Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-26 / 253. szám, hétfő
/i talajba szivárgó víz mozgásának ütemét ellenőrző készülék mennyiségre szükségünk. Ezért is fordítunk óriási összegeket hidrológiai beruházásokra és a víz minőségének a ja vitására. Igaz ugyan, hogy a kedvezőtlen hatásoknak kevésbé kitett föld alatti vizek tisztántartása nem annyira igényes, de szennyeződésük egyre nagyobb méreteket ölt. Ezzel magyarázható, hogy a hidrogeológusok a Geológiai Építő vállalat dolgozóival együtt éppen a vízkészletekben bővelkedő a Cseh-medence vidékét • választották kutatásaik és kísérleteik színhelyéül. Céljuk a népgazdasági károk megakadályozására, illetve golása esetén a termények hozama mindössze 25 százalékkal, ugyanakkor a föld alatti vizek nátriumtartalma mintegy 220 százalékkal növekszik. — Az Ipari üzemek dolgozói is megérdemlik a bírálatot. Az ő hanyagságuk is jóvátehetetlen károkat okoz a föld alatti vizekben is, amelyek mintegy fele arányban járulnak hozzá napi vízszükségletünk kielégítéséhez — mondotta Jaroslav Bálek mérnök. Korszerű készülékek A szóban forgó vállalat korszerű hidrogeológiai és számíA vlzpárolgás mennyiségét kimutató készülék tűstechnikai készülékei « hidrogeológiai ciklus — légkör- vegetáció talaj—föld alatti Tizek — valamennyi fázisát részletes ellenőrzésnek vetik alá. Az Ily módon kapott nagy mennyiségű adatok hathatós feldolgozásában megbízható segítséget Jelent az adatok számítógépes tárolási és értékelést rendszere, amely a világ- viszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik. Hasonló speciális készülékrendszer csak az USA-ban és Hollandiában működik. A számítógépes -adatgyűjtésnek és feldolgozásnak köszönhetően meggyőződhetünk például arról, hogy a dolgozók kezdetlől fogva, tehát az eső- vízcseppektől egészen a föld alatti vizek áramlásáig pontosan ellenőrizhetik a víz viselkedését. Figyelemmnl kísérhe tik például, miként hat a környezet a víz minőségére, és javaslatokat tesznek arra is, hogyan védhető meg éltető elemünk a mezőgazdasági és ipari szennyeződések káros hatásától. Olyan készülékeik Is vannak, amelyek a fákban végbemenő folyamatokat is kimutatják. Segítségükkel például figyelemmel kísérhető a víz mozgása a fákban és a párolgásával kapcsolatos tudnivalókra is rámutat. Egyik saját készítményü készülékük azt Is kimutatja, hogy mennyi csa padékot szívnak magukba a fák, mennyit a talaj és milyen sokáig tart ez a folyamait. A fúrásoknak köszönhetően még a vizek korára is következtetni tudnak. Megállapították például, hogy míg a legrégibb források legalább 16 ezer éves múltra tekintenek vissza, a közepes korúakat mintegy 8 ezer évre becsülik. Az atomkísérletekre visszavezethető triciumot tartalmazó források azonban alig 30 évesek lehetnek. Ilyen és még sok más adat szerezhető be a hidrogeológiai készülékek segítségével, amelyeknek végleges értéke a számítógépről olvasható le. Mit hoz a jövő? A hidrogeológiai kutatásokat a Cseh medencében 1987-ig irányozták elő. Ezalatt ezen a vidéken mintegy tízezer, hidro- kémiai kutatásokat is lehetővé tevő speciális fúrást terveznek, hogy teljesen tisztában legyenek a föld alatti vizek nyújtotta lehetőségekkel. Ez Jaroslav Bálek véleménye szerint nemcsak azért fontos, mert a fejlődés folytán egyre nagyobb mennyiségű vizet fogyasztunk, hanem azért is, mert a föld alatti forrásokból nyert víz a felszíni forrásokból szerzettnél 3—4-szer olcsóbb. A szakemberek tapasztalatai tehát semmiképpen sem lebecsülendők. Bár ma még elegendő vizünk van, a víz tisz tántartása, illetve minőségének fokozatos javítása elengedhetetlen. Ha ugyanis nem előzzük meg fi ma már tetemes károkat, előfordulhat, hogy — más országokhoz hasonlóan — egyszer nálunk is palackokban árusítják majd az ivóvizet. Ennek pedig nem szabad megtörténnie. KARDOS MARTA 1981. X. 28. 3 Távirányítású repülőgépre szerelt fényképezőgép is segíti munkájukat (Felvétel — VI. Žitný) Az észak csehországi Duba községtől alig egy kőhajítás- nyira levő Nedamov település ma a geológusok birodalma. Nem csoda, hogy ez a festői környezet, a lejtőkön terebélyesedő tűlevelű erdők ózondús levegője, a völgyben csörgedező, krisztályvizű patak már tavasszal a kirándulók százait csalogatja ide. KI hinné, hogy ezt a tájat, csakúgy mint a Cseh-medence többi 16 000 négyzetkilométernyi területét, 70 millió évvel ezelőtt tenger borította? Ez a vidék nagyon gazdag, vízkészlettel dicsekszik, amely másodpercenként átlagosan máris 0 köbméter kitűnő minőségű föld alatti vizet szolgáltat. A felmérések alapján azonban Indokolt a remény, hogy ez a vízmennyiség idővel a 20 köbmétert Is meg< haladja. megelőzésére törekedve, a föld alatti vizek védelme. Időszerű feladatokkal kapcsolatban Josef Pravda, a Cseh Geológiai Hivatal elnöke el • mondotta, hogy az utóbbi tizenöt év folyamán csak a CSSZK-ban több mint 400 millió koronát fordítottak a föld alatti ivóvízforrások feltárására. Am ezzel nem mondták ki az utolsó szót. A kilenc évre előirányzott hidrogeológiai felmérések, a fúrások, a geofizikai, hidrológiai és hidrokémiai kutatások költségei további mintegy 37 millió koronára becsülhetők. Noha óriási összegről van szó, tekintettel a várt eredményekre — nem utolsó sorban a készletek célszerű felhasználásának előrejelzési lehetőségeire — vállalkozásuk minden bizonnyal kifizetődő lesz. Kevés a jó minőségű víz Köztudott, hogy a föld gyomra felmérhetetlen kincseket rejt magában. Felkutatásuk és feltárásuk elsősorban a geológusok feladata. A föld alatti vizeket is méltán tekintjük egyik legfontosabb természeti forrásunknak. Nemcsak a felszíni vizek gyakori, nagy mérvű szennyeződése miatt, hanem mert évről évre több vizet fogyasztunk. Érthető tehát, hogy különösen a jó Ivóvízből van egyre nagyobb A mezőgazdaság „bűnei" A szakemberek figyelmét * föld alatti vizeknek a mező- gazdaság okozta nagyfokú szennyeződése sem kerüli eL Tagadhatatlan ugyanis, hogy a műtrágya káros anyagai egyra nagyobb mennyiségben fordulnak elő a föld alatti vizekben, hogy a növények nem képesek teljes mértékben felhasználni a rájuk adagolt műtrágya mennyiségét. A számítások arra utalnak, hogy 1(M) százalékkal több műtrágya adaA bratislavai Technopol külkereskedelmi váiiatat tapasztalatairól ; A közelmúlt egyik legna- j gyobb gazdaságpolitikai rendezvénye a 21. Brnói Nemzet- ! közi Gépipari Vásár volt, ame lyet ezúttal az energiatakarékosság jegyében szerveztek meg. A vásár résztvevői, kiállítói közt láthattuk a bratisla- j vai Technopol külkereskedel- 1 mi vállalatot is, amely tavaly ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját és árucikkeivel már hagyományosan részt vesz ezen a kiemelkedő jelentőségű nem zetközi gépipari vásáron. A kedvezőtlen világgazdasági változások és a vásár színvonalának emelkedése fokozza a vállalat tevékenységére vonatkozó követelményeket, amelyeknek csak a belföldi termelővállalatokkal kialakított szoros együttműködésben és az áruválaszték folytonos bővítésével lehet eleget tenni. A vállalat egyik legfontosabb feladata a hazai piac ellátásának tökéletes íté se, fejlett anergla- és nyersanyag-takarékos technológiák behozatalával. Természetesen nem a brnfll vásár az egyetlen, amelyen a vállalat részt vesz. A szocialista államok leg jelén tősebb vásárain is megtaláljuk a vállalat pavilonját (Moszkvában, Budapesten, Lipcsében stb.) és ugyanúgy Bagdadban, Teheránban, Milánóban vagy éppen Casablancában is. Hogy mit Jelentenek a vállalat tevékenysége szempontjából a nemzetközi vásárok, azt nem lehet egyszerűen csak az ott megkötött szerződések számával, értékével kifejezni, elvégre ezeken a kiállításokon ismerteti a vállalat a nagyközönséggel árukínálatának újdonságait. Ugyanakkor lehetősége nyílik arra Is, hogy termékeinket összehasonlítsa más országok gyártóinak termékeivel, megerősítse n csehszlovák áru eddig kivívott megbecsülését a világpiacon és megőrizze az eredményeket. A vállalat legjelentősebb partnerei a szocialista államok külkereskedelmi vállalatai közül kerülnek ki. Ezekkel bonyolítja le kereskedelmi forgalmának hetven százalékát. Legfontosabb partnerével, a Szovjetunióval kötötte még a brnói vásáron aláírt szerződéseinek legjelentősebbjét is, melynek alapján többek között tisztító és tejszárító berendezéseket szállítanak a Szovjetunióba. Az NDK-val a palackozó berendezésekhez szállítandó pótalkatrészek kiviteléről kötöttek szerződést az érvényben levő kétoldalú gyártásszakosítási egyezmény keretében, és szivattyúk, illetve centrifugák behozataláról a tejüzemi gépek gyártásában megvalósuló sokoldalú szakosítási és együttműködési egyezmény keretében. A vállalat eredményes kereskedelmi tevékenységét bizonyítja az is, hogy az idei gépipari vásáron az eredeti szerződé** kötési terveket nyolcvan százalékkal sikerült túllépnie, a így a vásáron megkötött saej* ződések értéke elérte a för- mildiárd koronát. A nem szocialista viszonylat ban főleg a fejlődő országok nagy felvevőképességű piacaira irányítja tevékenységét. Tép* mészetesen itt sem könnyű ét* vényesülni, Illetve eladni. A fejlődő államok többségében is alaposan megfontolják mindea egyes vásárlás indokoltságát, és nagy szerephez Jutottak a gépsorok energiatakarékosság jellemzői is. A tőkés külkereskedelmi vállalatok sikeres kereskedelmi tevékenysége nem kis mértékben a reklámra támaszkodik, hiszen az erre for-> dított költségeik olykor elérik a vállalat kereskedelmi forgal* mának harminc—negyven százalékát is. A szocialista külkereskedelmi vállalatok, s így a Technopol Is, más és jóval munkaigényesebb módszerekkel keres vevőt áruira. A nemzetközi kiállításokon megkötött szerződéseik száma gyakorlati- lég elenyésző a más úton megkötött szerződések száradhoz viszonyítva. Áruikat nemritkán éles nemzetközi versenytárgyalások során adják el, ahol olykor hetven-nyolcvan konkur- rens vállalattal küzdenek meg az eladás Jogáért. Jelenleg ilyen tárgyalásokon vesznek részt a vállalat képviselői Görögországban, ahol malomipari gépeket akarnak eladni. A brnói vásár alkalmával a vállalat nagy jelentőségű tárgyalásokat folytatott a malomiparban és a sütőipari kemencék gyártásában tervezett szakosításról és együttműködésről, amelyek nagyban hozzájárulnának a külföldi piacokon való versenyképesség fokozásához. Ezen a téren már hagyományosan Jó együttműködés ala- kult ki Magyarországgal. Meg-i említhető például a nyitrai (NitraJ és a rimaszombati (Rimavská Sobota) péküzemek behozatala Magyarországról. Jelenleg silótornyok megvételéről tárgyalnak magyar partnereikkel. A magyar fél a vásáron érdeklődést tanúsított a műanyag tartályokat gyártó automaták iránt is. A vállalat a csehszlovák gépipar új termékeként állította ki a takarmánysajtoló gépet Is. amely nagy figyelmet keltett a szakmai körökben. Az új sajto- lógép használatával 1 tonna ta- kormány feldolgozására fordított energia hat kilowattórára csökkenthető, miközben az anyag mit sem veszít tápértékéből, és a takarmány feldolgozása során nem keletkezik sean huílladók sem pedig melléktermék. FEKETE MARIAN Bulgária új atomerőművet épít A bulgáriai „Kozloduj“ atomerőmű jelenleg 1320 MW-os teljesítménnyel működik. Teljesítőképességét 1988-ig 3760 megawattra kívánják növelni. A közelmúltban döntés született egy másik atomerőmű megépítéséről is. Az új létesítmény Belan városánál épül, mintegy száz kilométerre az első atomerőműtől, s ugyancsak a Duna partján. Az építés előkészületi munkálatai a tervek szerint 1985-ig tartanak. A 80-as évek végén lép üzembe až első 1000 MW-os reaktorblokk, az erőmű végső . kapacitása pedig 4000 megawatt lesz. Elsősorban azért telepítik a Duna partjára az erőműveket, mert azok vízigényesek, és Bui- gáriának a Dunán kívül nincs más bővizű folyója. Emellett a Duna ideális szállítási út az erőmű nehéz berendezései számára. Ez a térség helyi energiaforrásokban is szegény, a villamos energiát nagy távolságokról kell ide szállítani. Az új atomerőmű egy nagyobb ipari körzet kialakítását teszt lehetővé, melynek Jelentőségét az addig kiépülő Rajna—Majna—Duna víziút is fokozza. Csökkenő kőolajtermelés A világ kőolajtermelése a múlt évben 3,9 százalékkal csökkent. 1980-ban csak 3066 millió tonna kőolajat hoztak a felszínre, 123 millió tonnával kevesebbet, mint 1979-ben. A fogyasztás még jobban: 6 °/o-kal csökkent — a fejlett országokban Jelentősen növekedtek a felhamozott kőolajkészletek. A legnagyobb mértékben az egymás ellen hadat viselő Irakban és Iránban csökkent a kőolajtermelés. Mexikó 110 millió tonnára növelte kőolajter-t melését, és ezzel a hatodik helyet foglalta el a Szovjetunió, Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, Irak és Venezuela mögött a legtöbb kőolajat termelő országok sorában. (D| „VsáŕiSá •iö'Qiia ä Cs®Íl"!!!?’3vlSfStr M@m könnyű eladni
