Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-13 / 269. szám, péntek
Kamatozó koronák NÖVEKSZIK A TERVSZERŰEN TAKARÉKOSKODÓK SZÁMA # GYARAPODÁS — MUNKÁBÓL Q SOKRÉTŰ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK A pénzügyi . szakemberek megállapítása szerint a fejlett társadalmakban nemcsak az életszínvonal, hanem az államirányítás iránti bizalom, valamint a politikai és a gazdasági stabilitás mértékének egyik érzékeny fokmérője a lakossági betétállomány növekedése, vagy csökkenése. Hazánkban ezt illetően egyre kedvezőbb a helyzet. A takarékpénztárak dolgozói már a betétállomány évenkénti gyarapodását is milliárdos tételekben számolják. A Szlovák Állami Takarék- pénztár Banská Bystrica-i kerületi kirendeltségén tömör, de sokatmondó adatokat tartalmaz a legújabb pénzforgalmi mérleg. Évekre visszamenőleg is pontos képet, jó összehasonlítási alapot nyújt a közép-szlovákiai dolgozók otthoni gazdálkodásáról. — A lakossági jövedelmek alapján kerületünk nem mondható az ország legmódosabb vidékének — lapozgat a kimutatásokban Ladislav Pokorný mérnök, az igazgató. — Közép- Szlovákiában jelenleg mintegy másfél millió ember él. Egy lakosra számolva 1980-ban több mint 21000 korona pénzbevétel jutott. Tíz évvel ezelőtt azonban még csak alig 13 000 korona volt ez az összeg. Munkabérek, prémiumok, egyéb jutalmak és nyereségrészesedések címén tavaly összesen 22 milliárd 826 millió, a legkülönbözőbb szociális juttatások — elsősorban nyugdíjak — formájában pedig hat milliárd 290 millió koronát kaptak kézhez a közép-szlovákiai lakosok. Ebből a pénzből tavaly 4 158 521 000 korona került a betétszámlákra. Ügyfeleink ugyanakkor 3 671 224 000 koronát vettek ki Már teljes ütemben készítik a szaloncukrot, a töltött és a cso- kóládé függelékeket a karácsonyi ünnepekre a trebišovi Deva Csokoládé gyár dolgozói. Az árut november végéig szállítják az üzletekbe. A képen Viera Jam- borová, a csomagolórészleg vezetője (baloldalt) és Monika Ľo- chová a karácsonyi kollekciók csomagolását ellenőrzi. (Štefan Puškáš felv. — ČSTK) a takarékból. Az év végén kiszámított 320 millió 157 ezer koronányi kamatokkal együtt 1980-ban tehát 487 millió 94 ezres összeggel növekedett a betétállomány. — Soknak, vagy kevésnek tartja ezt a gyarapodást? — Ha figyelembe vesszük, hogy az idei első nyolc hónapban, természetesen még a kamatok nélkül, az újabb növekedés meghaladta az 592 millió 643 ezer koronát, nem mondhatók soknak az elmúlt évi megtakarítások. Ezért az eddiginél már jóval nagyobb gondot fordítunk a rendszeres, tervszerű takarékoskodási formák széles körű népszerűsítésére. Ugyanis feltételeink között, ha valaki takarékoskodik, jelenlegi szükségletei kielégítésének csak egy kis részéről mond le a nagyobb kiadással járó szükséglet későbbi kielégítése érdekében. Ha sokan és rendszeresen félretesznek egy bizonyos, akár kis összeget is, a takarékban nagy pénztömeg gyűlik össze, ami egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy hitelhez jussanak mások. Közép-Szlovákiában az idei évre 315 ezer új takarékoskodó toborzását tűzték célul a takarékpénztárak dolgozói. Szolgáltatásaikat rendkívül előnyös feltételekkel kínálják. Az időbeli kötöttség nélkül elhelyezett betétek évente 2 százalékot, a hat hónapra lekötöttek, az egy évre lekötöttek 4, az ifjúsági takarékbetétetek pedig 5 százalékot kamatoznak. A nyereménybetétkönyveket negyedévenként sorsolják. A legszerencsésebb tulajdonosok minden negyedévben a megtakarított pénzük akár 250 százalékával is — jelenleg még legfeljebb 50 000, de hamarosan már 100 000 koronával — gazdagodhatnak. Az öt évre lekötött ifjúsági betétekre a havonként rendszeresen félrerakott összeg nagysága alapján a kamatokon kívül tekintélyes különprémiumot is fizet a takarékpénztár. Eddig havonta legfeljebb 500 koronát fogadtak el az ifjúsági betétkönyvekre. A közeljövőben viszont már havi 600, vagy 700 korona megtakarítására is „leszerződhetnek“ a huszonhetedik életévüket még be nem töltött fiatalok, illetve helyettük a szüleik. így az ötödik év végén a kamatokkal és a különpré- miummal együtt 40 800, vagy 47 