Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-14 / 270. szám, szombat

Egy könyvsorozat indulása ( Könözst István jelvétele) A . budapesti Európa és a bratislavai Tatran könyvkiadók együttműködésében idén minő­ségi gyarapodás örvendezteti meg a magyar és a szlovák nép évszázados közös kultúr­történeti, történelmi hagyomá­nyai iránt érdeklődő olvasókat. Közös magyar—szlovák kiad­ványok egész sorát tervezik, szerkesztik együtt. A megvaló­sult terv első könyveként je­lent meg az „1919 a szocia­lista világ forradalom útján. Magyar Tanácsköztársaság. Szlovák Tanácsköztársaság című tanulmány- és dokumen­tumkötet. A kiadvány bárom önálló ta­nulmányt tartalmaz, mindhá­romhoz külön dokumentum­gyűjtemény járul. A Magyar tanácsköztársaságról Győrffy Sándor írását olvashatjuk, A Szlovák Tanácsköztársaság lét­rejöttét, tevékenységét Pavol Kanis ismerteti. A két munkás­tul tolom irányította köztársaság ellen indított intervenció? há­borúról szintén Győrffy Sándor írt. A három tudományos érté­kű tanulmányon kívül fotók, rendeletek, levelek, szónoki be­szédek, felhívások, üzenetek gyarapítják ismereteinket. Az eddig csak önálló kötetekbe esetlegesen, szubjektív értéke­lések alapján válogatott és rendezett dokumentumok ez­úttal tudományos, marxista tör­ténelemszemlélet alapján kerül­tek ebbe a reprezentatív kötet­be. Az értékelések minden te' AZ ÉLET DICSÉRETE JOZEF VRTIAK TÁRLATA Jozef Vrtiak Az élet dicsérete című képsorozatából rendeztek tárlatot Bratislavában. Nagyvo­nalú és merész próbálkozásnak találom az Igyekezetei, mellyel a művész e tárlat keretében megpróbálja összegezni az em-* béri lét lényegét, értelmét. Meg­lep és magával ragad az až őszinteség és egyszerűség, mely- A lyel saját életfilozófiáját „társa- Öalmasítja“. Hétköznapi, mind-* annyiunk által tapasztalt, de gyakran nem is tudatosított mozzanatokra, jelenségekre mu­tat rá, nem feledkezve meg az érzelmekről és az előrehaladást 'segítő szellemi indítékokról sem. Ä 35 olajfestmény 1959-től jelenünkig összegezi Vrtiak művészi törekvéseit, s ä tárlat címében jelzett témát négy szemszögből közelíti meg. E tár­laton a tájképfestészet kapta á legkisebb teret. A két közép­szlovákiai tájrészletet ábrázoló képen a művész nem törekedett pontos helyszínrajzra, inkább a karakterisztikus vonásokat eme­li ki. Mindkét esetben ugyanaz­zal a technikai megoldással talál­kozunk: enyhén elmosódó kon­túrok, plasztikus színkeveréssel elért fényjáték, geometriai alap­formák hangsúlyozása. Ä legnagyobb teret az életké­pek kapták; ezeket két csoport­ra oszthatjuk föl tartalmi szem­pontból. A Műteremben 1., II., á vacsoraidő és a Feketekávé mel­lett a művész magánéletét idézik úgy, hogy nem a mondaniva­lón van a fő hangsúly, hanem a technikai megoldások hivatottak bizonyos hangulatokat kifejezni. A két „műtermi“ képen a fényjá­ték impresszionisztikus megra­gadása teszi meghitté, nyugal­mat árasztóvá a kompozíciót, meleg tónusú színfoltokba mo­sódó kontúrokkal alakítja a mű­vész felesége és önmaga port­réját. A másik két alkotás tech-< nikai szempontból ellentétekre épülő felfogásban készült: a vo­nalszerű kontúrok kidomborítá­sa során tömött árnyalatokkal, sötét színfoltokkal is dolgozott a művén. E két kép bizonyos kompozíciós merevségről is árulkodik, túlságosan beállított- nak érzem a modelleket, erősza­kosan megállítoltnak a pillana­tot. Ä következő csoportba tar­tozó alkotások társadalmi té­mákban születtek, illetve