Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-28 / 255. szám, szerda
Az ejieiHHiés következetesebb érvényesítésével Hatékony pártmunkáf végeznek A párt vezető szerepe érvényesítésének elválaszthatatlan része az ellenőrzés. Nélküle —mint azt a XVI. pártkongresszus is hangsúlyozta — a párt egyéb jeladatait sem tudná teljesíteni. A párt ellenőrzés egyszerre szolgálja az irányítás és a szervezés, a nevelés tökéletesítését és eszköze a megismerésnek. Általa javul a párt és állami szervek, a gazdasági szervezetek tevékenysége. 1981 X. 26. A PÄRTELLENÔRZÉŠNEK ki kell terjednie a határozatok teljesítése ellenőrzéséire. El kell érni, hogy az ellenőrzés váljék a mindennapi irányító munka részévé, legyen a formalizmus elleni harc hatékony eszköze, s járuljon hozzá a szubjektivizmus, a felelőtlenség legkisebb megnyilvánulásainak megszüntetéséhez is. Hogy az elvégzett munkát sehol sem aszerint ítéljék meg, hogy hányszor tárgyaltak róla, hanem aszerint, milyen eredményeket érnek el. A pártnak rendszeresen ellenőriznie kell, mégpedig a társadalom életének minden területién, az általa kitűzött célok megvalósítását. A pártszervek és -szervezetek ellenőrzésének ki kell terjednie a gazdasági vezetők munkájának szemmel tartására is. Ezt a párt alapszabályzatának 69. cikkelye is kimondja. Mégsem ritka, hogy a gazdasági tisztségviselők munkájának ellenőrzése hiányos, formális. Olykor persze szélsőséges esetek Is előfordulnak, például olyanok, hogy a gazdasági vezetők munkáját Is magukra vállalják a pártszervezetek. Így azokat a személyi felellőségtől mentesítik, s ez gyakran alibizmushoz vezet a gazdasági tisztségviselők részéről. Persze gyakoribb eset a formalizmus, a felszínesség, ami szintén a pártellenőrzés elhanyagolásának következménye. Pedig a gazdasági feladatok igényességének megnövekedése törvényszerűen maga után vonja az igényesség növekedését a pártellenőrzés érvényesítése terén is. MIT KELL SZEM ELŐTT TARTANI a pártellenőrzés során? Mindenekelőtt fontos, hogy a pártszervezetek, a pártbizottságok, a kommunisták az állami tervből ismerjék a vállalatukra, üzemükre, háruló feladatokat. Ezek Ismeretében az alap- szervezet kitűzi célját, megfogalmazza saját tervét, amely alapjául szolgál annak a céltudatos munkának, mely a kommunistákra vár, s melynek teljesítéséhez minden erő mozgósítására szükség van. A gazdasági feladatok teljesítéséből eredő feladatok megkövetelik a pártszervezetektől, hogy az ellenőrzést céltudatosan, komplex módon és következetesen végezzék, s a fő feladatokra irányítsák figyelmüket, melyeknek elvégzése a részlegfeladatok megoldását is eredményezi. Az ellenőrzés joga mindenekelőtt a pártszervezetet illeti meg, de a pártbizottságoknak, tisztségviselőknek és a párt minden egyes tagjának a munkája hozzájárulhat a párt ellenőrzési joga érvényesítéséhez. A taggyűlést nem helyettesítheti sem a pártbizottság, sem valamelyik párttisztségviselő. A pártbizottság feladata, hogy tartalmilag alaposan előkészítse a taggyűlést, amely értékeli a párt gazdaságpolitikájának teljesítését és megfelelő intézkedések foganatosítására hivatott. Ma már nem elég, hogy a taggyűlés csupán meghallgatja egyik-másik gazdasági tisztségviselő nem ritkán felületes tájékoztatóját a termelési-gazdasági feladatok teljesítéséről, vagy nem teljesítéséről bizonyos időszakban, s azt a tagság csupán tudomásul veszi, de megfelelő intézkedések foganatosítására nem kerül sor. A nemzetközi gazdasági helyzet bonyolulttá válása és az ebből adódó hazai gazdasági problémák különösen megkövetelik, hogy az említett passzivitás egyetlen pártalapszervezetben sem forduljon elő. A gazdasági vezetőknek, igazgatóiknak, szövetkezeti elnököknek és más felelős beosztású dolgozóknak az ellenőrzésre nem úgy kell tekinteniük, mint teherre, hanem mint a kommunisták egész