Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-31 / 258. szám, szombat

MEGVALÓSÍTJÁK A PÁRTHATÁROZATOKAT Ülést tartott a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége TANÁCSKOZIK A SZEJM (ČSTK) — Ülést tartott teg­nap a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége. Bevezetőben megtár­gyalta a CSKP KB 4. üléséről szóló tájékoztatót. A vitában teljes támogatásáról biztosította e tanácskozás határozatait. A Nemzeti Frontba tömörült szer­vezetek képviselői kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy szervezeteiknél lényege­sen növelik az igényességet a XVI. pártkongresszus irányvo­nalának megvalósítása során, a hatékonyság növelésével, a mi­nőség javításával és a takaré­kossággal kapcsolatban, ezen­kívül tagjaik önkéntes munká­jával hozzájárulnak a mezőgaz daság és a közélelmezés fej­lesztéséhez, elmélyítik és javít­ják a tömegpolitikai munkát, s e tevékenységet a társadalom jelenlegi és távlati szükségle­teire orientálják. Az elnökség kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei a CSKP KB 4. ülésének határoza­tait lebontják saját munkafelté­teleikre és mindent megtesznek sikeres megvalósításuk érdeké­ben. Az elnökség a továbbiakban foglalkozott a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának és különféle tagbizott­ságainak a XVI. pártkongresz- szus külügyi kapcsolatokkal öszefüggő határozatai lebontása terén kifejtett tevékenységével. Ezt követően tudomásul vet­te a rátermettségi jelvény oda­ítélési rendjében történt válto­zásokról szóló tájékoztatót, és jóváhagyta a Nemzeti Front szervezeteinek ebben való rész­vételről szóló javaslatot. Befejeződtek a Bratislavai Zenei Ünnepségek (ČSTK) — Tegnap befejeződ­tek a Bratislavai Zenei Ünnep­ségek. A fesztivál 17. évfolyamá­nak zárókoncertjén részt vettek politikai és kulturális életünk képviselői. A vendégek között foglalt helyet Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke, Viliam SalgoviC, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP Bratislavai Városi Bizott­ságának vezető titkára, Rudolf jurik, az SZLKP KB osztályveze­tője, Július Hanus, az SZSZK kormányénak alelnöke és Pavel KoyS, a szlovák kulturális mi­niszter első helyettese, vala­mint a bratislavai konzuláris hivatalok képviselői. Az ünnepi est Beethoven V. szimfóniájának előadásával ért véget. A CHEMOPETROL KONSZERN KÖZLEMÉNYE (ČSTK) — A Chemopetrol konszern Benzina és Benzinol vállalata a vásárlók számos kérdésére válaszolva közli, hogy az S feliratú fűtőolaj-utal­ványokat a legközelebbi kerü­leti eladási üzembe lehet eljut­tatni postán vagy személyesen. Literenként a 2 korona ellenér­tékét az üzein postán folyósít­ja. Ha a vásárlók továbbra is felhasználják az S jelzésű utal­ványokat fűtőolaj-vásárlásra (az utalványok érvényességük meg­szüntetéséig használhatók), nem fogják ráfizetni készpénz­ben — mint eddig — a régi és az új ár közötti különböze- tet. Az utalványokra kisebb mennyiséget kapnak a régi áron feltüntetettnél azon táblá­zat szerint, amelyet minden üzemanyagtöltő állomáson ki­függesztettek, és amelyet min­den magánszemély részére fű­tőolajat szállító járművezető rendelkezésére bocsátottak. A 10 literre szóló utalványra (vagyis 20 korona értékért) a vásárló az űj ár szerint 5,7 liter fűtőolajat kap. Ez a rendelkezés november l-én lép hatályba. Ettől az idő­ponttól kezdve