ezek jelképes megfogalmazásai. Ügy érzem, hogy Vrtiaknak sikerült á szó legnemesebb értelmében az emberi létet megragadnia. rAz élet dicsérete (I—UL) első változatában egy családfa lomb­koronájába komponálja az em­beri élet különböző érzelmi és alkotói mozzanatait. A Bizton­ság 11.. kifejező egyszerűség­gel mutat rá a család társadal­mi küldetésére, érzékeltetve egyben, jelképesen, az egyes nemzedékek és társadalmi ré­tegek közötti elválaszthatatlan kapcsolatokat, az egymásra­utaltságot. Vrtiak szimbolizmusának kicsú- csosodását sajátos módon meg­alkotott portréiban látom. Dela* croix, Tolsztoj és Dosztojevszkij nagyméretű portréja hangsúllyal érzékelteti a modellek szellemi nagyságát is, úgy, hogy korszak- alkotó tetteikből is idéz a hát* térben. Az áttételesség példája­ként említem meg a Herakléi- tosz festményt, melyen a görög mondavilág alakját korszerű for* manyelven eleveníti meg. A' tárlat negyedik tematika! csoportját a tágasabb' értelem­ben vett történelmi pillanatok, elvont filozófiai kérdések és nemzetébresztő hagyományok alkotó tetteikből is idéz a hát-* még nem sikerült Vrtiaknak tel­jesen Ieküzdenie a teatralitás veszélyét. Ugyanakkor helyen­ként szinte a dekoratív hatást keltő szimbolizmus nagyon is expresszíven nyomatékosítja a mondanivalót. (A napot nem ár­nyékolod be, Az írás keletkezé­se, Nem tévesztenek meg). S1 kiállítás bizonyára filozófi­ai eszmecsrére késztet sok láto­gatót. A’ fölmerülő kérdések' megválaszolásához jó segítséget nyújt a tárlat katalógusa, amely­ben a művész önvallomása do­minál. LEHEL ZSOLT MŰVÉSZI ÉLMÉNY A BRATISLAVAI ZENEI ÜNNEPSÉGEK ZÁRÓHANGVERSENYE A Szlovák Filharmónia hang­versenytermében került sor a 17. bratislavai zenei ünnepsé­gek záróakkordjára. A szoká- ísokhoz híven, ezidén is a Szlo­vák Filharmónia zenekara kap­ta azt a kitüntető megbízatást, hogy közreműködjön a kéthe­tes „zenei maratón“ utolsó hangversenyén. A műsorfüzet eseménygazdag, kitűnő művé­szi színvonalú estet ígért. Bevezetőül Ján Cikker nem­zeti művész Paleta című [szim­fonikus zenekarra írt) művé­nek ősbemutatója járult hozzá a záróhangverseny ünnepélyes hangulatához. Cikker. aki főleg operái révén tett szert világ­hírnévre. a művet részben A szerelem és halál játékai és a Coriolanus című opera megírá­sa között komponálta, s ezidén fejezte be. A Paleta tulajdon­képpen tíz különböző motívum fölsorakoztatása, melyek a ze­nei feldolgozás során mintegy tükörképszerűen visszatérnek. Egyszeri hallás után főleg a tömör kifejezőképesség, az ér­dekes szín- és hangkombináció és a címnek megfelelő gazdag instrumentáció tűnt figyelemre méltónak. Színvonalas művészi produk* cióként könyvelhetjük el Ri­chard Strauss Négy utolsó da­lának {Beim Schlafengehen, September, Frühling, Abendrot) előadását sŕ Szlóvák Filharmó­nia és szólistájának, Magdalé­na Hajóssyovának közreműkö­désével. Kitűnő szopranistánk, aki jelenleg a berlini Deutsche Staatsopernál működik, s így már régen várt vendég volt ná­lunk, a bratislavai fesztivál so­rán több ízben is bizonyságot tett fejlett hangkultúrájáról. A Straussdalokat 1? tökéletes technikával, művészi, minden álromantikától mentes átélés­sel adta elő a zenekar sajnos nem éppen legmegfelelőbb di­namikai árnyaltsága mellett. Nagy élmány volt Beethoven 5. szimfóniája (c-moll, op. 67), mely a hangverseny befejező számaként hangzott el. A Szlo- vák Filharmónia zenekarát, csakúgy mint az előzőekben, Otmar Suitner