kollektívájának segítségére az ő irányító, szervező és nevelő munkájukban. Saját maguknak is kérniük keltene a pártszervezet segítségét, rámutatva arra, milyen feladatokhoz milyen támogatást kérnek a pártszervezettől, a szak- szervezettől, az ifjúsági szervezettől. EGYRE NAGYOBB azoknak a pártalapszervezeteknek a száma, amelyek a gazdasági feladatok teljesítésének értékelését megelőzően az elemzés elmélyítése érdekében különböző bizottságokat hoznak létre, felhasználják a párlcso- portok, a párttagok észrevételeit, sőt, figyelembe veszik a többi dolgozó megjegyzéseit is. Természetesen hasznosítják azokat az ismereteket is, melyekre a népi ellenőrzés tett szert és amelyek a társadalmi szervezetekből származnak; s így az ellenőrzés jogának érvényesítése hozzájárul a dolgozóknak az irányításba való bevonásához, vagyis az ellenőrzés lényegében tömegjelleget kap. Hogy melyik szervezetben mire kell elsősorban irányulnia a pártellenőrzés figyelmének, az természetesen mindig függ a helyi körülményektől is. A pártellenőrzés hatékonyságának növelését, minőségi javítását napjainkban megköveteli a népgazdaság irányításának tökéletesítését szolgáló komplex intézkedések fokozatos érvényesítése is. Ebből következik; a pártalapszervezeteknek törődniük kell azzal, hogy a termelési terveket minden munkaterületen megtárgyalják, megismerjék. Csakis így tudatosíthatják a munkakollektívák, mit kell tenniük az üzem, a vállalat termelési-gazdasági terve teljesítéséért. A feladatok megismerése feltétele a munkakezdeményezés, az aktivitás fokozásának, a kötelezettségvállalási mozgalom fejlődésének, az újítómozgalom fellendítésének. A pártszervezeteknek természetesen azzal is törődniük kell, hogy milyenek a termelési költségek, milyenek a termékek minősége. Ugyanakkor a pártalapszervezetek figyelmének homlokterében kell állnia az energia, tüzelőanyag-, a nyersanyag- és alapanyag-takarékoskodás kérdésének, kivált a tőkésországokból behozott nyers- és alapanyagok megtakarítására kell törekedniük. Nem kerülheti el a pártalapszervezetek figyelmét ellenőrzési joguk érvényesítése során az sem, hogy hatáskörükben hogyan érvényesítik a tudományos-technikai fejlődés vívmányait, milyen rugalmasan használják ki a gyakorlatban a tudomány és a technika eredményeit. Ez döntő tényező a munka termelékenységének növelésében. A tudományos-technikai haladás meggyorsítása napjainkban egész társadalmunk forradalmi feladata. KÜLÖN FIGYELMET ÉRDEMEL a pártellenőrzés érvényesítése során a bérpolitika, illetve az anyagi érdekeltség kérdése. Vagyis az, hogyan használják föl ezeket a feladatok teljesítésének serkentésére. A munka jutalmazásának szolgálnia kell a munkatermelékenység növelését, a termelés gazdaságosságának fokozását, a minőség javítását. A XVI. pártkongresszuson elhangzottakkal összhangban le kell küzdeni az egyenlősdiség káros megnyilvánulásait és harcolni kell a különböző „szociális“ megítélések ellen a jutalmazásban. A legutóbbi pártkongresszuson Husák elv- társ is figyelmeztetett arra, hogy még mindig vannak emberek, akik az egész társadalom, rovására élnek, s nem azért kapják fizetésüket, mert dolgoznak, hanem . mert munkába járnak. Az élősdiség és az üzérkedés ellen a leghatározottabban fel kell lépni. A jutalmazással szorosan összefügg a munkafegyelem, a munkaerkölcs kérdése és a dolgozók kezdeményezése. Ellenőrzési joguknak érvényesítése során a pártszervezeteknek mélyrehatóan elemezniük kell a gazdasági kérdéseket és igényesen megítélni a termelési-gazdasági terveket és azoknak teljesítését. Csakis így értékelhetik objek- tívan a gazdasági tisztségviselők tevékenységét, így végezhetik munkájukat a lenini elveknek megfelelően a káderek kiválasztásában, nevelésében, munkába állításában és értékelésében. A legnagyobb határozottsággal fel kell lépniük azokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik hívei az úgynevezett népszerűség politikájának, melyet igénytelen tervek jóváhagyatásával akarnak elérni ahelyett, hogy mozgósítanák az összes erőket, s kihasználnák azokat a tartalékokat, melyek lehetővé teszik az igényes tervfeladatok teljesítését is. Azokat a gazdasági dolgozókat, akik mindent megtesznek a feladatok hiánytalan teljesítéséért, a pártszervezeteknek támogatniuk kell. A FELSOROLTAKBÓL világosan kitűnik, milyen igényes feladatok várnak a pártszervezetekre a párt ellenőrzési jogának következetes érvényesítése során, mely a párt vezető szerepének érvényesítése népgazdaságunk minden területén. DR. JÄN MACHYNIAK A Vágfüzesl Efsz {Vrbové nad VáhomJ a komáromi (Ko- márnoj járás legjobb mező- gazdasági üzemei közé tartozik. A földmüvRsszövetkezet sikereihez — mind az állattenyésztésben, mind a növény- termesztésben — nagymértékben hozzájárulnak a pártszervezet tagjai. Az üzemben 28 százalékos a politikai szerve zettség. Amint arról Kürthy János pártelnök tájékoztatott, az egyes fontos idénymunkák előtt a kommunisták az Idénymunkával összefüggő valamennyi feladatot megtárgyalják a pártbizottsági, a tagsági gyűléseken, valamint a pártcsoportok összejövetelein. Mindezt azért teszik, hogy a feladatok teljesítésére a lehető leghatárosabban mozgósíthassák a párton kívüli munkatársakat. Mivel látogatásomkor javában folytak az őszi munkák a szövetkezet határában, leginkább az érdekelt, hogyan segítették a kommunisták az őszi munkák ütemtervének összeállítását és annak megvalósítását. Az elnök büszke a pártszervezet tagságéra, mivel csaknem valamennyi tagot ez az alapszervezet készítette fel íi párttagságra és itt edződtek a munkára. Az őszi munkákra való felkészülésről így nyilatkozott: — A mezőgazdaságban az őszi munkák a legigényesebbek. Aratáskor csak a gabona betakarítására összpontosítottuk erőnket. Az őszi munkáknál viszont összejön 6—7 fajta munka, amely külön-külön mind komoly szervezést igényel. Kis mezőgazdasági üzem vagyunk. Kevesebb a gépünk is és az emberünk is az egyes munkálatok elvégzéséhez. Minden gépet és embert naponta kell áthelyeznünk mindig oda ahol a helyzet leginkább megkívánja. Ennek megindoklása, megmagyarázása, az emberek meggyőzése a kommunisták feladata és ők ebben nagyszerűen helytállnak. Elsősorban arra ügyelünk, hogy minden munkahelyen legyen kommunista. Megtehetjük, mert az egyes munkaszakaszon olyan pártcsoportok tevékenykednek, melynek tagjai a munkában is példát mutatnak. Az ilyen emberek megkönnyítik a párt- vözetőség és a gazdasági vezetők munkáját. Az őszi munkák ütemtervét, mint minden évben, most is megtárgyalták a pártszervezetben, a pártcsoportokban és minden munkaszakaszon. Hagyománnyá vált, hogy az egyes jelentősebb csúcsmunkáknál nem a párttagokat és tagjelölteket, hanem a pártcsoportokat bízzák meg konkrét feladatok teljesítésével. A párttagok és tagjelöltek azután már tudják, mit kell tenniük. Példásan dolgoznak, de közben figyelik, milyen a munkatársak hozzáállása. A kommunisták jó politikai tömegmunkája meghozza gyümölcsét. S ha netán valaki nem tanúsít felelősség- teljes hozzáállást a feladatokhoz, azt a szövetkezeti dolgozók kollektívája — beleértve tehát a pártonkívülieket is — kiközösíti. A pártcsoportok konkrét feladatainak teljesítésére, a kommunisták példamutatására Kürt hy János az idei őszi munkákból mondott el egy esetet. Az alapszervezet az őszi munkák ütemterve értelmében, a gépjavító műhelyben dolgozó pártcsoport tagjait megbízta, hogy szerkesszenek egy babkíszántó gépet. A kezdemény®' zéshez csatlakoztak a párton- kívüli javítók is, és közös erővel „összehozták“ egy kiszántó gépet, pedig a kitűzött határidő nagyon közeli volt. A kiszántó kifogástalanul működött és nagyon sok fizikai munkától mentesítette