000 koronát kaphatnak visz- sza, ami már nem lebecsülendő indulótőke a családalapításhoz sem. — Az előnyös feltételek egyre nagyobb tömegeket ösztönöznek rendszeres, tervszerű takarékoskodásra — folytatta az igazgató. — Az idén július végéig 322 296 új betétkönyvet állítottunk ki a kerületben a családi költségvetéssel előrelátón gazdálkodók számára. Az egész ÖSSZEFOGÁSSAL Egyetlen korábbi választási időszak sem zárult még oly eredményesen Síd község történetében, mint éppen a legutóbbi. Az elmúlt egynéhány esztendőben ugyanis számos értékes létesítménnyel gazdagodott a község, melyek közül elég, ha megemlítjük a négytantermes iskolaépületet, a napközit, vagy az 1,7 millió koronás beruházással épült bevásárlóközpontot. Az említetteken kívül 1,3 km hosszú szakaszon portalanították a közutakat, korszerűen felszerelték a művelődési ház színháztermét, megkezdték a könyvtár, illetve a házasságkötő terem építését, s korszerű, minden igényt kielégítő otthonhoz jutottak a község nyugdíjasai is. Örvendetes, hogy a lakosság szempontjából talán a legnagyobb gondra, a vízellátásra is találtak megoldást. A vízvezetékhálózat építését ugyan már a korábbi választási időszakban tervezték, megfelelő vízforrás hiányában azonban erre nem kerülhetett sor. A közelmúltban végzett fúrások során viszont bőséges forrásra > találtak, így az ötmilliós beruházás megkezdésének nincsenek különösebb akadályai. Az elmúlt esztendők alatt soha nem tapasztalt méreteket öltött a lakásépítés is a községben. Csupán aZ elmúlt választási időszakban 42 családi ház épült fel önerőből, ezen kívül az állami gazdaság is épített alkalmazottjainak egy hatlakásos épületet. Mint ahogyan azt Nagy József elvtárs, a hnb elnöke elmondotta a következő esztendőkben is folytatják a nagyarányú falufejlesztést. A már említett vízvezetékhálózat építésén kívül ugyanis folyamatban van a községi sporttelep építése, mely -magába foglalja a futballpályán kívül az öltözőket és egy kis méretű lelátót is. Az említetteken kívül be kell fejezni a könyvtárépítést, további községi útszakaszok portalanítását, két autóbuszváró, építését, a Hősök terének rendbehozását és körülkerítését, s tervbe vették egy ravatalozó építését is. A nagy célok megvalósításához azonban nemcsak pénz kell, hanem társadalmi összefogás, szorgos munkáskezek is. A társadalmi szervezetekre e téren a korábbiaknál is nagyobb feladat hárul, s a jövőben legalább olyan aktivitást kell kifejteniük, mint ahogyan azt a múltban a kertbarátok, a nyugdíjasok és a jednota tagjai tették. — évre kitűzött feladatot hét hónap alatt 104,79 százalékra teljesítettük: Különösen örvendetes, hogy a jelenleg érvényes egymillió 423 381 különböző takarékbetétkönyv tulajdonnosaí között sok az olyan fiatal dolgozó, aki családi házra, szövetkezeti lakásra, bútorra, gépkocsira, vagy más tartós fogyasztási cikkre spórolva, minden fizetésnapon félretesz a keresetéből néhány száz-, vagy ezer korona körüli összeget. Most a kerület minden ezer lakosának 1068 betétkönyve van, amelyek mindegyikére — 1981. június 30-án — átlagosan 10 315 korona megtakarított összeget mutathattunk ki. összehasonlításul: tizenhat évvel ezelőtt még csak 2564-, 1970-ben pedig mindössze 5318 korona átlagosan megtakarított értéket képviselt egy-egy betétkönyv. Közép-Szlovákiában ez év augusztus 31-én a lakossági betétállomány teljes ösz- szege — az idei kamatrészesedések nélkül — 14 683 215 000 korona volt, ami elméletileg azt jelenti, hogy minden egyes lakosunk legalább 9657 korona nálunk megtakarított és kamatozó pénzzel rendelkezett. Ugyanakkor a Szlovák Állami Takarékpénztárral szembeni eladósodás mértéke lakosonként csak 2362 koronát tett ki. Mivel az elmúlt hónapokban a fenti arányszámok nem változtak meg lényegesebben, jól tükrözik a betét- és hitelszámlák pillanatnyi állását is. Bizonyára sokan kiváncsiak arra, hogy mi a sorsuk a takarékba rakott koronáknak? A takarékpénztári kirendeltségek dolgozói a lakosságtól átvett összegeknek csak egy bizonyos hányadát tartják mindig elérhetően, .a páncélszekrényekben. A pénz ugyanis akkor teljesíti szerepét, ha körforgása