Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-05 / 235. szám, hétfő
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPI LAPJA 1981. október 5. HÉTFŐ BRATISLAVA m XXXIV. ÉVFOLYAM 235. szám m Ára 50 fillér 6AZBASAG0S ANVAGFELIUSZHAUIST Népgazdaságunk hatékonyságával kapcsolatban minduntalan elhangzik a megállapítás: termékeink jelentős részének mű* szaki paraméterei nem felelnek meg a világviszonylatban elért csúcsszínvonalnak, gépeink nehézkesek, fölöslegesen sok anyagot tartalmaznak, üzemeltetésükhöz túl sok energia kell (nem számítva az ellőállításához felhasznált energiát) stb. Olyan érvek, amelyek előtt a külkereskedőnek akarva* akaratlanul fejet kell hajtania, s kénytelen az árut olcsób* ban értékesíteni. Vagyis: az értük kapott ár koránt sincs összhangban a beléje fektetett munkával, a beleépített anya* gok, nyersanyagok értékével. Hazánknak fejlett ipara van, és nem engedheti meg ma* gának azt a luxust, hogy a szó szoros értelmében véve elpa* zarolja a közös pénzt, hiszen a megfelelő színvonalon aluli termékek gyártása ezt jelenti. A termelésben használt anyagok és nyersanyagok jelentős része pedig behozatalból származik, s ha ebből az importált anyagmennyiségből rosszul eladható, vagy nem egy esetben eladhatatlan terméket gyártunk, akkor a végeredmény nem lehet más, csak negatív előjelű. Persze, a gazdaságosság elvének érvényesítésekor nem szabad különbséget tenni a behozatalból származó, illetve a hazai anyagok és nyersanyagok, energiaforrások között. Hogy anyag- és nyersanyag-felhasználásunk sürgősen javításra szorul, arról tanúskodik termékeink átlagos kilogramm* ára is, amely — amint az a XVI. pártkongresszuson is elhangzott — lényegesen alacsonyabb a hasonló fejlettségű ipari államokéhoz viszonyítva. Olykor negyedével-felével alacsonyabb árat kapunk termékünkért, mint más ország ugyanazon kategóriába tartozó terméke. Ez az arány nagyon sokat elárul. Elárulja, hogy a gazdasági vezetők, az irányító dolgozók, a műszaki tervezők az előkészítési folyamatban, a technológiai folyamatok kidolgozásában, a munkaszervezésben még mindig nem tették magukévá teljes mértékben a gazdaságosság elvét, elárulja, hogy túlsúlyban vannak az extenzív népgazdaság-fejlesztési módszerek a nehezebben alkalmazható, de mindenképpen jobb eredményekhez vezető intenzív népgazdaság-fejlesztési módszerek helyett. Az intenzív gazdálkodási mód fogalmába sok minden tartozik. Elválaszthatatlan tőle az ésszerű anyag- és nyersanyag-gazdálkodás fogalma. Hangsúlyozni kell, hogy az ésszerűé. Hiszen fölöslegesen takarékoskodnánk ott, a különböző alapanyagokkal, ahol a termékek erre épülnek. Ha kispóroljuk — az anyagtakarékosság elvén — például az acélból a fontos adalékanyagokat, akkor csak gyenge minőségű félkész terméket kapunk, amiből pedig nehéz kiváló minőségű gépet, hengerelt árut, acélszerkezetet gyártani. Lehet, de nagyobb költségek árán és nem magfelelő hatékonysággal. A kilogramm-ár alakulása viszont elsősorban nem a felhasznált anyag értékétől függ, hanem a termék végső műszaki-gazdasági paramétereitől. Bebizonyosodott, hogy a tőkés vásárló (s bizonyára nemcsak a tőkés vásárló) számára a kilogramm-ár megállapításakor kétharmad részben a termékben megtestesült szellemi munka értéke a döntő. Vagyis: az anyag és a nyersanyag is csak akkor válik igazán hasznossá, ha színvonalas a belőle készült termék. Gondoljuk csak végig: a nehezen, vagy olcsó áron értékesített termék előállításához is kellett bizonyos ráfordítás; anyagi költségeket e;mészt fel bármilyen termék, ami kikerül termelőcsarnokainkból. Benne fekszik a tervező munkája, benne fekszik sok-sok dolgozó munkája, aki valamilyen módon kapcsolatba került előállításával. A tervező is, a munkás is megkapta a munkájáért járó bért, esetleg jutalmat. Növekedett a vásárlóereje, de — mivel az általa előállított termék nem hozza meg a várt eredményt — munkájának hatékonysága népgazdasági viszonylatban már korántsem felel meg az elvárásoknak. Ogy is lehet mondani, fölöslegesen dolgoztak, mert az egész népgazdaság szempontjából termékükkel nem hajtottak hasznot. Mondottuk, hogy közben növekedett a dolgozó vásárlóereje, s pénzéért — jogosan gazdag és színvonalas áruválasztékot követel. Ha