Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-07 / 237. szám, szerda
Ä nők a üüiklban és a családban 1901, X. 7* A nők egyenjogúságát nálunk a legmagasabb » jogforrás, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 143/1968 számú alkotmánytörvénye nyilvánítja ki. Egyértelműen leszögezi, hogy hazánkban a nők és férfiak egyr.^ő jogokat élveznek. Ez az általános elv természetesen vonatkozik az élet minden területére — a közéletre, a családi helyzetre és a munkára is. A nők egyenjogúságát szolgálja a megfelelő munkalehetőségek és munkafeltételek biztosítása. A teljes női egyenlőség alapvető feltétele ugyanis a munkához való jog és az egyenlő munkáért egyenlő bért elvnek a következetes alkalmazása. Az elmúlt évtizedekben a nők fokozódó munkába áilása lényegesen hozzájárult a társadalmi szerepük alapvető megváltoztatásához. A kereső nők aránya az elmúlt három és fél évtized alatt jelentősen növekedett. Ma Csehszlovákiában 2 millió 200 ezer fővel több nő dolgozik mint közvetlenül a felszabadulás után. Országos méretben a nők a foglalkoztatott népesség {7 millió 704 ezer) 46,2 százalékát teszik. Hazánkban tehát minden második gazdaságilag aktív személy a női nemhez tartozik. Hasonló a helyzet a Szovjetunióban, az NDK-ban és a többi szocialista ország túlnyomó többségében. Az aktív kereső nők aránya ma már mindenütt — beleszámítva a fejlett tőkés országokat is — jelentős. Ez annyit jelent, hogy többnyire eléri vagy meghaladja az összes aktív keresőknek az egy- harmadát. így például a kereső nők aránya Ausztriában 40, Belgiumban 32, Finnországban 39, Franciaországban 34, az NSZK-ban és az USA-ban 36, Japánban 39, Ausztráliában 29 százalék. A dolgozó nők aránya nálunk nem nőtt egyformán minden korcsoportban. A 19 éves és ennél fiatalabb korcsoportban a megnövekedett tanulmányi idő miatt csökkent a nők gazdasági aktivitása. Részben vonatkozik ez a 19—24 éves korcsoportra, hisz évről évre nő a főiskolák, illetve egyetemet látogató nők és leányok száma és részaránya. A huszonötödik év körül akkor csökken a dolgozó nők aránya, ha a házasságkötés, illetve az első vagy a második gyermek születése után a nők abbahagyják ideiglenesen a kereső munkát. A NEMEK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS A szocialista társadalom egyik nagy értéke, hogy a társadalmi rétegek között nincs válaszfal. Ha azonban a nők elhelyezkedését vizsgáljuk a munka- megosztásban, akár szakmák, akár népgazdasági ágazatok, akár munkajelleg szerint, akár a fizikai és szellemi munkát tekintve, bizonyos zártságot tapasztalunk. A nők túlnyomórésze a jelenkorban is szigorúan ragaszkodik az ún. női szakmákhoz. Ilyen szakmának lehet tekinteni a fonó, szövő, varró, cipő alsó- és felsőrészkészítő szakmát, továbbá a rádió és televízió gyártókat és szerelőket, vegytisztítókat. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a nők elsősorban azokban a foglalkozásokban vannak túlsúlyban, amelyek a korábban folytatott háztartási tevékenységhez hasonlóak. Az egyéb fizikai munkákat nézve: a takarítók több mint 95 százaléka, a postai dolgozók 65 százaléka, a kereskedelmi dolgozók 78 százaléka nő. Szívesen mennek a lányok fodrásznak és kozmetikusnak. vendélátói felszolgálónak, titkárnőnek és egyéb irodai dolgozónak. A kulturális, egészségügyi és oktatásügyi dolgozóknak, a pénzügyi intézmények (bankok, takarékpénztárak) alkalmazottainak több mint kétharmada nő. A tervszerű szocialista iparosítás eredményeként fokozatosan nőtt az egyes iparágazatokban foglalkoztatott nők részaránya és ma már eléri a 42 százalékot. Az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökkent a mezőgazdaságban dolgozó nők száma. Örvendetes jelenség, hogy évről évre gyorsabb ütemben nő az ún. nem termelő ágazatokban (kereskedelem, szolgáltatás, kutatás, oktatásügy, egészségügy stb.) az újonnan munkába lépő és kereső nők aránya, ösz- szesítve elérte a foglalkoztatottak 58 százalékát. Az ilyen irányú fejlődéshez hozzájárultak azok az adminisztratív intézkedések is, amelyek eltiltották a nőket az egészségükre káros munkáktól. Érthető, hogy a párt- és kormányszervek, a szakszervezet figyelemmel kísérik a dolgozó nők munka- és életkörülményeit. A legfelsőbb irányító szervek az utóbbi időben több intézkedést foganatosítottak a nők védelmére. Jogi intézkedések tiltják például, hogy a dolgozó nők 15 kg-nál súlyosabb tárgyakat emeljenek, ugyancsak világosan megfogalmazott előírások szabályozzák az éjszakai műszakban dolgozó nők jogait és foglalkoztatásuk előfeltételeit. 