Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-22 / 250. szám, csütörtök
ül szó 1981. X. 22.-’s 3 Jobb szervezéssel az őszi munkák sikeréért A hajóépítők nem hátrálnak meg ÉRTÉKES FELAJÁNLÁS A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 64. ÉVFORDULÓJÁNAK TISZTELETÉRE A vezetők és az egyes szervek irányító tevékenységének színvonala, szervezési képessége megmutatkozik az őszi munkák végzésében is. A munkatervek megtartása, a helyi viszonyok figyelembe vételével való kiegészítése lényegesen hozzájárul a betakarítási, talaj- müvelési és vetési munkák sikeres végzéséhez. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben az objektív okok felhozása helyett rugalmasan cselekednek, azokban idejében jut a termés fedél alá és a földbe a mag. Változásokat eszközölnek a betakarításban > A mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági terményeket feldolgozó üzemek a népgazdaság szükségletei szerint határozták meg a termelési programokat. Az ismétlődő aszály miatt azonban változásokat kellett eszközölni a betakarításban. A nyugat-szlovákiai kerületben például a nagy forróságban gyorsan száradt a silókukorica és a csöveken a tervezettnél korábban érett be a szem. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek vezetőivel együtt úgy döntött, hogy a silókukorica egy részét nem silózzák le, termését kézi erővel takarítják be, szárát pedig répakaréjjal silózzák. Az értékelések szerint ily módon több száz tonna szemes takarmányt nyertek. Több felhívás jelent meg a szemes kukorica lehető legkisebb veszteséggel történő betakarításával kapcsolatban is. Erre számos mezőgazdasági üzemben nem voltak kedvezőek a feltételek, mert a kukorica nagy része megdőlt. A szakemberek fontolóra vették, hogy az előállt helyzetben mit lehetne tenni és a kombinált, gépikézi betakarítási módszert választották. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek határozatai szerint a kombájnok után számos helyen a tagok munkaidejük alatt böngészték össze a földön maradt kukoricacsöveket. Ezt a betakarítási módszert a legjobban a lévai (Levice) járásban alkalmazták. Az Ipolysági (Sahy) Efsz-ben például a tagok szombaton is gyűjtötték az elmaradt kukoricacsöveket. A szövetkezetben hasonlóan szervezték meg a cukorrépa betakarítását is. Részben rendeződtek a fel- vásárlási kapcsolatok is. Főleg az őszi munkák megkezdésének időszakában volt nagy szükség a színvonalas irányításra és rugalmas szervezésre, megfelelő intézkedések megtételére. Szinte megoldhatatlannak látszottak a cukorrépa felvásárlásával összefüggő problémák. A termelők sokallták a leszámítást, a cukorgyárak pedig arra hivatkoztak, hogy a cukorrépa között túl sok a nemkívánatos anyag. A cukortartalom kimutatása sem volt megfelelő, és ezzel kapcsolatban a termelők sok panaszt nyújtottak be a felsőbb szerveknek. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma utasítása alapján ezért minden cukorgyárban megalakultak az ellenőrző bizottságok, amelyekben a legnagyobb szerepe a Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló- és Ellenőrző Intézet dolgozóinak volt. A panaszok nagy részét sikerült mindkét fél elégedettségére elintézni. Egyes mező- gazdasági üzemek vezetői azonban még a bizottság döntéseivel sem voltak elégedettek, ezért a mintákat a Buca- nyi Növénytermesztési Kutató- intézetbe küldték el felülvizsgálás céljából. A minisztérium intézkedései meghozták a várt eredményeket, részben rendeződtek a felvásárlási problémák. További rugalmas intézkedéseket Az őszi munkák ütemét ál-i talában jól értékelik. A pártós gazdasági értekezletek részvevői közül azonban töb-> ben rámutatnak a nem eléggé színvonalas