tehát helyet adunk az elavult termékek gyártásának, akkor — nyilvánvalóan — teljesen ellentétes irányban haladunk a fejlődéssel és a követelményekkel. Ahhoz, hogy népgazdaságunkban egyre kevesebb legyen, s ha csak lehet, teljesen eltűnjön az ilyen gazdaságtalan tevékenység, arra van szükség, hogy minden felelős irányító és gazdasági szakember felelősségteljesen viszonyuljon munkájához, s döntéshozatalkor mindazokat a szejmpontokat figyelembe vegye, amelyek összefüggenek a hatékonysággal. Minderre pedig az idén érvénybe lépett komplex intézkedések szinte kötelezik a vállalat- és üzemvezetőket, csak — úgy tűnik — mintha sok helyütt nem is vették volna észre, hogy bevezetésre kerültek. Ugyanúgy járják tovább az extenzív fejlesztés útját, mint eddig, bizonyítják az egyes vállatok, termelési-gazdasági egységek első félévi eredményei is. nem kevésbé az egyes gazdasági vezetők törekvései az 1982-es évi tervjavaslat készítése során. Még mindig sok vállalatnál nem veszik figyelembe az intenzív fejlesztési követelményeket. s olyan programokat akarnak végrehajtani, amelyek semmiképpen sem felelnek meg a kongresszusi határozatoknak, a népgazdasági elvárásoknak. Pedig nagyon sok vállalat példája bizonyítja, hogy másként is lehet. Csak teret kell adni a dolgozók alkotó kezdeményezésének, amelynek révén nagyon sok minden elérhető. Persze* ahhoz, hogy a jó ötletek valóra válhassanak, a munkaszervezésben, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban kell mindenütt döntő fordulatot elérni. H’szen hiába akar az egyik fél, ha a másik — amelytől szorosan függ a tevékenysége — hanyagul teljesíti kötelességeit. Vagyis: értéktelenné válik a dolgozó munkája azáltal, ha rossz anyagot kap, s akkor is, ha a kiváló anyagból rossz terméket készít. A gazdaságos anyagfelhasználás egyúttal azt is ielenti, hogy becsül iük a másik munkáját, s ha ez mindenütt — az irányításban és munkapad meglett epv^r^Tit — megvalósul, gl viszonylatban is előbbre lépünk. pÄK0ZDI GERTRÜD A huszonegy európai ország békemozgalma képviselőinek részvételével zajló békekonferencia résztvevői a kassai (Košice) Slo- vari-szállóban tanácskoznak. A felvételen (jobbról az első) James Lamond, a Béke-világtanács alelnöke (Nagy-Britannia), beszédet mond. Az ülők (jobbról): Zdenék Kubina (CSSZSZK), Jozef Mud- roch (CSSZSZK), Viliam Thurzo akadémikus (CSSZSZK), Jean Schaefer (Franciaország) és Tolnay László (Magyarország). (ČSTK felvétele — Pavol Neubauer) Hazánkba érkezett a Portugál Kommunista Pált küldöttsége (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tegnap Prágába érkezett a Portugál Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára vezet. A Portugál Kommunista Párt küldöttségének további tagjai: Francisco Lopez, a PKP Központi Bizottságának és a PKP lisz- szaboni városi szervezete vezetőségének tagja, valamint Al- bano Nunes, a PKP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság nemzetközi osztályának vezetője. A portugál küldöttséget a repülőtéren a CSKP KB Elnökségének tagja — Vasil Biíak, a CSKP KB titkára és Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára — fogadták. Együttműködés a békéért Kelet-Szlovákiában befejeződött az európai békekonferencia (Tudósítónktól) — A „Békés, atomfegyvermentes Európáért“ jelszó jegyében a múlt hét szombatján és vasárnapján folytatta munkáját Kassán (Košice) az európai békekonferencia. A vita során huszonkét európai ország béketanácsának képviselői fejtették ki Európa békéjének megvédésével kapcsolatos nézeteiket, rámutatva arra, hogy e téren nélkülözhetetlen a kapitalista és szocialista országok együttműködése és főképpen a félbeszakadt amerikai—szovjet tárgyalások minél előbbi folytatása. A kassai békekonferencián részt vevő Csehszlovák Béketanács küldöttsége és az európai országok békemozgalmainak a konferencián jelen levő képviselői tegnap délelőtt a Felszabadulás téren megkoszorúzták a második világháborúban hősi halált halt szovjet hősök emlékművét és az Ismeretlen katona sírját, majd ezt követően nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a Slovan-szálló- ban. Nino Pásti, a NATO egykori tábornoka, aki néhány év óta az olasz Lotta per la Pace békemozgalom legaktívabb és legtekintélyesebb