1965-ben országunkban a háztartásban levő nők száma meghaladta a 63 ezret. 1980-ban a háztartásbeli nők száma 14 ezer főre csökkent. Az ilyen Irányú fejlődéshez jelentősen hozzájárult a bölcsőde- és óvodahálózat ütemes fejlesztése. Szlovákiában csak az 1978—1980 közötti időszakban öt és fél ezerrel növekedett a bölcsődei férőhelyek száma és elérte a 42 000-et. Ez alatt az időszak alatt az SZSZK területén 266 óvoda épült. Ennek köszönhető, hogy az óvodáskorú 3—6 éves gyermekek 61 százaléka részesülhet óvodai nevelésben. Hetedik ötéves tervünk irányelvei külön figyelmet szentelnek a dolgozó nők munkafeltételei javításának, a kisgyermekekről és az anyákról való sokirányú gondoskodásnak. A NÖ HELYZETE A CSALÁDON BELÜL Az elmúlt évtizedekben világszerte alapvetően megváltoztak a család hagyományos formái, változott a családi élet tartalma is. Módosultak a családon belüli kapcsolatok, a család különböző funkciói. Mégis azt kell sánál vegyék figyelembe a háztartásban végzett tevékenységet is. A csehszlovákiai háztartásokban a dolgozó nők — a család- nagyságtól függően — napi 3—4 óra házi munkát végeznek. A háztartásbeli asszonyok, a szerződéses zöldség- és gyümölcs- termesztéssel is foglalkozó családok női tagjai ennek a dupláját. A férjek és gyerekek házi tevékenysége szociológiai felmérések szerint átlagosan 1—1 óra házimunkától mentesíti őket. A családon belüli munka- megosztás keretében a férjek 11 százalékban vállalják a reggelikészítést, 10 százalékban a mosást, 13 százalékban a takarítást. A férjek részesedése a bevásárlásban 20 százalék, a kerti munkák végzésében 50 százalék, az állatok ellátásában 45 százalék, a favágásban 70 százalék, a vízhordásban 40 százalék stb. A mai családokban országunkban, s ugyancsak a szomszédos országokban a terheket és feladatokat még nem teljesen egyenlően osztják meg. A kereső nők még mindig négyszer annyi házi munkát végeznek mint a kereső férfiak. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a háztartásokban óriási mértékű élőmunka emésztődik fel. A nők, a dolgozó családanyák házi munkája gépeket, készítményeket, szolgáltatásokat takarít meg számos családban. Az eddigi részeredmények és a pillanatnyi helyzet azonban nem jelentheti azt, hogy nincs kiút a házi robotolásból. Igenis van, de csak a családok és a társadalom közös és együttes erőfeszítéseivel. A társadalom — a már említett gyermekintézmények fejlesztésén kívül segíthet és segít is — főként a gyermekétkeztetés bővítésével, a napközik, az egészségügyi intézmények hálózatának gyarapításával stb. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy ezen a téren hazánk és minden szocialista orA szolgáltatások megkönnyítik a nők háztartási munkáját. A dolgozó nők átlagosan napi 3—4 óra házi munkát végeznek (ČSTK felvétele) mondanunk, hogy a család ma is társadalmunk alapsejtje. A sokoldalú és óriási előrehaladás ellenére a mai családok nagyrészében a családon belüli munkamegosztás teljesen hagyományos. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy a dolgozó feleség minden családi és külső segítség nélkül végzi a háztartási munkák sokaságát. Nemzetközi családszocioló- giai vizsgálatok megállapították, hogy egy kétgyermekes mai európai családanyának legalább nyolcféle otthoni foglalkozáshoz, vagy pontosabban mondva szakmához kell értenie. Ezek közé sorolható például: a gyermekgondozás és -nevelés, bevásárlás, beteggondozás, főzés, mosás, vasalás, varrás, felszolgálás, s nem utolsósorban a családi költségvetés és pénzgazdálkodás. Közgazdasági számítások és becslések szerint a háztartásokban végzett munka megfelel egy-egy ország nemzeti termelése 25—30 százalékának. Ha feltételezzük, hogy a felsorolt háztartási munkákat fizetett munkaerő vagy szolgáltató intézmények végeznék, a létrehozott érték szerves részét képezi az ország nemzeti jövedelmének. Ezért indokolt azoknak a közgazdászoknak a javaslata, akik azt indítványozzák, hogy a nemzeti jövedelem kiszámítászág már messze megelőzte a legfejlettebb kapitalista országokat is. A házimunkák megkönnyítésénél sokat számít a lakások közművesítése és a háztartások gépesítése is. Ennek fejlődése különösen az utolsó tíz év alatt dinamikussá vált. 1980 végén a lakások és családi házak 81 százalékában volt vízvezeték, 35 százalékában vezetékes gázellátás, 55 százalékában központi fűtés. 