálatok. A hat­emeletes épület romjai alól ed­dig 23 holttestet szabadítottak ki, s a kórházakban több mint száz sebesült fekszik, többen el­tűntek. Az iraki nagykövet és néhány dlpolamata sorsáról el­lentmondó hírek érkeznek. Az első jelentések szerint a nagy­követet sebesüléssel szállították kórházba, a későbbi tájékozta­tás viszont úgy szól, hogy a ro­mok közt hever. A mentési munkálatok Igen bonyolultak, s hegymászók egy csoportja is részt vesz bennük. A merényletért egy eddig is­meretlen szervezet, az „Iraki felszabadító hadsereg“ vállalta a felelősséget. AFGANISZTÁN EREDMÉNYESEN VÉDEKEZIK (ČSTK) — Afganisztán Nan- garhar tartománya területének nagyobb része az ország törvé­nyes szerveinek kezében van. A banditák egyetlen községet sem tartanak tartósan a kezükben. Mindez annak ellenére Is így van, hogy a tartománynak 320 kilométer hosszú határa van Pa­kisztánnal. Az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt tartományi bizott­ságának első titkára szerint az elmúlt két év alatt lényegesen javult a tartomány helyzete. Míg korábban naponta lövöldöztek a nyílt piac környékén, most itt nyugodtan vásárolhatnak és el­adhatnak áz emberek. A kör­nyéket terrorizáló 500—600 ta­gú bandát felszámolták. KOMMUNISTA — HAZAFI — INTERNACIONALISTA Vasil Biľak cikke a Kommunyisztban (ČSTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam, a nemzetközi kommunis­ta munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom, vala­mint korunk népei számára Leonyid Brezsnyev elvtárs élet­műve értékes mozaik, amely­ből világosan kitűnik az em­ber és a kommunista, a hazafi és az internacionalista képe — írja a Kommunyiszt című szov­jet folyóiratban megjelent cik­kében Vasil Biľak, a CSKP KB titkára, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja. A Kommunista — hazafi — internacionalista című cikk emlékeztet továbbá arra, hogy alig akad terület, ahol Leonyid Iljics Brezsnyev nem feltett volna ki gazdag tevékenységet Mindennapi sokoldalú mun­kájával Jótékonyan hat a poli­tikára, a gazdaságra, az ideo­lógiára, a kultúrára és a nem­zetközi kapcsolatokra — írja a szerző, majd így folytatja: A meghatározó azonban az. hogy törekvéseinek, figyelmének kö­zéppontiában mindig a dolgozó ember az értékek alkotóla en­nek gondjai és örömei álltak és ma is állnak. Mindent az emberért, mindent az ember jólétéért — ebben rejlett és rejlik Brezsnyev elvtárs életé­nek és munkájának értelme. Leonyid Iljics Brezsnyev azok közé a politikusok közé tartozik, akikhez nemcsak a szovjet ember és sorsa állt kö­zel, hanem a világ százmilliói­nak sorsa is. Ezért minden ké­pességét, tapasztalatát és tu­dását arra fordította, hogy megőrizze a legértékesebb ér­téket, hogy megszabadítsa az emberiséget a termonukleáris háború borzalmaitól való féle­lemtől, hogv napjaink és a lö­vő generációi békében élhese- nek és dolgozhassanak. Mindez hűen tükrözi Brezsnyev elvtárs mély. szocialista hazafiságát, és proletár Internacionalizmu­sát. A történelemben aligha talá­lunk hasonló gigantikus törek­véseket, mint amelyeket a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, annak Központi Bizottsága, a szovjet nép és személy sze­rint Leonyid Brezsnyev elv'árs a világbéke megőrzése végett kifejtett. A lenini kommunista párt, a szovjet állam a reális szocializmus országainak ez a arckép csarnok Javier Perez de Cuellar Hosszú, de dallamos nevét gyakran fogjuk hallani a jövő­ben: január 1-től ő lesz az ENSZ, e legreprezentatívabb nemzetközi szervezet főtitkára. A perui diplomata 1920. január 21-én született Limában. A nem­zetközi jog professzora Svájcban, Franciaországban, Nagy-Britan- niában és Brazíliában kéviselte nagykövetként hazáját. 