tagja, a sajtóértekezleten leszögezte, hogy az az őrült fegyverkezés, aminek tanúi lehetünk, világkaTisztelet a It esek emlékének Csehszlovákia újkori történelmének jelentős helyein — Duklán és Svidníken — szombaton, a csehszlovák néphadsereg napjának előestéjén koszorúzásra került sor. A koszorú- zási ünnepségen jelen volt a CSKP KB és a csehszlovák néphadsereg küldöttsége Martin Dzúrral, a CSKP KB tagjával, a CSSZSZK nemzetvédelmi miniszterével, hadseregtábornokkal az élén, továbbá Alekszandr Botvin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete és Jurij Csel- panov vezérőrnagy. A hazánk felszabadításáért folyó harcokban elesett csehszlovák és szovjet katonák emlékművénél a hazánkban állomásozó szovjet középső hadsereg csoport képviselői is elhelyezték koszorúikat Grigo- rij Boriszov altábornaggyal, a középső hadseregcsoport parancsnokával az élen. Az elesett hősök emlékművénél lerótta kegyeletét Szergej Varicsenko áltábornagy vezetésével a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának küldöttsége is. Az ünnepségen megjelentek a kelet-szlovákiai kerület párt- és állami szerveinek képviselői is Ján Pirčcsel, az SZLKP Keletszlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkárával az élen. tasztrófához vezethet. Itt és másutt is mindenkinek tudatosítania kell, hogy az atomfegyverek nem védhetik meg, csak elpusztíthatják Európát. Nino Pásti azt is hangsúlyozta, hazudik, aki azt állítja, hogy a Szovjetunió katonai fölényre törekszik. Elég, ha belenézünk azokba a dokumentumokba, amit a NATO is nyilvánosságra hozott, ugyanis ezekből is kiderül, hogy a Szovjetuniónak és a Varsói Szerzőződés tagállamainak kevesebb nukleáris fegyvere van, mint a NATO- nak, s a Szovjetunió katonai költségvetése is kisebb, mint a NATO-é és Kínáé együttvéve. „Nagy-brianniai kollégám is említést tesz róla, és én szintén megerősítem azon állítását, hogy a nyugat-európai államokban a nép egyoldalú információkat kap, és nem látnak (Folytatás a 2. oldalont GYORS ÜTEMBEN FOLYNAK AZ ŐSZI MUNKÁK (Tudósítóinktól) — Az eddigi kedvező őszi időjárás Kelet-Szlovákiában is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági munkák idejében történő elvégzésére kifejtett igyekezet eredményekhez vezessen. Az elmúlt héten is — bár az esős időjárás akadályozta a munka folyamatosságát — minden alkalmas percet kihasználtak a mezőgazdasági üzemek dolgozói. A hét végén — október első napjaiban — az őszi vetésű gabona 60 százalékát csaknem 77 ezer hektáron már elvetették. Bár a burgonyaszedés még nem ért végei, már most elmondható, hogy kedvezőbben alakult e termény terméshozamának mérlege, mint tavaly. A burgonyatermésnek nem egészen az egytizede vár még betakarításra, hiszen a tervezett 17 140 hektárból már több mint 15,4 ezer hektárról elszállították a termést. A humennéi, a Kassa (Košice) -vidéki és a Spišská Nová Ves-i járásban már befejezték a burgonya betakarítását. Befejezés előtt áll Kelet- Szlovákiában a silókukorica betakarítása is. Ezzel a munkával már csak a kerület középső és északi részén fekvő járásokban kell végezniük. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak ebben az országrészben a cukorrépa betakarítására Is. (Folytatás a 2. oldalon/ HÉTVÉGE A BÁNYAIPARBAN (ČSTK) — Szlovákia és Dél-Morvaország szén- és lignitbányái sikeresen megbirkóztak háromnegyed évi feladataikkal. Az év első kilenc hónapjában terven felül 12 035 tonna barnaszenet és lignitet jövesztettek és — ugyancsak terven felül — 1678 méter bányafolyosót hajtottak. E szép teljesítmények ellenére a szóban forgó bányászkollektívák az első októberi hétvégén sem pihentek. Csupán szombaton 17 716 tonna szenet hoztak a felszínre, ebből a legtöbbet, 6 ezer tonnát a Cígef Bánya dolgozói, több mint 4000 tonnát pedig a handlovái bányászok jövesztettek A szénfejtésen és a bányagépek, -berendezések karbantartásán túl a kollektívák 66 méter ú] bányafolyosót is hajtottak A vasárnapi első műszakban a Cígef Bánya dolgozói további 1092 tonna, a handlovái bányászok pedig 600 tonna szenet jövesztettek; nem maradtak le a dél-morvaorszá- gi llgnltbányászok sem, vasárnapi teljesítményük 400 tonna tüzelőanyag kitermelése volt. VllXe PROLETÁR JA I, EGYESÜLJETEK!