100 háztartásból összesen 86-ban volt hűtőszekrény, 85-ben mosógép (ebből 25 automata). Egy további nagy terület a kereskedelem, a vendéglátóipar, és a lakossági szolgáltatások ütemes fejlesztése. A cél fejlett, olcsó, jól dolgozó és megbízható szolgáltatóhálózat kialakítása, amelynek tevékenységében a személyi és családi igények kielégítése szerepel az első helyen. A házi munka ésszerűsítésének és a női egyenjogúság megvalósításának legfontosabb eszköze a családi körben — a családtagok segítőkészségében rejlik. A legolcsóbb és legnagyobb tehermentesítést az jelenti, ha a családtagok kölcsönösen, nagyobb figyelemmel, türelemmel és több kímélettel osztják el a házi munkát. MIHÁLY GÉZA AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN Beszélgetés az állami közjegyzőség munkájáról Ügyes-bajos dolgai intézése közben sok ember kerül kapcsolatba az állami közjegyzőség dolgozóival. Mivel foglalkozik és hogyan dolgozik ez a szerv? Erre a kérdésre kértünk választ dr. Miloslav Kováč rimaszombati (Rimavská Sobota) állami közjegyzőtől. — Feladata segíteni az állampolgárokat és a szervezeteket jogaik védelmében és kölcsönös kapcsolataik rendezésében. Tevékenységének fő tar-, talma az öröklési ügyek lebo-’ nyolítása, a szerződések bejegyzése és ezzel érvényesítése, a jogi szempontból jelentős tények megszövegezése és hitelesítése. Az állami közjegyzőség kezeli a telekkönyvet, intézi a letétbe helyezéseket. Ezenkívül segítséget nyújt a bíróságoknak az ingatlanok eladásáról szóló döntések végrehajtásában. # Hogyan intézik az öröklési ügyeket. — Az állami közjegyzőség az öröklési üggyel kapcsolatos tárgyalásokat a helyi nemzeti bizottság vagy a részvevők bejelentése alapján indítja meg. Beidézi a törvényes vagy a végrendeleti örökösöket, s az előírásoknak megfelelően lefolytatja a tárgyalásokat. Ó Valószínűleg felmerülnek problémák is? — Gyakran megtörténik, hogy az örökösök között súlyos nézeteltérések keletkeznek a hagyaték elosztását illetően. Ilyen esetekben az öröklési ügy elintézése évekig is elhúzódhat, ami nagy megterhelést jelent mind az állami közjegy- zőségnek, mind a résztvevőknek. Megemlítenék egy esetet. 1974-ben hunyt él az örökhagyó, aki családi házat, ezenkívül takarékbetétet, készpénzt és egyéb vagyont hagyott hátra. A törvényes örökösök — az elhunyt két fia — a hagyatékba csupán a családi házat jelentették be, a többit eltitkolták azzal a szándékkal, hogy az elosztásról egymás között megegyeznek. Azonban nézeteltérés támadt köztük, az ügyre fény derült, s 1979-ben ismét az állami közjegyzőség elé került. A kérdéssel többször foglalkozott a járásbíróság is, sőt a kerületi bíróság is tárgyalt róla. Az ügyet csak ez idén sikerült befejezni. Az örökösök természetesen bírságot is fizettek azon az összegen felül, amelyet illetékként 1974-ben kellett volna megfizetniük, viselték a tetemes perköltséget, távoli lakóhelyükről többször ide kellett utazniuk. Végeredményben az eltitkolt örökségrészből vajmi kevés maradt. £ Az adásvételi szerződések megkötésekor is előfordulnak nehézségek? — Járásunkban eléggé gyakori dolog, hogy az eladó és a vásárló az adásvételi szerződés megírásával és az ezzel összefüggő ügyek intézésével olyan embereket bíz meg, akiknek nincs jogi képzettségük, nem eléggé tájékozottak ezekben a kérdésekben. Ezért sokszor helytelen tanácsot adnak, nem szereznek be szükséges okmányokat stb. A szerződő felek azt hiszik, hogy minden rendben van az ügyben, s néha csak évek múlva derül ki, hogy helyrehozhatatlan tévedést követtek el. Az állampolgároknak