Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-15 / 244. szám, csütörtök

Az örömbe üröm is vegyül

Szüret a Michalovcei Állami Gazdaságban

A rádióban reggel közölt időjárás-előrejelzés ezúttal egész napra érvényes maradt, így Kelet-Szlovákia legnagyobb bortermelő vidékén, a Tiszahátnak a Vihorlát-hegységre felfutó északi peremén reggeltől estig „az évszakhoz képest meleg idő“ érlelte a termést és könnyítette a mezőgazdasági dolgozók mezei munkáját.

egyes helyeken, egyes fajtákból eléri a 22 fokot is.

# t *

— jobb itt mint az iskolában? — álltunk meg egy-két szóra a munka közben a napozás lehetőségeit is kihasználni igyekvő szedők egyik csoportjánál.

— Nem rossz — válaszolt Mária Pastirová, Eva Štefanova, Ružena Jeneiová és Erika SalaPersze, csakúgy, mint másutt, Itt is nagy szükség volt arra, hogy a Nap „tizedmagával“ süssön, mert a közel húszezer hektáros Michalovcei Állami Gazdaságban javában folytak az őszi munkák, köztük a 405 hektárnyi szőlő sziiretelése.

— Csak tüzeljen is — nézett kérlelően a távolban izzó korongra Juraj Salóka, az állami gazdaság szőlészeti és kertészeti üzemének igazgatója, miközben a tibavai domboldalak felé tartottunk. Hogy miért e „fohász“, hamarosan megértettem:

— A mennyiségi mutatók szempontjából az idén nem állunk jól, így legalább a minőségben, a szőlő cukortartalmában reménykedünk — kezdte a mérlegelést a gondterheltnek látszó igazgató. — Már magában a múlt év viszontagságos időjárása is megdézsmálta az idei termést. Az idei februári nagy fagyok és a 15—20 százalékos kárt okozó áprilisi hidegek tovább növelték a veszteséget, majd a 317 hektáron pusztító július 14-i és augusztus 3-í jégeső mindezt még 20—60 százalékos kárral fokozta. Mindennek következtében ma ott tartunk, hogy a várt 1822 tonna termés helyett csak körülbelül

87Ű tonnára van kilátás.

• • •

Tibaván a 22 hektáros „Hrun* dűlőben szüreteltek. A szőlészet helyi negyven állandó alkalmazottja, valamint a sobraneci és a michalovcei gimnáziumok és a Michalovcei Elektrotechnikai Középfokú Ipariskola 250 diákja aránylag gyorsan haladt a sorokon, Persze, nem azért, mintha talán a szedők felületes munkát végeztek volna, hanem mert a máskor igen bőven termő muskotály és a rizling fürtjei most eléggé ritkán csüngtek a tőkén. Annyira ritkán, hogy a várt 4,5 tonna helyett egy hektárról csak 2 tonna körüli mennyiségű szőlőt hordtak a sorok végébe.

.— Még szerencse, hogy a cukortartalom aránylag jó — sóhajtott fel a munka menetét figyelő Milan Pavlo, a 197 hektáros tibavai szőlészet vezetője. — Ügy 17—20 fok körül, s

rová; valamennyi harmadikos elektrotechnikai szakközépiskolai tanuló.

— Mi tegnap voltunk itt először és úgy tudjuk, hogy még tíz napig fogunk segíteni az állami gazdaságnak ebben a munkában. Szívesén jövünk.

• * •

Amikor a szőlőtermesztés jövőjére és a termelés gazdaságosságára terelődött a szó, az

Igazgatónak és a helyi részleg vezetőjének arcán először az elégedettség jelent meg, később viszont már az aggodalom, örültek és egyben bánkódtak is. Örültek, hiszen tart a szőlő felújítása, s távlatilag — ennek az ötéves tervidőszaknak a végére — kilátás van legalább háromszáz hektár felújítására és ugyanakkor újabb telepítésre is. Viszont kevésbé örültek annak, hogy termékükért annyit sem kaptak, mint például a szőlőhöz képest kevesebb munkát és kevesebb befektetést igénylő cseresznyéért kapnának. S az sem mindegy számukra, hogy a szőlészetben egýre kevesebb a munkaerő. Tibaván például, ahol szőlőiskola is van, legalább 140 állandó alkalmazottra lenne szükség, s csupán szűk hetven van.

Szép októberi nap volt. Sob- ranec, Tibava, Vyšné Nemecké, Suché, Úbrež és Krivošťany határában közel ezer ember, köztük 830 középiskolás fiatal, szüretelte a Michalovcei Állami Gazdaság szőlőjét. Munkájukat szeptember 21-én kezdték és október 15-re szeretnék befejezni. A domboldalakról traminnal, rizlinggel, zöldszilvánival, sau- vingonnal és más szőlőfajtákkal (összesen 16 szőlőfajtát termesztenek) megrakott puttonyokat fuvarozták egymás után a traktorosok. A szőlőszállítmányok többsége a tibavai feldolgozó üzembe került. A többi — azaz a mutatkozó termés alapján vagy 370 tonnányi — kis adagokban az állami borászati üzemekbe vándorolt.

GAZDAG JÖZSEF

A présből a szőlőlé a hatalmas hordókba csordogál

(A szerző felvételei)

Kommentáljuk

Az észrevételek hasznosítása

Számtalanszor bebizonyosodott az a tapasztalat, hogy ' azok a pártszervek és -szerveretek, melyek nagy jelentőséget tulajdonítanak a tagság észrevételei hasznosításának, sikerrel birkóznak meg a legnehezebb feladatokkal is. Erre a felismerésre épül a CSKP KB Titkárságának az az 1975- hen jóváhagyott dokumentuma is, amely a tagok és a tagjelöltek észrevételei intézésének alapelveit tartalmazza. Kimondja, hogy az elhangzott javaslatokra, észrevételekre mindig idejében, érzékenyen és rugalmasan kell reagálni. A felvetett kérdések alapos megvizsgálása, a hatékony intézkedések foganatosítása, a bírált fogyatékosságok orvoslása megteremti a kritika és az önkritika kibontakozásának kedvező légkörét, a párton belüli demokrácia érvényesítésének feltételeit, s fokozza a kommunisták kezdeményezését. A kérdések meg nem válaszolása pedig rendszerint passzivitáshoz vezet.

Hogy ez mennyire így van, annak bizonyítására hadd hivatkozzunk két nemrég végzett felmérés eredményeire. A CSKP Kelet-csehországi Keiriileti Ellenőrző és Revíziós Bizottsága, valamint az SZLKP Ersekújvári (Nové Zámky) járási Bizottságának Ellenőrző és Revíziós Bizottsága megvizsgálta, hatáskörükben mi lett a sorsa azoknak az észrevételeknek, amelyek a legutóbbi évzáró taggyűlésen, illetve járási pártértekezleten hangzottak el. A kelet-csehországi kerületben 3722 vitafelszólalás intézését vizsgálták 405 pártalapszervezetben és 133 üzemi, illetve városi pártbizottságban, az érsekújvári járásban pedig 17 üzemi, illetve városi pártbizottságban és 30 pártalapszervezetben. Kiderült, hogy a kelet-csehországi kerületben közvetlenül az évzáró taggyűléseken és a pártkonferenciákon az összes felszólalásoknak mintegy a 20 százalékát válaszolták meg. Természetesen főleg azokat, amelyek nem igényeltek különösebb utánajárást.

Külön figyelmet érdemelnek azok az észrevételek, melyekre jellegüknél fogva nem lehet azonnal kimerítő választ adni, illetve melyeknek elintézése konkrét intézkedések foganatosítását teszi szükségessé. Annál elgondol- koztatóbb az a tény, hogy a kelet-csehországi kerület párt- alapszftvvezeteinek csaknem egyharmadában az ellenőrzés idejéig még nem elemezték az észrevételeket, 8 nem intézkedtek a hibák eltávolítása végett.

Több alapszervezetben ugyan megoldották a bírált problémákat, de erről a taggyűlésen nem számoltak be. Az érsekújvári járás pártalapszervezeteinek 84,3 százalékában tájékoztatták a taggyűlést a felszólalások intézéséről. Az észrevétel sorsáról való beszámolás lebecsülése tehát gyakori jelenség.

Károsnak kell tekinteni a formális válaszokat, intézkedéseket is. A Heráleci Efsz pártalapszervezet^ például néhány észrevételt továbbított ugyan a gazdasági vezetőknek, ám az elintézést nem kérte tőlük számon.

Rendkívül elítélendő az is, ha a felszólalásokat nem vagy csak részben rögzíti a tanácskozás jegyzőkönyve. Sajnos, az ellenőrzések ilyen esetekre is fényt derítettek. Például a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság kommunistáinak tanácskozásán készült jegyzőkönyv megállapítja, hogy 17-en szólaltak fel a vitában, de konkrétan csupán három felszólalást rögz’it.

Ahol a tagság észrevételen hasznosítására megfelelő

gondot fordítanak, ott a gazdasági eredmények is egyre

javulnak. Így van ez például a Füri (Rúbaň) Efsz-ben

és a šuranyi Elitexben. Az utóbbi helyen az észrevételek hasznosításával illetve a bírált kérdések megoldásával az idei tervteljesítésben a tavalyihoz képest 10,4 százalékos növekedést értek el.

Számokban persze aligha fejezhető ki az az érték, melyet a párttagok és tagjelöltek felszólalásainak hasznosítása eredményez, hisz legnagyobb jelentősége az emberek alkotó kezdeményezésének fokozásában rejlik.

FÜLÖP IMRE

Az ideológiai munkáról

Az SZKP XXVI. kongresszusa kiemelkedő esemény volt a párt és a nép életében. A KB beszámolóját úgy fogadták a párttagok és minden szovjet ember, mint a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztésének jelentős, új szakaszát, 8 mint fontos politikai és elméleti értékű dokumentumot.

Nélkülük, azaz a fiatalod nélkül szinte elképzelhetetlen a szüret

Miként az ideológiai területen dolgozó munkatársak Moszkvában, immár a XXVI. kongresszus után, 1981. áprilisában megrendezett országos tanácskozásán bebizonyosodott: a párt abból indul ki, hogy a hatékony ideológiai tevékenység elképzelhetetlen a társadalom szellemi életének és szociális-politikai realitásainak, az iskolázottság színvonala és a szovjet emberek műveltségi szintjének figyelembevétele, a párt politikai-nevelő munkájának felhalmozott tapasztalatai nélkül.

A nemzetközi ideológiai harc kiéleződését is jobban figyelembe kell venni. Helytelen voina, ha nem vennénk tudomásul, hogy az idegen ideológiák az emberek bizonyos részére hatást gyakorolnak. A kommunisták, a szovjet emberek az ideológiai harcban nem lehetnek elnézőek a megalkuvással szemben, le kell leplezniük a szovjetellenességet és az antikommunizmust. Határozottan fel kell lépniük a káros nézetekkel szemben.

Az ideológiai nevelésben különleges jelentőségű a kommunisták és minden dolgozó politikai képzése. Az $ZKP következetesen valóra váltja Leninnek arról szóló tanítását, hogy a tömegek öntudatának fejlődése most és mindörökre,

egész munkánk bázisa és fő tartalma marad. Ez az oka, hogy a politikai ismeretterjesztésben mind nagyobb helyet kap az esti egyetemen folyó oktatás, a szabadegyetem, az Ismeretterjesztő előadás. Nagyszámú hallgatóságot vonzanak az immár hagyományossá vált társadalmi és politikai témájú előadások, amelyek a marxizmus—leninizmus tanításainak legfontosabb kérdéseiről, a párt bel- és külpolitikájáról szólnak.