megszűnik a pénzbeli kapcsolat az üzem­anyagtöltő állomásokon és a magánszemélyek számára fű­tőolajat szállító gépkocsiknál, kivéve a behozatali illetéket, amely a legutóbbi árváltozás során a gázolaj kiutalásával kapcsolatban a közületek szá­mára lépett érvénybe. ÜLÉST TARTOTT AZ SZNT ELNÖKSÉGE 7Folytatás az 1. oldalról) szakra elfogadott intézkedése­ket. Megállapította, hogy az el­múlt 35 esztendőben hazánk­ban 2,6 millió, ebből Szlová­kiában több mint egymillió űj lakás épült. A lakásoknak csaknem a felét az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszak­ban adták át. Jelenleg a la­kosság több mint 61 százaléka 1945 után épült, korszerű la­kásokban él. A lakásépítés te­rén azonban számos problémát kell leküzdeni, főként az új lakások építésének megkezdé­se és átadása kiegyensúlyo­zatlan, s továbbra is lemara­dás mutatkozik a járulékos és a műszaki beruházások létesí­tésében. Ezt követően az elnökség ér­tékelte, hogyan látták el a lakosságot és a közületeket szénnel a jelenlegi fűtési idényben. MEG KELL VÉDENI A SZOCIALISTA ÁLLAM ÉRDEKEIT Wojciech Jaruzelski beszéde (ČSTK) — Varsóban tegnap megkezdődött a lengyel szejm kétnapos ülése. A tanácskozáson részt vesz Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első titkára, kormányfő, nemzetvédelmi miniszter, Henryk Jablohski, az Államtanács elnöke, valamint a politikai és közélet további vezető képivselőL A legfelsőbb lengyel törvényhozó szerv megvitatja az ország jelenlegi politikai, társadalmi és gazdasági helyze­tét, az idei terv és költségvetés teljesítését, valamint a jö­vő évi terv és költségvetés tervezetét. A szejm ülése Wojciech Ja­ruzelski beszédével kezdődött. Hangsúlyozta, hogy tovább éle­ződött a társadalmi-politikai helyzet Lengyelországban. Az országot elárasztja a feszült­ség, a konfliktus és a sztráj­kok hulláma, növekszik a tár­sadalom türelmetlensége a rossz piaci ellátás miatt. Ja­ruzelski a helyzet ilyen alaku­lásának tő okaként az állandó politikai feszültséget jelölte meg, hangoztatva, hogy kor­mánya számára nem alakultak ki a normális munka feltéte­lei, amelyeket a parlament­ben kért. Jaruzelski beszámolt a kor­mánynak a válság csökkenté­sére és leküzdésére irányuló né­hány konstruktív Intézkedésé­ről, a kiskereskedelmi árak módosítását is beleértve. El­mondotta, hogy a kormánynak szándékában van átmenetileg bevezetni az ún. luxuscikkekre kivetett pótlólagos adót, emel­ni a benzin és más kőolajipari termékek, valamint a szeszes italok árát, a béreket pedig be kellene fagyasztani. A lengyel kormányfő felhív­ta a társadalmat: támogassa a kormány szándékait és főként a szükséges áremeléseket. Egyszersmind bejelentette, hogy társadalmi — központi, vajda­sági és helyi — szerveket hoz­nak létre a piac ellenőrzésére. A kormány 1982. január 1-től emelni szándékozik a legale* csonyabb nyugdíjakat és végre kívánja hajtani a családi pót­lékok emelését. A továbbiakban elmondotta, hogy a legutolsó becslések szerint a széntermelés az Idén további 5—6 millió tonnával lesz kevesebb, mint ahogy azt még három hónappal ezelőtt feltételezték. Figyelmeztetett, hogy az ország nem rendelke­zik elegendő devizával, a leg­fontosabb nyers- és alapanya­gok tőkés importjához, ami ennek 40 százalékos csökkené­séhez vezetett. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta a Szovjet­unió által szállított nyers- és alapanyagok fontosságát, ame­lyeknek mennyisége jelenleg nagyobb, mint az összes kapi­talista országokból behozott nyers- és alapanyagoké együtt­véve. Hozzátette, hogy a Szov­jetunió még ebben a negyed­évben 30 0Ó0 tonna húst és 30 000 tonna tengeri halat szál­lít Lengyelországnak. Határozottan elítélte a „Szo­lidaritásba“ befészkelődött szó- cialistael lenes és szélsőséges elemeket, és azt mondotta, hogy Lengyelország fejlődésé­nek kritikus időszakába jutott. A veszélyes helyzettel kap­csolatban átadtam a szejm el­nökségének az állampolgárok és az állam védelme érdeké­ben hozandó rendkívüli intéz­kedésekről a kormány által ki­dolgozott törvény-Ja vaslatot — mondotta jaruzelski. A mai ülésen ugyanakkor a parla­ment elé terjesztjük a sztráj­koktól való tartózkodásra s a közrendet és a nyugalmat megzavaró mindenféle tevé­kenység korlátozására vonat­kozó határozati javaslatát Amennyiben nem történik meg a határozat tiszteletben tartá­sa, a szejmhez fordulok azzal a sürgős követeléssel, hogy emelkedjék jogerőre a kor­mány iltal beterjesztett tör­vényjavaslat. A társadalom és a szocialista állam érdekeit meg kell védeni és meg fog­juk védeni — hangsúlyozta a lengyel kormányfő. Az ország kritikus ponthoz érkezett, állapította meg a to­vábbiakban Wojciech jaruzelski. Az önkényes sztrájkok életstí­lussá változtak. Mindez nem­csak erkölcsileg, de pszlchikai- lag is károsíthatja a nemzetet. Ezt nem lehet tovább tűrni. A „Szolidaritás“ szélsőséges erői visszaélnek szervezetük tagállo­mányának bizalmával. A kor­mány címére elhangzott vádak ellenére a „Szolidaritás“ sen­kit sem akadályoz szakszerve­zeti tevékenységében, de a harc az állammal nem fér bele a szakszervezeti szövetség fogal­mába. A vezetőség — a törvény szelleme és betűje értelmében — nem érthet egyet az állam, és szövetségi kötelékei ellen Irá­nyuló tevékenységgel. Jaruzelski a továbbiakban szólt a legutolsó „figyelmeztető“ sztrákról, amelyet olyan pilla­natban hirdettek meg, amikor az állam és polgárainak érdekében mindent meg kellett tenni a tél­re való megfelelő felkészülésért. Figyelmeztette szervezőit továb­bi hasonló akciók következmé­nyeire. A kormány megérti a társadalomnak a rossz gazdasá­gi helyzet okozta hangulatát. Az életkörülmények megjavítá­sának azonban nincs más útja, mint dolgozni. Nem a párt- és állami vezetés az. amely a ka­tasztrófa szélére taszítja az or­szágot, hangsúlyozta Jaruzelski. A LEMP KB első titkára és a kormány elnöke a továbbiakban kifejezést adott reményének: a társadalom talál magában annyi erőt, hogy meg tudja aka- dályozni a tragédiát. Ugyanis nem mindenki és nem teljesen hódol be a sztrájkpszichózisnak, A kormány felhívásokat kap, hogy akadályozza meg a test. vérgyilkos konfliktust. Eleget teszünk ezeknek a kívánságok­nak, megfelelő eszközükkel, amelyek már előkészületben vannak. Jaruzelski síkraszállt a nem­zeti egységfront, a demokrácia, de a szocialista demokrácia ki* szélesítéséért. Beszédének záró részében ja­vaslatot terjesztett elő a kor­mány összetételében eszközleiv dő változtatásokra. NEW YORK SZAKBIZOTTSÁGOKBAN FOLYIK A MUNKA (ČSTK) — Az ENSZ-ben foly­tatják munkájukat az egyes szakbizottságok. A leszerelés kérdéseit megvi­tató politikai és biztonsági bi­zottságban felszólalt Ludék Handl csehszlovák küldött. El­ítélte az Egyesült Államok és legfontosabb