állandó a gazdasági élet vérkeringésében. A betétállomány nagyobbik fele az általános pénz- politikai elvárásoknak megfelelően hitelalapot képez, de — főleg a tartósan lekötött betétek — közjóléti célokra, így szocialista népgazdaságunk fejlesztésére „elköltve“ is kamatozik a betéttulajdonosoknak járó kamatokon felül. Végsősoron pedig az is fontos szempont, hogy a betétek és hitelek a népgazdasági munkateljesítményekkel, valamint az egyéni-, illetve családi költség- vetésekkel egyformán arányban álló, reális fogyasztást segítenek elő. LALO KÁROLY A honvédelmi nevelés elmélyítéséért Tíz év telt el a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatározat, illetve törvény elfogadása óta. Amint a CSKP XV. és XVI. kongresszusa is megállapította, az elért eredmények ellenére e téren még mindig van javítani való. A honvédelmi nevelés ugyanis szerves része a kommunista nevelésnek s erről nem egy helyen megfeledkeznek. Nem véletlenül szögezte le az utóbbi pártkongresszuson Husák elvtárs: „A belső és a nemzetközi feltételek megkívánják a hazafias és internacnonalista öntudat, s elszántságunk szüntelen mélyítését, hogy készek legyünk nemcsak hazánk, hanem a szocializmus és a világhaladás fejlesztésére és védelmére.“ A közelmúltban szlovákiai értekezleten értékelték az elért eredményeket s meghatározták a következő öt évre a feladatokat. Štefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere, a honvédelmi kormánybizottság elnöke beszédében nagyra értékelte az eddigi tevékenységet. Kiemelte azt a segítséget, amelyet a jubiláló honvédelmi szövetség a polgárvédelmi felkészítés és a honvédelmi nevelés terén nyújt. Elismeréssel szólt arról, hogy a Nemzeti Front tömegszervezetei egyre nagyobb részt vállalnak az össztársadalmi feladat teljesítéséből. Az a tény azonban, hogy a sorkötelesek közel 50 százaléka nem tud úszni, fizikai erőnlétük nincs a kívánt színvonalon, arra figyelmeztet, hogy az iskolákban nem fordítanak erre kellő gondot. A jövőben többet kell tenniük a nemzeti bizottságoknak is. Mindenütt, ahol arra lehetőség van kis beruházással igénytelenebb sportpályákat kellene építeni, a honvédelmi nevelést szolgáló létesítményekről nem is szólva. Így például olyan víztárolókat kell építeni, amelyek amellett, hogy tűzvédelmi célokat szolgálnak, nyáron lehetőséget nyújtanak az úszás oktatására is. Az úszni nem tudók számának csökkentésében sokat tehetnének a testnevelési szövetség alapszervezetei, de maguk a szülők is. Az értekezleten sok szó esett a sorkötelesek tényleges katonai szolgálatra való felkészítéséről is. Egybehangzó a vélemény, hogy ott, ahol a kiképző központokat közvetlen a munkahelyen, illetve az oktatási létesítményekben rendezték be, nem okoz gondot a fiatalok részvétele a foglalkozásokon. Nem kell utazniuk, s ezzel időt és pénzt takarítanak meg. Ennek különösen nagy jelentősége van a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a kiképzés nem okozhat kiesést a termelésben, hiszen minden munkáskézre szükség van. Ezért is szervezik a kiképző központok a foglalkozásokat munkaidő után, illetve munkaszüneti napokon. A sorkötelesek felkészítése színvonalának növelése megköveteli, hogy a tartalékos tisztek és tiszt- helyettesek klubjainak mintegy tizenkétezer tagja az eddigieknél még jobban bekapcsolódjon oktatóként a kiképzésbe. A honvédelmi nevelés sokrétű. Többek között ide tartozik a szakköri tevékenység is. A műszaki sportok iránt még gyermekkorban fel kell kelteni az érdeklődést. Ezt igazolja a trnavai példa is, ahol a szakköri tevékenység eredményeként a kiképző központokból jól felkészült táv- irászok, rádiósok kerülnek ki A szakköri tevékenység terén jó az együttműködés a pionírházakkal, de ezek anyagi ellátottsága még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem fordítanak még mindenütt kellő gondot a katonai hivatás megszerettetésére, s ezért a katonai iskolákba való toborzásban nem minden járás teljesíti az irányszámokat. A felnőttek polgárvédelmi, a fiatalok honvédelmi nevelése terén csakis céltudatos és elkötelezett munkával érhetünk el még jobb eredményeket. A párt alapszervezetei, a tömegszervezetek, a gazdasági vezetők nem téveszthetik szem elől, hogy a honvédelmi nevelés össztársadalmi feladat. A jelenlegi nemzetközi és kaponapolitikai helyzet megkívánja, hogy úgy tevékenykedjünk, ahogy azt a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatározat, illetve törvény megszabja. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A REUMA Az elmúlt hetek esős, szeles, hideg időjárása sok ember életét keserítette meg: a reumaosztályok rendelésén a betegek száma ugrásszerűen növekedett. A panaszok sokrétűek, egyben azonban azonosak, heves fájdalmak testszerte kis- és nagyizületekben, izmokban stb. A reuma ma világprobléma. Nincs még egy olyan betegség, amely annyi szenvedést okozna az emberiségnek, mint a reuma. Egyes szerzők szerint minden második embernek van valami reumás fájdalma vagy olyan szervi, illetve szöveti elváltozása, amely reumás természetűnek fogható fel. Bár a mozgásszervek reumás betegségei nem jelentenek életveszélyt, mégis súlyosan befolyásolják az egész szervezet egészségét. Akadályozzák a munkavégzést, gátolják a járást, és olykor megnehezítik a tisztálkodáshoz, öltözködéshez szükséges legegyszerűbb mozdulatokat is. Ugyanakkor a reuma a „leghűségesebb“ betegség is, mert kezelése hosszadalmas, és az orvos és a beteg részéről nagy türelmet kíván. Tulajdonsága, hogy gyakran kiújul és a vele járó fájdalom a beteget nemcsak testileg, hanem lelkileg is megviseli. Kórokozóját még nem ismerjük. Keletkezésében szerepet játszanak baktériumok, vírusok, a fizikai okok közül a meghűlés, a huzat és nem utolvagy heveny gyulladás esetén sósorban a gócfertőzés (tályo- gos fog vagy gennyes mandula). A reuma minden életkorban előfordul, férfinál, nőnél azonos számban, városban inkább, mint falun. A foglalkozást illetően élen járnak a vasgyári munkások, majd a bányászok és a közlekedési dolgozók. Földrajzilag főleg a mérsékelt égöv alatt fordul elő, amelyhez mi is tartozunk. Érdekes viszont, hogy a trópusokon és a sarkvidék dermesztő hidegében kevésbé elterjedt, mint a mérsékelt égöv alatt. A reumás megbetegedések függvényei az időjárásnak. Vannak emberek, akik az ízületeik valamelyikében keletkező fájdalomból előre megérzik a szeles időt, az esőzést vagy a havazást. Gyógyítása Á gyógyításban elsősorban a gyógyszerek, majd a pontosan kiszámítható módon alkalmazott fizikoterápiás eljárások játszanak szerepet. A legismertebb gyógyszer a szalicil, amely többféle formában kerül alkalmazásra. Bőven akad szer, amelyet az orvos választ ki a készítmények közül. Kitűnő fizikai gyógymód a fürdőhelyi kúra, ahol a melegforrások gyógyvizét alkalmazzák. kiegészítve természetesen gyógyszerekkel és jDgyéb fizikai gyógymódokkal. Lázasan azonban tilos a fürdés. A fürdőn kívül használatos a hőlég, az iszap, a rövidhullám, az ultrahang, a napfürdő, a masszázs és a gyógytorna. Ezek nagy része a rendelőintézetek reumás szakrendelésén is megtalálható. Megelőzése A reumára is érvényes az á megállapítás, hogy könnyebb a betegséget megelőzni,, mint meggyógyítani. A megelőzéshez tartozik az egészséges életmód, a száraz, jól fűthető, jól szellőztethető lakás, a megfelelő táplálkozás, az ésszerű ruházkodás, a jő munkakörülmények. Ehhez hozzátesszük még, hogy a mandulákban és a fogakban netán fellelhető gócokat feltétlenül el kell távolítani. Óvakodjunk a meghűléstől. A meghűlés csökkenti a szervezet ellenállóképességét és fellob- banthatja a lappangó reumát. Reumatikus étrend nincs. Téves felfogás, hogy a húsevés elősegíti a reuma kifejlődését. A túlzásba vitt húsfogyasztás önmagában egészségtelen, viszont a húsmentes étrend káros, mert a szervezet fehérjeszükségletét ki kell elégíteni. Fontos még a mozgás. A kiadós mozgás biztosítja a jó vérkeringést. Ha valaki nem sportol, legalább tornásszon naponta 10—15 percet nyitott ablak mellett. Reumások gyógytornáját az orvos írja elő. Végeredményben mindennél fontosabb, hogy megbetegedés esetén szakorvos vizsgálja meg a beteget, ő írja elő a gyógyszereket, a fizikális kezeléseket és szükség esetén a gyógyfürdőt. .■ Dr. MARÉK ANTAL 1901. XI. 13.