A tizedik ötéves terv során csupán Belorussziában a kommunisták mintegy háromnegyed része és a komszomolista munkások egybáramada fejlesztette tovább tudását filozófiában és a tudományos kommunizmus kérdéseiben. Folyamatossá válik a világnézeti tárgyak előadása, és tanulmányozása a középfokú, általános képzést nyújtó, illetve a szakmunkástanuló iskolákban, és a főiskolákon. Egyszóval, a kommunisták és a komszomolisták, az ifjúság és a dolgozók milliói folyamatosan és rendszeresen részt vesznek a marxizmus—leninizmus elméletének elsajátításában, tanulmányozzák az SZKP politikáját, mint a világ megismerésének, az alkotásnak és a harcnak eszközét.

E munka folyamán mindennél több gondot kell fordítani a felvilágosításra, a« elmélyült propagandára, az elméleti alap és a politikai irányelvek, valamint a XXVI. pártkongresszus megfogalmazta gyakorlati követelmények tanulmányozására.

A nagy érdeklődés kielégítésére, amely a dolgozókban a kongresszus anyaga iránt mutatkozik, országszerte nagy számban hoztak létre szemináriumokat és tanulóköröket, s indítottak egy sor speciális, a kongresszus kérdéseivel foglalkozó ismeretterjesztő előadást. A dolgozó közösségekben és a tanintézetekben politikai napokat szerveztek az SZKP XXVI. kongresszusa anyagainak alapján. Előadásokat tartanak a kongresszusi küldöttek, a tudósok, a pártmunkások és a tanácsi dolgozók, a politikai tájékoztató munkával és az agitációval foglalkozók. A pártbizottságokon és az alapszervezetekben, a munkáskollektívákban kidolgozták, megvitatták és jelenleg folyamatosan a gyakorlati életbe viszik át a párt szervezeti és politikai intézkedéseit.

Az ideológiai munka' minden területén erőfeszítések folynak annak érdekében —, miként ezt meg is követeli az SZKP XXVI. kongresszusa —, hogy erősödjék a politika, a gyakorlat, az ideológiai nevelés, a munkára nevelés és az erkölcsi nevelés egysége. Egyidejűleg a párt KB az ideológiai nevelőmunka példamutatóbb, célra irányulóbb jellegű kialakítására ösztönzi a párt- és a Komszomol-szervezeteket. Ennek lehetőségei most jobbak, mivel a népesség általános iskolázottsága és kulturális színvonala lényegesen magasabb a múltbelinél. Miként Leonyid Brezsnyev elvtárs utalt erre, a napi információ hatalmas csatornát: a 380 millió, példányban megjelenő lapok és folyóiratok, a rádió és a televízió átfogják az egész országot.

Maga az élet teszi ilyen fontossá az ideológiai munka minőségének kérdését: elvi irányultsága, az elméleti-tudományos színvonal emelése, s mindazok mesterségbeli tudása és kulturáltsága kérdését, akik a párt eszméit eljuttatják a tömegekhez.

Az SZKP XXVI. kongresszusa tézisek sorát dolgozta ki a tömegpolítikai munka tökéletesítéséről, a formalizmusnak, a skolasztikus módszereknek a politikai felvilágosító munkában szükséges legyőzéséről, s a propaganda és az agitáció eredményességének fokozásáról.

jelenleg a pártszervezetekben folyik az ideológiai munka érvényben levő módszereinek és eljárásainak átvizsgálása, s határozottan félreteszik az idejétmúlt eljárásokat. Az a cél, hogy el kell érni: készüljenek gondosabb tömeges politikai-nevelési intézkedési tervek, gyakorlati megvalósításuk legyen leleményes, elméleti megismerési, elvi és érzelmi töltésük váltson ki érdeklődést, s belső igényt az iránt, hogy a hallgatók részt vegyenek a megvalósításban.

Időszerű a propaganda és az agitáció egymáshoz való maximális közelítése, valamint az, hogy bizonyos személyeket

m

1981. X. 15.

Juraj Salóka (jobbról) és Milan Pavlo szemügyre veszik a láda tartalmát