NATO-szövetsége- sei politikáját, melyek az utób­bi időben több, a lázas fegyver­kezést ösztönző militarista dön­tést hoztak a stratégiai erőfö­lény megszerzése, a nemzetközi biztonság aláásása céljából. A szocialista országok ennek elle­nére fokozzák békeoffenzíváju- kat az enyhülési folyamat meg­őrzéséért. Csehszlovákia kész aktívan hozzájárulni a konst­ruktív leszerelési tárgyalások nak hírét az európai közepes hatótávolságú rakéták korláto­zásáról. A csehszlovák küldött hangsúlyozta, hogy előrehala­dás a lázas fegyverkezés kor­látozásában csak valamennyi ország politikai jóakarata mel­lett érhető el. A világűr békés felhasználá­sával foglalkozó különleges po­litikai bizottságban František Doležal csehszlovák küldött hangsúlyozta, hogy hazánk már 15 éve aktívan részt vesz a vi­lágűr békés célú kutatásában az Interkozmosz program kereté­ben. Bírálta azokat a nyugati törekvéseket, melyek a világűrt katonai célokra akarják fel­használni. Meg keH akadályoz­felújításához. Hazánk megelé- ni, hogy a lázas fegyverkezés a gedéssel fogadta a szovjet—* világűrre is kiterjedjen, amerikai párbeszéd felújításá- hangsúlyozta. Ez év májusában ünnepeltük a CSKP megalakulásának 60. évfordulóját. Az alapító kong­resszus, amelyen egyesült Csehszlovákia cseh, szlovák s vele együt a német, magyar és ukrán forradalmi proletariátus, ugyan a legjelentősebb, de mégis a kezdeti fázisa volt Csehszlovákia egységes interna­cionalista kommunista pártja megalakulásának. A kongresz- szus képviselői és a megválasz­tott végrehajtó bizottság tudatá­ban voltak, hogy a Kommunista Internacionálé követelményei szerint még szükség lesz a CSKP Ideológiailag és szerve- zésileg kiforrott német csoport­jával való egyesülésre, amely a német baloldal 1921 márciusi kongresszusán alakult. Az 1920-as év decemberi általános sztrájkjától a CSKP 1921 októberében tartott egye­sítő kongresszusáig eltelt idő képezi Csehszlovákia forradal­mi proletariátusa Csehszlovákia egységes, Internacionalista kommunista pártja megalakulá­sáért vívott harcának utolsó szakaszát. A decemberi általános sztrájkban szerzett tapasztala­tok, a kegyetlen munkáselle- nes terror és a burzsoáziának az a törekvése, hogy a háború után kezdődő gazdasági válság terhét • dolgozók vállára he­lyezze, meggyorsította a fórra* TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ ÉVFORDULÓ Hatvan évvel ezelőtt ült össze a CSKP egyesítő kongresszusa dalmi munkásságnak azt az el­határozását, hogy véglegesen leszámoljon az opportunista szociáldemokráciával, és mie­lőbb megalapítsa Csehszlovákia Kommunista Pártját. A Csehszlovák Szociáldemok­rata Munkáspárt (baloldal) képviseleti testületének orszá­gos konferenciáját 1921 január elején tartották meg Prágában. Ezen a konferencián elhatároz­ták, hogy a pártban széles körű vitát Indítanak a Kommunista Internacionálé 21 pontjáról, és 1921 március végén egybehívják a párt kongresszusát. A Kommunista Internacioná- lé 21 pontjáról és a CSKP meg­alapításáról a balszárny szerve­zetében megindult vitának — ebben elsősorban a kommunista párt építése fő elveinek tisztá­zásáról volt szó — rendkívüli jelentősége volt a csehszlová­kiai munkásmozgalom további fejlődésére. A vitában a bal­oldal túlnyomó többsége tünte­tőén állást foglalt a Kommu­nista Internacionálé 21 pontjá­nak elfogadása, a Kommunista ínternacionáléba való belépés és az egységes CSKP megalapí­tása mellett. Az egyesülés Idejét és módját illetően megoszlottak ugyan a vélemények, ennek ellenére a párt minden vezető tisztségvi­selője ideiglenesnek tartotta az addigi állapotokat, amikor is Csehszlovákiában két, nemcsak szervezésileg, de politikailag is önálló párt létezett. Csehszlo­vákia későbbi egységes és In­ternacionalista kommunista pártja két részének egyesülé­sére a Kommunista Internacio­nálé III. kongresszusa adta meg a döntő impulzust, amelyek 1921. június 22-től július 12-ig~ tartottak Moszkvában. A harmadik kongresszus ab­ban az időben ült össze, araikor a kapitalizmusnak sikerült bi­zonyos mértékben leküzdenie a közvetlenül fenyegető válsá­got, több országban megerősí­tette pozícióit, és nyíltan tá­madta a forradalmi erőket. A kongresszuson Lenin — heves vita után — keresztülvitte, hogy a kongresszus jóváhagyja a Taktikai téziseket, melyek meg­határozták az egész nemzet­közi kommunista mozgalom stratégiai-taktikai eljárásait. A stratégiai cél továbbra Is a po­litikai hatalom megragadása s a proletár diktatúra felállítása maradt* Az egyesítő kongresszus elő­készületét befolyásolta az a feszült nemzetközi légkör, amely azért állt elő, mert a Habsburgok megpróbálták a ha­talom visszaszerzését Magyar- országon, s ez veszélyeztette több utódállam, köztük Cseh­szlovákia önállóságát, a dolgo­zók nehezen kiharcolt nemzeti és szociális vívmányait. A vezető tisztségviselők ok­tóber 25—26-án megtartott ér­tekezletén heves viták támad­tak, melyek a konkrét politikai álláspontokat, a III. kongresz- szus stratégiai, taktikai irány­vonalát s a határozatok széles körű megvalósítását érintették. A párt vezetősége a vitában reális álláspontra helyezkedett. Végül is a CSKP egyesítő kong­resszusára 1921. október 30-a és november 4-e között került sor. A fő feladat az volt, hogy a Csehszlovák Köztársaság vala­mennyi szervezetét egységes, internacionalista CSKP-ba egye­sítse. B. Šmeral és K. Kreibich elvtársak felszólalása már az egyesítő kongresszus kezdetén nyilvánvalóvá tette, hogy jelen­tős ideológiai-politikai eltoló­dáséra került sor a CSKP cseh­szlovák és német csoportja egyesítését illetően. Végül is a küldöttek egyhangúan megsza­vazták a CSKP egyesüléséről szóló határozatot, a párt akció- programját és új szervezési sza­bályzatát. Ezáltal leküzdötték a régi szociáldemokrácia opportu­nista politikája és a szeparatis­ta irányzatok okozta nemzeti széthullást. Befejeződött Cseh­szlovákia munkásosztálya egy­séges nemzetközi pártja meg­alakulásának folyamata. A CSKP egyesítő kongresszu­sa jelentős szakaszt zárt le a csehszlovák munkásmozgalom történetében. Befejeződött a baloldali munkásmozgalom szer­vezési és ideológiai elválása az opportunista szociáldemokrá­ciától, és a baloldali munkás- mozgalom átállt a kommuniz­mus pozícióira. Az egységes in­ternacionalista párt kialakítása a soknemzetiségű csehszlovák állam viszonyai közt a Nagy Októberi Szocialista Forrada- dalom és a leninizmus eszméi­nek, a forradalmi gondolatok­nak az erejét, életképességét bi­zonyította, melyek legyőzték a nemzeti korlátokat. A CSKP az osztályharc és az internaciona­lizmus pozíciójára helyezke­dett mind a köztársaságon be­lül, mind nemzetközi viszony­latban, és szerves részévé vált a világ kommunista mozgalmá­nak. T. E. 1981. X. 31.

Next

/
Thumbnails
Contents