vezényelte. A vi­lághírű osztrák karmester fel­fogásában vérbeli Beethoven- előadást hallhattunk. A mű egészét nézve (eltekintve egyes • hangszeres csoportok pontatlan belépésétől és a kar­mesterre nem mindig kellőkép­pen reagáló játékosoktól) Beethoven örökértékű (remek­mű ve méltó pontot tett a hangverseny, az utána felcsen­dülő fesztiválszignál pedig a kéthetes zenei eseménysorozat végére. Kellemes meglepetésként Ha­tott a műsorfüzetben közölt jö­vő évi fesztivál-műsorelőzetes, mintegy csalogatva a közönsé­get az 1982-es zenei ünnepsé­gekre. VAJDA GftZA kinletben egyeztetettek, az új­kori történelem kutatásainak figyelembevételével készültek. S mindez könyvészetileg és ti­pográfiailag is korszerű formát öltött. Az ifjú proletárállam képzőművészetének legjellem­zőbb, mozgósító erejű darabjait is közli. A kötetet Jeges Jenő Vörös Újságot, népszerűsítő pla­kátja, Pór Bertalan: Világ Proletárjai egyesüljetek!, Ne­mes Lampérth József és Kmet- ty János plakátjai és Bíró Mi­hály -1919. május című dekorá­ciója gazdagítja. Mindenki ér­deklődésére számot tarthat a zenei, az írói és a művészeti direktórium tagjainak névsora és arcképei, akik között olyan alkotók voltak, mint Bartók Bé< la, Kodály Zoltán, Babits Mi­hály, Kassák Lajos, Kosztolá­nyi Dezső, Juhász Gyula, Ka­rinthy Frigyes, Móricz Zsig- mond, Móra Ferenc, Kernstock Károly, Ferenczy Béni, Pór Ber­talan, Rippl-Rónat József. Száz- kilencven oldalon számtalan olyan fotóval találkozik az ol­vasó, amely eddig legtöbbször önállóan, egy-egy tanulmány- kötet illusztrációjaként került nyilvánosság elé. A gyűjtemény egyik legfőbb érdeme, hogy egyszerre, egymás mellé he­lyezve mutatja be a tanácsköz­társaságokról fennmaradt fény­képeket. A két nép közös történelmi és lcultúrtörténelmi hagyomá­nyainak leghaladóbbikáről szó­ló könyv méltó bevezetése a már említett sorozatnak, amely a „Bibliothcka saculorum“ ne­vet viseli. Rövidesen a máso­dik kötet is boltokba kerül. Ez Mednyánszky Alajos Festői utazás a Vág folyón Magyar- országon című útirajza, amely eddig csak a mű eredeti nyel­vén, németül jelent meg. 1982- ben ugyanennek a szerzőnek’ Regék és mondák a magyar ős-• világból című könyvét készítik’ elő. Ezt követi időrendben egy Juhfisz -Gyula kötet, amelybe Szakolcai emlék címmel váló* gatliak a költő Szakolcán írt verseiből. A két kiadó így Is szeretne hozzájárulni a Juhász Gyula centenárium ünnepségei­hez. Már előkészítik Daniel Krman, II. Rákóczi Ferenc kö­vetének európai útleírását. Ezt két fiatal latin szakos fordítja és kétnyelvű kötetben a Tat­ran adja majd ki. 1984-ben Bél Mátyás Dere rustica Hun­garae című értekezését jelente­tik meg, amelyet a jeles tudós a pétervárí egyetemre nyújtott be. Ez mind a mai napig csu­pán kéziratban olvasható, ezért is lesz jelentős esemény a ma­gyar és szlovák nyelvű fordítás megjelenése. Ezt a törökdúlás- ról szóló dokumentumgyűjte­mény követi, majd II. Rákóczi Ferencről és a kuruc szabad­ságharcról szóló népdalokból, mondákból, levéltári iratokból állítanak össze egy kötetet Tá­volabbi tervekben szerepel Ba­lassi Bálint verseinek kiadása. Szlovákul Eudomír Feldek tol­mácsolja őket. Számítanak /a- nus Pannóníus verseinek fordí­tásával is, amelyeket a Nagy Morávía mondái és Thuróczy János krónikája követi majd, A „Bibliotheka sacolurom « Századok könyvtára“ sorozat jelentősen hozzájárul a két nép kölcsönös megismeréséhez, ami elengedhetetlen. A tervezett ki­adványok mindegyike olyan vi­tatott történelmi kérdések tisz­tázásához igyekszik állásfogla­lással felérő tényeket közread­ni, amelyek marxista értékelé­se mindkét nép számára fon­tosak. A kölcsönös megismer rés, a kölcsönös megértés fel­tétele, hogy a közös történelmi múlt osztályszempontú vizsgá­lata és értékelése is közösen, a nézetkülönbségeket egyeztet­ve történjen. Ogy vélem, ehheí az Európa és a Tatran könyv­kiadó is jelentős mértékben hozzájárul, az egyszerre ma­gyarul és szlovákul megjelenő érdekes és fontos könyveikkel. DUSZA ISTVÄS ÁPRÓHIRDE VEGYES ■ Olyan zeneiskolát végzett (gi­tár, dob) lányok jelentkezését vá­rom, akik szívesen játszanának női zenekarban. Telefon Dunajs­ká Streda: 225-80. 0-1855 ADÄSVÉTEL M Eladó olcsón 1 db háromajtóé szekrény, 2 db kétajtós szekrény, 1 db konyhakredenc, 1 db ebéd­lőasztal 4 db székkel, 1 db könyvszekrény, 1 db 32 basszu- sós harmonika. Telefon Samorfn: 35—76. 0 1851 ■ Eladó jó állapotban levő la­kószobabútor — darabonként Is — és négyszemélyes sátor. Tele­fon Bratislava: 688-747. 0-1868 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét mindazok­nak, akik 1981. november 3-án el­kísérték utolsó útjára a drága jö férjet, apát, nagyapát és déd- nagyapát, MENTEI, Jánost a csákányi (Čakany) temetőbe. Külön köszönetét mondunk roko­nainknak, a hnb-nek a búcsúsza­vakért és az Ismerősöknek, hogy jelenlétükkel és virágaikkal igye­keztek enyhíteni mély fájdalmun­kat. A gyászoló család. Ű-186? MEGEMLÉKEZÉS KÖSZÖNTŐ m PRIKLER MATILDNAK és PRIKLER VILMOSNAK, Püspökire (Podunajské Biskupice), házasságkötésük 25. évfordulója alkalmából gratulál, sok boldog­ságot és hosszú életet kíván lányuk és fiuk'. 0-17GQ ■ MADARÁSZ SÁNDORNAK KAJALRA [galántai járás) Drága apukánk, születésnapod al­kalmából a legnagyobb szeretet­tel kívánunk neked jó egészséget, hosszú, boldog életet. Élj közöt­tünk sokáig, hogy érezhessük ne­mes szíved szeretetét. Feleséged, lányaid, vejeld, unokáid, Zoltika és Rolika. 0-1860 köszönetnyilvánítás i ül Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, is­merősöknek, akik 1981. október 16-án elkísérték utolsó útjára á nehéz betegség után 51 éves ko­rában elhunyt felejthetetlen, drá­ga feleséget, édesanyát, anyóst és nagymamát KHERN Jenőné Soőky Ilonát a jökai fjelka) temetőbe és rész­vétükkel, koszorúikkal s virág- adományaikkal igyekeztek enyhí­teni nagy fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-1859 H Fájdalomtól megtört szívvel és könnyes szem­mel emlékezünk' a felejthetetlen, drága jó gyer­mekre, N o s z á I Péterre, akit á kegyetleő halál váratlanul, tragikusan 16- éves korában kiragadott szerettet köréből. Ezen a fájdalmas, na­gyon szomorú évfordulón, 1981. nov. 14-én emlékezzenek rá azok, akik ismerték és szerették, és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Felejthetetlenül mindig szívében őrző édesanyja, katona bátyja, nagymama, Demecs Pál és De- mecs Barnabás. 0-1811 ■ Fájdalmas szívvel emléke­zünk vissza a drága jó férjre, édesapára és nagyapára, Süli Ferenc re, akit 1981. május 17-én. félévre kedves unokája ha­lála után kiragadott a kegyetlen hálái szerettei közül élete 75. évében. Akik ismerték és szeret­ték. emlékezzenek rá, és szentel­jenek egy néma pillanatot emlé­kének. Mindig szívében őrző és örökké svászolő szerető felesége, lá­nya, katona" unokája: Demecs Pál és Barnabás, 0-1811/a űj sző 1981. XI. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents