Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-23 / 251. szám, péntek

A takarékossúg egyidős le­het az emberrel, tudata kialakulásával. Már az ősközösségi társadalom embere is tartalékolt a * javakból a rosszabb időkre. A főniciaik jóvoltából kitalált pénz még inkább kuporgatásra, takaré­kosságra késztette és egyidejű­leg tág teret nyitott a speku­lációnak is. A különböző pénz­nemek megjelenésével még a városállamok idejében megje­lennek a pénzbeváltók. A tőke gyarapodásával egyre nagyobb szerephez jutnak a bankok. Irányítói lesznek a kereske­delmi életnek s hatalmas ösz- szegeket halmoznak fel. A múlt század első felében Franciaországban, Olaszország­ban, Németországban, majd ná­lunk is, egymás után alakul­tak meg a takarékpénztárak. Ma a takarékpénztárak a ban­kokhoz hasonló tevékenységet folytatnak, de fő céljuk a ta­A vasutasok egészségét védik A vasutasok egészségügyi ellátásáról gondoskodó or­vosok, nővérek népes tábo­rába tartozik a bratislavai vasúti rendelőintézet 12- tagú, Május 9-e nevet vise­lő szocialista munkabrigád­ja, melynek tagjai már megkapták az ezüstjelvényt. Fő törekvésük, hogy a pá­cienseket a lehető legkörül­tekintőbb ellátásban része­sítsék. Munkájukat igyekez­nek úgy beosztani, hogy a betegeknek ne kelljen so­kat várakozniuk, s ennek köszönhető, hogy ha szük­séges egy nap alatt több szakorvosi vizsgálaton is részt vehetnek. — Nagyon fontosnak tartjuk a betegségek meg­előzését is — mondja Éva Prieložná főnővér. — Pá­cienseinket rendszeresen szűrővizsgálatokra rendeljük be, hogy idejében feltárjuk a vasutasok körében isme­retesen gyakori, különféle gyomorbetegségeket. Vagy például bizonyos szakmák­ban dolgozók, mint a moz­donyvezetők esetében, nem elégszünk meg a halíószer- vek egyszerű ellenőrzésével, hanem rendszeres, komplex kivizsgálásra irányítjuk őket. A kollektíva a lelkiisme­retes, gondosan szervezett munka mellett, talál időt a közös* akciókra is. Látogat­ják a bernolákovói gyer­mekotthon kis lakóit, köte­lezettségvállalásuknak ele­get téve éjszakai műszak­ban már nem egyszer dol­goztak a bratislavai Sütő­ipari és a Figaro Vállalat­nál. Nem csoda tehát, hogy az ezüstjelvény után a szocia­lista brigád tagjai rövide­sen az arany jelvényt is magukénak mondhatják majd. Ez a tény pedig ön­magáért beszél. FRANTIŠEK RISZDORFER Michal Burdy doktor, a Má­jus 9. szocialista brigád egyik legrégibb tagja. Pá­ciensei, a bratislavai főpá­lyaudvar dolgozói mindig bizalommal fordulnak hozzá (A szerző felvétele) karékosság fokozása és az ál­lampolgárok segítése hosszú vagy rövid lejáratú kölcsö­nökkel. A Kassa-vidéki (Košice-vi- diek) járás takarékpénztárá­nak több kihelyezett fiókja van a járás területén. Az egyik jó eredményeket elérő és nagy forgalmat lebonyolító takarék- pénztári fiók a szepsi (Molda­va nad Bodvou). 'Fülöp lmré­settől függően — huszonötezer koronáig adhatunk. A gépkocsi árának kétharmadát fizetjük ki. Berendezési tárgyakra, bútorra, ház és szövetkezeti lakás vásár­lására is folyósítunk nagyoDb összegeket. A magánépítkezők­nek hosszú lejáratú kölcsönt fo­lyósítunk 100—200 ezer koro­nás nagyságrendben. Nagy se­gítséget jelent a fiatal házasok­nak nyújtott kölcsön. Itt a ka­mat is alacsony s tíz év alatt Takarékosság és biztonságérzet névéi a takarékpénztár vezető­jével beszélgetünk tevékenysé­gükről. — Fiókunknak öt dolgozója van — mondja mosolyogva. — Fő feladatunk a takarékosság­ra való ösztönzés és különbö­ző kölcsönök folyósítása. A ta­karékosságnak több formája van. Ismertek a kamat- és nyeremény-betétkönyvek. Ma már egyre többen nyitnak fo­lyószámlát. Akadnak, akik egész fizetésüket folyószámlá­ra utalják át. Csekkönyvet kapnak s azt az ország egész területén felhasználhatják a nagyobb áruházakban. Az ügy­felek kérésére vállaljuk a re­zsiköltségek kifizetésének le­bonyolítását is. Befizetjük a lakbért, az adót, a telefon- és villanyszámlát, tehát teher­mentesítjük a folyószámla tu­lajdonosát s megóvjuk a kése­delmes befizetéstől. Kedvelt az üzemi takarékoskodás. Körze­tünkben főképpen az ipari üze­mek dolgozói használják ki a takarékoskodásnak ezt a for­máját. Viszont kevesen a föld­művesszövetkezet tagjai közül. Ennek okát még nem sikerült felderítenünk. Vagy nem isme­rik kellőképpen ezt a formát, vagy nem bíznak benne eléggé. Sokan takarékoskodnak és kölcsönt is felvesznek, mond­ván: azt a néhány száz koronás levonást észre sem veszem. A kölcsönt a takarékosság egyik formájának tekintik. — Valóban sokféle kölcsön­nel állunk a lakosság rendel­kezésére — folytatja Fiilöp Im- réné. — Készpénzt — a kere­ken a felvett összeget törlesz­teni. Az első gyerek megszüle­tése után kétezer s minden to­vábbi gyerek után négyezer ko­ronát törlünk az adósságból. Itt kell megjegyeznem, hogy sokan nincsenek tisztában a szabá­lyokkal. A kölcsön felvétele után született gyerekeket négy­éves korukig kell nálunk beje­lenteni. Az elkésett bejelentés sajnos egyet jelent az igény el­vesztésével. A turistaidényben az utazni készülők segítségére vannak. Minden szocialista ország valu­tája beszerezhető a takarék- pénztár fiókjában Szepsiben (Moldava) és Tornán (Turňa nad Bodvou). Nem kell ezért külön Kassára utazni. Vozár Lászlóné, a takarék- pénztár pénztárosa, naponta több mint háromszázezer koro­na forgalmat bonyolít le. — Sokan vannak — mondja —, akik több fiókban nyitnak betétkönyvet, nehogy mások megtudják, mennyi pénzük van. Ez fölösleges óvatosság, hi­szen minket szigorú titoktartás kötelez, tőlünk nem szivároghat ki a betét összege. Még ma is sokan a „magántakarékot“, a ruhásszekrényt, vagy a matra­cot tartják biztonságosnak ... Pedig a takarékpénztárak ér­tünk vannak, nekünk hivatottak segíteni. Velük szemben nincs helye bizalmatlanságnak, s a takarékosságot sem lehet elég korán elkezdeni. Biztonságérze­tünk és életszínvonalunk emel­kedésének egyik alapja. FECSÓ PÄL Kommentáljuk [f HAGYJUK VÁMOT SZEDNI A tűz az ember barátja, de van ügy, hogy ellensége is. Hideg időben jólesik a duruzsló kályha ineiieü ülni, élvezni a központi fűtés melegéi, de rossz látni, amikor a lángok emberi verejtékkel létrehozott javakat, lakóhá­zakat, termelőeszközöket, munkacsarnokokat tesznek tönk­re. Gyakran hanyagság, nemtörődömség, a tűzrendészet! szabályok meg nem tartása miatt. Sajnos, még mindig nem tudatosítjuk kellően, hogy a munkavédelmi szabályok, a termelési technológia megszegése, a gépek rossz mű­szaki állapota, a nem megfelelő raktározás könnyen tüzet okozhat. A statisztika szerint Szlovákiában az elmúlt tíz évben a 17 OSI tűzeset közel 1,25 milliárd korona értéket pusztított el. Még szomorúbb, hogy a lángokban 410 em­ber vesztette életét. A közpunti párt- és' állami szervek már nem egyszer figyelmeztettek arra, hogy a tűz nagy kárt okoz népgaz­daságunknak. A járási tűzrendészeti felügyelőségek több kis- és középüzemtől vonták meg az üzemeltetési enge­délyt és szabálysértésért néhány millió korona pénzbír­ságot róttak ki. Ennek ellenére a tűz megelőzéséért foly­tatott küzdelemben még nem mindenütt értük el a meg­kívánt eredményeket. Ezt bizonyítja az is, hogy az év kilenc hónapja alatt 166 tűzesettel volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Az anyagi kár 71,42 millió koronával volt nagyobb, s héttel több ember lelte halálát a lángokban. Ezek a tények elgondolkodtatok és kell, hogy cselek­vésre ösztönözzék a dolgozókat, a gazdasági vezetőket. Az eddigieknél is jobban érvényesíteni kell a törvényadta lehetőségeket és főleg a személyi felelősségrevonást. A gazdasági vezetők, sajnos, megelégszenek azzal, hogy az állami biztosító megtérítse a közvetlen kárt. Figyelmen kívül hagyják, hogy amíg a leégett üzemrész, munkacsar­nok, intézmény felépül, újra termelni kezd, milliós kárt szenved a népgazdaság, a társadalom. A gazdasági veze­tőknek tudatosítaniuk kell, hogy nemcsak a termelési feladatok teljesítéséért, hanem a gondjaikra bízott ja­vakért, a gyártási technológia, a tűzrendészeti előírások megtartásáért is felelősek. A naptár szerint megkezdődött a fűtési idény, amely általában április közepéig tart. Ebben az időszakban nem kis gondot és kárt okoz a fűtőtestek helytelen haszná­lata, a közelükben tárolt gyúlékony anyag. A múlt fűtési idényben a Kelet-szlovákia Vasműben az egyik irodahe­lyiségben bekapcsolva felejtették a villamos fűtőtestet. A következmény: az irodaház porig égett s a kár megha­ladta az ötmillió koronát. A trenčíni Szerszámgépgyárban ez év március 15-én a hibás villanyfűtőtest okozott tüzet, s a kárt tízmillió koronára becsülik. Exportrakész munka­gépek mentek tönkre. Sorolhatnánk tovább az elrettentő példákat, annál is inkább, mivel az elmúlt öt év fűtési idényében keletkezett tüzek több mint negyvenmillió ko­rona értéket emésztettek el. A mezőgazdasági üzemekben az öngyulladás, amely úgyszintén felelőtlenségből adódik, a nem megfelelő vil­lany vezetékhálózat és a gondtalan dohányzók tartoznak a tűz leggyakoribb okozói közé. Am a fűtőtestek helytelen használata is nem egyszer volt a lángok előidézője. A tűz megelőzése terén főleg most, a fűtési idény kez­detén, akad bőven tennivalónk. Minden lakóházban, gaz­dasági egységben felül kell vizsgálni, hogy megtartják-e a tűzrendészeti szabályokat, megfelelő tűzoltóberendezés áll-e rendelkezésre. Mindenütt szigorítani kell a tűzren­dészeti előírások megszegőivel szembeni eljárást. Mind­nyájunk feladata arra törekedni, hogy a tüzet, a „vörös kakast“ ne hagyjuk vámot szedni javainkból. NÉMETH JÄNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A DERIÉK FÁJÁS Napjainkban a derékfájás az egyik legelterjedtebb, legtöbb panaszt okozó ortopédiai kór­kép. Eredete meglehetősen sok­rétű, és a betegség okozta pa­naszok sem egységesek. Az érintett betegek nagy számát és a betegség sokszor igen hosszadalmas lefolyását tekint­ve a derékfájás igen nagy szo­ciális problémát is jelent. Eredményes kezelést a pana­szokat kiváltó okok ismereté­ben végezhetünk. Ezek általá­ban vagy magának a gerincnek és az ágyéki tájéknak megbe­tegedései közé sorolhatók, vagy a gerincen kívüli szervek elváltozásának következményei. Máskor az okot nem ismerik fel és ilyen esetben « derék­táji fájdalmat lumbágó címen kezelik. A deréktáji fájdalmak nagy részénél a panaszok keletkezé­sének mechanizmusából és a klinikai tünetek kivizsgálásá­ból felismerhető az alapbeteg­ség. Ilyen elváltozások eseté­ben gyakoraik a szalagok ká­rosodásai. Ezek a károsodások lehetnek hevenyek (hirtelen kezdettel) vagy krónikusak (fo­kozatosan kialakulók). Legin­kább a csigolyák közti szalago­kat érheti sérülés, húzódás, re­pedés vagy szakadás formájá­ban. Ennek következménye a megfelelő gerincrész stabilitá­sának kisebb-nagyobb csökke­nése, ami megnyilvánulhat ab­ban, hogy megromlik az érin­tett csigolyák rögzítettsége, másrészt a csigolyák közti porckorongok Is károsodhat­nak. Olykor a szalagok sérülé­se következtében a csigolyák elmozdulnak és ez komoly problémát okozhat* A deréktáj szalagjainak kró­nikus ártalmát okozhatja az izmok kifáradása. Ha a gerinc körüli izomzat kifárad, nem tudja a gerincét megfelelően tartani. Ennek következtében a szalagokra túlterhelés hárul, ami különösen akkor baj, ha ezek valamilyen ok miatt már nemteljesen épek. Egy ördögi kör állhat elő: az izomzat ki­fáradása elősegíti a derékfá­jást, a derékfájás súlyosbítja az izomzat állapotát. Krónikus szalagártalmat okozhatnak még a testtartás rendellenességei vagy egyes vele született hi­bák. Ide tartozik az ágyéki és keresztcsigolyák összenövése. A gerinc elváltozásai, melyek az élet folyamán alakulnak ki szintén a szalagok túlterhelé­se folytán válhatnak a derék­fájás okaivá. A "lentiek alap­ján gyakran okoz gerincfájdal- mat gerincferdülés, a csigolya­törés, vagy gyulladás után ki­alakult állapotok. A gerinc más betegségei, mint a csigolya­csúszások, a csigolyközti porc­korongok kopása, a pockoron- gok beékelődése és a csigolya­testek gyulladásos és egyéb be­tegségei, szintén okozhatnak deréktáji fájdalmakat. A gerincen kívül elsősorban a vizeletkíválasztó rendszer megbetegedett részei okozhat­nak deréktáji fájdalmakat, de az emésztőrendszer elváltozá­sai különböző nőgyógyászati problémák is járhatnak derék­táji fájdalmakkal. A deréktáji fájdalmak eredete tehát igen sokrétű lehet, és ez sokszor komoly problémát jelent. Hi­szen oki kezelés csak az ere­det ismeretében lehetséges. Milyen panaszokkal jár a gerincfájás? Kezdődhet hirte­len, „rossz mozdulatra“ (hajo­lásra, felegyenesedésre, súlyos teheremeléssel kapcsolatban), de a tünetek lassan, fokozato­san