a szövetkezet dolgozóit. A gép munkába állítá-* sa jelentős munkaerő megtakarítást eredményezett. A Vágfüzesl Efsz kommunistái a 7. ötéves terv feladatainak, amelyek a XVI. pártkongresszus határozataiból adódnak, sikeres teljesítését tűzték ki célul. Ezt a pártonkívüliek- kel együtt közösen kívánják megvalósítani. KOLOZSI ERNŐ HITELES ÜZENET A Csallóközi Múzeum egyik kiadványáról Csupán 32 oldalas, de ízléses kivitelezésű, kétnyelvű ismeret- terjesztő füzet, illetve könyvecske ez a kiadvány. Címe: Munkásmozgalmi emlékszobák a dunaszerdahelyi járásban. Felelős szerkesztője Mag Gyula, a múzeum igazgatója, aki Kovács László lársszerzőjeként is közreműködött a kiadvány megjelentetésében. Az illusztrálásra használt 30 fényképfelvételt An- refkovics Pál és Gyökeres Jenő készítették. Nem árusításra szánták ezt a kiadványt, hiszen csak 3000 példányban jelent meg, de akik a múzeumban, vagy az ismertetett emlékszobákba látogatnak, ingyen megkaphatják. És bizonyosra vehető, hogy szívesen, örömmel veszik kézbe, s mivel könnyen áltekinthetők az ismertetések, kedvet kapnak alkalomadtán megint belátogatni valamelyik emlékszobába. Rát- ran áHíthatjuk tehát: céljának jól megfelel ez a kiadvány A bevezetésben is szerény kiadványnak említett ismertetés az 1973—1980 közötti években létesített emlékszobákról ad tá jékoztatást. Kezdi a lúcsi (Lúč no strove), és végzi a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola emlékszobájának ismertetésével. Szám szerint összesen 15 emlékszobáról olvashatunk útmutató magyarázatot. Külön-külön is érdekes, figyelemre méltó mindegyik ismertetés, mert sajátos, hiszen az üzemekben, az állami gazdaságokban, a földművesszövetkezetekben, isA Banská Bystricami Számítás- technikai Művek konszernvállalatnál 108 kollektíva kapcsolódik be a szocialista versenymozgalomba. Közülük is élenjáró a Železná Breznica-i üzemben működő CSSZB szocialista munkabrigád, amelynek két tagja — Anna Baranová (balról) és Margita Pastieritiová — a jelvételen látható munka közben (Felvétel: CSTK — Peter Lenhart) kólákban, tájházakban, meg a Csallóközi Múzeumban létesített emlékszobák anyaga is sajátos. Az eredeti, munkásmozgalmi és párttőrténeti dokumentumok, tárgyi emlékek, gazdag néprajzi gyűjtemények, neves, még őlő, vagy már elhunyt veteránok portréinak, emlékírásainak megemlítése jelzi: változatos ezeknek az emlékszobáknak az anyaga. Hiteles üzenet, a múltból a mához szóló üzenet közvetítőiként méltatja jelentőségüket a szerző. Egyet is értünk vele, hiszen mindannyian tudjuk: ennek az üzenetnek eszmei hatása magunk és a fiatalabb nemzedék számára nagyon fontos. És ezért ébred bennünk bizonyos hiányérzet. Okkal azonban, mert tudjuk, hogy ebben a járásban a forradalmi és munkásmozgalmi emlékszobák létesítésének szorgalmazói az utóbbi hét esztendőben sokkal eredményesebben dolgoztak, mint amilyen helyzetképet eíénk tár ez a kiadvány. Ugyanis több, ismert, hasonlóan gazdag gyűjteménynyel rendelkező emlékszobáról szó sem esik a kiadványban. Anélkül, hogy kisebbítenénk a kiadvány jelentőségét, a szerzők érdemét, ehhez a megállapításhoz önként kívánkozik a megjegyzés: sajnos. Bizonyára nem a kiadón, nem a szerzőkön múlott, hogy nem teljes a helyzetkép. Talán nem is volt feladatuk ismertetést, tájékoztatást adni mindegyik emlékszobáról, melyet az utóbbi években létesítettek. Hatásköri, meg másféle problémák is okozhatták a mulasztást. Megértésük ellenére sem titkolhatjuk azonban óhajunkat: jő lenne hiánytalan helyzetképet kapni az emlékszobákról. Fontosságát talán nem is kell magyarázni, elég ha a kiadvány be vezetőjében említett méltatásra utalunk: Hiteles üzenetet közvetítenek az emlékszobák. Ürülünk a most kézhez kapott kiadványnak, de nyitott kérdés: Mikor kapunk még részletesebb,. még teljesebb tájékoztatót? HAJDÚ ANDRÄS