1967— 1971 között ő volt Peru első nagykövete Moszkvában, s ek­kor egyúttal Varsóban is akkre­ditálták. 1971-től négy éven át volt országa ENSZ-képviselője, majd 1975-től két éven keresz­tül Waldheim ciprusi megbízott­jaként tevékenykedett. Ezt kö­vetően a világszervezet főtitká­rának a különleges politikai ügyekkel megbízott helyettese lett s az idén februárban ismét Waldheim megbízottjaiként igye­kezett közelíteni Afganisztán, Pakisztán és Irán nézeteit. A Biztonsági Tanács múlt pén­teken jelölte de Cuellart a fő­titkári posztra — pontot téve ezzel az ENSZ legmagasabb tisztségéért folytatott hathetes küzdelemre. Mint ismeretes, kez­detben két jelölt jött szóba: Kurt Waldheim és Szalim Ah­med Szalim tanzániai külügymi­niszter, ám a BT-ben Kína az előbbi, az USA az utóbbi jelö­lését rendre megvétózta. Miután mindketten visszaléptek, a BT kilenc fejlődő országbeli — túl­nyomórészt latin-amerikai — je­lölt közül Perez de Cuellart vá­lasztotta ki. (Sajtóvélemények szerint Waldlieim visszalépése csak taktikai jellegű volt, s az osztrák diplomata valószínűleg azt remélte, hogy végül meg­tarthatja tisztségét. Waldheim egyébként a hírek szerint Auszt­riában várhatóan köztársasági elnöklejöltként indul.) Javier Perez de Cuellar sze­mélyében tapasztalt, a világszer­vezet gépezetét jól ismerő főtit­kára lesz az ENSZ-nek. Csaknem négy évtizedet töltött diplomá­ciai szolgálatban, s az ENSZ- ben végzett tevékenysége alap­ján az a vélemény róla, hogy különösen a közvetítő szerepek­re alkalmas. A 61 éves diplomata sajtóér­tekezletén elképzeléseit vázol­va kijelentette, hogy a legna­gyobb figyelmet a fejlődő orszá­gok problémáinak kívánja szen­telni. A világpolitika legkritiku­sabb problémájának a kelet- nyugati kapcsolatokat tartja, s az ENSZ előtt álló közvetlen feladatok sorában mindeneke­lőtt a Közel-Kelet, majd Délke- let-Azsia, Namíbia kérdését eme­li ki. Szükségesnek tartja, hogy munkájának hatékonyabb telje­sítése végett szélesebb Jogkö­rökkel ruházzák fel. Az ENSZ-közgyűlés kedd esti ülésén hagyta jóvá a BT javasla­tát, s Perez de Cuellar ezután Isz- mat Kittani, a Közgyűlés elnöke kezébe ünnepélyesen letette az esküt. Arra kötelezte magát, hogy legjobb tudása szerint tel­jesíti a reá háruló feladatokat, s hogy kizárólag az ENSZ érde­keit fogja szem előtt tartani, nem fogadja el egyetlen kor­mány utasításait sem. (pap—) békepolitikája a szocialista társadalmi rendszer lényegéből fakad. Az a támogatás, amely­ben világszerte a szovjet béke- kezdeményezéseket részesítik. Igazolja, hogy ezek a javasla­tok az emberiség döntő többsé­gének legsajátabb vágyait és kívánságait fejezi ki. Mi is, csehszlovák kommu­nisták, hazánk dolgozót, érté­kes embernek, bölcs államfér­finak hazánk hű barátjának ismerjük Leonyid Brezsnyevet. Pártunknak, népünknek az el­múlt évtizedekben végzett munkája jelentős szakasza el­választhatatlanul összeforrott Leonyid Brezsnyev nevével. Részt vett Csehszlovákia fel­szabadításában, segített 2 szo­cializmus alapjainak megszi­lárdításában és továbbfejleszté­sében. A nehéz, válságos évek­ben ő volt az aki nemzeteink sorsa Iránt apai gondoskodást és aggodalmat tanúsított Ml, csehszlovák kommunis­ták. népünk ez alkalomból a köszönet, g tisztelet és e cso­dálat kifejezéséül