Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-24 / 252. szám, szombat

Október 24 — az ENSZ Napja Ünnepi találkozó a bratislavai várban Az ENSZ Alapokmánya rati­fikálásának dátumát — 1945 ok­tóber 24-ét — minden évben megünneplik az ENSZ napja­ként. Ebből az alkalomból teg­nap az Egyesült Nemzetek Cseh­szlovák Társasága és a Nemzet­közi Kapcsolatokat Ápoló Cseh­szlovák Társaság ünnepi talál­kozót tartott a bratislavai^ vár Zenetermében. Az ünnepségen részt vett Vi­liam Šalgovič, az SZLKP KB El­nökségének tagja, az SZNT el­nöke. a Nemzetközi Kapcsolato­kat Ápoló Csehszlovák Társaság alelnöke. Anna Kretová, és Jo­zef Polák, az SZNT alelnökei, Anton Kopšo, az SZLKP KB he­lyettes osztályvezetője és má­sok. Az ünnepi találkozó résztve­vői megemlékeztek a független államok egyik legfontosabb el­határozásáról, a háborút köve­tően arról, hogy együttes erővel lépnek fel az igazságtalanság ellen. Az ENSZ a népeknek ab­ból az elszánt akaratából szü­letett meg, hogy a jövőben so­ha többé nem engedik meg a háború borzalmait. Az ENSZ jelentős szerepéről a fontos nemzetközi problémák megoldása során és e világfó­rum jelenlegi feladatairól An­na Kretová, az SZNT alelnöke, beszélt. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ olyan érzékeny műszer, amely Jelzi a nemzetközi hely­zet minden egyes rosszabbodá­sát, az államok közötti kapcso­latok elhidegülését, ami nega­tívan nyilvánul meg az ENSZ egyes szerveinek akcióképessé­gében és a világszervezet egész tevékenységében. Rámutatott a szocialista országok erőfeszíté­seire, amelyek, élükön a Szov­jetunióval, a gyümölcsöző békés együttműködés kapcsolatainak kialakítására törekszenek és készek külpolitikájukban követ­kezetesen megvalósítani az el­fogadott alapelveket. BÉKÉBEN AKARUNK ÉLNI (ČSTK) — ülést tartott októ­ber 20-a és 23-a között Prágá­ban Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Szovjetunió európai biztonsággal és együttműködés­sel foglalkozó kutatóintézetei­nek állandó bizottsága. A részt­vevők a nemzetközi kapcsola­tok különösen az európai poli­tika időszerű kérdéseiről s az e problémákkal foglalkozó tu­dósok feladatairól tanácskoz­tak. A tanácskozás végén az állan­dó bizottság nyilatkozatot adott ki, amely egyebek között meg­állapítja: Az utóbbi években számos nyugati ország politikai életé­ben ismét megnövekedett azon erők befolyása, amelyek nem akarják tudomásul venni a je­lenkor realitásait, és olyan po­litikát követnek, amely az em­beriséget az atomkatasztrófa szélére sodorja. Az Egyesült Ál­lamokban a hetvenes évek kö­zepe óta elfogadott katonai programok, a NATO-nak a kato­nai költségvetések szüntelen növeléséről és közép-hatótávol­ságú amerikai rakéták nyugat­európai telepítéséről szóló dön­tései, a korlátozott atomháború doktrínáinak hivatalos hangoz­tatása, az imperialista hatalmak uralkodó körei politikája szov- jetellenességének növekedése, a szocialista országok, különösen az utóbbi időben Lengyelország belügyeibe való beavatkozásra tett kísérletek, valamint az amerikai kormányzat kül- és katonapolitikájának megnyilvá­nulásai, beleszámítva a neu­tronfegyver sorozatgyártását célzó legutóbbi döntést — mind­ez arról tanúskodik, hogy az imperializmus támadásba len­dült a békeszerető erők ellen. Ezt a helyzetet aggodalommal kísérjük figyelemmel. Az SZKP XXVI. kongresszusa és a többi testvérpárt kongresszusai rámu­tattak, miért éleződött ki a nem­zetközi helyzet, s megmutatták a nemzetközi politika pozitív változásai elérésének útját. Ad­va van a reális lehetősége an­nak, hogy az európai enyhülést ne csak szilárdítsuk, hanem to­vább is fejlesszük. Megelégedéssel kísérjük fi­gyelemmel a béke megőrzésére és erősítésére, a katasztrofális atomháború veszélyének elhárí­tására létrejött mozgalom fejlő­dését. Ezt a mozgalmat teljes mértékben támogatjuk. Az ösz- szes békeszerető emberrel együtt elvárjuk: minden ország kormánya a gyakorlatban is megmutatja, hogy felelősnek érzi magát a népek sorsáért, és határozott lépéseket tesz a nemzetközi légkör egészsége­sebbé tétele érdekében. Az együttműködés fejlesztéséről (ČSTK) — Miloš Jakes, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap találkozott Anatolij Romanyenkóval, az Ukrán SZSZK egészségügyi mi­niszterével, a csehszlovák— szovjet orvosi napokon részt vevő szovjet küldöttség vezető­jével. Baráti légkörben eszme­cserét folytattak a két ország egészségügyi együttműködésé­nek fejlesztéséről. A találkozón jelen volt Jaroslav Prokopec cseh egészségügyi miniszter. FÖLDMÍÍVESSZÖVETKEZETEINK TAPASZTALATAIT TANULMÁNYOZZÁK (Tudósítónktól) — A Cseh­szlovákiai Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Központi Bizottságának vendégeként ok­tóber 16-tól hazánkban tartóz­kodó portugál szövetkezeti kül­döttség tagjai Prágában talál­koztak a sajtó képviselőivel. Amint Marcel Campus Vi­cente, a küldöttség vezetője el­mondta, a látogatás célja a Csehszlovákia egységes föld­művesszövetkezetek tapasztala­tainak tanulmányozása volt. Részvétnyilvánítás (ČSTK) — Gerhard Diess- nerjiek, az NDK csehszovákiai rendkívüli követének és meg­hatalmazott miniszterének és Horst Lührnek, az NDK cseh­szlovákiai nagykövetsége első titkárának tragikus halálával kapcsolatban tegnap Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alel­nöke, Václav David, a Népi Ka­mara elnöke és Richard Nejez- chleb, a Népi Kamara alelnöke a Szövetségi Gyűlés nevében mély részvétét fejezte ki Helmut Ziebartnak, az NDK csehszlová- kiai nagykövetének. A portugál vendégek — új­ságírók kérdéseire válaszolva — ismertették azokat a nehéz­ségeket, amelyekkel a dél- és közép-portugáliai megyék föld­művesszövetkezeteinek kell megküzdeniük. A portugál kor­mány nem támogatja a földre­form után létrejött szövetkeze­ti mozgalmat, s mindent elkö­vet meggyengítése érdekében. A kormány a mezőgazdasági szövetkezeteket a „kommunis­ták művének“ tekinti, s kü­lönféle alkotmányellenes ren­delkezésekkel akarja megbéní­tani munkájukat. Jelenleg Por­tugáliában 400 mezőgazdasági szövetkezet van 26 ezer tag­gal, s összesen félmillió hek- ták földterületen gazdálkod­nak. Az 1975-ös forradalmi változások egyik legnépszerűbb intézkedése Portugáliában, kü­lönösképpen az ország déli részén a földreform volt. amely munkát, kenyeret és jelentős szociális vívmányokat biztosí­tott a legelmaradottabb vidé­kek dolgozóinak. A portugá­liai reakciós körök most azon mesterkednek, hogy revízió alá vegyék az alkotmánynak a földreformra vonatkozó cikke­lyeit. Ez ellen a leghatározot­tabban tiltakoznak a kommu­nisták és az egész haladó por­tugál közvélemény. , jsm] Baráti találkozó Moszkvában (ČSTK) — Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere pénteken talál­kozott Phoune Thao Sipraso- uth-tal, a Laoszi Népi Forradal­mi Párt Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával, a Lao­szi Népi Demokratikus Köztár­saság miniszterelnök-helyettesé­vel és külügyminiszterével, aki a szovjet kormány meghívására baráti látogatáson tartózkodik Moszkvában. A két külügyminiszter a szov­jet-laoszi kapcsolatok további fejlesztéséről tárgyalt és átte­kintették egyes nemzetközi kér­déseket, főként a dél-kelet- ázsiai helyzetet. Egyértelműen elítélték az arra irányuló kísér­leteket. hogy az ENSZ-t bevon­ják a vitába a nem létező „kam­bodzsai problémáról", s ezeket egy független, teljes jogú és szuverén állam, a Kambodzsai Népköztársaság belügyeibe való durva beavatkozásnak minősí­tették. Todor Zsivkov fogadta a dán külügyminisztert (ČSTK) — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke tegnap Szófiában fogadta Kjöld Ölesen dán külügyminisztert. Állást foglaltak a két ország kapcso­latainak továbbfejlesztése mel­lett, és áttekintették az európai és a világbékét és biztonságot érintő kérdéseket. A fogadáson jelen volt Petr Mladenov bolgár külügyminisz­ter, akinek meghívására Kjöld Ölesen látogatása megvalósult. A dán külügyminiszter ezzel befejezte kétnapos hivatalos lá­togatását Bulgáriában. Viharos tiltakozások Reagan politikája ellen (ČSTK) — Egyre szaporodnak a világban a bíráló hangok Reagan amerikai elnök legutóbbi kijelentésével kapcsolatban. Washington — Reagan elnök­nek egy európai „korlátozott“ nukleáris háború lehetőségére vonatkozó kijelentése, amely az elmúlt napokban a tiltako­zások viharát keltette Nyugat- Európa országaiban, az ameri­kai haladó közvéleményt is nyugtalansággal töltötte el. „Kevesen hihetnek napjaink­ban a korlátozott nukleáris há­borúról szóló Illuzórikus állí­tásnak“ — mondotta a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósító­jának adott interjújában Joseph Miller, a Washingtoni Békeköz­pont igazgatója. Róma — Az olasz parlament kommunista képviselői csoport­ja felszólította a kormányt, hogy ítélje el az Egyesült Álla­moknak a korlátozott nukleáris háborúra vonatkozó kijelenté­sét. Koppenhága — Palié Simon- sen, a dán parlament honvé­delmi bizottságának elnöke hangsúlyozta Reagan arra vo­natkozó kijelentéseinek tartha­tatlanságát, hogy lehetséges korlátozott nukleáris háborút folytatni Európában. Stockholm — Lennart Ljung tábornok, a svéd fegyveres erők főparancsnoka elutasította azt a nézetet, hogy lehetséges kor­látozott nukleáris háborúi foly­tatni Európában és győzni. OLASZORSZÁG A SZENÁTUS HONVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK DÖNTÉSE (ČSTK) — Az olasz szenátus honvédelmi bizottsága csütör­tök esti ülésén úgy döntött, felszólítja a kormányt, hogy akadályozza meg amerikai ne­utronfegyvereknek az ország területén való állomásoztatá- sát. Az egyhangúlag elfogadott határozatban a bizottság aján­lotta, hogy a kormány maga vagy közösen más nyugat-eu­rópai kormányokkal világosan juttassa kifejezésre elutasító állsápontját a Pentagon erre vonatkozó terveivel szemben. Egészen más jellegű volt a szenátus honvédelmi bizottsá­gában Lelio Lagorio hadügymi­niszter beszéde, amikor be­nyújtotta az 1982. évi katonai költségvetési javaslatát. E sze­rint a fegyverkezési kiadások­nak 29 százalékkal kellenn emelkedniük. ÄLTALÄNOS SZTRÁJK — Olaszországban mintegy tízmillió munkás tartott teg­nap négyórás általános sztráj­kot a CGIL, a CISL és az UIL szakszervezeti központok felhí­vására. A sztrájkban ipari munkások és a mezőgazdaság­ban, a kereskedelemben, az egészségügy területén és az dolgozók FRANCIAORSZÁG MEGNYÍLT A SZOCIALISTA PÁRT KONGRESSZUSA (ČSTK) — A dél-franciaor­szági Valence városban teg­nap megkezdődött a kormány­zó Szocialista Párt háromna­pos kongresszusa. A több mint ötezer küldött első ízben ta­nácskozik azt követően, hogy Francois Mitterand, a párt volt elnöke megnyerte az elnökvá­lasztást, és a Szocialista Párt győzelmet aratott az idén ta­vasszal tartott parlamenti vá­lasztásokon. Az új kormány eddigi tevékenységének mérle­gét is megvonja a kongresszus, emellett kitűzi a Szocialista Párt további irányvonalát, fi­gyelembe véve, azokat az űj feltételeket, amelyek abból adódnak, hogy a Szocialista Párt Franciaország legbefolyá­sosabb erejévé vált. A francia szenátus csütör­tök este az Usinor és a Sa- cilor acélipari társaságok ál­lami ellenőrzés alá vonását ki­mondó törvénytervezet ellen foglalhat állást. A nemzetgyű­lésnek, amely két héttel ez­előtt első olvasásban hagyta jó­vá a törvényjavaslatot, most is­mét szavaznia kell. A kormány parlamenti vegyes bizottság létrehozását javasolja a tör­vényjavaslat átdolgozása céljá­ból. idegenforgalom ban vettek részt. Az ország különböző váro­saiban további dolgozók csat­lakoztak a sztrájkhoz. Rómá­ban és Lazzio tartományban az iskolák, a közigazgatás és a bankok, a szállodák és ét­termek, a városi közlekedés alkalmazottai szüntették be a munkát. A sztrájkot kiváltó közvet­len ok az volt, hogy a vállal­kozók megszakították a tár­gyalásokat a szakszervezetek­kel a bérrendszerről és a szer­ződések felújításáról. A Szingapúri Köztársaság új elnöke (ČSTK) — A Szingapúri Köz­társaság új elnökévé pénteken az 58 éves Devan Nairt válasz­tották meg. Az egykori szak- szervezeti vezető, a Szingapúri Nemzeti Szakszervezeti Kong­resszus főtitkára ebben a tiszt­ségben Benjamin Henry Shea- rest váltja fel, aki az idén má­jusban hunyt el. Ki áll a lengyel ellenforradalom mögött ? A Szovjetszkaja Rosszija cikke (ČSTK) — Az imperialista erők nem hagyják abba a Len­gyelország szocialista rendsze­rének alapjai ellen Irányuló titkos és nyílt kísérleteiket — írja „Ki áll a lengyel ellenfor­radalom mögött?