Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-21 / 249. szám, szerda
# SZIGORÚBB MÉRCÉVEL wm A galántai járásban sikeresen teljesítik a választási programot A múlt választási időszakban a járási nemzeti bizottságok versenyében többször végeztek előkelő helyen, sőt, 1978-ban kerületi elsőségre tettek szert. A galántai egyike azoknak a járásoknak, amelyek a termelés növelése mellett szem előtt tart/ák a települések fejlődését, a választási program teljesítését is. Társadalmi munkával évente több létesítményt építenek fel. — A Z-akció beruházási részében ebben az évben 24 építkezés befejezésével számolunk — tájékoztat Muzslay Vidor, a mb titkára. — Ezek között „esz a nádszegi bevásárlóközpont, a vágsellyei, a récéi üz- .et, a pusztafödémesi és a ne- gyedi óvoda, a patai és a se- .•edi tornaterem. Ha mindezt sikerül az év vécéig befejezni, akkor lényegein csökken a befejezetlen építkezések száma. Az őszi járási műszak bizonyította, hogy céljaik reálisak. A községekben nemcsak az építkezésekre, hanem a vízvezetékhálózat bővítésére, a zöldterületek növelésére is gondot fordítanak. A Diószeg (Sládkovičovo) melletti Vince-erdőben minden igényt kielégítő üdülőközpontot építenek. — Ebben a választási időszakban a Z-akció keretében hét óvoda épül — folytatja a titkár. — Jelenleg a 3—5 éves gyerekek 81,5 százaléka jár óvodába. A tervidőszak végéig ezt az arányt 88—90 százalékra szeretnénk növelni. Természetesen ott, ahol szükséges az óvoda, családi házakat is átalakítunk gyermekintézményeknek. Az óvodai férőhelyek száma lényegesen nagyobb lehet/ie, ha a lakásokkal egyidejűleg elkészülnének a gyermekintézmények is, az üzemek, a szövetkezetek segítenének anyagiakkal, vagy saját gyermekintézmények építésével. A társadalmi munkával készülő építkezések terén jók az eredmények. Ugyanez nem mondható el a lakás- és a járulékos építkezésről. Október 1-ig ugyanis csak 222 lakás vált beköltözhetővé. A lemaradás 144 lakás, amely főleg Vágsellyén és Sereden hiányzik. A járási szervek elhatározták, hogy ebben a tervidőszakban csakis olyan épületeket vesznek át a kivitelezőktől, amelyekbe legkésőbb két héten belül beköltözhetnek a lakók. Erre a múlt év tapasztalatai késztették őket, amikor megtörtént, hogy a jegyzőkönyvileg átvett lakásokba csak fél év múlva lehetett beköltözni. Szigorúbb mércével mérik tehát az építők munkáját. — Az építőknek ezt a szigort meg kell érteniük — mondja Erik Sloboda, a járási nemzeti bizottság alelnöke. — A minőségi mutatók növelése rájuk is vonatkozik. Igaz, azzal ijesztgetnek, hogy ez évben nem teljesítik a lakásépítési tervet. S bár járásunkban minden lakásra nagy szükség van, a minőséggel kapcsolatban nem lehetünk elnézőek. A Trnavai Magasépítő Vállalat nem sok jóval kecsegteti a járás lakosait a járulékos, a műszaki és a célépítkezés terén sem. Évi tervfeladatukat e téren a szóban forgó idő alatt csak 26,8 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy veszélybe került az évi terv- teljesítés. Nem készült el határidőre a vágsellyei—vecsei lakótelepen a 175 férőhelyes gyermekintézmény. Hasonló a helyzet a galántai Középső lakótelepen és a Dusloban is. Mindez nem vet jó fényt az építőkre, akik, úgy látszik, hogy a tervidőszak első évét is hiánnyal zárják. Minden bizonnyal levonják a kellő következtetéseket és a következő években mindent megtesznek azért, hogy a járás a választási programot ebben a vonatkozásban is idejében teljesíthesse. Jól is lehet dolgozni — ezt a diószegiek bizonyítják. Itt társadalmi munkában művelődési központot építenek s az év végére átadják rendeltetésének a honvédelmi házat is. Dolgoznak az egészségügyi központ építésén, egy régi épületet óvodává alakítanak át, amelyben 65 gyereket tudnak majd elhelyezni. Az előző ötéves tervidőszakban társadalmi munkával 14 millió korona értéket hoztak létre. Ez is bizonyítja, ahol jó a szervező és a politikai-nevelő