irányító és szervező munka következtében előforduló problémákra és veszteségekre. A túlérett napraforgónak például megközelítőleg a tíz százalékát késve és nem a legjobb minőségben takarították be. Amíg a szemes ku« korica betakarítása, szállítása, szárítása elég gyors ütemben halad, a vetőmagkukorica be- takarítása körül sok a gond. A Slovosivo termelési-gazdasági egység vezérigazgatóságának dolgozói nemrég arról számold tak be, hogy mivel nem vásá-i rolhattak elegendő és megfelelő kombájnt, a betakarítás november végéig, sőt decem* bér közepéig is eltarthat. Ilyen kései betakarítás következtében pedig a vetőmag minősége már nem felel meg az előírt szabványoknak. Ezen a téren még mindig történtek megfen lelő intézkedések. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok csak a napokban mérlegelik, hogy az ország mely részéből lehetne kombájnokat átcsoportosítani az igé-i nyes munka elvégzésére. További rugalmas intézkedésekre van tehát szükség, hogy a vetőmagkukorica idejében és jó minőségben kerüljön a tárolóhelyekre. A hétvégi műszakok jobb szervezésére van szükség Az országos, kerületi, járási, körzeti és helyi jellegű értekezleteken is gyakran hangoztatják a műszakok szervezésének fontosságát, mert a nagy teljesítményű gépek nincsenek eléggé kihasználva. Lassú többek között az őszi mélyszántás üteme. A felmérések megállapították, hogy a legtöbb esetben azért nem dolgoznak a traktorok több műszakban, mert nincs elég traktoros. Egyes mezőgazdasági üzemek példája viszont azt bizonyítja, hogy az ilyen gondokon lehet enyhíteni. A Nagy- cétényi (Veľký Cetín) Efsz- ben például — gondolva a munkák torlódására — annyi traktorost képeztek ki, hogy a csúcsmunkák idején az állat- tenyésztésből, az építkezési csoportokból vagy más munkahelyekről is segíthetnek a tartaléktraktorosok. Nagy segítséget nyújtanak a védnökségi üzemek dolgozói is. A jó szervezés, az előrelátás eredménye, hogy a szövetkezetben az őszi mélyszántást a tervezett területnek több mint felén elvégezték. A nagy teljesítményű traktorok éjjelnappal és munkaszüneti napokon is dolgoznak. Az utóbbi időben több járásban is hétvégi kommunista műszakot szerveztek. Nagyon jó eredményeket hozott a középszlovákiai kerületben meghirdetett hétvégi műszak. A nagy- kürtösi (Veľký Krtíš) és más járásokban szombaton és vasárnap is dolgoztak a határban. Nagyon jól megszervezték a munkát az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Efsz-ben, ahol egy traktor sem állt. Szombaton éjjel és vasárnap is szántottak, a kisebb teljesítményű traktorokkal pedig a termést szállították, takarmányt készítettek az állatoknak. Dolgozott a szövetkezet minden munkaképes tagja. A vezetők tevékenységének gyakori ellenőrzésével Az őszi munkák végzése közben tehát megmutatkozott a vezetők irányító- és szervező képességének jó és rossz oldala. Az eredmény, a munka üteme a mérce. Jó lenne, ha a vezetők tevékenységét gyakrabban ellenőriznék, értékelnék. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok és más gazdasági irányítószervek a pártszervezetek segítségével azokban a mezőgazdasági üzemekben vagy körzetekben elemezhetnék a helyzetet, amelyekben sok a megoldásra váró probléma és lassú a munkák üteme. A jó példák általánosításával, a bevált módszerek alkalmazásával járulhatnának hozzá, lí®gy a nagy erőkifejtéseket igénylő őszi munkákat mindenütt idejében és jó minőségben elvégezhessék. Most, a napokban kellene megnyilvánulnia az annyiszor emlegetett színvonalas irányításnak és a rugalmas szervezésnek a gyakorlatban. BALLA JŰZSEF Amióta a tudósok meghúzták a vészharangot, hogy Földünk nyersanyagkészletei kimerülőben vannak, takarékos időket élünk. Az egész világ a rendelkezésére álló nyersanyag lehető leggazdaságosabb felhasználására törekszik, sőt, még a hulladékból is igyekszik hasznot húzni. Az egész világ tehát igen, de úgy tűnik, mi néha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a hulladék másodlagos felhasználásával rengeteg nyersanyagot és energiát takaríthatunk meg. Nézzük csak! Bratislava az utóbbi években óriási változáson ment keresztül. Az egész város egyetlen nagy építkezés, korszerűsítés. Bontják a régi, elavult épületeket, s újakat építenek a helyükre. Ez így jó, így helyes. Nem helyes azonban, ami időnként történik. Tanúja voltam, amikor a Gottwald-téren, a rádió leendő épületének helyén vagy a Száraz Vámon a földgyaluk vá- rosnegyednyi területen nekiveselkedtek az ósdi épületek falainak. Napok, sőt órák alatt utcák tűntek el a föld színéről. Az sirassa őket, akinek tetszettek a zsúfolt sikátorok. De nem is erről van szó. Azt már legszívesebben elsirattam volna, hogy a bontást végző munkások naponta máglya számra égették el a gerendákat és az épületek egyéb faanyagát. Arra gondoltam, hogy sokfelé azért még most is kályhában fűtenek, és jó hasznát vennék a kárba ment fának. Hasonlóképpen szemétdombra kerül a még egészen jó állapotban aevő tégla, és A Martini Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) hajógyárában a 01-es számú’ üzem dolgozói — akik kimondottan hajó és úszőművek gyártásával foglalkoznak — sikeresen kezdték a 7. ötéves tervidőszakot. Az idei év eddigi eltelt időszakában az árutermelés tervét túlteljesítik annak ellenére is, hogy az üzem termelőrészlegei munkaerőhiánnyal küszködnek. Mindez a jó irányító munkán kívül kiváló munkaszervezésről és a dolgozók nagyszerű hozzáál^ lásáról tanúskodik. Vida Ferencet, az üzem igazgatóját a siker titkáról kérdeztem. — Üzemünk pártszervezeteinek irányításával már jóval a 7. ötéves tervidőszak kezdete előtt készülődtünk a komplex intézkedések bevezetésére. Az önálló elszámolás lényegében már az ötvenes években is ismert volt, sajnos, sokan nem tartották helyesnek. Nos, a sokéves tapasztalatok bebizonyították, hogy e módszer helyes. A komplex intézkedésekben foglaltakra való áttérés minden vonatkozásban azonban nem megy egyik napról a másikra. Ez egy folyamat, amely új gondolkodásmódot igényel az emberektől. Az 1981-es esztendő feladatait jóval az év megkezdése előtt valamennyi munkarészlegre, műhelyre, dolgozóra lebontottuk. A feladatok lebontása alapján minattól tartok, hogy nem csak ebben az esetben és nem csak Bratislavában. Bezzeg apáink idejében még a rozsdás szögeket is kihúzták a fából, hogy kiegyengessék és alkalomadtán újra használják. Nem lehetne most is követni egy kicsit a jó atyai példát? Tudjuk, hogy az egyenletes élelmiszerellátás érdekében — mindenekelőtt állati eredetű termékekből — nagy mennyiségű takarmányt hozunk be külföldről. Drágán és egyre nehezebben. Ugyanakkor nem akarjuk tudni, hogy puszta hanyagságból itthon rengeteg takarmány vész kárba. Aki sokat utazik az országban, az a saját szemével is megyőződhet erről. Bratislavától Agcsernyőig (Čierna nad Tisou), Komáromtól (Komárno) Léváig (Levice) a vasúti töltések mentén még most is lábon áll a fű. Ugyanez a kép az út menti árokpartokon és a nehezen hozzáférhető helyeken. Nincs emberfia, aki tenne róla, hogy lekaszálják, megszárítsák ás össze- gyűjtsék télire. Arra viszont mindig kapható valaki, hogy ilyenkor, amikor már lábon szárad vagy tavaszkor meggyújtsa, hogy ne legyen az útban és szem előtt. A városi parkokban viszont lekaszálják a füvet, szépen kupacba is rakják, aztán annak a rendje s módja szerint felgyútják. Azt nagyon nehéz megmondani, hogy mekkora értékek kerülnek így máglyára! P, L. denkivel ismertettük, mit kell elvégeznie, meddig, mennyi anyagból és mit kap az elvégzett munkáért, feladatért. Az anyagon kívül takarékoskodnia kell az energiával, az üzemanyaggal. — Az eltelt időszak eredményei alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy dolgozóink nagy része megértette a komplex intézkedések népgazdasági jelentőségét — folytatta az igazgató. — Különböző tanfolyamokat szerveztünk dolgozóink ré-. szere, amelyeken megismertettük velük az új követelményeket. Persze, hazudnánk, önmagunkat csapnánk be, ha azt állítanánk, hogy mindenki a magáévá tette az újszerű gondol-, kodásmódot, hogy már mindenki tudatosítja a komplex intézkedések óriási jelentőségét, így például többen akadnak, akik nem bírják felfogni a takarékossági intézkedések fontosságát, hogy ezek mindnyájunk érdekeit szolgálják. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy ezeket a dolgozókat meggyőzzük erről. Fokozatosan meglanulr juk — és ez főleg ránk, vezető dolgozókra vonatkozik —, hogy nemcsak az anyaggal, az energiával, hanem a munkaerővel is takarékoskodnunk kell. A munkaerő ésszerű kihasználására van szükség. Fokozatosan bevezetjük a termelésben dolgozók kettős — némely esetben hármas — szakosítását. Például, ha a munka úgy kívánja, hogy gyors ütemben kell festeni, mázolni, az asztalosok is bekapcsolódnak ebbe a folyamatba. — Dolgozóink gondolkodás- módjának formálása az eredményekben is, de főleg a termékek magas minőségi színvonalában nyilvánul meg. Ezt legjobban a 400-személyes luxushajó példája bizonyítja. A sorozat első termékére a szovjet megrendelőnek 436 bíráló észrevétele volt. A most elkészült 8-as számú luxushajónál ez a szám csaknem a felére csökkent. A műszaki és teherszállító uszó- művekre az utóbbi időben egyetlen egy reklamáció sem érkezett, Mindez a jó munkaszervezést, a dolgozók magas fokú szak- képzettségét dicséri. Ebben látom sikereink titkát. A 7. ötéves tervidőszak tó megkezdése után a hajógyártóknak még alapos munkát kell végezniük ahhoz, hogy az 1981-es esztendő feladatait sikeresen teljesíthessék. A hajóépítőket azonban kemény fából faragták, és nem hátrálnak meg. A pártszervezetek irányításával még szeptemberben elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója tiszteletére szocialista felajánlást tesznek. Ennek értelmében arra kötelezik magukat, hogy a 66-os számú folyami-tengerjáró fehérhajót egy hónappal a tervezett határidő előtt átadják a szovjet megrendelőknek. Arra, hogy szavukat állják a hajóépítők, már az idén is volt több példa. Bizonyára most is megtartják, hiszen a vállalást mindenki becsületbeli ügyének tartja. Az igazgató meggyőződését fejezte ki, hogy az üzem dolgozói ebben az évben 2 héttel korábban , célba érnek. KOLOZSI ERNŐ A közép-szlovákiai kerületben — ahol az idei őszön 191 ezer hektárnyi terület vár felszántásra — az őszi szántás végzésében az utolsó harmadba jutottak. A Dobrá Niva-i Uj Élet CSSZB Egységes Földművesszövetkezetben például már az őszi vetésű terményeket 1300 hektáron elvetették, s ezekben a napokban az őszi mélyszántásra összpontosítják igyekezetüket. Ezzel a tervek szerint novem- bér 10-ig végeznek. A szántást 12 traktorral végzik, s így naponta hatvan hektárral gyarapíthatják a felszántott területet. A felvételen fán Kozelnický és Štefan Slančík ekevasat cserél tFelvétel; Peter Lenhart — ČSTK) Máglyára vetett milliók A prágai Ipari Építővállalat 19-es számú Prefa üzemének dolgozói a házgyári elemek gyártásánál vibráló préseket használnak. A képen: Miroslav Sedivec, a betonkeveréket a vibráló présbe helyezi (Jiŕi Šourek felvétele — ČTK)