“ című cikké­ben a Szovjetszkaja Rosszija. Sajnos, egy hét sem telik el anélkül, hogy bizonyos nyuga­ti politikai körök — mindenek­előtt az USA — ne folyamod­nának valamiféle provokatív lépéshez a „lengyel kérdéssel kapcsolatban“. E lépések kü­lönbözőek, céljuk azonban azo­nos: a lengyel belügyekbe va­ló durva beavatkozással fokoz­ni a feszültséget, demonstrálni a lengyel ellenforradalomnak nyújtott támogatást — állapít­ja meg a lap, majd leszögezi, hogy Lengyelország a NATO figyelmének Is a középpontjá­ban áll, s az országban kiala­kult helyzetet militarista han­gulatkeltésre használta ki. A lap megjegyzi, hogy 1980 óta a NATO olyan hadgyakorlato­kat tart, amelyeken a Lengyel- ország megszállását célzó ak­ciókat készítik elő. A brüsszeli főparancsnokság Lengyelor­szággal kapcsolatos aktivizáló­dásáról tanúskodik az Is. hogy a tömb fegyveres erőinek egy részét a szocialista országok határaihoz „közelebb“ helyez­ték át, sőt már tavaly decem­berben AWACS felderítő rend­szerrel ellátott amerikai kém­repülőgépeket vezényeltek a térségbe azzal a feladattal, hogy „a lengyelországi és a körülötte kialakuló helyzetet figyeljék“. A NATO és kémszolgálatai már 1978-ban kidolgozták az ún. Hilex—5 tervet, amely egy sor pénzügyi és gazdasági in­tézkedést irányoz elő a len­gyel népgazdaság alapjainak aláásására, s azzal a céllal, hogy Lengyelországot a nyu­gati monopóliumoktól még jobban függővé tegyék. A Közös Piac nemrég Londonban tartott ülésén nyíltan hangoz­tatták, hogy Lengyelországnak csak abban az esetben lehet „támogatást“ nyújtani, ha az ország le..iond a LEMP vezető szerepéről. A Nyugat reakciós erőinek beavatkozása a szocialista Len­gyelország belügyeibe tükröző­dik az ellenforradalomnak nyújtott közvetlen anyagi, mű­szaki és pénzügyi támogatás­ban Is. Az amerikai AFL—CIO szakszervezeti központ tavaly például különleges „alapot“ hozott létre, amelyből idáig már több mint 250 ezer dollárt küldtek Lengyelországba. Az ún. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és más jobboldali szakszervezetek, reakciós politikai pártok, vala­mint revansista jellegű nyugat­európai szövetségek egész so­ra csatlakozott a lengyel el- lenforradalrnárok ténykedésé­hez. A Nyugat drága nyomda­gépeket, korszerű rádió- és té­véberendezéseket bocsátott u „Szolidaritás“ vezetőinek ren­delkezésére, hogy ezáltal se­gítse gátlástalan propaganda- kampányukat. E kampány cél­ja a LEMP és a néphatalom megrágalmazása, a háború óta eltelt években elért eredmé­nyek meggyalázása, a s-ovjet néppel szembeni ellenségeske­dés és gyűlölet elhintése. A nyugati országokból jelentős pénzösszegeket is folyósítanak a „Szolidaritás“ mintegy 420 főnökének személyi számlájá­ra. Mint a Szovjetszkaja Rosz- szija ezzel kapcsolatban meg­említi, a „Szolidaritásnak je­lenleg 40 ezer fizetett funkcio­náriusa van. Mind nyilvánvalóbbak a „Szolidaritás“ vezetése és a reakciós lengyel emigráció kö­zötti kapcsolatok is. Az Im­perialista erők tehát a népi Lengyelország ellen gondo­san kidolgozták összeesküvé­süket. Ez az összeesküvés ku­darcra van ítélve, mivel a szó cialista Lengyelország, a len­gyel kommunisták és a len gyei nép bízvást támaszkodnak a Szovjetunió és a Varsó: Szerződés többi tagállamának testvéri szolidaritásra és tá mogatására — hangsúlyozza végezetül a szovjet lap. 1981. X. 24

Next

/
Thumbnails
Contents