vlrágrs'-'kor- ral gratulálunk — írja befeje­zésül Vasil Biľak. A CSEHSZLOVÁK ENSZ-MISSZIÖ VEZETŐJÉNEK NYILATKOZATA Méltó hozzájárulás a világszervezet munkájához (ČSTK) — Stanislav Suja, hazánk állandó ENSZ-képviselfija az ENSZ-közgyűlés XXXVI. ülésszakának végén interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda és a Csehszlovák Rrádió tudósítójá­nak, amelyben értékelte az ülésszak eredményeit, valamint a szocialista országok és Csehszlovákia hozzájárulását ezekhez az eredményekhez. munkáját összehangolta a test­véri szocialista államokkal, amint azt párt- és állami veze­tőségünk feladatul adta a kül­döttségnek. Csehszlovákia há- rom határozati javaslatot ter­jesztett elő. Az első a leszere­lés terén való nemzetközi együttműködésről szól. A hatá­rozat különösen a jelenltegi bo- nyolult nemzetközi helyzetben jelentős. A másik javaslat a fia­talok jogainak biztosításával, elsősorban a művelődéshez és a munkához való logukkal függ össze. A harmadik javas­lat a vendéglátó országhoz fű­ződő kapcsolatokra vonatkozik* Az ENSZ ebben elítélte a világ- szervezetben akkreditált mlsz- sziók kiváltságainak és mentel­mi jogának megsértését. Az említett javaslatokat támogat­ták a testvéri szocialista orszá­gok és a fejlődő országok dön­tő többsége. A Közgyűlés ma­gas szavazataránnyal fogadta el a határozatokat, ellenük sen­ki sem szavazott. Ez méltó hoz­zájárulásunk a világszervezet munkájához. Az ENSZ-közgyűlés idei ta­nácskozását értékelve, a cseh­szlovák ENSZ-misszIÓ vezetőle a következőket mondta: Az idei ülésszak kiélezett nemzetközi helyzetben zajlott le az impe­rializmus, de elsősorban az Egyesült Államok jobboldal! kö­rei aktivizálódása következté­ben. Annál szembeötlőbbek a tanácskozás pozitív eredmé­nyei. Ezek az eredmények az ENSZ-ben elhangzott lózan hangok koncentrált kifejezői, amelvek az enyhülési politika folytatását, a kelet—nvueatl. de elsősorban a szoviet—ame­rikai konstruktív párbeszéd folytatását szorgalmazták —• mondotta Stanislav Sufa. Elmondta, hogy az ülésszak­nak 134 programpontja volt. Annak ellenére, hogy az ülés­szak hivatalosan nem ért vé­get, a Közgyűlés a problémák döntő többségét megtárgyalta, s konkrét határozatokat és ajánlásokat fogadott el, első­sorban a béke és a biztonság kulcsfontosságú kérdéseiről. Az államok döntő többsége egyér­telműen kifejezte, hogy érdeke az atomkatasztrófa elhárítása és a lázas fegyverkezés megál­lítása. Arra a kérdésre, hogyan vet­tek részt a munkában a szocia­lista országok, Stanislav Suja a következőket mondta: A szo­cialista közösség országai na­gyon aktívan léptek fel az ülés­szakon, mivel világosan tuda­tosítják a világlmperlalizmus és a kínai hegemonizmus veszé­lyes politikáját, amely a kon­frontáció kiéleződése felé irá­nyul. Ez még az Egyesült Nem­zetek Szervezetét sem kerülte el. Rendkívül komoly, konstruk­tív. tárgyilagos, államilag meg­fontolt, gondolatilag gazdag volt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása, s a többi szocialista ország kül­ügyminisztereinek felszólalása is. A szocialista országok, a fej­lődő országok ős a békeszerető erők széles körű támogatásá­nak köszönhetően sikerült olvan fontos programdokumen­tumokat elfogadni. mint az atomkatasztrófa elhárításáról szóló nyilatkozat. Ez a doku­mentum az atomfegyver alkal­mazását és az atomháború ki­robbantását az emberiség ellen elkövetett bűntettnek minősíti. A csehszlovák küldöttség cél­tudatosan és aktívan dolgozott*

Next

/
Thumbnails
Contents