munka, ott az eredmények sem maradnak el. — Nem kis gondot okoz az oly sokáig épülő kórház — bosszankodik Michal Horváth, a jnb alelnöke. — Most, hogy az épületek elkészültek, a mintegy 300 munkaerőnek, illetve béralapjuknak biztosítása a fő feladat. Ezt csak az illetékes minisztérium segítségével tudjuk teljesíteni. Sereden nehézségekbe ütközött az ivóvízellátás. Néhány hónap alatt leküzdöttük őket. Ezt nem azért mondom, hogy dicsekedjem, hanem hogy érzékeltessem, amit a magunk erejéből megvalósíthatunk, azzal nem várunk másokra. A választási programban jelentős helyet foglal el a lakossági szolgáltatás, amelynek ebben az ötéves tervidőszakban 24 százalékkal kell növekednie. A helyi ipari vállalatok általában teljesítik ütemtervüket. Lényeges javulást várnak a járási székhelyen 31 millió korona beruházással épülő mosodától és ruhatisztítótól, amely a jövő év elején kezdi meg a próbaüzemelést. Ez lehetővé teszi a környező falvak igényeinek kielégítését is. Ám a járásban addig sem tétlenkednek. Galántán pl. komplex temetkezési szolgáltatást létesítettek, az új kórházban elkezdték a virágárusítást. Nádszegen üvegező műhelyt, Rétén ruhabegyűjtőt létesítettek. A járás tisztségviselői hangsúlyozzák: a szolgáltatások minőségi és mennyiségi javítása elsődleges feladat. A járási nemzeti bizottság 85 képviselőjének több mint a felét először választották ebbe a tisztségbe. Hasonló a helyzet a helyi nemzeti bizottságokban is. Ezekben a napokban és hetekben a képviselők tanfolyamon vesznek részt, és a mindennapi életben szerzik meg az első képviselői tapasztalatokat. A választási program teljesítésében az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy megfelelnek a feladatoknak. Bíznak abban, hogy a nemzeti bizottságok versenyében ebben a megbízatási időszakban is jó helyezést érnek el. NÉMETH JÁNOS Figyelemreméltó építőipari újdonság A Bratislavai Priemstav vállalatnál aránylag nagyon rövid idő alatt egy figyelemreméltó újdonságot fejlesztettek ki, amelynek révén lényegesen növelhető a munka hatékonysága. Zbigniev Puchala és Ján Surda mérnök közösen kifejlesztette a munkaterep- rendszert, s ezzel az újdonsággal Az év legjobb úttörő tette munkaversenybe is beneveztek. A versenyben II. fokozatú emlékplakettet nyertek. A munkaterep-rendszer létrehozásának alapvető célja az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben pótolják a könnyű falburkolatot szereléséhez használatos állványzatot. A módszer a lkalmazása lehetővé teszi a szilikát- és acélszerkezetekre a burkolóanyagok könnyebi) felszerelését. A szerkezet kis súlyú, s könnyen alkalmazható és módosítható a legkülönbözőbb szerkezeti rendszer szereléséhez. Ugyan' csak lehetséges a szerkezet ismételt összeszerelése a befejező munkák vagy a javítás végzéséhez. Mivel könnyű elemekből összerakható szerkezetről van szó — amelynek felhasználhatósági tere ugyancsak nagy —, a munkaterep- rendszernek az építkezés során jelentős hatékonyságnöve< lő szerepe van. Megoldották a szerkezeten az anyagszállítást is, s az egész szerkezet stabilitására is nagy gondot fordítottak. A Priemstav vállalatnál már több ízben, illetve több építkezésen meggyőződtek a munkaterep-rendszer előnyeiről. Ezek többek között: négyzetméterenként több mint 0,2 normaórával csökken a hagyományos módszerhez viszonyítva a munkaigényesség, négyzetmé terenként 4,45 korona értékű anyagmegtakarítás érhető el felhasználásával stb. Ezek az eredmények is bizonyítják az új technológip korszerű mivoltát, s azt, hogy alkalmazásával építőiparunkban 'lényegesen hatékonyabbá tehető a munka. Hiszen fokozatosan kiküszöbölhetővé válik majd a hagyományos állványozás, ami sok munkát igényel, s anyagi költségei sem csekélyek. (šur) A tervező munka ésszerűsítése AZ ERGONÓMIA ’81 MARGÓJÁRA Október első felében a bratislavai Technika Házában tartották mintegy 200 szakember (a hazaiak között magyarok, NDK-beliek, brittek, osztrákok, nyugatnémetek és svédek is voltak) részvételével az Ergonómia ’81 elnevezésű kiállítással egybekötött konferenciát. A rendezvényen előadások, vitafelszólálások hangzottak el a tervezőmunka ésszerűsítésében szerzett hazai és külföldi tapasztalatokról. Ennyi lenne dióhéjban minden az eseményről, ha az nem lépné túl a szűk szakmai keretet, s nem nyújtanak a szélesebb olvasótábor számára is néhány érdekes gondolatot. Bevezetésképpen magyarázatra szorul: mi is az ergonómia? Olyan tudományágról van szó, mely módszereinek alkalmazásával a tervezőmunkát az ember számára köny- nyebbé, biztonságosabbá és örvendetesebbé — s ezek révén eredményesebbé — tehetjük. Több más tudomány ismeretei közül sajátosan azokra támaszkodik, amelyek az ember munkájával állanak kapcsolatban, vagy annak végzésében használt eszközeinek tervezésében érvényesülnek. Célja az, hogy a felhasználó az eszközt jobb hatásfokkal és legkevesebbet hibázva tudja alkalmazni, vagyis hogy az eszközök megfelelőbbek, kezelésük kényelmesebb legyen, s kevésbé fárasszák a felhasználót. Ezen általános tudnivalóknak a tervezők feltételeire való lebontása pedig már a konferencia tárgykörébe vezet. A tervezők és konstruktőrök száma hazánkban az utóbbi időben állandóan nőtt (például az elmúlt öt év során négyszázzal). Jelenleg és a közeljövőben viszont már nem számíthatunk létszámuk emelésével, annak ellenére sem, hogy még mindig nincs elég belőlük, főleg a kiválóakból. Beruházáspolitikánk új irány- zatianak érvényesítése előtérbe hozta az épületek rekonstrukciójának és korszerűsítésének problémáit. A tervező- munkában ez abban mutatkozik meg, hogy a figyelem a beépített lakótelepekre terelődik át. És Itt már az eddigieknél nagyobb mennyiségi és minőségi feladatok várnak tervezőinkre. Megoldásuk csakis minden hasznos útkereső szándék érvényesítésével és a tervezőkapacitások növelésével érhető el. Ehhez három döntően fontos tényező alakulása járulhat hozzá a leginkább: a mostani tervezőgárda tudása és tapasztalata,(40 százalékuk főiskolát végzett), a munkához szükséges ismeretanyag elérhetősége és a tervezőirodák berendezése, segédeszközökkel való ellátása. Mindhárom valamilyen módon kapcsolódik a konferencia tárgyköréhez. SZERVEZETT MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG A munkaterep-rendszer egy része {.A szerző felvételei Teljes ütemben folyik a termés betakarítása a Nagykapo- si (Veľké Kapušany) Állami Gazdaságban. Az időjárás kedvez, korábban kezdhették el a munkát és a silózást. Raktárokba szállítják a szemes kukoricát. Ha nagyobb a nedvességtartalma, rostos szárítón szárítják. Jó időjárás esetén szombaton és vasárnap is dolgoznak. Megkezdték már a nagyon fontos őszi munkák Bemutatták terményeiket 1978-bain Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) száz személynek osztottak ki 4—5 áras területeket, az állami gazdaság sohasem használt földjeiből. A kertbarátok gondosan megművelték az addig parlagon heverő parcellákat, s idén a termésükből kiállítást rendeztek. A Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége helyi szervezetének vezetőségétől megtudtam, hogy további körülbelül száz érdeklődő igényelne hasonló kertet. A kiállítás igazolta, hogy minden darabka földet érdemes megművelni. Demién Ferenc előkészítését is: négyszáz hektáron kell elvetniük az őszi búzát. A gazdaság zöldségtermesztő részlegén 10 hektáron termesztetteik magra uborkát. A Delikates-fajta uborka ez idén jól fizetett. Az érett uborkát gépbe rakják és vízsugár segítségével nyerik az uborka- magot. Folyik a takarmányrépa betakarítása is. El kell végezni 500 hektáron a mélyszántást, a trágyázást és egy részen a meszezést. Szükség van tehát a jó szervezésre, hogy a munkát sikeresen befejezhessék. Rada József Az élen Jelesre vizsgáztak azok a dolgozók, akiknek az volt a feladatuk, hogy előkészítsék, s kijavítsák kampány előtt a Trenčianska Teplá-i cukorgyárban a gépsorokat. Amióta idén megkezdték a cukorrépa feldolgozását még egyetlen gép sem hibásodott meg. Folyamatos a termelés. A normát egy százalékkal rendszeresen túlteljesítik és az üzem a cukorgyárak közötti versenyben az élen jár. Schoelier Zsuzsa Jelenleg hazánkban 85 ezer tervező dolgozik különböző intézetekben. Munkájuk irányítása nem egységes, mert mindegyik intézet valamilyen központi szerv vagy az ágazat hatáskörébe tartozik. A módszertani tanácsadás egységes mivolta pedig kevés, mert hiányzik a fejlesztési feladatok központi megadásának és ellenőrzésének lehetősége, a fejlődés és a haladás irányzatainak megfelelő követése, mely végsősoron az anyagi termelésben is megmutatkozik. Hogy újonnan felszínre kerülő probléma a tervezőintézetek egységes irányítása, azt bizonyítja az a tény is, hogy a többi szocialista országban is még ágazatok hatáskörébe tartozik e intézetek munkájának irányítása. Részbeni kivétel ez alól az NDK, ahol már legalább a számítástechnika alkalmazásával e téren egységes bázisra helyezték az ado- tok rendszerezését. Az adott helyzetben nehéz megoldást találni, de mindenképpen az egységesítés felé kell törekedni. Hazánkban már léptünk egyet. Mégpedig a Szövetségi Műszaki és Beruházás-fejlesztési Minisztérium a tervezőmunka ésszerűsítésének és minősége javításának érdekében az egyes intézetekben szakmai munkahelyeket hozott létre. Céljuk az adott problémakör feladatai nak folyamatos megoldása. A bratislavai Állami Tervező és Tipizációs Kutatóintézetben ís létrehoztak egy ilyen munka helyet. Itt a tervezőmunkához szükséges apró segédeszközök és a berendezések korszerűsír tésével, valamint a mikrográ- fia alkalmazásával foglalkoznak. Tevékenységük 1977-ben elő= ször kapott külön országos fór rumot, mégpedig az „Ergonómia“ címmel rendezett konferencián. Témája a tervezők munkájának szervezése, a rutinmunka ésszerűsítése és a tervezés hatékony formáinak ismertetése volt. A rendezvény résztvevői ajánlották az intézetek, hogy a jövőben rendszeresen tartsa* nak hasonló témakörű konferenciát. Az idei tehát sorrendben a második volt, s a tervezőiroda és a vállalat szolgáltatási egységei közti külső adatbankkal összekötött adatszerzőrendszernek a tervező munkájában történő ésszerű felhasználásával foglalkozott. Ehhez persze elegendő megfelelően osztályozott adatra len ne szükség. Többek között a létező és kidolgozott tervrajzokra, mert ezekben több adat rejlik a tervező számára, mint a könyvekben, folyóiratokban együttvéve. A megfelelő és gyors adatközlés nagyban elő segítheti azt, hogy a tervező ideje nagy részét alkotó munkára fordíthass^. Ehhez megfelelő környezetre van szűk sége, ami szintén nem elhanyagolható, ha teljesítménye fokozásának lehetőségeit keressük. A mai helyzet olyan, hogy hazánkban a tervezőknek több mint a fele erre nem megfelelő helyiségekben dolgozik. A tervezőirodák többnyire kihelyezett munkahelyek, melyek építésekor nem számítottak ilyen célú használatukkal. Újakat helyettük a közeljövőben nem építhetünk. Ezért a tervezőmunka feltételeinek javítását — ez a mostani egységes nézet hazánkban — a meglevő helyiségekben csakis a berendezés célszerű elrendezésével és a mikrotér kialakításával lehet elérni. Tervezőirodáink műszerekkel és segédeszközökkel való ellá? tásáért az utóbbi időben sokat tettünk, leggyakrabban a nem szocialista országokból szár^ mazó behozatallal. Mindebben csak az a rossz, hogy különböző rendszerekhez tartozó berendezéseket vásároltunk, Pedig lehetőleg egységes rend' szerre lenne szükségünk. A mostani cél: ennek elérése. A tervezőmunka ésszerűsítése viszont szintén fontos feladat marad a jövőben. Útkereső f.*ándékunk egyik lehetősége a tervrajzok exportálása, ami* bői intézeteink devizát szerezhetnek a szükséges segédeszközök. műszerek és berendezés sek vásárlásához. J. MÉSZÁROS KÁRÓL*