ezekben az ügyekben közvetlenül ügyvédi tanácsadó irodához vagy állami közjegyzőséghez kellene fordulniuk, hogy elkerüljék a felesleges bonyodalmakat. % Részt vesznek az állami közjegyzőség dolgozói az állampolgárok jogi nevelésében? — Beszélgetések, előadások megtartásával igyekszünk gyarapítani az emberek jogi ismereteit. Ezek megszervezésében a nemzeti bizottságok segítenek. Hasznos lenne, ha a lakosság a jövőben az eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítana e rendezvények iránt. Hiszen mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy ezen a téren kellőképpen tájékozott legyen. A jogi neveléshez hozzájárulnak a fogadónapi tanácsadások is. Mindenkinek szívesen segítünk ügye elintézésében. Arra törekszünk, hogy az állampolgárok jogi-vagyoni viszonyaiban tökéletes rend legyen. A lakosok ebben azzal lehetnek segítségünkre, hogy idejében hozzánk fordulnak ezekben a kérdésekben. % Köszönöm a tájékoztatást. GÄL LÄSZL0 TETTEKKEL POLITIZÁL Ha valaki — tegyük fel — egy tudományos értekezleten az akkumuláció forrásairól kezdene vitát a Nádszegi (Trs- tice) Egységes Földművesszövetkezetben, valószínű, hogy Sándor Gáborné csoportvezető nem kérne szót. De olyankor, ha valamelyik munkatársa a fegyelem vagy a takarékosság ellen vét, nyugodt-an, de határozottan megmondja neki a véleményét. Tetteivel pedig a szónál is világosabban foglal állást. Évek óta példásan végzi nehéz munkáját. Hogyan lett kommunista? Szegény családból származik. Kiskorában megismerkedett a nélkülözéssel s édesapja gyermekei figyelmét korán felhívta a társadalmi egyenlőtlenségre. Férje — aki ugyancsak az efsz dolgozója — 1953-tól párttag, s vonzotta az eszme, amelyet ő magáévá tett, 1960-ban kérte felvételét a pártba. Férje mellett megismerte a társadalmi tevékenység értelmét, szépségét is. Negyedszázada tagja — 15 éve alelnöke — a nőszövetség falusi szervezetének. Jelenleg elnöke a Vöröskereszt helyi szervezetének és példásan látja el feladatait munkahelyén a pártbizottságban is. Hogyan telik el munkanapja? Korán kel. Elvégzi otthoni teendőit, s máris indul a szövetkezetbe. Idén tíz állandó munkatársával — időnként, például kapáláskor, még többen is — gondozzák a 18 hektár görög- és a 2 hektár cukordinnyét. A tábláról majdnem 60 vagon édes termést értékesítettek. Reménykedtek benne, hogy meghaladják a hat- vanat, de a szárazság kiapasztotta reményeiket. A dinnye édes és érett volt, de nem volt meg a kellő zamata és súlya. A csoport tagjai mindnyájan igyekvők. Sándorné utasításaira még soha sem mondta senki, hogy ezt nem csinálom. Szeretik őt, mert mindig péi dát mutat. Nem nézi az órát, a közösség érdekéért bármikor feláldozza szabad idejét, s ha a szükség úgy hozza, naponta tizenkét órát is dolgozik. Hazamenet közben bevásárol, aztán főz, mos, vasal, takarít, varr stb. Leggyakrabban este tízkor fekszik le. Szórakozás? Több újságot, folyóiratot járatnak. Férjével a cikkeket is megvitatják. Tévét néznek. Különösen a kertészeti szakkönyveket böngészik. Mindketten a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége galántai járási bizottságának előadói. Jól ismerik őke/ a környéken. Sokan hallgatták előadásaikat. Milyen politikai munkát vé géz? — Részt vesz a pártszervezet cselekvési programjának kidolgozásában. Tudjuk róla, hogy nemcsak a szakmát ismeri, hanem az embereket is: hallgatunk tanácsára — mondotta a szövetkezet pártbizolt ságának az elnöke. Sándorné részt vesz a gyűlé seken, politikai foglalkozáso kon. Amikor a többiek érdek lödnek, mit hallott ott, elmondja. A világpolitikával is törődnek, legalábbis a legfontosabb kérdéseivel. Rendszerint hozzá fordulnak. Amire tud, válaszol. S mert az akkumuláció forrásairól Nádszegen nem kezdő dik tudományos vita, mivel ott az embereket a kertészet, a termés, a bér, az ár, a háztájt, a család érdekli elsősorban, a mindenben járatos Sándorné beszél, vitázik, , magyaráz, és hallgatnak rá. Három gyermeket neveltek fel. A szülők a családban sem állnak meggyőződésükkel egyedül. Gyermekeik is beléptek a pártba, sőt házastársaik Is kommunisták. Ritka eset: nvolc párttag egy családban. KODAY BERTA