is kifejlődhetnek. A gerinctáji fájdalmak erős­sége ill. jellegzetességei válto­zóak. Súlyos esetben a beteg képtelen mozdulni, egyenesen járni vagy állni, máskor vi­szont csak hosszabb járás, ál­lás vagy ülés okoz panaszokat. A fájdalom jelentkezhet körül­írható pontokon, de lehet ki- terjedtebb is. A beteg nem min­dig tudja pontosan meghatá­rozni a fájdalmas részeket. So­kan a gerinc melletti izomzat fájdalmairól beszélnek, mások a lágyékba, combba, fartájék­ra, csípőbe kisugárzó fájdal­makról tesznek említést. A ge­rinc aktív és passzív mozgásai egyaránt fájdalmat okozhat­nak. Álló helyzetben a beteg le­het jellegzetesen ferde tartás­ban, így igyekszik a testtar­tással megszüntetni a fájdal­mat. Feltűnhet a gerinc mel­letti izmok fokozott kemény­sége. A gerinc mozgása fájdal­mat okoz és korlátozott. Sok­szor bizonyos izomcsoportok ta­pintása, nyomása is kiváltja a fájdalmat. A panaszok tehát sokrétűek, és ennek megfele­lően a lumbago kezelése is na­gyon gyakran komoly problé­mát okoz. Figyelembe kell vennünk a beteg foglalkozását, életmód­ját, szokásait is. A derékfájás gyógyításában két fő, látszólag ellentmondó eszköz áll a ren­delkezésünkre: az immobolizá- ció (a mozgások megszünteté- se-nyugalom) és a mobilizáció (gyógytorna — tehát rehabili­táció). Nyugalmat a betegség kezdetén és kifáradt izomzatú egyéneknél, nagy fájdalmak je­lentkezésekor alkalmazunk. Eszközei az egyszerű ágynyu- gálom vagy a rögzítés .szigo­rúbb formái. A jól elkészített gipszágy a gerincet kielégítően nyugalomba helyezi és alkal­mat ad a megbetegedett, túl­erőltetett, sérült részek meg­nyugvására és gyógyulására. A nyugalomba helyezés egyes esetekben rövidebb, néhány napra, máskor hosszabb időre, hetekre szóló. A különféle fű­zők célja is a gerinc nyuga­lomban tartása. Ha a heveny panaszok a nyugalom és pihenés következ­tében már viszonylag csökken­tek, sor kerülhet a deréktáji gerinc fokozatos tornájára — mozgatására. Óvatos és megfe­lelően megválasztott tornagya­korlatokkal kíséreljük meg mozgatni a megbetegedett ré­szeket, erősíteni az ízomzatot. A heveny szakaszban a fáj­dalmak csillapítására fájda­lomcsillapítókat is adagolunk és a beteg részek beinjekciózását is végezzük. Egyes esetekben jó hatásúak a vérbőséget oko­zó kenőcsök is. A heveny szak lezajlása után sor kerülhet a rehabilitáció különböző for­máira. A fájdalmas terület igen sokszor jól reagál a hő­besugárzás különféle formáira, húzatásra, vagy masszázsra. _ A kezelés eszközeit mindig úgy kell megválasztanunk, hogy azok megfeleljenek a be­tegség stádiumának. Helytelen lenne, ha a heveny szakban levő beteget aktív beavatkozá­sokkal gyötörnénk, de nem szabad szem elől tévesztenünk a túl hosszú ágynyugalom ká­ros következményeit sem. A beteget meg kell tanítani a helyes életmódra. Fel kell hívni figyelmét derekának fo­kozott kímélésére, az előrehaj­lás lehetőség szerinti kerülésé­re. Lumbagós (derékfájós) be­teg lehetőleg ülőmunkát vé­gezzen. Sokszor elkerülhetet­lenné válik, hogy a beteg fog­lalkozást változtasson. DR. VARGA BÉLA líj'fZO 1981. X. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents